Dunántúli Napló, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-05 / 3. szám

mz. JANTJÄR 5. 5 AZ ÉLET ÉS AZ ISKOLA '-Miless a jiivo Ma két történelmi jelentő­ségű feladat megoldásáért har­colunk: A szocializmus alap­jai lerakásáéit küzdve alapoz­zuk meg a fejlett szocialista társadalom kibontakoztatását s ezzel együtt tevékenykedünk az új, a szocialista ember ne­veléséért. Ez lényegében egy­séges folyamat! Ha ugyanis le­maradunk a szocialista ember nevelésével és oktatásával, ak­kor lelassítjuk a szocialista tár sadalom építésének egész mun­káját. Ezért az iskola, — mint kultúrforradalom megvalósí­tásának egyik igen fontos esz­köze — szükségképpen a szo­cializmus teljes felépítésének gyakorlati előkészítését keli szolgálja. A szocializmus, sőt ma már egyre jobban a kommunizmus is az életet, a gyakorlatot je­lenti. Ezt a feladatot csak a tömegekkel, a tömegekért le­het végrehajtani. A szocializ­mus lényegéből fakad, hogy minden az emberért történik. A kultúrforradalom a szocia­lista forradalom szerves része, s így legfontosabb része az em bér, mégpedig a korszerű műveltségű ember. A szocialista fejlődés tör­vényszerű velejárója a tudo­mány, a technika állandó tö­kéletesedése, a gépesítés általá nos, mindinkább kiszélesedő alkalmazása, így a feladatok eredményes megoldása mind több és több jól képzett, ala­pos általános és szakművelt­séggel rendelkező dolgozót kö­vetelnek meg az élet minden területén. Ebből az következük, hogy a kulturális élet, a közoktatás területén jelentkező feladatok sikeres megoldása egyben a gazdasági építés meggyorsítá­sának is feltétele. így függ ösz- sze az iskola és az élet. A szo­cialista művelődéspolitika, i a népgazdaságnak alárendelt, pontosabban a népgazdaságot szolgáló politika^ A parlament ez év októberi ülésén megalkotta az 1961. évi III. törvényt a Magyar Nép- köztársaság oktatási rendszeré­ről. A törvény első paragrafu­sa a következőket mondja ki: „A Magyar Népköztársaság oktatási, nevelési rendszeré­nek célja az, hogy tervszerű oktató-nevelő munkával gon­doskodjék az általános és szak­mai ismeretek elsajátításáról, a népgazdaság szakképzett munkaerő igényeinek kielégí­téséről; emelje általános és a szakmai műveltség színvona­lát; kialakítsa, illetve megszi­lárdítsa az oktatásban részesü­lők marxista—leninista világ­nézetét és szocialista erkölcsi felfogását; öntudatos, művelt, néphez hű, hazáját szerető, jel- lemes és törvénytisztelő állam­polgárokat, a szocializmus épí­tésében hasznos munkával köz reműködő embereket neveljen, akik építik és védik a nép ál­lamát, híven szolgálják a né­pek békéjét és testvériségének ügyét." A magyar közoktatás évszá­zados történelmében először született olyan törvény, amely szocialista iskola-törvény. Ez jelent alapvetően újat! — Keret-törvény, tükrözi azon változásokat, amelyek végbe­mentek országunk gazdasági, társadalmi, politikai életében. Figyelembe veszi a jövőt, hisz a ma iskolás nemzedéke, a jö­vő munkás generációja. Igen lényeges a törvény je­lentőségének megértésében, hogy először fordul élő a jog alkotásában, hogy nemcsak oktatási, hanem oktatási-nevel esi rendszer cél meghatározására került sor. A törvény fenti paragrafusá­ból sok minden