Dunántúli Napló, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-10 / 7. szám

1962. JANUAR 1«. Kádár János cikke az llnen-ban t Ulan Bator (MTI). Az Unen című lap vasárna­pi számában közölte Kádár Jánosnak, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága első titkárá­nak „A lenini eszmék győ­zedelmeskednek” című cik­két. Készül a 0. magyar gyógyszerkönyv A gyógyszeripar rohamos fej lődése szükségessé teszi, hogy az ország gyógyszerkészleté­nek fejlettségét, a gyógyszer­ellátás színvonalát tükröző gyógyszerkönyvek rövidebb időközökén jelenjenek meg, Míg a 4. magyar gyógyszer- könyv 1934-től 1954-ig kerek húsz évig volt érvényben, az 1954-ben kiadott 5. magyar gyógyszerkönyvhöz már 1958- ban pótkötetet adtak ki, a múlt évben pedig az egyészségügyi miniszter megbízásából Schu- lek Elemér professzor, európai hírű tudósunk vezetésével meg . kezdte munkáját a 6. gyógy­szerkönyv szerkesztő bizottsá­ga. Az új 6. gyógyszerkönyv, az 5. magyar gyógyszerkönyv bevált és a ; gyakorlatban to­vábbra is alkalmazható eljárá­sait különböző új vizsgálati módszerekkel egészíti ki. A mi szűzfoldjelaik Minden talpalatnyi földet meg lseit művelni — Hasznosítani kell a vizenyős réteket, eigyomosodott legelőket A második ötéves tervben a mezőgazdasági termelést 22— 23 százalékkal kell növelni. Ez egész népünk magasabb élet- színvonalának alapja. A kérdés az, hogyan termel­hetünk többet? Jónéhány százalékkal maga­sabb termést tudunk elérni az­zal, ha a termelőszövetkezete­ket korszerű nagyüzemedé fejlesztjük. Ez jelenti többek között a gépesítés további nö­velését, a több műtrágya és növényvédőszex használatát. Sokat jelent az is, hogy a szö­vetkezetekben az egyes tagok a mezőgazdaság egy-egy ágá­nak szakembereivé válnak. Jó eredményt várunk attól is, hogy mind több mezőgazdasá­gi dolgozó végez el különböző tanfolyamét, technikumot. Le­hetőség van megyénkben is az öntözéses gazdálkodásra. A megye szántóterületének kö­rülbelül tíz százalékán be le­het vezetni az öntözést, ami el­űzi a szárazság rémét és nor­mális évben is. több termést takaríthatunk be. ■ Amellett azonban, hogy a meglevő mezőgazdasági terü­leteket jobban megműveljük, szükség van arra is, hogy a ma még szétszórtan, de min­den község határában megta­lálható, kevés hasznot adó Egyetlen asszony munka'a nyomán 30000 forint tiszta jövedelem Hásságy — úgylátszik — , kivételes hely, ahol nem tart­ja a szövetkezet a finn-ugor rokonságot. Némely, egyesítés előtt álló 1 közös gazdaságban. - j^gVanis a nagy egybekelés 'S&őtt amijük csak van. azt •anifid végül és o s z t j á'k. A belvárdgyulaáakkal kötendő házasságot inár 1 regtől terve­zik, de mégsem igényeltek kölcsön abrakot az államtól, hanem százötvenezer forinton, saját pénzükön vásároltak ku­koricát a közös jószágoknak. — Pedig ki is oszthattuk volna'... , A megyehatáron túl. is jól ismert belvárdgyulai szövetke­zethez ilyen -jó akarattal csat­lakoznak az állattenyésztő, jó­szágaikért mindenre kész hás- ságyiak. Viszik igyekezetüket, de tapasztalataikat is. Nagy érték ez a kettő együtt! Werner Gábomé szinte egy személyben testesíti meg mindezt. Soha életemben nem voltam olyan szerencsés, hogy szemtöi-szemben láthassam ezt az egyszerű paras ztasz- szonyt, de így legalább elfogu­latlanul, két-keze munkája nyomán ítélhetem meg látat­lanban, Ö csodálkozik majd a legjobban, ha nevét olvassa az újságban, de itt a helye a nor- maciöntögető esztergáljmsoké, Vasöntök és bányászoké kö­zött. 1 Ív: az asszony hét hónap alatt, cgv személyben kishíjja 30‘909’ forint, tiszta jövedelmet hozott a hásságyi szövetkezet­ne!:. Ha eljön