Dunántúli Napló, 1962. február (19. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-25 / 47. szám
1 társadalmi tulajdon védelme megyénk nehéziparaién A kár érték mintegy 70 százalékának a hätten, hanyag kezelés az oka A társadalmi tulajdon védelme mindannyiunk közös ügye. Az ország dolgozói egy nagy családot alkotnak és ennek a közösségnek nem közömbös, hogy a „család vagyonát” gyarapítják-e vagy pedig egyesek dézsmálják. Tény az, hogy a dolgozók mindjobban magukénak érzik a társadalmi tulajdont, mindjobban lefogják azoknak a kezét, akik nem gyarapítani, hanem elvenni akarnak belőle. Adatok bizonyítják ezt: míg 1957-ben a megye területén 1624 bűncselekmény történt ezen o területen és a kár mintegy 12 millió forint volt, addig az elmúlt esztendőben ez az összeg több mint a felére csökkent. Kedvező statisztika ez, azonban még korántsem lehetünk vele elégedettek. A társadalmi tulajdon védelmét — megyei szinten — nehéz egy cikk keretében megvizsgálni, ezért a munkaterületek közül most csak a nehéziparra „vetítve” foglalkozunk a problémával. Megyénk nehéziparában a társadalmi tulajdon védelme eléggé jónak mondható, bár a statisztikai számok azt mutatják, hogy 1961-ben 1960-hoz képest mintegy 180 ezer forinttal növekedett a társadalmi tulajdonban okozott kár összege, de még így sem haladja meg a 600 ezer forintot. Megyénk nehézipari üzemeinek számához viszonyítva ez a 600 ezer forint nem „vészesen nagy” összeg, azonban mégsem húnyhatunk szemet fölötte, nem engedhető meg, hogy még ilyen összeggel is megkárosítsák a népgazdaságot. A legtöbb és a legnagyobb kárértékű bűncselekmények a Pécsi Szénbányászati Trösztnél és a Komlói Szénbányászati Trösztnél történtek: a pécsinél az 'elmúlt esztendőben 15 bűncselekmény 118 ezer forint kárösszegben, a komlóinál 14 bűrfeSél ekmény 43 ezer forint összegben. Az igazsághoz tartozik azonban az is, hogy ezekből a károkból a pécsinél 83 ezer, a komlóinál 18 ezer forint megtérült Azért, hogy a társadalmi tulajdon védelme az eddigi- eknél is hathatósabb legyen, szükséges tisztázni azt, hogy milyen okok és körülmények segítették elő a bűncselekmények elkövetését. Első helyen a hűtlen, a hanyag kezelés említhető már csak azért is, mert az összkárérték mintegy 70 százalékának ez az oka. Azt is meg kell azonban állapítani, hogy az ügyek többségében nem szándékosan, hanem gondatlanságból következett be a társadalmi tulajdon megsértése. Ezek a bűncselekmények elsősorban a műszaki technológiai és egyéb szabályok, rendelkezések betartásának elmulasztása miatt adódtak. Hozzájárult azonban, hogy a műszaki vezetők sok esetben nem alaposan végzik az ellenőrzést vagy nem követelik meg szigorúan a rendelkezések betartását. Méhész György az egyik bányaüzem kazánfűtője a kezelésére bízott kazánok vízellátóttságát nem ellenőrizte megfelelően s amikor észrevette, hogy a kaBeimM'i a Csendes-cceánon báíiyódo t tengerészekről szóló új szovjet iiimet Moszkva, (MTI). Az egész világot megrázta i960, márciusában a hír, hogy négy fiatal szovjet katona egy véletlenül elkötődött bárkán 49 napig hányódott a Csendesóceán végtelen vizein, míg végül egy amerikai hajó rájuk nem talált Zigansin és társai szenvedésének és hősiességének állít emléket G. Gabaj fiutal szovjet rendező filmje „A 49 nap”, amelyet Moszkvában pénteken a szovjet hadsereg napján