Dunántúli Napló, 1962. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-18 / 41. szám

199g. FEBRUAR 18. 3 Gazdag építkezési program valósul meg ebben az évben Felsőfokú Vlíí-zer- és Automatizálási Technikum és sok száz lakás létesül — Kialakul a Köztársaság tér vég<eges tormája Elég szerény a főcím. Úgy is írhattuk volna, hogy szinte példátlan építkezési program valósul meg ebben az évben Gombamódra nőnek ki a föld­ből a lakások és iskolák, a párt 15 éves lakásépítési prog­ramja a szemünk előtt válik valósággá. Cikkünkben csak a nagyobb és jelentősebb létesítmények­ről adunk hírt, csupa olyan tervről, melyekből még ebben az esztendőben épületek lesz­nek, illetve amelyek építésé­hez még az idén hozzáfognak. Iskolák, bölcsőde, kórházbővítés A középületekkel kezdve, ezek között is a Felsőfokú Mű­szer- és Automatizálási Tech­nikum az egyik legfontosabb. A Siklósi úton kap helyet. Meglevő épületeket alakíta­nak át. azokhoz toldamak hoz­zá. Diákotthonról, tanszemély­zeti helyiségekről, tantermek­ről, laboratóriumról, tornate­remről és egyéb műhelyekről van szó. A munka nagyon sürgős, maga a Minisztertanács ho­zott határozatot az intézmény gyors létrehozására. Ennek megfelelően még március vé­gén, április elején át akarják adni a terveket, hogy az épít­kezést megkezdve az első év­folyam már az őszre helyet kapjon az iskolában. A Pécsi Tervező Vállalat el­készítette a Köztársaság téri 40 férőhelyes bölcsőde tervét. Az óvoda, iskola, a 12-es AKÖV és Vízügyi Igazgatóság már épülő közös irodaháza után ez lesz az utolsó új lé­tesítmény a téren. Az óvoda létrehozásával — melynek épí­tése még az idén megkezdődik — a tér elnyeri végleges for­máját. Ugyancsak ebben az évben fognak hozzá a meszesi 500 személyes munkásszálló építé­séhez. Á létesítmény a Tolbu- hin út és a Komjáth Aladár utca által alkotott derékszög­ben kap helyet. Készül már a harkányi kórház bővítésének terve is. A tízmilliós beruházás az ágyszám és a gyógyításhoz szükséges berendezések bővíté­sét égyaránt számításba veszi. A Pécsi Nemzeti Színház felújítása többéves program. Az idén az épület homlokza­tának rendbehozása szerepel a sorrendben, ez alkotja a mun­ka nagyobb részét. Tervezik s még ebben az év­ben építeni kezdik a kővágó- szöllősi 12 tantermes általános iskolát, s folytatódik a Hul­lámfürdő bővítése is. 50x25 méteres új medence megépí­tése van előirányozva, a Ter- , vező Vállalat dolgozói ugyan­ekkor elkészítik a fürdő vég­leges rendezésének tervét is. A korszerű fürdő igényeit kielé­gítő objektumokról — korsze­rű . öltözőkről, zuhanyozókról és napozó teraszokról — van szó. Sietnek a munkával, az új medencét ugyanis még a strandidényben szeretnék át­adni. Lakásépítkezések az egész városban Amint a tervekből kiderül, az idei lakásépítkezések az egész várost átfogják. A leg­nagyobb tömeggel a nyugati városrész részesedik a bolgár- kert területén felépülő öt nagypanelos épülettel. Ez 210 lakással egyenlő. Az öt ház formája azonos lesz a nyugati városrész főtere mellett fel­épült és épülő 42 lakásos nagypaneles házakéval. A 210 lakással kezdődik meg a bol­gárkert beépítése, a több éves programinak megfelelően. Más nagypaneles épületeket is ter­veznek, a tervek a nyár köze­pére készülnek el. A másik nagyobb épület­tömb. melynek építéséhez ugyancsak az idén fognak hoz­zá, a Tolbuhin úton kap he­lyet. A 6-os úttól nem messze eső. az elmúlt években léte­sült kockaépületektői délre fekvő terület beépítéséről van szó. Az öt darab, egyenként 32 lakásos épület majdnem a 6-os útig nyúlik. Egy telekrész ma­rad csak ld a 