a zárszámadás, úgy vegyék át pénzüket.társai, hogy Wememé szorgalma és szakértelme majdnem egy fo­rinttal emelte meg az ő mun­kaegységük értékét is. A faluvégén, bent a rétben1 esztendők óta búslakodott egy kihasználatlan, árva épület. Baromfiólnak épült valami­kor, de a kolera elvitte lakóit, s vele együtt a kisállat-te­nyésztői kedvet is. Az elnöki biztatására Wemer Gábomé gyürkőzött neki idén tavasszal, hogy csodát csinál- ’on: bebizonyítsa — a tsz-ben ’s, felnő a csirke! Májusban kihoztak Fécsről zerhétszá?.. naposcsirkét. Azután kétezret. Máid másfélezret megint! Dr. Kecskés állatorvos a ta- Úja, hogy ezrelékben is ne- éz kifejezni az elhullást. Ö tanúja annak is, hogy mit olgozott a rengeteg baromfira ez az asszony egymaga — lesve: tiszta-e a vizük, eszik-e a tápot, nem hűtek-e át a felek..; A napokban adták át az utolsó szállítmányt az állam­nak, s a most átvett húszezer­rel együtt éppen százezer fo­rint értéket produkált Wemer- né, amiből 30 000 tiszta ha­szon. Illetve a tiszta haszon de­hogy ennyi. Ki értékeli fel, és mennyire taksálja az ember a baromfitenyésztésben meg­rendült hizalom visszaállítá­sát? És azt a fellobbant ked­vet, amely egyszeriben kedves­sé tette az aprójószágot Hássá- gyom és környékén?! Belvárdgyulán is megépül­nek az ólak, Hásságyon is ki-f takarítottak már. Az egyesült' termelőszövetkezetben új üzemág indul virágzásnak és nem túlzás — Wernemé keze is jócskán közrejátszott ebben! I területeket számbavegyük és valamiképpen művelés alá vonjuk. Vannak ilyen területek! Szentdénesen, mindjárt a fa­lu szélén van egy terület, amit eddig csak arra használtak, hogy ezen keresztül hajtották az állatokat a legelőre. Körül­belül 15—20 hold csak állat­áthajtásra szolgált. Ma már a termelőszövetkezet is látja: ez pocsékolás. Ha ebből a terület­ből csak egy utat hasítanak ki, az is megfelel a célnak. így nagy terület ismét művelhető- vé válhat. Ugyanebben a köz­ségben a nagyüzemi mezőgaz­daság, a tábláit kialakítása után mintegy 3,6 kilomé­ter hosszú dűlőút is felesleges­sé vált. Ezt a dűlőutat, ha fel­szántják, körülbelül hét hold szántót nyernek. Egyedül eb­ben a községben a futólagos vizsgáiat több mint húsz hold művelés­re alkalmas területet derített fel. Ha csalt tízmázsás átlag­termést számítunk búzából holdanként — bár itt ennél több terem — akkor is, mint­egy két vagonnal több terem­hetne Szentdénesen, ha ezeket a területeket megművelnék. Hasonló a helyzet a megye többi községeiben is. Nincs olyan község, ahol ennél keve­sebb lenne az olyan terület, mely eddig parlagon hevert. A megyében 323 község van. Könnyű kiszámítani, csak ilyen futólagos vizsgálat alap­ján is, hogy milyen hatalmas terület hever parlagon. Ha a szentdénesi példát vesszük alapul, megyénkben 6460 hol­dat nem művelnek. Itt is szá­moljunk tíz mázsás holdan­ként! búza átlagterméssel. E földek megművelése 64 600 mázsa búzát jelentene az or­szágnak. Több községben, mint pél­dául Drávafokön, Bogdásán és Drávakeresztúron máris hoz­zákezdtek ezeknek a „szűzföl- déknek” a megműveléséhez. Más községekben még csak most mérik fel ezeket a terü­leteket. De a helyi tanácsok, a ter­melőszövetkezetek ne csak a már említett területeket ve­gyék figyelembe, hanem mér­legeljék azt Is: hogyan le­hetne többet termelni az eddig rosszul hasznosított területe­ken. Mert vannak ilyenek is: vizes, savanyú rétek például, amelyeket le lehetne csapolni, halastónak, víztárolónak hasz­nálni. De vannak silány kaszá­lók és legelők is, amelyek kel­lő gondozás, műtrágyázás után többszörösét adnák a jelenlegi termésnek. Kicsi a megyénk, kicsi az