ünnepélyesen mutattak be. zánban nem az előírásnak megfelelő mennyiségű víz van, ahelyett, hogy a tüzet eltávolította volna, a kazánokra hideg vizet engedett. A kazánok megrepedtek. A kár értéke több mint 60 ezer forint volt. A hűtlen kezelésre példa: Lóga Antal, a Béke-akna szállítógépének kezelője a szállítógép kezelését átadta Grácz Alajos 19 éves segédmunkásnak, akinek ehhez szakképzettsége természetesen nem volt s így a száLLítókas az aknába zuhant A kár mintegy 80 ezer forint volt Az említett és az ezekhez hasonló cselekmények megelőzéséért javítani kell a nevelő, oktató munkát s ehhez nagy segítséget adhatnak a tömegszervezetek, de a műszaki vezetők is. A társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekmények közül a csalásé, sikkasztásé a második hely. Tény, hogy az ilyen jellegű bűncselekmények az előző évekhez képest csökkentek s ehhez hozzájárult az ellenőrzések szigorítása, valamint a bizonylati fegyelem megkövetelése. Ennek ellenére egyes helyeken vannak még lazaságok, amelyeket aztán a bűncselekmények elkövetésére hajlamos személyek kihasználnak. Szabó Márton, a Komlói Szénbányászati Tröszt alkalmazottja hamis papírokkal 20 860 forint családipótlékot vett fel jogtalanul. Szabó József, a Pécsi Szénbányászati Tröszt gondnoka 1958-tól kezdve 1961-ig hamis nevekre számolt el ház- felügyelői díjakat t így csaknem 50 ezer forintot vett fel jogtalanul. Természetes, hogy ebben a konkrét esetben is felvetődik az ellenőrzés kérdése. Az ellenőrzés lazasága még számos esetben megállapítható, s ez ismét figyelmeztetésül kell hogy szolgáljon: a gazdasági vezetők követeljék meg a következetes és tételes ellenőrzést, valamint a bizonylati fegyelem szigorítását. A lopások kategóriájában elkövetett bűncselekmények a társadalmi tulajdont az elmúlt évben 62 ezer forinttal károsították meg. Legtöbb a szerszám és a motorlopás. A lopások megakadályozása érdekében helyes lenne a szerszámok és az anyagok átvételi igazolásán kívül megszigorítani a „portaellenőrzést”. Ennek szükségességét bizonyítja: a Hőerőműnél a lopott villanymotorokat egy nő vitte ki sportszatyorban — « portások orra előtt. A társadalmi tulajdon megkárosítását azonban nem szűkíthetjük le ezekre a bűncselekményekre. Jócskán akadnak a bűneseteken kívül olyan példák is, amelyeket nem lehet a bűnesetek közé sorolni s mégis, talán több kárt okoznak — mint a bűncselekmények. A tervezéssel és beruházással kapcsolatos problémák is a társadalmi tulajdont érintik s nem egy esetben nagy kárt okoznak népgazdaságunknak. Gyakran nem a legmegfelelőbb helyekre terveznek objektumokat, de előfordul, hogy túl költséges dolgokat terveznek, holott egyszerűbb és olcsóbb is megfelelne a célnak. A tervezés területén egyik probléma az úgynevezett alá- tervezés. Amikor egy-egy beruházást erőnek erejével jóvá akarnak hagyatni, akkor a legkedvezőbb és legalacsonyabb árra tervezik, pedig már előre tudják azt, hogy a tervezett pénzért a szóban levő építményt felépíteni nem lehet. Az alacsonyabb összeg beállításával elérik a beruházás jóváhagyását, majd később objektív okokra hivatkozva kérik a beruházási összegek emelését. A szén elszállítására tervezett hosszúhetényi vasút a tervezett összegnek több mint a kétszeresébe került. Természetesen később indokban, magyarázgatásban nincsen hiány, de ilyen vagy olyanfé- leképpen