Dunántúli Napló, 1962. február (19. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-25 / 47. szám
4 RIAPlß 1962. FEBRUAR SS. iVe legyen (több terméketlen rét és legelő! Társadalmi mozgalom a pécsi járás rétjeinek és legelőinek megjavítására A rét-legelő gazdálkodás mezőgazdaságunk legelhanyagoltabb. legmostoh abban kezelt ága. Évente több száz, .»őt, ezer vagon olcsó szálasta- karmány vész kárba emiatt, annak ellenére, hogy állatállományunk csaknem minden télen szűkölködik a szálas takarmányban. Ezen változtatná kell. Hozzá kell látná a rétek és legelők megjavításához, az olcsó és értékes szálas takarmány megmentéséhez. Ennek a gondolatnak « jegyében gyűltek össze szombaton a pécsi járási tanács nagytermében a járás társadalmi szervezeteinek — Hazafias Népfront, Nőtanács, KISZ — képviselői, termelőszövetkezeti elnökölt, tanácselnökök, agro- nómusok. legeltetési bizottságok vezetői, hogy megbeszéljék a teendőket Az ankéton Sas László járási főagronómus számolt be a járás rét- és legelőgazdálkodásának jelenlegi helyzetéről. A pécsi járásban összesen 16 540 hold rét van, ez az ösz- szes mezőgazdasági terület 14,5 százaléka. Ezek a rétek és legelők azonban nagyon elhanyagoltak. Sokan úgy védik, hogy az ősgyep a természet ajándéka, s ilyen címen maguk a termelőszövetkezetek sem végezték él még a legszükségesebb ápolási munkákat sem. Célunk az, hogy a rétekről és legelőkről maximális hozamot nyerjünk. Gondozással még a közepes rét is megadja a 18 mázsa ezénater- rnést. A rétek és legelők kora tavaszi ápolását most ezekben a hetekben, még a szántóföldi munkák megkezdése előtt elvégezhetjük. Legelső rétápoűásd munka a felfagyások meghengerezése. Fogasolnl tavasszal a gyepet nem szabad. A talajt simítóval vagy rétgyaluval kell elegyengetni s a kopasz foltokat bevetni. A terület vízrendezésével meg lehet előzni a rétek edmocsarasodását. A pelllérdi és szalántai rétet már ez a veszély fenyegeti. A vízlevezetéssel járó földmunkák költségének egy részét az állam fedezi. A megyei tanács ebben az évben is félmillió forintot biztosít ezekre a munkákra. A többit azonban a tsz-nek saját erőből kell biztosítani. A legelő ápolási feladatok is ehhez hasonlóak. Felfagyás esetében síma hengert kell használni, a vakond-túrásokat elegyengetni, az idegen tárgyakat — üveg. kő, cserép, stb. — eltávolítani. Arra egyébként rendelet is van. hogy a legelők gyomtalanítását a kihajtásig el kell végezni. A bokrokat gyökerestül ki kell vágni kivéve, a lejtős és erózinak kitett legelőket. Igen szép eredményt ért el a legelőgyomtalanításban a kistótfalui tsz. A lejtős legelőket talajvédelmi szempontból fásítani kell. Ilyen legelők vannak a járásban Cerkúttól Bükkösdig és Hird, Nagykozár, valamint Hásságy környékén. Az ankét vitájában felszólaltak a társadalmi szervezetek képviselői is. Bejelentették, hogy a Hazafias Népfront, a Nőtanács és a KISZ ezekben a hetekben akciót indít a rétek és legelők megjavítására. A KISZ megyei bizottsága védnökséget vállalt a rétlegelő javítás felett. Minden KISZ-tag 20 társadalmi munkaórát vállalt * eél érdekében. Bicsérden például a termelőszövetkezet a helyi Népfront és a KISZ közösen már hozzá is látott egy 60 holdas rét lecsapódásához. A vízlevezetés rendszerint nem csak egy falut érint, ezért a szabadszent- királyiak és a gerdeiek elhatározzák. hogy közösen