érthető. így egyértel miien vi1 ágos, ho gy nem elégséges a korszerű is­meretek elsajátítása, hanem ugyanolyan fontos azok gya­korlati alkalmazásának meria- nu’ása is. Nem eVjrégcs a tu­dás puszta birtoklása, hárem ‘szükséges, hogy ennek alapján mélységes eszmei meggyőző­dés jöiiön létre: olyan meg­győződés, amely a szocializ­mus javára véghez vitt. csele­kedetekben Jut tóíejeaésre. A törvény szentesítette és egyben gazdagította iskola­rendszerünket az által, hogy törvénybe iktatta a munka-ok­tatást. így a szocialista társa­dalom iskolájának alapvető vonásává tette a munka és a tanulás egységét! Ebből következik, hogy mun­kás módjára kell1 gondolkod­nunk a tanulásról, azaz a mun­kát nem szabad szembe állíta­ni a tanulással, illetve látni kell, hogy a munka alapvető feltételei közé tartozik a tanu­lás is. A munka és tanulás egysé­gében folytatott nevelés alakít­ja ki a legfontosabb emberi tulajdonságokat. Az ilyen szem lélet és gyakorlat biztosíthatja csak, hogy a felnövekvő Inem- zedék úgy tekintse a munkát, mint az ember legfontosabb életszükségletét, hogy belássák az emberi boldogulás egyetlen alapja a társadalom érdekében végzett munka. Ezért az úi ember személyisége formáló-' sában legfontosabb tényező a munkához való helyes viszony kialakítása. Ezen a - területen még sok a tennivalónk. Sok szülő nem azért küldi gyerme­két magasabb fokú iskolába, hogy műveltebb munkás vál­jék belőle, hanem, hogy neki — gyereknek — ne kelljen any nyit „gürcölnie”. Ez részben igaz is. Mert a művelt munkás éppen tudása felhasználásával tudja egyszerűbbé, könnyebbé és egyben termelékenyebbé tenni munkáját. Egyes szülők azonban nem ezt látják. El­lenkezőleg, a régi értelembe vett „nadrágos úr” életmód­ját képzelik a tanulással elér­hetőnek. Pedig erről szó sem lehet. Az ilyen gondolkodású embernek is azt mondjuk: a mi fejlődésünk is bizonyítja, hogy minél korszerűbb az is­kola, annál műveltebb a nép, s minél műveltebb a nép, an­nál gazdagabb az ország, an­nál boldogabbak az emberek. Az új oktatási törvény azt is kifejezi, amit Ilku Pál műve­lődésügyi miniszter így fogal­mazott meg: „Tanuló nép va­gyunk, tanulunk, mert bízunk hazánk boldogulásában, bízunk szocialista jövőnkben." A tanulás nem az „úr”-rá válás eszköze és útja, hanem a fejlett szocialista társadalom megvalósulásának egyik fel­tétele! Az itt leírtakkal talán si­került bizonyítani, hogy az élet és az iskola, a mi művelődés­politikánk és a szocialista ter­melés a legszorosabb egység­ben, összefüggésben és kölcsön hatásban van. Az 1961. évi III. törvény ok­tatási rendszerünkről 2 éves munka eredménye, s egyben végrehajtása feltétele, gazda­sági, társadalmi és politikai életünk fejlődése gyorsabb ütemének. Ezért fontos, hogy minden politikai, gazdasági és kulturális vezető, de minden dolgozó megismerje ezt a tör­vényt, s dolgozzon sikeres végrehajtásán. Szentirányi József Tíz körzeii központ le»z a pécsváradi járásban — Ui npinú akóházak — Vízvezeték, közfürdők és taxia íomás — Üj utak, diákotthonok, beton árdák Milyen lesz a jövő faluja? Erre a régi és sokat vitatott kérdésre kerestünk választ Pécsváradon. A járásnak harminc közsé­ge van, 32 ezer ember lakja Néhány település — Hidas, Hosszúhetény és Pécsvárad — ipari jelleget öltött, a többi megmaradt mezőgazdaságinak Mint minden járásban, itt is körzeti központokat akarnak kialakítani a nagyobb közsé­gekben — gazdasági, közigaz­gatási és kulturális centrumo­kat —; itt is hozzáfogtak az általános községrendezési ter­vek elkészítéséhez. Ezek na­gyobb távot fognak át, s arra valók, hogy már a jelen épít­kezéseit is a jövő tervszerű­ségének vessék alá. Megváltoznak a naraszMrlá': Pécsváradon négy új utca épült az utóbbi években, s ezek az utcák már mások, mint a korábbiak voltak. Ré­gen az ún. fésűs beépítési mód Négyszáz'úszm'llió forint az oktatási hálózat fe lesztésére 1962-ben az alsó- és közép­fokú oktatási intézmények hálózatának fejlesztésére álla­munk 420 millió forintot irány­zott elő. Újabb óvodák építé­sével több mint 1600 kis­gyermek részére biztosítanak elhelyezést Az 1962—63-as tanévben az általános iskolák tanulóinak létszáma az eddigiekhez ké­pest a legmagasabb lesz, 1 millió 460 ezer tanulóval szá* mólnak az illetékesek. E rend­kívül magas tanulólótszám ellenére nem romlik a kettős váltás jelenlegi aránya, álla­mi beruházásból — az új la­kótelepeken épülő iskolákkal együtt — 385 új általános is­kolai tanterem készül el, és további, mintegy 300 építését kezdik meg 1962-ben. Csaknem 400 tanterem épí­tése kezdődik meg ötéves ter­vünk második esztendejében a középiskolások számára. Eb­ből az év folyamán 52 fejező­dik be, a többi 1963-ban ké­szül el. Baranya rejtett kincsei Siklós vidéki kénes hévizek A harkányi kénes hévizet 1823-ban tárták fel. Tévedés volna azonban azt hinni, hogy ez volt az első alkalom, ami­kor ezen a vidéken ilyen for­rásra találtak. Siklós környé­kén már jóval korábban köz­ismert volt az ott fakadt kén­tartalmú melegvíz. Az erre vo­natkozó okmányszerű adatok egyike 1763-ból való. őrzi a Pécsi Állami Levéltár Baranya megyed részlege. Az említett évben az ákkori kormányszék aziránt érdeklő­dött, hol van Magyarország területén ásványvíz és hévíz. A Magyar Királyi Helytartó- tanács azért megfelelő jelen­téstétel céljából rendeletet úr tézett minden törvényhatóság­hoz. Ezt Baranya vármegye az akkori tiszti főorvosnak adta ki. BuIH Jakab volt az Ordi­narius phisicus, vagyis tiszti főorvos. NeM kellett szakvé­leményt nyilvánítani: hol van­nak ilyen források, milyen ás­ványokat tartalmaznak, mely bajok gyógyítására szolgálnak és milyen eredménnyel. A hivatalos tudósítás el­mondja, hogy Baranya várme­gye területén kénes hévíz ta­lálható Siklóstól délre eső tá­jon. Egyik a várhegy déli lá­bánál tör elő, a másik a va­dászház közelében fakad, a harmadik Tapolcán sziklák között bugyog föl. Jellegük: a szájnak kellemetlen meleg kénes íz. Különösen bőrbajök ellen használják sikeresen. Út­jukban a talajvízzel vegyülve meleg kénes tartalmukból so* kát veszítenek, míg felszínre törnek és télen a szabadban sem fagynak be. Ez röviden a jelentés lényege. A három forrás közül a ta­polcai azonos a mai Kistapolca község területén található ké­nes meleg v'zzel. Fz> eléggé el­hagyatott. Az úgynevezett va- díszkíztá.ji meleg forrás egye­zőnek látszik a siklósi járás- bírósági épület 'táján levő,« Schwartz-kút néven ismert langyos