6-os út Tolbuhin út sarkán, melyre a későbbi években fognak toronyépületet emelni. A harmadik nagy lakásépí­tési centrum Komló lesz a me­gyében. Az ún. C-területen, Kökönyös mellett 360 lakást építenek, s ennek egy részéhez már az idén hozzáfognak. Má­zán 12 lakás építését kezdik meg ebben az esztendőben. Emeletráépítések, sortatarozások Az előbbiek mellett még számos helyen épül lakás a vá­rosban. Bár nem százas téte­lekről, mégis jelentős lakás­számról van szó. Elkészültek a Magaslati úti új házak tervei. A 60 lakást két ütemben fog­ják felépíteni, az első ütem megvalósításához még az idén hozzákezdenek. A Rákóczi út 75—77 alatti kétemeletes épü­leteket újabb emelettel maga­sítják. Ez is 24 lakást jelent az akcióban részvevő dolgozók számára. A József Attila utca elején jelenleg 3 új, emeletes épület áll. A 3 épület közül kettőt megtoldanak. Az új épület- szárnyak — melyek építéséhez ugyancsak az idén fognak hoz­zá — benyúlnak a Tejipari Vállalat területére. A harma­dik épület megtoldására a jö­vőben kerül sor — a két épü­let bővítése 32 lakást ad a vá­ros lakosságának. Az előbbihez hasonlóan, meglevő épület folytatására kerül sor a Jókai út 35/c és 40-es épületeknél. Mind a ket­tő idei indítás, 48 lakást ad­nak együttesein. 1962-ben továbbfolytatják a Kossuth Lajos utcai műemlék- jellegű épületek felújítását az 59. 61. 69 és 71 számok alatt. Ezek terve kész. a 81. 83. 87, 79. 53 és 63 számú házak fel­újításának tervén most dolgo­zik a Pécsi Tervező Vállalat. M. L. Ha összefog a falu A SZÍNPADON emberek ül­nek. Emberek, akik között van volt proli, szegényparaszt, kö­zépparaszt és nagygazda. A kialakuló új paraszti osztály képviselői. A volt nagygazda beszél, ő tartja a zárszámadás: beszámolót. A huszonkettedik kongresszus jelentőségéről, a szocializmus világrendszerré válásáról. a kommunizmus hajnaláról beszél.-Papírról ol­vassa. de úgy látszik egyre jobban érti. Egy faluból valók vagyunk. Ismerem őt is, ismerem a többieket is. Az emberek mo­solyognak. jókedvűek. Rég láttam már ilyen jókedvűek- nek őket. Az elnök beszél, én meg emlékezem. 1961 tavaszán találkoztam Beremani Ferenccel Pécsett, a Petőfi moziban. Értekezlet volt. Termelőszövetkezeti ve­zetők értekezlete. Ekkor odajött hozzám és azt mondta: — Látod, én is itt vagyok! — és mesélni kezdett, hogy őbenne megbíznak a járásiak, kérték, vegye át a tsz vezeté­sét és ő vállalta —. Én csak azt tudom mondani, hogy mindent megteszek, ami tőlem télik. Később Marenics elvtárssai, a járási pártbizottság titkárá­val találkoztam. — Tudod, mennyit tervezték a nagyharsányiak? — Nem! — Harminc forintot. Ha csak huszonöt lesz, akkor is kalapot le előttük. A múlt év májusában meg­lepődve láttam, hogy a siklós; járási tanács táblájára krétá­val az első helyre írták a nagyharsányiakat Megindult a munka. Az emberek egyre jobban belátták, hogy csak összefogással lehet eredményt elérni. Ott. ahol azelőtt még hétköznap sem igen akartak csépelni, a múlt évben még vasárnap is csépeltek. A volt vásártéren sertésíiaz- tatót. elkülönítőt. hizlaldát építettek. Bíztak a jövőben Bíztak, pedig 1960-ban mind­össze 18,91 forintot kaptak munkaegységenként. Bíztak an nak ellenére is. hogy jégverés, aszály sújtotta őket. A siklósi járás augusztus 20-i értékelése szerint a nagy­harsányiak kapták a legjobb termelőszövetkezetnek járó vándorzászlót. Az ELTEMETETT termelő- szövetkezet virágzásnak indult. Ahol azelőtt sorra pusztultak a sertések, túlteljesítették a sertéshizlalási tervet. Négy­száz malacot akartak leválasz­tani 39 kocától, de csak 32 kocájuk volt. Még a harminc­két kocával is túlteljesítették a tervüket. 