Dunántúli Napló, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-10 / 7. szám
1962. JANUÁR 10, üfAPté Cementgyártás kőiiánya-meddiből A nagyharsányi mészkő-meddő igen alkalmas cementgyártásra A helyszínen dolgozzák tel, vagy Beremendre szállítsák? Mint egy óriás piramis emelkedik ki a Dráva síkságából a \ Villányi hegység büszkesége és rdekessége a Szársomlyó. — fúpalakja miatt sokáig yul- likus eredetűnek tartották, iig távolról sem az. Anyaga üledékes mészkő. Különös formáját az adja. hogy a pleisztocénben (20 000—140 000 évvel ezelőtt) a gyűrődések következtében a földkéreg összetöredezett, a széttört darabok egymás fölé torlódtak s a hatalmas mészkőtömb észak felé feltomyosult, dél felé pedig lebillent. A hegy mészköve énekes nyersanyag a hazai ipar számára. A kitermelt mészkövet aprító gépekkel feldolgozzák és zúzottkő és zúzalék formájában szállítják a cukorgyárakba és vasgyárakba rafíináláshoz, illetőleg a , kohókhoz salakképzőnek. \ A bánya korszerűsítésének \és gépesítésnek első szakasza 'a múlt évben fejeződöt be. A termelés növekedésével együtt növekedik a meddöképzés, ámelynek az elhelyezése, illetőleg a felhasználása újabb feladatot jelent. I A kőbánya-meddő hasznosítása. illetve csökkentése problémájáról mind gyakrabban le hét hallani. Ez érthető is. mert a meddőnek, mint hulladéknak a csökkentése, illetve hasz nosítása jótékonyan hat az áru értékére. Hasznosításának kérdését össze kell kapcsolni a porképződés megakadályozásának problémájával, amellyel a Dunántúli Napló foglalkozott a múlt év közepe táján. A med dővel az elhelyezése és az általa elfoglalt terület miatt, a porképződés kérdésével pedig azon okból, hogy az ne veszélyeztesse sem a bányaüzemben dolgozók, sem pedig a község lakóinak egészségét. Foglalkoz ni tehát mindkét kérdéssel kell legfeljebb arról lehet szó, hogy fontosságban a kettő közül melyik követel elsőbbséget. Nemrég a Műszaki Életben cikk jelent meg Sabró György tollából „Betonkészítés kőbá- : nya-meddővel” címmel. — A nagyharsányi bányameddő szemösszetétele a — kő agyag- por. valamint zúzott homok és kis részben zúzalék — olyan, hogy az beton készítésére nem alkalmas. De a mészkő különben sem elégíti ki minden téren a betonnal szemben támasztott igényeket. Az égetett mész készítése sem jöhet számításiba, mivel a meddő anyaga olyan apró, hogy már kiégetésre nem alkalmas. Mező- gazdasági felhasználása a szikes talajok javítására szintén nem jöhet szóba, mert a szikesekhez lényegesen kisebb távolságra találhatók mészkőbányák. amelyekkel a nagyharsányi meddő a nagy szállítási tá- távolság és költség miatt, de minőségben sem veheti fel a versenyt. Marad tehát a cementgyári ásnál való fel használás lehetősége. Erre gondolni annál is inkább látszik reálisnak, mert Nagyharsánytól kb. 6 km távolságban lévő Beremenden jelenleg is cemetgyár működik amely a Szársomlyó beremendi nyúlványából, a beremendi mészkőbányában termelt mészkőből készíti az igen jó minőségű (C. 500-as) beremendi cementet. Hogyan készül a cement? — Gyártásának nyersanyaga legtöbb esetben a mészkő, amelynek őrleményéből megfelelő mennyiségű márga adagolásával készül a cementkliniker. A mészkövet önmagában, vagy a márgával együtt megfelelő fo- rőszerkezetben előtörik hogy alkalmas mogyoró, diószem nagyságú, legfeljebb ökölnyi darabok kerüljenek az őrlő ma lomba. A cél