Dunántúli Napló, 1962. február (19. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-18 / 41. szám
I fm. FEBRUAR m NAPLÓ Magyar—lengyel szillilnányozási egyezményt írtak alá 1962. február 17-én Budapesten aláírták a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság közötti hosz- szúlejáratú szállítmányozási egyezményt. Az egyezményt a két ország egymásközötti, valamint a két országon átmenő forgalom kérdéseit, továbbá a két ország áruforgalmának vasúti, kikötői és hajózási szolgálatában kapcsolatos költségek fizetési feltételeit szabályozza a második ötéves terv időszakára. Az egyezmény nyomán a következő években növekszik a lengyel kikötőkön keresztülmenő magyar áruforgalom. A Faust második részének pécsi bemutatója előtt Interjú Csorba Győző József Attila-dijas költővel A pécsi Felolvasó Színház hétfőn este mutatja be — az első rész múlt évi nagy sikere után — a Faust második részét. A bemutató előtt munkatársunk felkereste a mű fordítóját — Csorba Győző József Attila-díjas költőt — aki egyéb- ként hétfőn este a bemutató edőtt bevezető előadást tart Goethe művéről. — Goethe a Faust második ■részében — mondta Csorba Győző — mindenekelőtt a tevékeny ember hősét formálta meg. Faust olyan ember, akit mérhetetlen tudásszomj és életvágy tölt el, áld mindent meg akar szerezni az életben, ami emberileg megszerezhető. Hogy mindezt elérje, szövetkezik Mefisatóval, Mefi szító . viszont más céllal áll Faust mellé. Elkezdődik a tragédia cselekménye — a néző előtt csupán egy szálon, de a valóságban a cselekmény sokkal boNehéz az emberekkel bánni... Vélt a Nevelők Házának egy énekkara. Volt, mert úgy illik, hogy egy ilyen intézménynek énekkara is legyen. Korábban szerepelt is néha, tagjai lelkesen eijárogattak a próbára, nagyon szívesen vállalták az elfoglaltságot, a fáradságot. Szerették a kórusukat, az éneklést, a péntek esténkénti összejöveteleket. Mindebben nem lenne semmi érdekes, hiszen sokhelyütt működnek kórusok kisebb- nagyobb sikerrel, jól vagy kevésbé jól. A Nevelők Háza énekkara nem a legjobbak közé tartozott, de hát egy városban sem működhetnek csak „legjobb” énekkarok. Az utóbbi két évben pedig tovább hanyatlott az énekkar. Megalakult a Liszt Ferenc kórus, megalakult a Mecsek-együttes és néhányan, akik úgy látták, hogy ott jobban érvényesíthetik hangjukat, ezekbe a fejlődésnek indült együttesekbe mer»tok. A leglelkesebbek azonban kitartottak régi együttesük mellett: Vönöcki Endre karnagy igen nagy ügyszeretettel végezte feladatát, igyekezett Űj dalokat betanítani, a kórust összefogni, de minden igyekezete csak annyi eredménnyel járt, hogy az énekkar néha a Nevelők Háza saját rendezvényein fellépett, előadott néhány énekszámot. Ónálló műsorra, nagyobbszabású szereplésre nem futotta az énekkar erejébőlA Nevelők Háza azonban több ezer pécsi és baranyai pedagógust képvisel, s ennek meg felelően többet is keltene nyújtania az ott működő énekkarnak. Ezért javasolták a városi tanács művelődésügyi. osztálya munkatársad. Mohos Ferenc igazgató elvtársnak, hogy szervezze át az énekkart. Pontosabban: egy már működő énekkarnak, a Pécsi Kamara kórusnak, . amely mindeddig „gazdátlanul” működött, váljon a gazdájáváA bonyodalmak itt kezdődtek. A régi énekkar lelkes tagjai továbbbra is szorgalmasan eijárogattak a próbákra. Nem sejtették, hogy ezeknek a próbáknak gyakorlati értelmük már nincs, mert a kórus az év végével feloszlik. Mohos élvtárs nagy gondban, volt. Hogyan mondja meg, hogy az énekkar feloszlik, mivel indokolja, nem sértődnek-e meg a régi. kórusukhoz hű énekesek? Ha ©lmondja, miért nem kívánják tovább fenntartaná a kórust, akkor el kell mondania, hogy a tagok jórészének nem megy a kottaolvasás, a hangszálakkal, a hallással sincs minden teljesen rendben, fizit valóban nem könnyű megmondani, ha igaz is, mert aki saját meggyőződése szerint tud énekelni, az nehezen veszi tudomásul, hogy ez a tudás kevés. Még nehezebb megmondani olyan embereknek, akik éveken át igen nagy lelkesedéssel, példamutató ügyszeretettel jártak el a próbákra. Az igazgató azt a megoldást választotta, hogy nem beszélte meg a dolgot az énekkar tagjaival, hanem egyre ritkábban szerepeltette a kórust, nem sürgette, nem ellenőrizte a próbákat, nem rótta meg azokat, akik alapos indok nélkül hiányoztak, azaz röviden szólva: nem törődött többé az énekkarral, pedig korábban ő maga is gyakran beállt a karba énekelni. Csak egy karácsony előtti próbán létüett a kórus tagjai, elé és bejelentette, hogy ez a próba lesz az utolsó. Ez hiba volt. Okot adott arra, hogy a régi énekkar tagjai között meginduljon a találgatás. Többen nem is úgy értették a bejelentést, hogy feloszlott az énekkar, hanem csak úgy, hogy „ebben az évben” ez az utolsó próba, amit viszont természetesnek találtak, hiszen év vége volt. A zavart. fokozta, hogy januárban azután a Nevelők Háza meghívókat küldött szét, amely tudatta az érdekeltekkel, hogy ......a Nevelők Háza kamarakórusa a tél i szünet után folytatja próbáit.” De ezt a meghívót már a Pécsi Kamarakórus tagjai kapták, a légi énekkart pedig nem hívta Ö6z- sae többé senki. A Nevelők Háza vezetősége el akarta kerülni, hogy megsértse a régi énékkar néhány lelkes tagját. Az eredmény az lett, hogy a „konspirativ” módon végrehajtott átszervezés^ sei a régi énekkar valamennyi tagját megsértették, s azok most sértődötten és meglbántat- tan panaszolják mellőzöttségüket. Most az a helyzet, hogy van a Nevelők Házának egy huszonhét tagú kamarakórusa, amely a pécsi ünnepi hetekre önálló műsorral készül, ritkán hallott kórusműveket tanul ba — viszont van húszegynéhány sértődött régi dalos, aki úgy érzi. hogy személyében bántották meg és tájékára sem megy a Nevelők Házának, sőt az is előfordul, hogy egyikük- másikuk, ha a Nevelők Házának gondnokával vagy igazgatójával találkozik, tüntetőén elfordítja a fejét. Az előbbit helyeselni lehet. A Nevelők Házának szüksége van egy jobb énekkarra, mint a korábbi volt. Az utóbbit azonban jobb lett volna elkerülni. De el lehetett-e kerülni?. Azt hiszem, igen, Ügy, hogy a Nevelők Háza vezetősége időben, s az énekkari aktivisták többéves szorgalmát, lelkesedését megillető tapintattal, de nyütan és határozottan, titkolódzás nélkül megmondja miről van szó. A régi énekkar tagjai is megértették volna — bár természetesen néháfiyan akkor is megsértődnek —, hogy a tervezett átszervezés hasznos és szükséges. Sőt, „belső használatra”, a nyilvános szereplés igénye nélkül talán a régi kórus is megmaradhatott volna. Hiszen ezek a dalosok nem azért jártak a Nevelők Házába, mintha ebből anyagi előnyeik származtak volna, hanem mert szeretik a dalt. Mohos elvtárs szerint is ez megoldható lett. volna. A tanulság az, hogy’ a népművelési munkában