412 malacot vá­lasztottak le. A tervük 240 sertés meghízlalását írta elő. A vezetők azonban látták a jégverést, az aszályt és ezért újabb hízókat állítottak be. 234 millió forint értőkben korszerűsítik az időn a kom ói bányaüzemeket A Komlói Szénbányászati Trösztnél ebben az esztendő­ben is tovább folytatják a bár nyaüzemek korszerűsítését. Az idén mintegy 234 millió forint a tröszt beruházási kerete. — amelynek több mint a felét Zobák-akna fejlesztésére for­dítják. Többek között befe­jezik az aknarakodók építé­sét és kb. 2000 folyóméter fel­táró vágatot hajtanak ki. Ez­zel egy időben tovább mélyí­tik a szállító-aknát, amely végső soron ezer méter mély lesz s ezzel az ország legmé­lyebb aknáinak sorába lép. — Befejezik az üzem vízhálóza­tának kiépítését és sor kerül az ország legna­gyobb ventillátorának fel­szerelésére is, amely per­cenként 13 000 köbméter le­vegőt szolgáltat a bányák szellőztetésére, illet­ve a bányagépek ellátására. Folytatják a 3000 fős befogadó képességű fürdő, illetve iroda­ház építését, és még ebben az évben sor kerül a 35/6 kilo­voltos transzformátor és a tur­bó-kompresszor üzempróbájá­ra. A nehéz fizikai munka ki küszöböiése érdekében több mint 30 millió forintos gépé­szeti beruházást eszközölnek és a tröszt műszaki fejlesztési terve szerint tovább növelik a bányaüzemek villamosítását. A KGST keretén bélül lehe­tőség nyílik sujtólég-biztos transzformátorok beszerzésé­re, vagyis még ebben az év­ben három sujtólég-biztos szá­raztranszformátor és 9 kapcso­ló érkezik Lengyelországból. A szállítás megkönnyítését, illetve gyorsítását segíti majd elő az a két sujtólég-biztos mozdony is, amit Csehszlo­vákiából vásárol a tröszt. Mindezeken felül 13 külön féle méretű szállítószalagot kapnak a bányaüzemek, — hogy a koncentrációkban megoldást nyerjen a gépesí­tett szállítás. A Ill-as aknán szerelésre kerül az akna és a fürdő kö­zötti munkásszállító sikló és a Béta-aknán. valamint a Ill-as aknán saját tervek, el­képzelések szerint gépesítik a fateret is. Az altárók térségé­ben üzembe helyezik a máso­dik 180 vagancs széntároló bunker gépi kiszolgáló beren­dezését. amihez nem kevesebb, mint öt különféle láncpályát lé tesítenek. A szászvári bányaüzem med dó hányóján egy Szkréper vit- lát állítanak üzembe, amely az iszapoláshoz nyújt segítséget. Ezenkívül a felújítási keret­ből mintegy 5 millió forintot fordítanak a már meglevő, de már elavult gépek és gépi be­rendezések pótlására. 409 hízott sertést adtak át a2 állatforgalminak 441 mázsa élősúlyban. Tények tucatját lehetne fel­sorolni. de azt hiszem minden­nél többet mond a következő szám: 1900-ban 18,91 forint volt most meg 30,87 forintot fizettek munkaegységenként és ezzel az utolsó helyről a nagy­harsányiak jövedelemben is felzárkóztak a járás legjobb ‘ ermelős7övetkezetei közé. Ezért olyan jókedvűek a nagy harsányiak. Ezért állítanak meg a régi ismerősök, ezer* di­csekszenek. Kemer János azt mondja: feltétlenül írjam meg, hogy ő most vett házat, pedig négy gyereke van, meg mosó­gépet is vettek. Takács János, az egykori szolgalegény is azzal dicsek­szik: — Én is most vettem házat. Ezt is írd meg. Horváth Lajos: — Ilyen jó évünk még soha sem volt. Igaz, hogy ilyen jól még soha sem fogtunk össze. Az asztaloknál emberek ülnek. Beszélgetnek, vitatkoz­nak. Együtt ülnek: volt nagy­gazdák. középparasztok, cigá­nyok. szegényparasztok. A si­kerre. az összefogásra ürítik a poharukat. Persze, itt-ott még disszonáns hangok is hallatsza­nak. de ezeket maguk a tagok