az, hogy a két nyersanyagot — amelyeknek pontos arányát, összetételét a laboratórium közvetlenül az őrlés után ellenőrzi — egészen finom iszappá vagy lisztté őröljék tökéletes vegyi egyesülés céljából. Ez a Klinker alapanyaga. A nagyhamsányi kőzet-meddőt már sem a bányászás. sem pedig a zúzás költsége nem terheli. Finomsága pedig az őrlés szempontjából különös előnyt jelent. Mivel a Szársomlyó kopár — azon földmeddő egyáltalán nincsen — majdnem teljesen szennyezet- len. cement készítésére a legalkalmasabb poros mészkődarával állunk szemben. Ezt az adottságot kár volna figyelmen kívül hagyni. A meddő hasznosításénál égetőbb és ezért sürgetőbb kérdés a porképzödés megszüntetése. Az üzemen belüli porképződés az üzemben dolgozók munkáját nehezíti, s a termelés fokozásával világ- viszonylatban is program a hatásos portalanítás. Különös figyelemmel vannak erre a körülményre a szocialista országok, ahol ezzel a kérdéssel munkavédelmi előírások foglal koznak. Olyan munkahelyeket, ahol tömeges porképződésre lehet számítani a műszaki lehetőségeknek megfelelően zárt térben kell elhelyezni, vagy a porkópződést meg kell szüntetni. Gondoskodni kell a pornak a keletkezési helyén mechanikus berendezéssel való el szívásáról és az elszívott por tartós lekötéséről. A porlekötés kérdése egy igen közeli program tárgya. Legcélszerűbb lenne a két kérdést kapcsolva tárgyalni, mert a lekötött, vagy kivont mészkőport legcélszerűbben szintén a cementgyártásnál lehetne használni. | Szaplonczay István i oki. mérnök. Isir rtelték a legílabb gyororószereket Az elmúlt esztendőben 15 szántóföldi permetező gépe! kaptak a megye termelőszövetkezetei. A tavasszal, így a Szederkényi Növényvédő Állomás mellett ez a 15 termelőszóvetkezet már maga végzi a növényvédelmi munkát saját területén, és a gépek kapacitásától függően a környező termelőszövetkezetben is. A Szederkényi Növényvédő Állomás a közelmúltban háromhetes tanfolyamot tartott 21 termelőszövetkezeti növényvédelmi felelős részére. A tanfolyamon a szakemberek megtanították a résztvevőket a gépkezelésre és ismertették a legújabb növényvédőszereket. ISyotc aranyérmes szarvasbika A vadászati szakemberek összesítették az elmúlt év eredményeit. A hosszú szárazság ellenére különösen szép eredmények születtek a szarvasbőgés idején és a hazánkban járt külföldi vadászok pompás trófeákkal térhettek haza. Az állami rezervátumokban majdnem minden agancs díjas volt Szeptemberben, a főszezonban a külföldi vadászok 350 szarvasbikát lőttek, s ezek közül száz bronz-, ezüst, Illetve aranyérmes agancsú volt. Aranyérmes nyolc esett. A gemenci vadgazdaságban, ahol különösen jól sikerült a szezon, 51 bika került puskavégre. 3232 vason gabonát vásároltak fel Baranyában 116 tsz-ben van nagyüzemi baromfitenyésztés — Az idei sertés- felvásárlási terv felére már megkötötték a szerződéseket Baranya megye a főbb cikkekből 1961-ben is teljesítette felvásárlási tervét és 8,7 százalékkal több árut termelt, mint 1960-ban — mondotta dr. Csemus József, az Élelmezésügyi Minisztérium felvásárlási kirendeltségének a vezetője. Ez különösen azért jelentős, mert megmutatta, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek fejlődésének kezdetén is képesek több árut termelni, mint a magángazdaságok. Három év alatt 22,3 százalékkal nőtt a felvásárolt kenyérgabona mennyisége. Az állam 1959-ben 