sohasem szabad figyelmen kívül hagyni az emberek érzékenységét. De az is, hogy aki műkedvelő munkában talál élvezetet, azért ne feledkezzen meg az önkritikáról sem. s ha nem is esik jól, gondoljon arra, hogy nem •lebet mindenki Caruso. (Mészáros) nyolultabb, sokkal sokrétűbb. Hiszen a tragédiában az a kérdés, hogy melyik az a pillanat, amikor Faust úgy érzi, hogy magáénak mondhatja mindazt, ami emberileg megszerezhető. — Ami a Faustot ma különösen időszerűvé teszi — az a mű eszmei íve. Egy közösség minden tagjának a közös emberi érdele, a közös boldogság a célja, éf ez a közösség a veszélytől se fél, mert az emberek a veszélyekkel is együttesen szállnak szembe. Azt hiszem, ezek nagyon is modern gondolatok. S hogy Goethe ezzel mennyire megelőzte saját korát, jellemző, hogy a Faust második részét életében ki sem adta, csupán a harmadik felvonás, a görög közjáték volt ismeretes. Goethe a művet lepecsételte és az asztalitokba tette. Tudta, hogy esz akkori kispolgári filiszter Németország alkalmatlan a mű megértésére. A mű epizódjai is mind az ember értékének emelésére, az emberi méltóság hangsúlyozására szolgálnak, — Szilárd meggyőződésem, hogy egy ilyen előadás, amelyet a pécsi Felolvasó Színház rendez, okvetlenül ad, valami jelentősei is a műből. Igaz, hogy a 7500 soros művet teljes egészében nem lehet visz- szaadni, az legalább hat órás előadásit igényelne. Igaz, hogy így, mondhatnám: tömény formában nagyon nehéz a mű teljes felfogása, de ha a közönség eljut odáig, hogy, a mű lényegét, a mű emberi-morális ívét megérti és meglátja, akkor már nagy munkát végzett az együttes. Erre pedig mód van. Az különösen használ a mű ilyetén előadásának, hogy vizuális élményt nem nyújt, viszont lehetővé teszi a teljes koncentrálást a mű szövegére. — Talán még egyetlen kérdést: néhány szót írói terveiről? — Jelenleg ugyan nem, fordítok, de számtalan megbízatás vár. Az utóbbi esztendőkben nagyo\í sokat fordítottam, és most szeretnék egy ideig — nem fordítani, hanem írni. Csak írni, hiszen a lírikusnak mindig sok közlendője van — fejezte be Csorba Győző az interjút. Módszertani bemu'ató a gyerme.színjátszásról A gyermekszmjátezás legjobb módszereit országszerte keresik. Ehhez visz közelebb a március 16-án Pécsett megrendezésre kerülő gyermek- színjátszási bemutató. Ennek egyik érdekessége, hogy az ezen résztvevő kicsiny szereplők jelmezeiket és a díszletek egy részét politechnikai foglal kozás keretében maguk állítják össze. Vita Pécs zenei életéről Szombaton délelőtt megbeszélésen gyűltek össze a Városi Tanácsház kistermében Pécs és Baranya zenei életének képviselői. A megjelentek előtt Frideczky Frigyes elvtárs, a Művelődésügyi Minisztérium Színházi és Zenei Osztályának munkatársa számolt be azokról a tapasztalatokról, melyeket a város és a megye zenei életének több, — mint féléven át tartó tanulmányozása során szerzett. Gábriel József elvtársnak, a városi tanács v. b. művelődésügyi osztálya vezetőjének megnyitó szavai után Frideczky elvtárs részletesen elemző értékelésben elismerően szólott a külföldi útja miatt távollevő Antal György és Paulusz Elemér munkásságáról, Pécs hangversenyéletéről, az Országos Filharmónia eredményes szervező munkájáról, a bérleti sorozat jelentőségéről, mély különösen az ifjúsági előadásoknál nyilvá- OTl BBS; Küldi? megemlíted te Agócsy László színvonalas ismertető előadásait,- Beszélt a Pécsi Szimfonikus Zenekar szerepéről, és megemlített néhány hiányosságot, többek között a vonósok kis létszámát: A színház műsorpoiiitikájárói és az operatársulatról szól va rámutatott a még fellelhető hiányosságokra azzal, hogy a társulat egészében betölti feladatát. A legnagyobb elismerés hangján szólott a balettről, melynek országos viszonylatban is kiemelkedő mű vészi produkciói Eck Imre te hetségét dicsérik. Mint nyereséget említette a színház új, fiatal karmesterét, Sándor Jánost, akinek fokozottabb szerepet kell biztosítani a város zened életében. Az öntevékeny együttesek munkájáról szólva elsősorban a Liszt Ferenc kórusról emlékezett meg, mély a város legszámottevőbb együttese, ami* 1 yennel kevés város dicsekedhet. A MmeJt Művészeti Együttes munkáját értékelve a kórus nem eléggé kiegyenlített hangzását bírálta. Hossza sári szólott Frideczky elvtárs a Szakszervezetek Megyei Tanácsának kulturális munkájáról és mindazokról a lehetőségekről, melyek megvalósítása rájuk hárul. Elsősorban az üzemi munkásság kul turális igényeinek fokozott kielégítését, valamint a közönségszervezés problémáinak megoldását helyezte előtérbe. Részletesen ismertette tapasztalatait Komló zenei életévéi kapcsolatban is, Frideczky elvtárs értékes beszámolóját bánáti beszélgetés követte, melynek során a részletproblémák mellett szóba került az amatőr-zenészek szakmailag is képzettekkel való felcserélésének szükségessége, valamint a zenej életben . megnyilvánuló és a fejlődést gátló őszinte légkör 7 Hálán* zzeizá - bánn kél Vasárnap nyílik meg a Hazafias Népfront kiállítási termében a Fiatal Fotóművészek Kiállítása. Három fiatal fotóművész, Molnár Edit, Bállá Demeter és Tillai Ernő Budapesten is sok elismerést szerzett képeit láthatjuk a kiállításon. A három fotóművész kollekciójából mutatunk be egy-egy képet. Motoái Edit: Kórházban. Balta rteméier: firdokes. Tillai Ernő: A szépség igézete. Megjelent a felsőoktatási intézmények felvételi rendjéről a tájékoztató Képzőművészeti szakkör a Kesztyűgyárban . A Pécsi Kesztyűgyárban hamarosan megkezdi működését a képzőművészeti szakkör. A gyár dolgozói közül harmincán kérték eddig', hogy ízlésük és kézügyességük fejlesztése érdekében szabadidejükben rendszeresen foglalkozhassanak esztétikával, rajzolással, festéssel. Az üzemi párt- és KISZ-szervezet, valamint az üzem vezetősége támogatta is a kérést és a képzőművészek helyi csoportja segítségével megszervezték a képzőművész szakkört A szakkör működéséhez az üzemi művelődési otthonban biztosítottak helyet, s gondoskodtak a berendezéshez, kellékek: beszerzéséhez szükséges anyagi eszközökről iá. Problémát okozott az, hogy a gyár két műszakban dolgozik, s a dét- utánosok nem vehetnének részt az epti szakköri foglalkozásokon, de Remecz Béla festőművész, a Kesztyűgyár dolgozója s> délutánotok mára délélő«: tart szakköri foglalkozást / Több mint 30 oldal' terjedelmű tájékoztató füzet jelent meg a felsőoktatási intézmények felvételi rendjéről. A könyvesboltokban is kapható tájékoztató ismerteti az 1962 —63-as tanévben induló nappali —t esti & levelező tar gozatokat. szakokat valamint a felvételi vizsgák tárgyköreit és követelményeit Áttekintést nyújt a főbb tantárgyakról, s részben arról is, hogy a főiskolai képesítés megszerzése után milyenek az elhelyezkedési lehetőségek.