szerelik le. Nem engedik az összefogás megbontását A MÜLT ÉV Nagyharsány- ban is fordulatot hozott. Olyan fordulatot, amikor mindenki meglátta: a jövő útja feltar­tóztathatatlanul a közös gaz­dálkodásé. A közös gazdálko­dásé. amely jobb, szebb életet biztosít mindenkinek falun. Mindenkinek, aki a közös ér­dekében dolgozik. Szalai János Febriár 20*111 ismét menindal a belliiéi léiiközlekedés A téli időben szünetelő bel­földi légiforgalom február 20- án ismét megindul. A Magyar Légiközlekedési Vállalat újból légi összeköttetést terem; Bu­dapest és hét vidéki város, Miskolc. Nyíregyháza, Debre­cen, Szeged, Szombathely. Za­laegerszeg és Pécs között. Feb­ruárban napohta még csak egy-két, március elsejétől azonban minden munkanapon két-két gép indul. Este tél tízkor indultunk e’. a bányaműszaki felügyelő­ség épületéből Ebinger József főmérnökkel. A feltételezés szerint* a komlói Kossuth- b"«yában omlás történt, a pécsbányatelepi Széchenyi- akna nyolcadik szintjén pedig tűz van. Ahogy beléptünk a komlói Kossuth-bányán a bányamen­tők helyiségébe, a főmérnök kiadta az utasítást: — ítiadó! Felzúgott a riasztócsengő. Az óra 10 óra i.9 percet mutatott. A bányamentők gyors mozdu­latokkal vették magukhoz a felszerelésüket. Hátukra akasz­tották a súlyos Dréger-féle oxígénes bányamentő készülé­ket és máris futottak a mentő­kocsihoz. A mentőosztag pa­rancsnoka jelentett. A főmér­nök „lefújta” a riadót és vissza rendelte az embereket a he­lyükre. Ekkor 10 óra és 21 perc volt. A riadó lezajlása után min­den mentőnek megvizsgálták a készülékét, hogy rendben van- e Az ellenőrző készülék min­dent rendben talált. Az embe­tek Éegyelmezetten végezték az ellenőrző méréseket, majd közvetlenebb, barátságosabb légkörben tovább folyt a „vizs­gálódás”. S. Nagy Lajos osztagparancs nők apró fehér porral töltött üvegfiolákat vett elő. Ezeknek a segítségével lehet megálla­pítani, hogy mennyi mérgező gáz van a levegőben, s kell-e használni a bányamentő ké­szüléket. Próbaképpen egyik fiola végét odatartotta a ciga­rettám parázsához, a cigaretta- füst azonnal zöldre festette a fiola tartalmát. A vidám ter­mészetű ember csak ennyit mondott az üvegre mutatva: — Látja én ezért nem do­hányzóm. Az ellenőrzések után meg­néztük a jól felszerelt oktató­termet, a raktárt és végül a hálószobában telepedtünk le. A szobában tiszta ágyak sora­koztak, a sarokban könyvszek­rény, mellette egy rádió és egy televízió, az asztalon sakk­táblák. A magastermetű, szőkéshajú S. Nagy Lajos 15 éve bánya­mentő. Sok társával együtt szép és nemes hivatást válasz­tott. Hogy miért választotta > bányamentő szolgálatot? — Ez olyan dolog, hogy szó­val nehezen lehet megvála­szolni. Segíteni a bajbajutott munkatársainkon, a bánat he­lyett, a gyász helyett, örömet szerezni. Mi a legdrágább kin­csért széliünk harcba — mond­ja. Ennél könnyebb arról be­szélni, hogy milyen mentések voltak a tizenöt esztendő alatt. S egy egész újságra valót le­hetne feljegyezni. — Két éve, amikor felrob­bant a széngyalú trafója, ak­kor is mi voltunk lent men­teni. Közben két emberem „el­bolyongott” a vágatokban és tudja mi lett ennek a „szabály talanságnak” az eredménye? Három embert találtak eszmé­letlen állapotban egyik félre­eső helyen. Kettőt megmentet­tek, sajnos a harmadikat már nem tudták, de ha nem men­nek el, akkor az a kettő is ott maradt volna. Két életet mentettek meg, de mégsem volt szabályos az eljá­rás. A bányamentők egyik leg­alapvetőbb parancsa a fegye­lem. Újabb történet követke­zik, egy régebbi és egy egészen friss. — Tíz éve is elmúlt, omlás­hoz vetették