országunk. És még ebben a kis megyében, kis faluhatárok­ban is sok az elhanyagolt, nem használt és kellően ki nem használt terület. Az olyan el­hanyagolt terület, amely ter­mést adhatna, amely több ke­nyeret, több jövedelmet jelenthetne. Ez nem lehet kö­zömbös senkinek sem. Sem a termelőszövetkezeteknek, sem a községi tanácsoknak. Vannak „szűzföldjeink” csak ezeket fel kell deríteni, meg kell művelni! Ha többet ter­melünk az eddig is művelés alatt állt területeken és meg­műveljük a ma még sajnos „szűzföldeket”, akkor biztosak lehetünk benne: teljesítjük azt a feladatot, amit a párt kije­lölt a mezőgazdaság dolgozói­nak. Ez pedig nemcsak terme­lési kérdés, hanem az életszín­vonal, a több kenyér, hús és tej kérdése is. Szalai János Komját Irén, a Magyar Újságírók Or­szágos Szövetségének alelnö- ke a Nemzetközi Újságíró Szervezet végrehajtó bizott­ságának január 12-én Ha­vannában kezdődő ülésére a Kubai Köztársaságba utazott. |||jni||«||»Hinnii|i^imj tiijjjiumr HilBiiEi Ki Küzdelem a jég ellen Köszönet az úiimiiüdso na és a 12. sz. fiú ókozieke íési VáMínat / A KPM Pécsi Közüli Igazgatósága minden évben an­nak rendje szerint felkészül a tél foga­dására, ami elsősor­ban abból áU, hogy számításba veszi a rendelkezésre álló hóeltakarító munka gépeket és ennek alapján munkater­vet készít a hóelta­karítás végrehajtá­sára. Az idei télen ed­dig hóeltakarításra még nem volt szük­ség, de annál súlyo­sabb feladatot je­lentett az, hogy köz utaink 1—2 órán belül a síkosság kö­vetkeztében járha­tatlanná váltak. Az igazgatóság, bár fel készült a síkosság elleni védekezésre, és a lejtős útszaka­szokon és ívekben a szóróanyagot az utak padkáira kész! tette, arra nem ké­szült fel, hogy ilyen mértékben szóró­anyagot biztosítson közutaink többi sza kaszaira is. Ezt a feladatot kellett most elsősorban megoldani akkor, amikor gépjármű­veink közutaink tel jes hosszában ve­szélyeztetve voltak. Véleményünk az, ha nem is zökkenő- mentesen és hiba­mentesen, de dolgo­zóink fegyelmezett munkájával a 12. sz. Autóközlekedési Vállalat segítségé­vel sikerült a nap- ról-napra megújuló sikossági veszélyt fontosabb útszaka­szainkon megszün­tetni. Köszönetét kell mondani a 12-es Autóközlekedési Vállalat vezetőségé­nek és dolgozóinak, hogy azonnal segít­ségünkre siettek, de köszönet és elisme­rés illeti azokat a dolgozóinkat, első­sorban útőreinket és szaktjztechniku- sainkat is, akik óit nappallá téve dol­goztak azért hogy szakaszuk. illetve körzetük a közúti közlekedés szem­pontjából a síkos­ság beálltával csor­bát ne szenvedje­nek. Külön ki ke:l emelni Papp László hóügyeletes, Szent;« Jenő szakmunkás. Cserfán Sándor ra­kodó, Tihanyi Jó­zsef, Medveczky Pál, Frisz János út- orök és Tandics Já- . nos szakasztechni- / kus munkáját. j Az igazgatóság/ vezetősége a jövőt ben is mindent mess fog tenni annak ér/- deliében, hogy ja műszaki segítségét és a megfelelő szak­irányítást időben rendelkezésre tucflja bocsátani. Simon Imre igazgató. / — A FELSÖSZENTMAR- TONI termelőszövetkezetben az elmúlt évben 170 mázsa paprika termett holdanlcént az öntözéses kertészetben. Az idén már a tavalyi 20 hold helyett 50 holdon ter­melnek majd paprikát. Próheaúfon a hétezer lóerős Ward-Leonárd villamos mozdony Kedden a Klement Gottwald Villamossági Gyár és a buda­pesti Ganz MAVAG Vagon- és Gépgyár által készített kétezer lóerős Ward—Leonard rend­szerű villamosmozdony egyik példánya Budapest Keleti pá­lyaudvar és Füzesabony között próbautat tett. A mozdony a Hatvan—Füzes abony közti vonalon óránként 90—100 kilométeres sebesség­gel haladt. Visszafelé 1500 ton­nás teherrel az aszód—gödöl­lői nehézterhelési szakaszon is a menetrendben előírt sebes­séggel kötekedett. A próbauton részt vett Kos­sá István közlekedés- és pos­taügyi miniszter, Csergő János kohó- és gépipari miniszter, Czottner Sándor nehézipari miniszter, Ajtai Miklós, az Or­szágos Tervhivatal elnöke, Kiss Árpád, a műszaki fejlesz­tési bizottság elnöke, valamint az illetékes szakemberek. XXJOGQOOOOOO 2 XXX>CKXXXXXOOOOCOOOOC<OOOOCOCOOOOCXXXJOCOOCXXX100COOCOOOCOOC>DOOOCOGOOCXX>OCOC«aOOOOOO® (25., — Vigyázz. Annácska! Pest­ről ■ jöttek,. a minisztériumból, meg a népműveléstől... ­A szünetben Kolta Karcsi kopogott be, — Csókolom a kezét, Anna.:. Elárulnék egy titkot. Néhány fővárosi kollégát meghívtam a mai előadásra... A pesti la­pokba is belekerül, Anna! A pesti vendégek az előadás ptán megveregették Anna vál­lát, és biztosították, hogy a leg­messzebbmenő segítséget meg­szerzik Annának az érvénye­sülés felé. — Az ilyen tehetség nem kallódhat el! — Nem a műkedvelő színpa­don a helye elvtársnő! ; Ilyeneket mondtak és a Ké­pes Újság nagy riportot jelen­tetett meg Annáról. ö pedig valami szédült má­morban élte át mindezt, ösz- szefoíytak, előtte a napok, már azt sem tudta pontosan, nyolc­szor vagy tízszer játszották az Anna Frankot. Előadták a vá­ros nagy művelődési házá­ban is, és még decemberben az egyik fővárosi kultúrház is meghívta az együttest bemu­tatkozásra. A pesti előadásnak is nagy sikere volts Az öltözőjében megjelenő ismeretlen gratulá- lóktól ezúttal is sok bókát ka­pott. Néhányan megadták te­lefonszámukat, és biztosították hogy a fővárosi színpadon a helye az ilyen tehetségnek. Előadás után pedig elvitték magú ideal., Anna még sohasem járt ilyen gyönyörű, fényesen kivilágított helyeken. Neszte­lenül lépkedő pincérek suhan­tak a hófehér abrosszal lete­rített asztalok között, sosem látott és ízlelt, különös étele­ket tálaltak elé. És sűrűn kel­lett koccintania. Aztán táncol­tak is, már másik helyen, ahol aprók voltak az asztalok, és csak szűk hely állt a táncolok rendelkezésére. Partnerei erő­sen hozzásímultak, volt akinek keze a melle felé kúszott, má­sik a nyakába csókolt. De most ez sem izgatta különösebben. Tetszett neki ez a gondtalan­nak, könnyűnek, gyönyörűnek látszó élet. „Másik” élet. aho­gyan magában elnevezne..; Mennyire más is, mint az ő kis kamrácskájában, az iskola padjai között... Igen, az iskolában, ahol na­pokon át üres volt a helye. — Mi van Kutor Annával? — sokalta meg a hiányzást vé­gül is az osztályfőnök. Nagy nevetés tört ki a lá­nyok között. Egyikük ki is mondta mind­nyájuk gondolatát: — Pihen a babérain! Már nehéz lenne megálla­pítani, ki mondta ezt Még Éva sem tudta megmondani Péternek, amikor az tanítás után várt rá. —- Anna ma sem jött isko­lába — újságolta Éva. — Na­gyon nagyra van magával. Pe­dig ... higgye el, nem is olyan nagy valami, amit csinált. Ha én kapom a szerepet, és is meg csinálom ugyanúgy. Péter nem válaszolt, csak lassú léptekkel baktatott Éva mc-llett. Azelőtt nem kedvelte különösebben ezt a lányt. Han- goskodónak, sztáríotogyűjtési lázával kissé nevetségesnek tartotta. Most mégis jólesett vele menni. Egyetlen témájuk volt csupán: Anna. Péter meg­érezte Éva kicsit keserű sza­vaiból, hogy sértődött. Anna őt is faképnél hagyta, hozzá sem bizalmas. Pedig Éva lenne az egyetlen, aki beszélhetne An­nával: „Gondold meg, Péter szeret! Mindent megbocsát!” Évának is jólesett Péter bi­zalma. De aztán mégis kény­telen volt elbúcsúzni a fiútól. Péter még barangolt egv ideig a városban. Félt hazamenni a diákotthonba. Bármennyire is kényelmes, otthonos volt a szobája, most emberek közé vágyott. Csak késő este tért haza. Lassú léptekkel ment felfelé- a lépcsőn. A portás utana- szólt: — Levele van ... Csak a szobájában bontotta fel. Kutor Árpád írt. Kérte, keresse fel szerdán délután hat és hét óra között, Fontos ügy­ben. Péter pontosan érkezett. Iz­gatottan közeledett a kis ker­tes ház felé. Már olyan régen találkozott Annával. Most sem volt otthon. Kutor Árpád magányosan fo gadta. „Szegény öregember — gondolta Péter. — Milyen meg viseltnek látszik. Bizonyára neki is fáj, hogy a lánya.., Zavarban van a kisöreg. Nem tudja, hogyan kezdje a mon- dókáját... És vajon mit akar hat? Na végre, rászánta magát, hogy megszólaljon ;.,” — Nézze fiam, én megmon­dom őszintén, nem rajongtam azért, hogy udvarolgat a lá­nyomnak. Fiatal még, tanulnia kellene. És most mégis magá­hoz fordulok segítségért... An na éjszakázik... Ismeretlen útjai vannak. Rám nem hall­gat. Magára talán még igen ;.. Segítenie kell! „Hogy gyötrődik, szegény! Bizonyára éjszakákon át kín­lódva fogalmazta magában a szavakat. Mert szörnyű érzé­seknek kell megtépáznia egy férfi szívét, hogy megalázkod­jék, hogy könyörögjön... Hogy kiszolgáltassa magát”. Mert Kutor Árpád ezt tette. Felállt, és a hatalmas fest­mény elől elhúzta a függönyt. Péter egy fiatal nő arcképét pillantotta meg. Semmi külö­nös nem volt a képen, talán csak a nő szeme csillogott a szokottnál fénylőbben, áthatób ban. Úgy nézett, mintha élne, mintha látna, és akármelyik irányból nézett is rá az ember, mindig pontosan a szemébe tekintett. (F — UJ, KORSZERŰ neon­világítással ellátott tehén ;s- táLlót adtak át rendeltetésé­nek a közelmúltban a bara- nyahidvégi termelőszövetke­zetben. Az 1 millió 300 ezer forintos költséggel létesült épületet a bikáid fejőistáLló mintájára építették. — A kozármislenyi termelőszövetkezet egy U. E. 28-as erőgépet és egy Maul­wurf traktort kapott január első napjaiban. — HÁROMHETES tanfo­lyamot szervez Zangőalján-a megyei tanács mezőgazdasági osztálya az öntözéses kerté- , szettel rendelkező tsz-ek( kertészeti brigádvezetői ré­szére. — UJT1PUSU szélcsator- nás, 10 vagonoe kukorica góré épül 1962-ben a perekedí, gerdei és székelyszabari ter­melőszövetkezetben. Az újtí­pusú góré kétféleképpen hasz nosítható, hiszen a termény­tárolás mellett a fedett tér nagyszerűen alkalmas kisgé* pék tárolására. — PÉCSI bányászfia tatok kiválóan szerepeltek a „Szak­ma Ifjú Mestere” I. országos kiállításon. Nagy Sándor egy fúrófej, valamint Török Gyu­la, Mész József és Pordány Sándor közösen készített mes terműveiért elnyerték a KISZ Központi Bizottsága ál­tal kitűzött III. helyezésért járó 400 forintos pénzjutal­mat. — LENGYELORSZÁGI ju- talomüdülcsen vesz récyt a megyéből hat bányászfiatal. Az üdülés költségeit a KISZ Központi Bizottsága és a Ne­hézipari Minisztérium fedezi. •— TILTAKOZÓ röpgyülést tartottak január 9-én a Pécsi Kesztyűgyár dolgozói a Fran­cia Kommunista Párt szék­haza élleni OAS-merénylet miatt. A gyűlés résztvevői egyhangúlag elítélték a fa­siszta provokátorokat és táv­iratban támogatásukról biz­tosították a francia elvtánsa- kat. — ÉPÍTŐIPARI gerenda­szállító kocsik gyártására je­lölték ki a Fémipari Vállala­tot. 1961. decemberében har­minckettőt már elkészítettek. —• ..PETŐFI nép nevében” címmel irodalmi estet rendez január 10-én 18 órai kezde­tei a Doktor Sándor Művelő­dési Ház ifjúsági klubja. — 250 EZER forint értékű marógépet kap az első ne­gyedévben a Fémipari Válla­lat. — 600 HIVATÁSOS és 150 nem hivatásos gépkocsivezető vizsgázott 1961-ben a KPM Pécsi Autóközlekedési Tana* teaestnél Á 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom