Dunántúli Napló, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-30 / 24. szám

1962. JANUÄR 30. NAPLÓ 3 A Pécsi ingatlankezelő Vállalat ez évi terveiről 22 millió forint tatarozásokra — Új eljá\ Nem könnyű dolog a város s^iázigazdájának” lenni, renge­teg probléma adódik nap, mint nap a lakóépületek frontján. Érdemes egy-két pillantást 1776 lakóház, több m A Pécsi Ingatlankezelő Vál­lalathoz nap-nap után újabb lakóépületeket csoportosíta­nak át, amelyek azelőtt válla­latok, vagy intézmények keze­lésében (tulajdonában) voltak. Most folyik az új-mecsekaljai lakóházak átvétele, ahol ösz- szesen 71 épületet vesznek át, köztük az Olimpia étterem épületét is. Az átvett épüle­tekben 2100 bérlemény kerül a PIK kezelésébe. Egyébként a városban összesen 1776 lakó­ház tartozik a PIK-hez, amely­ben több mint 12 ezer bérle­mény van (lakások, üzletek, raktárak, pincék, istállók, stb.). A lakások nagy része egy és kétszobás, s a 12 ezer bérle­ményből közel kilencezer a la­kás. Fürdőszobával és fürdő- fülkével ellátott lakások szá­ma (amelynek a berendezése is a PIK-é) 3544. Általában min­den új lakóházban a lakások­ban van fürdőszoba, vagy mosdófülke. A legnagyobb lakóépületek­nek az új-mecsekaljai hét szintes házak számítanak, egy- egy házban majdnem száz la­kás lesz. Azonban Pécsnek vetni az Ingatlankezelő Válla­lat terveire, hogy ebben az esztendőben milyen munkákat végeznek el Pécs lakóépüle­tein. nr 12 ezer bérlemény mégis két régi ház a legna­gyobb lakóépülete, mégpedig az úgynevezett vasúti bérház, ahol 120 körül van a lakók száma és a Petőfi utca, vala­mint a József Attila utca sarkán levő régi „városi bér­ház”, ahol 103 lakás van. Ami az épületek állagát illeti, bi­zony sok a rossz állapotban levő lakóépület. Tavaly vizs­gálták felül az állami lakóhá­zakat, s a műszaki vélemé­nyezés után 350 lakóházat ítél­tek szanálásra. Nagyon nehéz ügy ennyi lakást kicserélni, s nem is megy egykönnyen. Elő­ször az életveszélyes lakóhá­zakat szanálják, majd folya­matosan, ahogy arra lehetőség nyílik. Ez a 350 lakóépület olyan állapotban van, hogy nem érdemes tatarozással vagy felújítással rendbehozni, mert többe kerülne, mintha új házat építenének helyettük. Néhol kivételesen, ahol a vá* roskép azt megkívánja, ott ter­mészetesen elvégzik a korsze­rűsítést. Ebi tették a Szabad­ság út 31. számú lakóház ese­tében is, ahol félmillió fo­rintba került a korszerűsítés. 89 épület kap új kön­töst — 350 „halálra ítélt“ lakóház Lesz-e árkádost tás? rás a ráépítéseknél A PIK kezelésében levő la­kóházak javítására és felújítá­sára nemcsak az állami építő­ipari vállalatok végeznek munkákat, hanem a PIK 160 fős szakipari csoportja is. A PIK szakemberei ez évben kö­rülbelül 8 millió forint értékű munkát végeznek. Általában betartják azt a rendelkezést, hogy az 50 ezer forinton aluli munkákat saját rezsiben vé­gezzék el Egyébként a sorta­tarozásokkal kapcsolatban ér­demes megjegyezni, hogy Pé­csett nemcsak azok a házak kapnak új köntöst, amelyek beleesnek a sortatarozásba, hanem más utcákban is a szükségleteknek megfelelően, többek között a Déryné utcá­ban is tataroznak állami lakó­épületet. (Gazdagh István) Eptemisf, főiS'0!ásofc falujárása a kölcsönös scoiiés jegyében Februárban egyetemistákból és főiskolásokból összetevődő 25 brigád indult Baranya falo­vaiba, hogy tíz napig ők is részt vegyenek a falu kulturá­lis, társadalmi életében és mun kájukkái segítsék formálni a falu szocialista arculatát. A népművelési tanácsadó a dal­tanulási füzetektől és diafilm- sorozatoktól kezdve változatos segédeszközöket bocsát a fiata­lok rendelkezésére, akik viszon zásként lejegyzik és a népmű­velési tanácsadó rendelkezésé­re bocsátják a művelődési cent rumoktól távoleső falvakban szerzett tapasztalataikat Könyvjóváírással állami vállalattól átvennénk használt személyfépkocsit kiselejtezésre. Cím: Bara­nya megyei Vendéglátó Vállalat Pécs, Kossuth La­jos utca 9. Telefon; 22-67. 