be az osztagot. Egy bányászt eltemetett a szén és kő. öt órán keresztül folyt a harc az életéért, már-már úgy nézett ki a helyzet, hogy nem sikerül épségben kihozni és le kell az egyik lábát váj­ni. Sikerült. Igaz, hogy az éle­tünket veszélyeztettük érte hatan is, de mégis sikerült. Most legutóbb Béta-aknára kellett mennünk. Ulrich Imre csillés felment a pajzsos fejtés gurítóján, hogy a készletet megindítsa. Közben beszorult és ott maradt a gurító felső ré­szén teljesen elzárva minden­től. Dobos elvtárssal, az üzem vezetőjével indultunk neki a mentésnek. Sikerült életben kimenteni. Hót ezek azok, ami­ért érdemes bányamentőnek lenni. Pécsbányatelepen Széche­nyi-akna suhanó kasában tu­dom meg Ebinger Józseftől hogy ötszáz méterrel a föld alatt, kigyulladt az egyik moz­donyszín üzemanyagraktára. A VIII. szinti mozdonyszín előtt megtekeri a telefonkészü­lék karját az egyik vájár. — Halló! Diszpécser? A die- selmozdom yszín üzemanyag- raktára kigyulladt. A szín le van zárva lakattal, nem tu­dunk bemenni. Leteszi a hallgatót. Megnéz­zük az óránkat. Éjié: múlott 18 perccel. Várunk. Tizenkét perc múlva öt bányamentő ro­han a mozdonyszín ajtajához. Az egyik már emelné a bal­táját, hogy leüsse a lakatot, amikor a főmérnök megállít­ja őket. Ellenőrzés következik. — Hoztak-e poroltót maguk­kal? Somlyai Ferenc osztagpa­rancsnok válaszol és felsorol­ja, mit hozott magával a cso­port. Közben egy ismerős ar­cot pillantok meg. Szabó Illés vájárét. Amíg az ellenőrzés tart, vele beszélgetek. — Mi nem vagyunk függet­lenített bányamentők, hanem havonta egy héten át adunk szolgálatot. Most délutános műszakra járunk és műszak után éjjelre is maradunk. ök is készen álltak három perc alatt és ott voltak az ak­nánál, de a kasra várni kellett,, mert az ácsok éppen az akná­ban dolgoztak, & azoknak előbb ki kellett jönni Vége az ellenőrzésnek, fel­megyünk az akna mentőállo­mására. Amikor belépünk ott is bányamentők fogadnak ben­nünket. Egy magas sovány fiatalember áll a főmérnök elé és jelent. Jelentkezem, mint a köz­ponti mentőosztag parancsno­ka. A riasztást követően 12 perc alatt érkeztünk Széche- nyi-atonára. Most is a szokásos ellenőr­zés következik. Minden készü­lék és felszerelés a legnagyobb rendben van. Bittner Ferenc aknász, a központi mentőosz­tag parancsnoka elmondja, hogy a központi állomás a szabolcsi aknánál van és ott minden héten minden bánya­üzemből vannak szolgálatban. Ilyen esetben, ha valamelyik almán baj van, akkor gyorsan gépkocsira szállnak és a hely­színre sietnek. Egy ügyeletes marad hátra, hogy ha újába riasztás történne, intézkedjen­A falon a pécsbányatelepi akna 66 bányamentőjének a névsora, pontos címük és a riasztásuk módja. Három nagy kar jelzi, hogy kiket melyik csengő riaszt odahaza a laká­sán. Körül a falon régi fény­képek, egy-egy ünnepélyes öl­tözetű csoportot ábrázolnak: Mind régi felvételek, 1920— 1928 közötti évek bányamen­tőinek a képei. Felfelé stuccolt bajusz, nagy oxigéntartály és hosszú vezeték, az akkori idők felszerelései. A központi állomás osztaga gépkocsira száll és visszain­dul a szabolcsi aknához. A pécsbányai mentők is pihenőre tértek, az ügyeletes a telefon mellett olvasgat. * Jelen esetben mind a két bevetés gyakorló jellegű vö t. mert sem omlás, sem pedig tűz nem történt a valóságban. Ezen az éjszakén nem történt semmi rendkívüli esemény. De bármikor történhet valanü. Bármilyen biztonságos legyen is egy bánya, a veszélyre min­dig készen kell állni, hogy na szükséges, akkor ott legyenek a mentőosztagok. GAZDAGH ISTVÁN t > é

Next

/
Oldalképek
Tartalom