vízszolgáltatással. Sik­lósi öregek elbeszélése szerint ezen a környéken volt vala­mikor az uradalmi vadászlak. Az első helyen említett hé­víz a mai siklósi községi für­dőt táplálja. Papanek György 1783-ban int „Geographica descriptio comítatus Bárányén~ sis" című könyve a forrás kö­zelebbi helyét is megjelöli. Azt írja, hogy a siklósi feren­ces rendház mögött levő annak a saroktoromynak a szomszéd­ságában van, melynek négy öl- nyi magasságában egy 1540. évből való latin felírásos be­falazott kő látható. A ma is ott levő felirat szövege magyarul: „Ha bátor fegyveres őrzi a házat, békében vannak mind­azok, amiket bír”. Fejes János dr. „Siklós múltja” című munkája is hivatkozik Papa­nek szavaira, de téves fordí­tással azt állítja, hogy a felira­tos ko 1783-ban még befalazat- lan volt. Magáról a forrásról egyéb­ként egy még régebbi okmá­nyunk is van. Az Országos Le­véltárban őrzött 1725. évi Uj- váry József-féle összeírásban azt olvassuk, hogy a siklósi várdomb déli tövében fakadó kénes melegforrás oly bővizű, hogy kettő, egyerakimt két ke­rekű vízimalom meghajtására is elegendő volna, ha mint ré­gen te volt, erős kőfallal lenne elkerítve. A szövegből kiderül, hogy ezt a vizet már jóval ko­rábban céltudatosan használ­ták, mert különben nem fog­ták volna erős kőkerítés közé. Ez alátámasztja Fejes idézett könyvének állítását, hogy a tö­rökök fürdőül használták s kö­ré falat, fölé tetőt építettek. Szerinte a török fürdőt a vár­ral alagút kötötte össze. Alag­útnyom tényleg most is lát­szik. Fejes azt is feltételezi, hogy a szóban levő melegvíz már a vár építési idejében is felszínen volt éj árokszerű le­folyás hiányában a környéket elpösvényosítptta, miáltal vár- védelmi célt szolgált. Nincs említve az idézett ok­mányokban, mégis ebbe a me­legvíz körzetbe tartozik Bü­dös tapolca, mely Harkány és Siklós között Gyöd vonalába esik, valamint a beremendi cementgyár kőbányájában le­vő hasonló jellegű forrás. Eze­ket itt csupán a táj melegvizű sorozatának teljessége kedvé­ért említettük. Ebből a kis történeti szem­léből kétségtelen, hogy Siklós környéke kénes hévizének használata több százados múlt­ra tekint vissza. Leghaszno­sabb értékesítője Harkány s ezért méltán illeti területi vé­dettség. A védelem a Pécsi Vízügyi Igazgatóságnál elfek­vő vízikönyv tanúsága szerint Siklósig terjed. Fölvethető te­hát az a gondolat, nem volna-e lehetséges és indokolt a siklósi kénes melegvíz forrásának fej­lesztése. Dr. Mérő József dívott. Lényege: a házak hosz sza merőleges volt az utca irá nyával. Ma az ún. hosszirány, beépítési módszert alkalmaz­zák. A házak hossza párhuzi mos az úttal Ez városiasak külsőt biztosít, és más előnye is vannak. Igen szembetűnő a változás a házhelynagyságban is. A múltban általában 400, ma pe- dik csak 150—250 négyszögölet szánnak egy házhelyre. Nem véletlenül, hiszen a múlt pa rasztportája az egyéni gazdál­kodásra épült. Ezért kellettek a házhoz csatlakozó nagy is­tállók, ólak, szérűskert, stb. Ma és a jövőben, a közös gaz­dálkodás időszakában csak minimális istálló-óin agy Ságok­ra van szükség, s a régi nagy szérűskert is felesleges. Az új építkezési elvek nem­csak a városiassabb külsőben jelentenek nyereséget. Olcsóbb a