2515, 1960-ban 2643, 1961-ben pedig 3232 vagon kenyérgabonát vásárolt Baranyában. A felvá3tgaz „mese” sárlási kirendeltség 17 százalékkal teljesítette túl kenyér- gabona felvásárlási tervét Figyelembe véve az elemi károkat és azt, hogy a tsz-tagoknak mindenütt biztosítva van a kenyérgabona szükségletük, ez igen szép eredménynek mondható. Napraforgóból is jelentősen túlteljesítették a felvásárlási tervet, 513 vagon napraforgót vettek át. A napraforgó termesztés igen kifizetődő, különösen most az átvételi árak felemelése után, de igen hasznos a termelőszövetkezeteknek a takarmányozás szempontjából is, hiszen az értékesítésből visszajáró melléktermékek révén értékes takarmányhoz jut a szövetkezet. Több termelő- szövetkezetben, így Palotabo- zsokon és Homorúdon is már évek óta nagy területen termelnek napraforgót és mindig megtalálják a számításukat. A termelőszövetkezetek sikeres működését bizonyítja a sertésfelvásárlási terv teljesítése is. Az állatf orgalmi vállalat 90104 sertést vásárolt fel megyénkben, s így a megye mezőgazdasága 12,5 százalékkal adott több sertést 1961-ben, mint az előző esztendőben. Különösen a bólyi, újpetrei, beremendi és a siklósmagyfalusi termelőszövetkezeteket illeti dicséret, ahol bevezették a gyorshizlalást, a korszerű takarmányozást. A beremendi termelőszövetkezet 1430, a sik- lósinagyfalu&i 1241, a bólyi 867, az újpetrei tsz pedig 697 hízott sertést értékesített. Mived a szárazság következtében a legelők kiszáradtak, — a tejtermelés színvonalát pedig silóetetéssel csupán a termelőszövetkezetekben tudták tartani — a háztáji gazdaságokban levő tehenek a szokottnál kevesebb tejet adtak, a tejtermelésben nem érték el a kitűzött célt. Baromfifelvásárlásban elért szép eredmény a termelőszövetkezetek szépen fejlődő ba- tenyészetét dic&Ést, Tavaly Baranyáiban már 116 tér melőszövetkezet foglalkozott intenziven nagyüzemi baromfitenyésztéssel s a felvásárolt 54 vagon baromfinak a 61 százalékát a mezőgazdasági nagy üzemek adták. Különösen a hásságyi, sárháti, máriákémén- di, boldogasszonyfai és sellyei termelőszövetkezetet illeti dicséret. 1961-ben több mint 24 millió tojást vásároltak jel, ennek jelentős részét azonban a háztáji gazdaságok adták, hiszen a tsz-ek főként baramfineve- léssel foglalkoznak, a tenyész- tojást pedig a mezőgazdasági vállalatnál értékesítik. Természetesen a háztáji gazdaságok tojástermelésére a továbbiakban is számítanak. A jelenlegi felvásárlási rendszer gerincét a szerződés- kötések adják. Az Élelmezésügyi Minisztérium Baranya megyei felvásárlási kirendeltsége gabonatermelési szerződéskötési előirányzatát már 103,3 százalékra teljesítette és közel 3000 vagon gabona értékesítésére kötött szerződést a termelőszövetkezetekkel. Ezen kívül megkezdték a napraforgóra, kukoricára és a sörárpára is az értékesítési szerződések kötését. A cukorrépatermelési szerződés tervüket csaknem teljesítették és mintegy 5000 hold területet kötöttek le cukorrépára. Rostnövényekből és zöldségből termelési szerződési tervüket túlteljesítették és most kötik a szerződéseket a burgonyára és a különböző aprómagvakra. Kedvezően haladnak a sertéshizlalási szerződéskötések. Az 1962-es terv csaknem felét már az ősszel lekötötték. A felvásárlói, a terményfor- galmi, az állatforgaimi és a baromfifeldolgozó vállalat jó munkát végzett tavaly. A szerződéskötésekkel pedig biztosítják, hogy idén az eddiginél lényegesen több tojást, baromfit és sertést vásárolhassanak fel. így előreláthatólag tovább javai maid « mere ciláttm. 