ezek az összegek mind a társadalmi tulajdont terhelik — lényegében a társadalom pénzéből kétszeresét vették el annak mint, ameny- nyit „bejelentettek”. Az ilyen dolgokat sem lehet szó nélkül hagyni, sőt, az eddigieknél is nagyobb figyelmet kell ezekre fordítani, s a pazarlók ellen, ha szükséges, a legszigorúbban eljárni. A társadalmi tulajdon védelméért minden dolgozó felelősséggel tartozik. A nevelőmunka mellett azonban egyetlen bűncselekményt sem szabad megtorlatlanul hagyni — mert ez mindannyi unk „zsebét érinti”. Garay Ferenc A komlói szénbányászok vállalása: 32 ezer tonna többlet termelés Külön versenyszakasz április 4. tiszteletére — 650 köbméter bányafa megtakarítás — A kitermelt szénnek több mint 50 százalékát gépek szállítják A Komlói Szénbányászati Tröszt vezetősége és szakszervezeti bizottsága a legutóbbi termelési tanácskozások értéke lése után elkészítette az 1962- es esztendő terven felüli vállalásainak mutatóit. Mivel a nép gazdaság szükségleteinek megfelelően a minisztérium igényli a gázszén mennyiségének emelését, így lehetőség nyílt arra, hogy az egyébként rögzített éves mennyiségi tervet túlteljesítsék a bányaüzemek. A többlet igény 27 ezer 500 ton na gázszén. Ennek megfelelően a komlói szénbányászok elhatározták, hogy 32 ezer tonna szénnel tér melnek többet, mint a tervezett, s ebből a mennyiségből a tröszt biztosítani tudja a 27 és félezer tonna gázszén szükségletet. A 32 ezer tonnás többlettermelés az előirányzott tervnek 1,8 százalékát jelenti. A több termelést elsősorban a gépek jobb kihasználásával kívánják elérni az üzemekben, ezenkívül a jobb műszakszervezés és arányok biztosításával segítik elő. A termelékenységet legjobban mutató össz- üzemi teljesítményt 10 kilogrammal emelik. A szdngyaluval jövesztett szén mennyiségét 100 ezer tonnára, a Csinakál-félc pajzsos fejtésben a tervezett 290 ezer tonna helyett pedig 320 ezer tonna szenet kívánnak kitermelni. Jelentősen emelkedik a géppel szállított szén mennyisége is, s ebben az esztendőben elérik a tröszt üzemeiben, hogy az összes kitermelt szén mennyiségéből több mint felét gépek fogják szállítani. A termelékenységi javulás mellett jelentős az a felajánlás, amelyet az önköltség csökkentésére tettek. Tonnánként két forinttal olcsóbban termelik ki a szenet, mint az előirányzott összeg. Vállalták azt is. hogy az összes bányafa felhasználás mennyiségének egy százalékát takarítják meg, ami pontosan 650 köbméter fát jelent. A termelési tanácskozásokon élénk vita alakult ki és a dől gozók több kezdeményezést indítottak útjára. Ilyen volt többek között az éves munkaverseny egy külön szakaszának a megjelölése április 4 tiszteletére. Elsőként az Anna-aknai bányászok kezdeményeztek párosversenyt az akna brigádjai között hazánk felszabadulásának 17. évfordulójára. Storcz Ferenc fejtési brigádja Vertike István brigádját hívta ki versenyre. A Storcz-brigád tagjai vállalták, hogy a j napi termelésben fejenként hat j csillés mennyiséget érnek el, a j megengedett meddőt fél száza- j lékkai csökkentik, takarékos-, kodnak az anyaggal és a tava- j lyi baleseti szintet 15 százalékkal csökkentik. A másik vállalást és versenykihívást az elővájásban dolgozó Richter Sándor csapata tette, Madarász Mihály kollektíváját hívták ki versenyre. Mindkét csapat 100 méter gurító kihajtását vállalta. Egyéni versenyben külön felajánlást tett április 4. tiszteletére Krakkó Sándor feltáró és Bors János elővájó csapata, akik a 110 százalékos teljesítményt tűzték ki célul. Viüáminteriú az idei cipőellátásról Baranya és Pécs üzleteit a Cipőnagykereskedéhni Vállalat látja el áruval Megkértük az áruforgalmi osztályvezetőt, Petrovics Istvánt, hogy adjon egy kis tájékoztatót, milyen cipőket várhatnak a vásárlók az új idényben? — Az első félévben a tavalyi hoz viszonyítva majdnem minden fajta cipőből többet adunk az üzleteknek, megpróbálunk a keresletnek megfelelő mennyiséget szállítani. A népszerű női balerinacipők formája többségében nyújtott orrú. Egy részük művelőimből készül Fűzős és bebujós váltó zatban világos pasztell színekben készülnék. Ezekből már kisebb mennyiséget szállítottunk is az üzleteknek. Nagyobo szállítmány az első negyedév végén április—májusban érkezik. — Bőrből készült balerinacipőkből is lényegesen nagyobb mennyiség várható, bélelt és béleletlen változatban. A legnagyobb örömünkre az általában exportra gyártó pécsi Cipész KTSZ-től is kapunk 5000 pár cipőt transzparens, azaz „hemyótalppal”. A nyújtottor- rúak mellett lesz a keresett olaszos vágottorruakból is. — Továbbra is az elegáns öltözet tartozéka marad a körömcipő. Az eddigieknél nyúj- tottabb orrú a divatos, persze azért kerülnek forgalomba kevésbé nyújtott és tompa orrú cipők is, hogy minden vásárló megtalálja az ízlésének megfelelőt. Dívatszínok a vajszín és a piszkosfehér, minden változatban. Eddig csak a női cipőkről be széltünk. Mit kapnak a férfiak? — A férficipőknél a könnyű olasz fazon az irányadó. A tavalyihoz hasonló mennyiségű érkezik belőlük, de a kereslet oly nagy. hogy nem tudjuk teljes mértékben kielégiteni a közönséget. A kedvelt velour- hasítású bőrből készülő férficipőkből 75 százalékkal többet hozunk forgalomba, mint ta-. valyj 'Bo—«r)l 3 Pécs legkorszerűbb konyhája Négy, összesen ezer liter űrtartalom dublikátor gázüstben fő a finom leves és főzelék. A korszerű konyha teljes egészében gépesítve van. Rózsahegyi Tibor konyhafőnök aranygaluskát kever a dagasztó es keverőgépen. Az önkiszolgáló étteremben, ahol minden fogás ki van már készítve, percenként 5 ember tudja magát kiszolgálni. Az idén négyezer hold terméketlen területen építenek új tógazdaságokat Néhány év óta erőteljes fej- tógazdasági halászat bővítése lődés tapasztalható a magyar és korszerűsítése. A felméré- halászatban. mind a halászati sek szerint — elsősorban Szaténnél őszövetkezetek által bolcs-Szatmár megyében, to- használt szabadvizeken, mind vábbá a Hortobágyon és a pedig az állami és a szövet- Duna—Tisza közén — körülbe- kezeti tógazdaságokban. A ha! lül 10 000 holdnyi olyan térgazdálkodás bővítését elsősor- méketlen szikes, vagy savában a növekedő belső fogyasz- nyúfüves és homokos terület tási igények indokolják, de van, amelyet legjobban tógaz- ugyanígy az export-lehetősé- dasági termeléssel lehet ki- gek is sürgetik a fejlesztést használni. Ezekre a területek- Hazánkban a halhús-fogyasztás re a közeljövőben el is^ készí- aránya ugyanis még mindig tik a tógazdaság-telepítési ter- rendkívül alacsony: a statisz- veket. 1962-ben körülbelO1 -°00 tika szerint évente 1,4 kiló hal holdnyi területen építenek új fogyasztás jut minden lakosra halastavakat a különböző hal« Á továbbfejlesztés iránya a gazdaságok.