közvilágítás, kisebb az út és járdaköltség is. Ha már a jár­dáknál tartunk, célszerű lesz megemlíteni: az 1965 végéig tervezett 29 ezer négyzetmé­ter új járda zöme már most megépült. A régen használt tégla helyett ma öntött betont vagy bitument — Hosszúhe­tény, Véménd, Hidas — alkal­maznak. Helyi sutóbusz Pécsváradon A körzeti központok kiala­kítása, a járás 30 községe gaz­dasági, politikai és kulturális életének 10 községbe való összpontosítása (ennyi körzeti központ lesz!) a közlekedés ja­vítását is szükségessé teszi. A felszabadulás előtt még utópiának tűnt volna a falusi taxiállomás gondolata. Ma hovatovább valósággá válik. Pécsváradon már van, Hida­son és Mecseknádasdon pedig lesz 1965-ig. Pécsvárad, a leg­nagyobb község, emellett helyi közlekedésű autóbuszt is kap, mely Tóvölgyre is közlekedik majd. Igaz, hogy egyelőre csak erről a helyi közlekedésű autóbuszról van szó, de ez az egy is megmutatja a távlato­kat. A jó közlekedéshez nemcsak jármüvek, hanem utak is kel­lenek. Ezek sem maradtak ki a számításból. Mindenekelőtt: utat építenek Erdősmecske és Feked között. Az út négy olyan községet kapcsol be a járás vérkeringésébe, melyben a járás lakosságának körülbe­lül egynegyede lakik. (Vémén- det eddig csak Mohácson át, időjárásjelentés Vártiató időjárás péntek estig: csendes, párás, ködös idő, több helyen zúzmara. Várható legala­csonyabb éjszakai, hőmérséklet mi- nusz 5—mínusz 10, legmagasabb napali hőmérséklet pénteken mi­nus 1—minusz 4 fok között. ,,3lyaiek a mai fialaiok* vagy negyven kilométeres ke- i ülővel lehetett Pécsváradról negkózelileni!) Korszerűsítik a Pécsvárad— Mohács, Pécsvárad—Szeder- .ény közötti utakat is, s épül­lek, illetve épülnek utak még máshol is. nUuúiUi ii3í m k u o' Ebben az évben villám ap i'visújbánya, Kisgereso és Pusziakisialu, a járás umisó három petróleumlámpas köz­sége. Befejeződik tehát a |arás villamosítása. Ennek alapján reális a másik célkitűzés is: 1965-ig megszüntetik a vándor­mozikat, az ötéves terv végére minden községnek sajat és ál­landó mozijának kell lennie. Feked már vett is egy gépet — példát mutatva másoknak. Mint ismert, szép új járási művelődési ház épül Pócsvara- don. A leglényegesebb ,mégf sem ez, hanem a falusi klub­szobák. Olyan helyiségekről van szó, melyek télen is befűt- hetők, melyek szép és modem berendezései, rádiói, televíziói, folyóiratai és társasjátékai el­csalogatják a kocsma füstös kártyaasztalától az embereket. Az ötéves terv végéig minden tanácsi falunak lesz klubszo­bája! Nagy fejlődés várható a köz­oktatásban is. Nyolc iskolakör­zetet alakítanak ki a járásban az általános iskolák felső tago­zata számára. Diákotthont épí­tenek Hosszúhetényben és Me­cseknádasdon a távolabbról bejáró gyermekek számára. Ezek nemcsak nappali tanuló­helyiségeknek, hanem otthon­nak is alkalmasak lesznek, ha a szükség megkívánja, különö­sen a hóíúvásos téli időben. Mindemellett több űj iskola és tanterem létesül, melyek között a pécsváradi négytan­termes gimnázium, plusz 8 tantermes általános iskola a legjelentősebb. a fürdési problémák megoldása Egészségügyről lévén szó, el­ső helyen az ivóvízellátást kell megemlíteni. Az ivóvíz ugyan­is a pécsváradi járás sok köz­ségében is rossz. A jelenlegi portánként ásott kútrendszer egyébként is elavult. A jövő a törpe vízműveké, mely nem­csak utcai közkutak felállítá­sára, hanem a házi vízvezeték kiépítésére is lehetőséget nyújt. Pécsváradnalc, Vóméndnek, Me cselenádásnák és Apátvarasd- nak még 1965-ig törpe vízmü­ve, illetve vízvezetéke lesz, s a fejlődés perspektívája a többi nagyközségben is hasonló. A másik nagyon fontos egészségügyi kérdés, a tisztál­kodás. 1965-ig legalább minden körzeti községközpontban zu­hanyozókkal, illetve ’ kádakkal ellátott közfürdőt, vagy ahogy nevezők, tisztasági fürdőt kell építeni. Fontosabb ez még a strandoknál is, s a jelek sze­rint cselekvő helyeslésben sincs hiány: sorba épülnek az ilyen fürdők a járás községei­ben. Az egészségügy fejlődését jelzi még sok más, többi kö­zött a pécsváradi egészségház bővítése belgyógyász és gyer­mekgyógyász szakorvosi ren­delővel, a szederkényi szociális otthon korszerűsítése, stb. Dióhéjban elmondva ez len­ne a megye egyik járásának ötéves terve, melynek egyes vonatkozásai messze a jövőbe mutatnak, s az új szocialista falu képét hozzák látható kö­zelségbe. M. L. SZOMBATON nyílik meg a Pécsi Fodrász KTSZ kor­szerűen átalakított Színház téri női fogász ís kozmetika részlege. 14 I A pécsi úttörők és KISZ-fiatalok se­regében olyan erő­teljes és segíteni kész aktívahálózat­ra talált a pécsi vá­rosi tanács szociál­politikai állandó bi­zottsága, mellyel régi problémáját, a városban magányo­san élő öregek rend szeres gondozását, segítését tudta meg­oldani. Mintegy fél­ezer általános és középiskolás fiatal, lányok és fiúk ke­resik fel napró I­napra a pártfogolt öregeket ék . segíte­nek nekik a tüzelő- beszerzéstől kezdve n reggeli tűzraká­son, takarításon, fa­vágáson keresztül a bevásárlásig és az ebéd h-éhozr- '11 Pá­séig, a legkülönbö­zőbb házkörüli teen dőkben. Még az sem megy ritkaságszámba, ami tor KISZ-ista lá­nyok a mosást vég­zik el a rászorultak nál. A végső cél az, hogy egy-egy párt­fogolt háztartására két fiatal jusson, bár jelenleg még az is előfordul, hogy egy úttörő, vagy KISZ-fiatal két kü­lön háztartásban lakó öregeket lát el. Az úttörők a. vörös­keresztes tanár, a középiskolások az iskolai KlSZ-szeroe zet irányításával végzik az öregeket gondozó, segítő mun Icájukat. A segélyezettek­nek a legtöbb eset­ben nincs a közeiülc ben lakó hozzátario zójuk. Viszont az sem egye iülálló ecet, hogy ö1—hat gyermekük is él a városban. Ezeknek egy része — látva a társadalom részé­ről megnyilvánuló gondoskodást — ma í f/uJc is kezdtek tö- j rődni öregjeikkel. s • Az öregek és fia- < : tatok kapcsolata 1 ' még az önként vál- ; 1 lalt segítökészségen 5 1 is túlmegy: a kö- < c zelmúlt ünnepek- < ben a legtöbb őre- / i get patronáló pécsi > c ifjú kisebb ajándé- l s kokkal, jókívánsá- \ r gokkal kedveskedett t i pártfogoltjának. ? i A szocialista ál- > landó bizottság és S az isleolai úttörő- és < KISZ-szervezetek ! most a mozgalom > kiszélesítésén mun- 1 kálkodvak: úgy tér- < vezik, hogy az év > végéig ezerre nőve í lik az öregekkel rendszeresen törőd " íj fiatalok számát és >jj ezzel megoldják j mind a 600 magára ; maradt pécsi öreg J gondozását, I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom