Dunántúli Napló, 1962. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-18 / 41. szám

6 NAPLÓ 1962. FEBRUAR IS Külföldi hírek j NICOSIA Lamaca városában késő es­tig tartott Gagarin ünneplése. A szovjet űrhajóst lelkes fo­gadtatásban részesítették. Arisztodulidisz polgármester közölte a szovjet űrpilótával, hogy a város vezetői és lakói Larnaca díszpolgárává vá­lasztották. Lamacábó! a világ­űr hőse gépkocsin Limassol városába hajtatott. CAPE CANAVERAL Hivatalosan elutasították azt a javaslatot, hogy John Glenn helyett más űrhajós-jelölttel folytassák a jelenlegi űrrepü­lési kísérlet-sorozatot. A ja­vaslatot — mint már jelenítet­tük — egy New York-i űrha­józási orvosszakértő vetette fel, aki szerint Glennt a tervezett űrrepülés 58 napon keresztül történt ismételt elhalasztása idegileg kimerítette. GEORGETOWN A brit-guayana-i kormány­nak a bizonyos üzleti körök érdekeit sértő takarékossági rendszabályai elleni sztrájk hétfő óta tart. Hírügynökségi jelentések szerint az országban a feszültség egyre nö. Péntek délután Georgetown kikötőjé­be érkezett két angol hadihajó, amelyekről a rend helyreállí­tásának ürügyén csapatok szálltak partra. PÁRIZS Miután az utolsó nyolc éh­ségsztrájkok) bányászt is kór­házba szállították, a CGT. a Keresztény és a Szocialista Szakszervezetek közös bizott­sága, valamint a bányászok képviselői pénteken este a sztrájk folytatása mellett dön­töttek. A földalatti ölősztrájk Cl. napja tart és változatlanul sztrájkolnak a felszíni mun­kások és a tisztviselők is. KHARTUM Tito elnök pénteken folytat-* ta megbeszéléseit Abbud szu- dáni államfővel. A fontosabb nemzetközi kérdésekről és a jbgoszláv-szudáni együttműkö­dés fejlesztéséről. Este Abbud elnök vacsorát adott vendége tiszteletére. WASHINGTON McNamara hadügyminiszter Hawaiiba utazik, hogy az Egyesült Államoknak mind sú­lyosabb gondokat okozó dél­vietnami helyzetről tárgyaljon Noltinggal, az Egyesült Álla­mok dél-vietnami nagyköveté­vel és Harkins tábornokkal, a Dél-Vietnamba küldött ameri­kai haderő új főparancsnoká­val. Várakozó hangulat Franciaországban a fegyverszünet kizeledfének hírére Ordzsonikidze emlékezete Genf (MTI). Mint mór közöltük, egyes jelentések arról számolnak be, hogy közvetlen küszöbön áll a francia-algériai titkos tárgya­lások eredményes befejezése. Egy újabb Reuter-jelentés szerint már csak az utolsó si­mításokat kell elvégezni a fegyverszüneti egyezmény-ter­vezeten, amelyet előrelátható­lag tíz nap múlva írnak alá ünnepélyesen Párizs közelében. Úgy tudják, továbbá, hogy az egyezmény-tervezethez elvben hozzájárult Ben Bella és a töb­bi bebörtönzött algériai veze­tő is. Párizs. A francia fővárosban, ahol minden jel arra mutat, hogy megtörtént az elvi megállapo­dás az algériai fegyverszünet megkötésére, szombatra vagy vasárnapra várják haza Svájc­ból Joxe áttamminiszterí, hogy beszámoljon a titkos tár­gyalások eredményéről de Gaulle tábornoknak. Ugyanak­kor hangsúlyozzák azonban, hogy a fegyverszünet hivata­los bejelentésére eg'y hétnél vagy tíz napnál hamarabb nem lehet számítani, már csak azért sem, mert a megállapo­dás az algériai országos forra­dalmi tanács jóváhagyására szorul. Hírek szerint a tanács hétfőn ül össze Líbia fővárosá­ban, Tripoli ban.---­----­Algír . A Reuter hivatalos francia körökben úgy értesült, hogy megkezdték további 20 000 ka­tona hazaszállítását Algériá­ból. Mint ismeretes, de Gaulle tábornok nemrégen bejelen­tette, hogy az Algériában állo­másozó francia hadsereg zö­mét még az év vége előtt Európába helyezik át. Az AR algíri tudósítója je­lentette, hogy szombaton meg­kezdték az Algéria belsejében állomásozó francia hadsereg egységeinek összevonását a nagy városok köré. A francia főparancsnokságnak az a szán­déka, hogy a csaknem félmil­liós hadsereget a városok kül­ső kerületeiben vonja össze és így veszi elejét minden' esetle­ges rendbontásnak. A csapat.- mozdulatok valószínűleg hét­főre fejeződnek be. Az amerikai tudósító jelen­tésében hangoztatja, hogy a tűzszünet közeledtének hírére fokozódik a feszültség Algé­riában. Az OAS ismételten fel­szólította az európai telepese­ket, hogy ..őrizzék meg nyu­galmukat és várják a paran­csokat”. Bonni vélemények a baden-badeni kompromisszumról Bonn (MTI) Bonni hivatalos körökben általában megelégedéssel nyi­latkoznak de Gaulle és Ade­nauer csütörtöki baden-ba- cteni találkozójának eredmé­nyéről és hangoztatják, hogy „sikerült elmozdítani a holt­pontról” az európai politikai unióval kapcsolatos tárgyalá­sok ügyét. Sok lap reményét fejezi ki, hogy a Fouchet-bi- zottság a jövő héten újból kéz dődő tárgyalásai során hama­rosan sikerül majd eredményt elérni, hogy a nyugat-európai Adoula tárgyalni hívta Csomhet Elisabethvüle (MTI) Cyril* Adoula, kongói mi­niszterelnök i— hírügynöksé­gi jelentések szerint — meg­hívta Csombét. a szeparatista katangai tartományi elnököt, hogy szerdán utazzék Leo-' poldvillle-be. és kezdjenek tár gyáfásokat Katanga tartomány elszakadt helyzetének meg­szüntetéséről. Csőmbe vála­sza még nem ismeretes. Ado­ula nemrég kijelentette, hogy a kitonaá megegyezés gyakor lati életbeléptetésében vajmi ‘kevés haladás mutatkozott Csőmbe pénteken este ér­tekezletre ült össze a tarto­mány ötvien töjrasi uezetőjé. vei, valamint a beiga iparvál­lalatok vezetőivel. Csőmbe feltehetőleg a kitonai egyez­ménnyel kapcsolatos kérdé­sekről tárgyal velük. Egy Réuter-hír szerint Csőm be legutóbb követelte, hogy a Jadotville és Kolvez; bánya­központokban állomásozó —- ENSZ-csapatokat azonnal von­ják ki e körzetekből. Mint az AP jelenti, az ENSZ-csapatok már el is hagyták a bányate­lepeket. Az ENSZ etiópiai egy ségei kivonultak az Union Miniere Társaság Elisabeth- vilile-i telepéről is, ahol ez­után ismét megkezdődött a munka. kormányfők a március köze­pére tervezett római konfe­rencián már meg is köthetik a végleges egyezményt. A Die Welt kommentárjá­ban azt hangoztatja, hogy a baden-badeni találkozón Ade­nauer nagyobb engedménye-- két tett, mint de Gaulle. A kancellár ugyanis lemondott az integrációs politika maxi­mális követelményéről és meg elégedett azzal, hogy „alapot teremtsenek a jövendő fejlő­dés számára”. A nyugatnémet sajtókom­mentárok zöme azt hangoz­tatja, hogy Baden-Badenbem voltaképpen kompromisszu­mos megállapodás jött létre, amelynek lényege abban rej­lik, hogy gazdasági téren meg­marad az eddigi integrációs szervezet. A Közös Piac szer veinek hatáskörét teltet nem csorbítják, — mint ahogyan de Gaulle eredetileg óhajtotta — politikai síkon viszont egye­lőre a de Gaulle által java­solt „laza államszövetség” tér ve kerül megvalósításra. A kommen:tárok rámutat­nak: ez ugyan nem az az „ide­ális megoldás”, amelyre Bonn eredetileg törekedett, de Ade- nauernak az a véleménye, — hogy egyelőre meg kell elé­gedni a „szerényebb kezdet­tel”. A kancellár ugyanis min­denképpen el akarja kerülni azt, hogy az ezzel kapcsolatos nézeteltérések miatt komo­lyabb válság robbanjon ki Bőm és Párizs között A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bizottsága 1937. február 18-án gyászjelentésében ezt írta: „Ordzsonikidze elvtárs halálá­val súlvós veszteség érte a pártot és a Szovjetunió népeit. Ordzsonikidze elvtárs feddhe­tetlen ül tiszta erkölcsű és ren­díthetetlen pártmunkás volt igazi bolsevik, aki drága éle­tét, egészségét a munkásosz­tály harcának adta, a kommu­nizmus ügyének szentelte...” Grigojij Kanstantinovics Ordzsonikidze 1886 október 15- én született és 1937 február 18- án halt meg. A kommunista párt kiváló tagja, kitűnő ké­pességű államférfi, Lenin hű­séges tanítványa volt. . Felcser isitolás korában, 1803-ban lett az Oroszországi Szociáldemokrata Párt tagja s attól kezdve egész életét a munkásosztály harcának szen­telte, a kommunizmus győzel­méért küzdött. Volt propagandista Tiflisz- ben, Bakuban, Goriban, ve­zette Abháziéban a helyi bol­sevik szervezetet, tagja volt a szuhumi pártbizottságnak. 1906-ban kénytelen volt emig­rációba ’ vonulni, Berlinbe ment, de 1907-ben újra Tiflisz- ben van, majd a kaukázusi pártbizottság megbízásából Ba­kuban szervezi az ipari mun- i kasokat­A bakui bolsevik szervezetek összekovácsolásában és egyesí­tésében nagy érdemeket szer­zett. A bakui Bajlovszki bör­tön következik, majd a szuhu­mi szigorított börtönbüntetés, .aztán a -kutaiszki börtönök és a jentezejszkí száműzetés. 1909-ben megszökik és újra Bakuban szervezi a munkások harcát az elnyomás ellen. 1911-ben végig utazza az or­szág főbb iparvidékeit. Letar­tóztatják. kényszermunkára, majd örökös száműzetésre íté­lik. Nyolc év múlva újra Pé- tervárott van mint a pártbi­zottság és a nétervári szőriét tagja. 1917 júliusától Lenin Razlivber. száműzetésben van. Ordzsonikidze Leninhez m -y. s közvetíti üzeneteit a hív' a-k pártkongresszushoz. A ’ • i • z- resszuson beszédet mond es kifejti, hogy Lenin ne jelen­jék meg az ellenforrada’-rpl ideiglenes kormány bíró «•'•ja előtt. 1917- ben i Kaukázusontúion dolgozik, majd tevékeny részi vesz a péíervári fegyveres fel­kelésben. Vezetése alatt súlyos csaná- sokat mér :: fiatal szovjet vörösgárda Kerenszkij és Krasznov seregeire, amelyek megkísérelték, hogy Pétervár felé nyomuljanak. 1918- ban az orosz népbizto­sok tanácsának teljhatalmú megbízottja Ukrajnában s et­től kezdve a vörös hadsereg egyik legkiválóbb politikai ve­zetője. Ukrajnában megszer­vezi a szovjethatalom szarvéit, majd a déli terület komisz­szár ja lesz és újjászervezi all. hadsereget a fehérgárdista hordák elleni harcra. 1919-ben a 16- hadsereghez küldik a déli frontra Gyenyiian ellen. 1921-ben a kaukázusowtúll területi pártbizottság első tit­kára lesz, majd a Köszönti Bizottság tagja és a Politikai Iroda kandidátusa. 1080 végén a szocialista ipar vezetésére küldi a part, a Legfőbb Nép- gazdasági Tanács elnöke lesz. majd a KB politikai irodájá­nak tagja. Alakja és emléke él kortár- saiban, a kommunizmus új nemzedékének szivében, hősi életének példája pedig a szo­cializmusért küzdő népek em­lékeztében örökké fennmarad. USUNBUKA Usunburából. a Randa- Urundj belga gyarmathoz tar­tozó Urundi fővárosából érke­zett jelentés szerint Urundi ideiglenes nemzetgyűlése ülést tartott, amelyen követelte, má­jus 15-én léptessék életbe Urundi függetlenségét. A ha­tározatot eljuttatták az ENSZ New York-i központjába. NEW YORK Bruno Walter, a világhírű német származású karmester szombaton, 85 éves korában, kaliforniai otthonában szív­rohamot kapott és megható, WASHINGTON Az amerikai külügyminisz­térium szóvivője pénteken be­jelentette, hogy az Egyesült * Államok visszatartja a feb­ruárban esedékes mintegy há­rommillió dollár kifizetését a laoszi nyugatbarát kormány­nak. A szóvivő azt állította, hogy a pénzügyi támogatás függőben tartásával siettetni akarják Souvanna Phouma ve­zetésével felállítandó semleges kormány megalakulását. Isme- ' retes, hogy az amerikaiak ha­sonló indokkal a múlt hónap­ban is visszatartották az ese­dékes támogatást, majd né­hány nap múlva kifizették anélkül, hogy Boun Oum bár­mit is engedett volna. BERLIN A német Demokratikus Köz­társaság külkereskedelmének akkumulációs szerepe jelentő­sen nőtt a múlt esztendőben. Hivatalos jelentés szerint 1961- ben tovább emelkedett a kül­kereskedelmi forgalom, amely­nek pénzben kifejezett értéke elérte a 18,5 milliard deviza­m Nem is lehet kettőképpen mérlegelni, milyen hatást gya­koroltak az amerikai nép agyára a kémekről nap mint nap ismételgetett sajtónyilat­kozatok. A józan ész azt su­gallja, hogy ez a hatás való­ban kolosszális volt. E hatás­nak legalábbis két eredménye teljes világossággal megmu­tatkozik. Elsősorban mindenki elfelejtette, hogy Groves tá­bornok hozta nyilvánosságra Smith jelentését, s hogy még az oroszok atomlbcmbarobban- tása előtt megtalálták a bűnö­söket, — a demokratapárti kormányhoz tartozó árulók árultak d bennünket. Ez a szándékosan szított társadalmi hisztéria közvetlenül olyan bírósági perekhez vezetett, amelyek a legellentmondáso­sabb és a legkétségesebb jelen­ségek az amerikai igazságszol­gáltatás egész történelmében. Itt a Hiss-ügyrőL, a Temington ügyről és a Rosenberg házas­pár kivégzéséről ven szó, akik, állítólag „ellopták” az atom­bomba titkát, Ez a hisztéria hosszú évekig tartó „heezor- kányüldöaést” is eredménye­zett, aminek folyamán az igaz­ságot — bánmennyire beigazo­lódott is — szégyenletesen megbélyegezte, bér néha álcá- zottan. Az első orosz atombomba 1949-ben történt felrobban­tása — ami más politikai lég­körben elősegíthette volna irányvonalunk józan átértéke­lését — a valóságban kialakult légkörben csak új kísérletek­hez adott lökést. A kongresz- szus józanságukat elveszített jobboldali csoportjai mindjárt szörnyű képeket festettek ar­ról, milyen borzalmakkal fe­nyeget bennünket az oroszok­nak ez a történelmi atombom­ba-rabban táisa. Fokozódó nyomás Az emberi természet ere­jénél fogva gyaiknan olyan erő­feszítéseket tartogatunk, ame­lyekről nem tudjuk, hogy milyen végeredményekhez ve­zetnek. A végeredmény pedig üaltéttemil a ka tanai-ipari komplexum orr -agunk történe­tében páratlan erősödése lesz. A háborús üzlet polippá vál­tozott, amelynek gazdasági csápjai az ország minden zú- gába 'behatoltak. Az emberi tevékenység egyetlen területe sem mentes a háborús üzlet befolyásától. A repülőgépekés rakéták gyártói — akiknek üz­leti tevékenysége 85—100 szá­zalékban a kormánymegren­delésektől függ — nem fognak kiállni a béke mellett. Nem fe­jezi ki elégedettségét az üzlet­ember, vagy a helyi kereske­delmi intézmény sem, amikor a szövetségi kormány azért mond le valamilyen létesít­mény építéséről, mert az a nukleáris században felesle­gessé vált. Amikor hatalmas összegűek a katonai szerződések, a nagy üzlet és a tényleges vagy a nyugállományban lévő tábor­noki kar lelkesedése gyakran a legszorosabb egységbe fonó­dik. A Herbert-bizottság gon­dosan kivizsgálta az egyik ilyen szövetséget, amikor a baltimarsi „Marti Company” tevékenységének tanulmányo­zásával foglalkozott. (Ez a rész vénytársaság hazafias köteles­séget teljesített: repülőgépeket és rakétákat gyárt; a hazafi­asságáért való jutalma pedig — 800 millió dollár összegű katonai szerződés.) A „Mar­tin” elhatározta, — mint George Bunker (?) a vezetőség elnöke kijelentette, — hogy a nemzet érdekében „bensőséges kapcsolatakat” létesít a had­ügyminisztérium vezetőivel, mivél nem lehet tökéletesíteni a fegyverzetet, ha nem hasz­nosítják „azoknak az embe­reknek a képességeit, akikkel a szükség erejénél fogva együtt k ell dolgozni " A „Martán Company" felis­merte és teljesíti is hazafias kötelességét. A bahama-szige- teken ünnepélyt rendezett 27 magasrangú tábornok számára, akik az Egyesült Államok szolgálatában állnak. A „Mar­tin Company” előkelő vendé­gei listájának élén Nathan Twining tábornok állt, aki abban az időben a vezérkari főnökök egyesített csoportjá­nak elnöke volt. A tábornok­nak annyira megtetszett a „Martin Company” képvise­lőinek társasága, hogy három ízben is élvezte a részvénytár­saság vendégszeretetét és há­rom hétvégét töltött a rész­vénytársaság klubjában. A „Martin Company” előkelő vendégei között ott voltak a hadsereg, a haditengerészet és a légierők tervezéssel és be­szerzéssel foglalkozó más ki­magasló képviselői is. Amikor a Herert-bizottság meg akarta tudni, mi rejlett a „Cotton Bay Club”-ban rendezett „összejö­vetel” mögött (azon a néhány golfjátszmán kívül, amit Bunkerreal, a részvénytársa­ság vezetőségének elnökével játszottak) mindnyájan kórus­ban azt felelték, hogy semmi más nem történit. A piknik részvevői határozottan állítot­ták, hogy nem folytattak sem­miféle tárgyalásit szerződéskö­tésekről; még csak meg sem vitatták ilyen megbeszélések lehetőségét; nem volt közvet­len üzleti kapcsolatuk a „Martán Company”-val. Csu­pán méhányan ismerték be (a beszerzéssel foglalkozó köz­ponti Intézmények képviselői közül), hogy röviden ismertet­ték előttük a dolog lényegét és célozgattak, hogy szeretnék tudni, milyen fegywrfiajtékat kívánnak a megrendelők, da — természetesen — «esek a rö­vid megbeszéléseik nem csu­pán a „Martin Company”-va! való üzleti kapcsolatokkal fog­lalkoztak, hanem minden olyan vállalkozót érintettele, aki ezen a területen dolgozik, s ez természetesen ékesszólóan bizonyítja a „Martín Com­pany” pártatlanságát és elfo­gulatlanságát. Teljesen világos, hogy az ilyen magánjellegű találkozó­kon háttérbe szorulnak a köz­érdekek. Pedig a közérdekek a legközvetlenebbül érintik az egész társadalmat. A légierők az adófizetők pénzéből propa­gálják önmagukat; a repülőgé­pek és rakéták gyártói annak az üzletnek a propagálására költik az adófizetők pénzét, amivel foglalkoznak a katonai üzflet minden szférájába beha­tolt gigászi részvénytársasá­gok, a kormánytól kapott mil­liókat megvesztegetésre és a lobby-izmusna fordítják, hogy jó kapcsolatokat alakítsanak Ifi és új szerződéseket bizto­sítsanak maguknak. És ennek az egyre szorosabbá váló egye­sített erőnek a szó szoros ér­telmében semmi sem mond ellent. Nagyritkán elhangzik egy-két szó a kongresszusban (így például Douglas szenátor és Hébert képviselőházi tag felszólalásai) de ezenkívül —• semmi. Szomorúan kell megál­lapítanunk, hogy goba egyetlen demokratikus társadalomban sem voltak bizonyos erők ilyen túlsúlyban, (Fgti/tatjvl:)

Next

/
Oldalképek
Tartalom