3 Pécs foltjai... Nézd kisfiam, ilyen volt valaha a magyar elmer — mondhatják gyerekeiknek a pécsi apák, akik már felfedezték, hogy a Perczel utca egyik épületén, és az Országos Takarékpénztár megyei fiókjának homlokzatán kissé kopottan ugyan, de még mindig díszeleg a királyi címer. A címert megfosztották ugyan „királyiságától", amikor leverték róla a koronát, de maradt az apostoli kettőskereszt s a hármashalom ... Kissé elavult már így is, hiszen 196Z-6t írunk. A téma régi, a kérdés is elhangzott már: ezeket a címereket is műemlékké akarják nyilvánítaniT Ugye szép nevet adtak a Széchenyi téri ruházati boltnak? ..Elegancia" —i hirdeti • neonfelirat, nem éppen elegáns környezetben. A szerelők ugyanis itt felejtették az építkezés után a kábeleket, melyek pókhálóként szövik be az új köntösbe öltöztetett házat. „Állami elemi népiskolá' — olvashatjuk a Petőfi utcai általános Iskola homlokzatán. A felirat az iskola építésének évében került « homlokzatra. Azóta mintha már elavult volna. Titkolódzunk, titkolódzunk? Ha nem. miért nem kapott már feliratot a Kolozsvár utcai kisvendéglő és cukrászda? igaz, esténként a kiszűrődő zajok sejtetni engedik a kisvendéglőt — panaszkodnak erről eleget a környéken lakók — azért mégsem ártana, ha, az idegenek nappal is rátalálnak erre a cseppet sem szégyelni való vendéglátóüzemre. K> M. — £, 7, bői. Hozzámérhetem? Csupán öltven fillér lesz a különbözet. Elpirultam. szinte önmagam előtt is röstellkedve suttogtam: — Ne csomagolja be kedvesem, mert nékem keréken 15 forintom van. — Ó — válaszolt a kislány — ezen nem múlik! — és már nyújtotta is a blokkot. Egyidejűleg az ölitözőfülke felé sietett és mire én a pénztárhoz értem, már hozta is az 50 fillért az összeg k i kerekítésére. Tallán mondanom sem kell, hogy mélyen megindított a kislány szívjósága, bizalma és segíteni akarása. Ahol ilyen melegszívű fiatalok teremnek, méltán lehet bízni a békét érlelő jövőben. Beáké Béládé , Az utolsó téter 3 i méter keskeny fehér ■ asipkécske lett vol- , na. A nagycsemegé■ vél szembeni rövid- > áru üzletbe siettem, ■ ahol egy bájos szó- : ke leányka állt kész • ségesen rendelkezé- : semre. Meg is álla- ' podtam egy leheletfinom mintájú csipkénél. melynek mé■ tere öt forint volt. Mivel kereken 15 . forint lapult még a tárcámban, boldo- ! gam kértem belőle három métert. A kislány fürge mozdulattal le is mérte és egy—kettő—három ... — számolgatott, mire a már lemért csipkéből pontosan tíz centi maradt a kezében fölöslegesem. — Kérem — mon dotta kedvesen — sajnos nem tudok : meghagyni tíz centit, üzleti kár származna a maradékLapos erszénnyel, de annál nagyobb lelkesedéssel indultam. el a napokban, hegy a babaruha- v: ; ráshoz szükséges ke 1 ’ ékeket megvá- íí elhassam. Ejnye bizony, most elárultam magam. Ugye kitalálták, hogy j.: :-mamáról van ■'■? Mert Ilyen s: .ríín a zajló életit 'ív tagban csak egy nagymamának lehet. A vásárlás persze nagy költségvetési el tanulmányt is igényelt. Könnyű a t "sztás, ha széles a keret, de a nyugdíjnak igen szűk ha tárai vannak. így milliméter pontossággal kiszámítottam, miből mennyi, és milyen anyag szükséges. Futotta volna mindenre, de... itt kezdődött a mese selyemfona-