látnak hozzá a munkához. Ugyancsak közösen kezdik meg a legelő víztelenítési munkát a Regényével szomszédos szövetkezetek is. Az állam köbméterenként 5 forinttal járul hozzá a föld kitermelési munkához, a többit a községek lakói, tsz-tagok, KlSZ-fiatalok végzik társadalmi munkában. A pécsi járásban most kialakulóban levő új mozgalom célja ne legyen több terméketlen rét és legelő a járásban, ne legyen többé gond az állatok téli szálas ellátására, növekedjen az állati termék ellátás. — Rné — Kisherendi tanulságok Egy alkalommal azt hallottam: „Kisherenden még a tsz-iiodárói is lelopták a cserepet”. Hát ezt megnézem — határoztam el és egy napon el is látogattam Kisherendre. Egy alacsony ház kapuján papírcédula figyelmeztetett: itt van a termelőszövetkezet irodája. Hamarosan előkerül a termelőszövetkezet elnöke. Közép korú ember, a Bogádmindszen- td Állami Gazdaságban volt brigádvezető, de a múlt év késő nyarán-őszén ide helyezték a termelőszövetkezetbe. Azt mondták: hozza rendibe a termelőszövetkezetet. A lopást maga is tapasztalta. Kiment a határba és meglepődve látta: a maglucernából itt-ott kikaszáltak. Magyarul: meglopták. Maguktól loptak, maguknak. Azt gondolták: csak Így lehet megélni a termelőszövetkezetben. Meg kell hagyni, hogy az akkori állapotok olyanok voltak, hogy még a sok munkaegységet teljesítők is kételkedtek az év végében. Az ezer holdas termelőszövetkezetnek mindössze három szarvasmarhája volt. Kocája egy se, himénvből, pénzből élünk. Ha csak a saját érdekem nézem, altkor is az a fontos, hogy az idén minél több sertést neveljek. És a közösség szempontjából is az a legfontosabb, a több terményből, olcsóbban hizlaljunk. Az év folyamán 1300 hízott sertést szeretnénk értékesíteni, s ehhez bizony sok kukorica keli. Igaz, én nem kapálok, de beszélek majd az asszonyokkal, a fontosságáról. zó ja pedig hetven a betervezett 120 helyett. Negyvenhét lova volt a közösnek, a tagok istálló jában, ahonnan oda menték a tagok a lovakkal, ahová éppen kedvük szottyant menni. A kisherendiek pedig tudták: állatállomány nélkül nem lehet jövedelem. Tudták, mert mig nem volt termelőszövetkezet a községben addig ötszáz szarvasjószág kérődzött a kisherendi egyéni gazdák istállóiban. Az alakuló közgyűlésen egy idős ember fél is állt és javasolta: minden tíz hold után hozzon be a tag egy tehenet, öt hold után egy borjút és két hold után egy sertést. Ha megfogadják a tanácsát és nem vetik éL, akkor év végére több, mint száz szarvasjószága lett volna a termelőszövetkezetnek. De nem lett. Sőt a betervezett négyezer lirter tej (!) helyett mindössze 400 liter tejet adtaik az államnak. Egy ezer holdas termelőszövetkezet 400 liter tejet adott el! Ezek után bizony nem lehet csodálkozni azon, hogy amikor elvégezték az évi számvetést, kiderült, hogy mindössze 13,30 forintot tudnak fizetni munkaegységenként. Ebből készpénz: 3,72 forint. Ez bizony nem sok. Az állam adott ugyan munkaegység-kiegészítést, munkaegységenként 3,72 forintot, amit azok kapnak, akik teljesítették az élőírt munkaegység-mennyiségek Még az őszön hozzálátott az új vezetőség a közös rendbehozásához. Félépítettek részben saját erőből két 120 férőhelyes hizlaldát és egy húsz férőhelyes fiaztaitót. Vásároltak húsz kocát és hamarosan újabb tízzel gyarapítják a kocaállományt. Negyvenhét süldőjük hízik már és úgy határoztak: újabb ötven süldőt vásárolnak. A tavalyi három helyett 35 szarvasjószáguk van és ebbői tizennyolc vemhes üsző mar törzsíkönyvezett. Huszonöt mar hát hízóba is állítanak hamarosan, ha sikerült megszerezni hozzá az alapanyagot. Ha nehezen is, de napnól- nápíra előbbre jutnak. Igaz, hogy négy vagon takarmányhiányuk van, ami részben a lopásból, részben a harmados művelésből ered. Az emberek hangulata is kezd megváltozni. Amikor az elnökkel kiléptünk az utcára, hogy megkeressünk néhány tagot otthonában, egy korosabb ember megemelte süvegét az elnök felé. — Elnök úr, hová vigyem a trágyát? Az élnök mosolygott. Mosolygott azon, hogy munkát kérnek a tagok és dühöngött azon, hogy urazzák. Az egyik ház előtt borsóssal' mával megrakott kocsi állt. Barna kucsmás, vörös arcú ember szórta le a szalmát — Úgy oszd ám be, hogy ennek három napig elégnek kell lenni! — hallottam vagy húsz méterről az intelmét. Amikor odaértünk a bama- kucsmás, Bakó József odaszóív az elnöknek. — Elnök elvtársi Akkor holnap bemegyünk és megírjuk a szerződést. Egy maguknál marad, egy meg nálunk. Úgy lesz. ahogy mondtam. Ha bármelyikünk abbahagyja a takarmányozást, az addig megszerzett munkaegységről lemondunk. Az elnök helyesel. így biztosítják magukat a tagok, hogy ott ne hagyják a munkát. A ház udvarán a gazda, Bakos József fogadott. Idősebb ember, az orra alatt vastag bajuszt hord, kezét fázósan köténye alá dugja. Az influenzára panaszkodik. Azt mondja, a feleségét már ledöntötte, ő még állja a sarat. A múlt évben kocsis volt és kétszázkilencven munkaegységet szerzett. A múlt év tanulságát így foglalja össze: Össze kell fogni kérem és dolgozni. Ennyi az egész. Orbán István, a termelőszövetkezet elnökhelyettese. Kiváló egyéni gazda volt. Az istállóban, az állatok között találunk rá. — Tudja, az úgy van, hogy csak beteg ember tudja igazán értékelni az egészséget. Hát mi is így vagyunk. Nálunk még soha nem volt termelőszövetkezet. Az elmúlt évben kezdtük. Azt sem tudtuk mit, hogyan kell csinálni. A magunk kárán tanultunk. Nagyon sokat tanultunk. Most már mi is tudjuk értékelni az egészséget. Kicsit képletes a mondás, de igaz. Ennek a mondásnak az igazságát tapasztaltam mindenütt Kisherenden. Igaz, hogy csákj szalmája volt a közös, igaz, hogy sokan kihúzták ma gukat a munka alól, mint ahogy az egyik tsz-tag mondta: „Azt a földet, amit azelőtt háromszázan műveltünk'meg, azt a múlt évben körülbelül harmincán akartuk megművelni'’ de igaz az is, hogy a kisherendiek mo6t már mind jobban előre néznek. Kisherenden a döntő többség rádöbbent: a jobb életért dolgozni is keR. Rádöbbentek és ennék szellemében cselekszenek, hogy Kisherend ismét méltó legyen régi jó híréhez. Régi jó híréhez, amikor a pécsi járás községei közül talán itt volt a legjobb az állattenyésztés. Szalai János Szénaszárító állványokat készítenek BeSvárdgyulán Olcsón, értékesebb takarmányhoz jutnak Az esős, zivataros tavasz nagyon sok kárt tesz a szálastakarmányban. Pedig mindegyik termelőszövetkezetnek igen fontos, hogy mennyi és milyen minőségű szénát tudnak betakarítani. A renden szárított lucernát gyakran kilúgozza az eső, csökken a vitamintartalma, tápértéke. Mivel az állványon szárított széna értékesebb a renden szárítottnál, a belvárdgyulai Közös Ut Tsz- ben tavaly 100 állványon szakaszosan több mint 500 mázsa szénát szárítottak. Az állványo kát egy szérűben helyezték el, és a gyors száradás után még zölden kazalozták a lucernát, így olcsó, az eddiginél jóval értékesebb fehérjedús takarmányhoz jutottak. Tápláló takarmány a lucemaszéna minden állatnak, és lucernaliszt formájában ezt a sertésekkel is etették. így az eddigieknél olcsóbban biztosították, segítették elő a sertések meghizlalá- sát. A tavaszi kampánymunka még nem kezdődött el, de azért hasznosítják a rövid téli napokat is. A bognárműhelyben szénaszárító állványokat készítenek a belvárd gyulaiak. Csapolják az akácrönköket, amelyek kiválóan alkalmasak szárítónak. A közeljövőben újabb 150 szárító állványt készítenek s így a 250 állvány segítségével május, júniusban mintegy 1500 mázsa lucemaszénát szeretnének szárítani. Mivel a Közös Ut Tsz szaktanácsadásra és bemutatásra kijelölt üzem. gyakorlati bemutatóval egybekötött tapasztalatcserét is tartanak a járás gyenge termelőszövetkezetei részére. 1963-ban, már minden lucernát állványon szárítanak a bel- várdgyulaiak. sr Őszibarack-termelő társulás alakúik Pécsett gí tőnek, nem lesz lemaradás, hiszen az asszonyokat nem kell noszogatni, eddig is ők kapálták meg a határt. Most azonban, hogy megértették, a kukoricatermesztés fontosságát, úgy hiszem, az almameUé- kiek kukoricáját is bárki megnézheti az ősszel — mondta Eizlerné. Dani Jánosné. a saentlőrinci termelőszövetkezet szocialista munkabrigádjának a tagja, híz tosan keveset kapál a nyáron, hiszen sertéstenyésztő. A ku- karicatermesztésben azonban ő is érdekéit. — Igaz, hogy táppal etetjük a jószágokat, de tápot is csak úgy biztosítanak a keverő üzemek, ha kukoricát adunk érte cserébe. Nekem nincs mellék- jövedelmem, beteg édesanyámmal és gyermekeimmel a terme lőszövetkezetben keresett terA közelmúlt napokban néhány pécsi gyümölcsös tulajdonos kezdeményezéséből egy új szervezet jött létre. Első tevékenységük az volt, hogy pénteken este gyümölcstermelő ankétot rendeztek. Ezen dr. Maliga Pál, a Kertészeti Kutatóintézet tudományos főmunkatársa tartott előadást. Az őszibarack termelésének növelése kapcsán a talajról, az alanyról, a metszésről, a műtrágyázásról, a védőszerekről, valamint az öntözésről beszélt. A jelenlévő háromszáz pécsi kerttulajdonos nagy érdeklődéssel hallgatta a szakelőadást több szakkérdést vetettek fel, s ezekre részletes választ adott dr. Maliga Pál. Az ankét után Czirják Antal! a társulás ideiglenes szerve- ! zőbizottsáftámak elnöke szólt a ; jelenlevőkhöz. — Minden pécsi őszibarack- j termelő eszéhez szólok, — mondotta — amikor arra kérem, hogy csatlakozzék hozzánk. A nagykiterjedésű Mecsek alji gyümölcsösterület már hosszú ideje meglehetősen elhanyagolt állapotban van. Néhol már a faállomány is hiányos. Ezért megalakítottuk a Pécsi öszibaraektermelő Társulást. Ez nem termelőszövetkezet,, mégcsak nem is hegyközség. A műtrágya és a véde- kezőszerek közös beszerzése céljából társultunk, mert csak így tudunk ezekből kellő meny nyóségben kapni. A másik célunk, hogy érdekközösséget alkossunk az áruértékesítésre is. A mi szervezetünkben a használati jog és a tulajdonjog teljesen érintetlen marad. Úgy érezzük, hogy a minőségi őszibarack termelés érdekében szükség van az élet képes és aktív pécsi kerttuLaj- donosokra. De az állományunkat nekünk kell helyrehozni. Csányi Sándor, a pécsi földművesszövetkezet jelenlévő igazgatósági elnöke elmondotta, hogy a jövőben elsősorban a társulás tagjaival köt a földművesszövetkezet értékesítési szerződést. A földmüvesszövet- kezet nevében kötelezettséget vállalt arra is, hogy az őszibarackot teljes egészében és mindenkor átveszik a társulás tagjaitól. Elmondotta, hogy egy klubhelyiséget is biztosítottak a társulás részére a TIT megyei székházában. A jelenlévők közül sokan már a helyszínen kérték, hogy csatlakozhassanak ehhez az érdekvédelmi közösséghez. Később elhatározták azt is, hogy az államilag megállapított limitárak, valamint a minőségi követelmények betartásának ellenőrzésére a saját soraikból egy ellenőrző bizottságot alakítanak. F. D. Több millió holdra terjesztik ki a talajvédö agrotechnikai módszereket A talajvedeuni törvény végrehajtása során most teremtik meg hazánkban a szervezett ta lajvédélmi munkák alapjait. A Földművelésügyi Minisztérium növénytermesztési fő- igazgatóságának szakemberei tájékoztatásul elmondották, hogy országosan körülbelül három és félmillió hold lejtős szántóterületen kell majd alkalmazni a talajvédő művelési módszereket. — Kétmillió- nyolcszázezer holdon már a kö zeli években elvégzik a szükséges felméréseket, illetve a rétegvonulatok kijelölését. A Lókos-patak mentén, továbbá a Koppány völgyében még több kisebb patak vízgyűjtő területén — mintegy félmillió holdra — máris elkészítették a talajvédő gazdálkodás konkrét terveit. pálást alaposabban, gondosabban végezheti mindenki. Én magam is nőtamács-tag vagyok, úgy érzem, a megyei vezetőkkel együtt személy szerint én, és mi mágocsiak is vállaltuk, hogy szívünkön viseljük a ku- koricaterrnesztés gondját. Ha rajtunk múlik, a Béke tsz kukorica termésátlaga miatt nem kell szégyenkezni. Sajnos a tsz-csillagok között az egyik leghalványabb fényű tavaly az almamellék! Hajnalcsillag Termelőszövetkezet volt. Pedig Eizler Györgyné. aki az elmúlt évben a legszorgalmasabb, legjobb munkások közé taatozott, azt mondja, lelkesedésben nem volt hiba. Hiába szorgoskodtak az asszonyok a határban, ha az állatelhullás kivette a pénzt a zsebük bői. Sok kifogásolni való akadt a vezetésben is. A legfőbb talán az, hogy nem bíztak eléggé az asszonyi munkában, nem kérték ki véleményüket, nem használták fel tapasztalataikat. 1962-t már jobb kedvvel, bizakodással kezdték az alma- meiiékiek. Az új vezetőség segítségével új életet szeretnének teremteni a Hajnalcsillagban. A tagságnak több mint a fele nő, s az idén már a vezetésiben is helyet kapott három asszony. —— Ha hÍ7.nPilc Hpmrviinlr ác Pesti Dezsőné, a mágocsl Béke Tsz fiatal, csinos növénytermesztési csapatvezetője Szorgalmas, jó munkás, nemrégiben ő képviselte a járás asszonyait a tsz-asszonyok országos tanácskozásán. — Lehet, hogy nem látszik rajtunk, de bizony elég sokai kapáltunk a nyáron. Csali kukoricából 4—5 hold jutott átlagosan egy asszonyra- Sajnos azonban a munka nagy része már augusztusban elfogyott, s azóta naponta jönnek, kérdik a csapat tagjai, mikor lesz munka, meddig pihenjenek még. Az idén, a vegyszeres gyomirtás következtében kevesebb lesz a munka, s így a kaA napokban írtunk arról, hogy a nőtanács elvállalta megyénkben a kukoricatermesztési kampány megszervezését, irányítását. De vajon mit szólnak a legflletékesebbök, akikre a kapálás, a munka vár? „Vállaljuk a munkát, nem csalódnak bennünk" Asszonyok a kukoricatermesztésről