5576 Az idén befejezik a Kossuth Lajos utcai házak tatarozását Ez évben tovább folytatják B már megkezdett sortataro­zásokat és körülbelül 22 mil­lió forintot költenek a lakó­házak rendbehozatalára. A Kossuth Lajos utcában teljes egészében befejezik a munká­latokat és megkezdik, illetve folytatják a Bem utca és a Sallai utca házainak sortata­rozását A Baranya megyei Építőipari Vállalat 10 millió, a Pécsi Építő és Tatarozó Válla­lat 8 millió és a Komlói Épí­tőipari Vállalat 1,5 millió forint értékű tatarozást műn* 140 lakás emeletráépítéssel Ugyancsak jelentős aa az el­képzelés, hogy ebben az esz­tendőben emeletráépítéssel mintegy 140—142 lakást bizto­sítanak. Az emeletráépítésekkel kapcsolatban teljesen új el­járás valósul meg. Az egész lebonyolítást a PIK intézi, a tervezéstől a kulcsátadásig. Megkönnyíti az emeletráépítés problémáját az a tény, hogy a Baranya megyei Építőipari Vállalat a volt Mélyépítők he* kát végez 1962-ben az Ingat­lankezelő Vállalat megrende­lésére. A Bem utoai lakóházak tatarozásánál úgy végzik el a munkákat, hogy később ha sor kerül az árkádos ításra, ak­kor könnyűszerrel meg tud­ják majd oldani. Egyelőre úgy néz ki a terv, hogy az árkádok a Bem utca páratlan oldalán lesznek kiépítve, A sortataro­zások alá kerülő épületek tel­jes felújítást kapnák, s figye­lembe veszik a lakók esetleges kívánságait is. lyiségelben tíz darab átmeneti lakást bocsát a PIK rendelke­zésére, s így megoldható lesz a lakók ideiglenes elhelyezé­se, amíg az építkezés tart Az emeletráépítésben részvevők­nek semmilyen anyagi kiadá­saik nem lesznek az építkezé­sek ideje alatt, s csupán csak akkor kell a lakás értékének 10 százalékát kifizetni, amikor teljesen íkész lesz, és beköltöz­hető. D jobb árué 'átás ideiében Kereskede m* körzetekre osztják az országot Háromszázharminen ‘gv bol'o* nvit a/ állami, százhetvenhármai a s/iivetüe/.eti kere«kt?de>em 12 idén A belkereskedelem az idén a beruházási keretek elosztásá­nál, a kis- és a nagy kereske­delmi hálózat fejlesztési ter­veinek elkészítésénél fokozot­tan figyelembe vette a szövet­kezetek és a megyei kereske­delmi osztályok javaslatait és azokat a követelményeket, amelyeket az ötéves terv a ke­reskedelem részére megjelölt. Az így elkészített részletes ke­reskedelemfejlesztési és szer­vezési tervek alapján már meg is kezdődött az 1962. évi fel­adatok megoldása. Mint a Belkereskedelmi Mi­nisztérium keres kedelemszer- vezési és technikai főosztályán elmondották, az idén elsősor­ban a nagykereskedelmi rak­tárak építésére fordítanak több pénzt. 1962-ben összesen 13 OOO négyzetméter raktártér épül. Folytatódik az idén az úgyne* vezett fehér foltok felszámo­lása is. Ezekre a kereskedel­mileg ellátatlan területekre peremboltokat építenek. Az ál­lami kiskereskedelem külön­ben ebben az esztendőben 334 j új boltot kap, a vendéglátóipa-, pedig 69 új egységgel bővül A boltépítkezéseket az idén már meggyorsítják a kereske­delmi tervező iroda által kidől gozott új sorozattevek. Ezek­nek a gazdaságos terveknek az alapján az év végéig 103 ve­gyes élelmiszerbolt, és 17 ki­sebb bevásárló központ épül. Az új létesítményeken kívül az 1962-es tervidőszakban 97 boltot bővítenék, illetve kor­szerűsítenek 300 üzletet pedig ön- és gyorskiszolgáló rend­szerűvé alakítanak. Jelentős összegeket költ a szövetkezet: kereskedelem is hálózatának fejlesztésére. 1962-ben 173 új boltot és 78 vendéglátóhelyet építenek, főleg azokban a fal­vakban, ahol ezekre halaszt­hatatlanul szükség van. Az elmúlt évben megkezdett kereskedelmi körzetelosztást az idén folytatják. Az év vé­géig az ország egész területét ellátási körzetekre osztják fel« aminek az lesz az előnye, hogy a nagykereskedelem könnyeb­ben felmérheti a vásárlói igé­nyeket és jobban megszervez­heti az áruellátást. Több új szolgáltatás bevezetését is ter­vezik. Országszerte bővítik a házhoz szállítást és a külön­böző bolti tanácsadásokat. Igen sok üzletben bevezetik például a függöny- és bútorhuzatvar- rást, a ruházati és műszaki boltokban pedig csomagküldő kereskedelmet szerveznek. A Belkereskedelmi Miniszté­riumban elmondták még, hogy jelentős összeget fordítanak a kereskedelem gépparkjának fejlesztésére is. Több ezer új hűtőpultot és konyhagépet sze­relnek fel. * 22 A siklósi járásban az idén már nem lesz harmados A siklósi járásban a múlt héten vitatták meg a termelő­szövetkezeti, tanácsi vezetők és párttitkároK a termelőszövet­kezetek idei bérezési és pre­mizálási formáját. A vita alap­ját a megyei párt-végrehajtó bizottság javaslatai, képezték. A vita eredménye igen tanulsó gos és előremutató volt. így beszélt erről Maren ics János élvtárs, a járási pártbizottság titkára. Tavaly a járás termelőszövet kezeteinek döntő többségében a növénytermesztésben a har­madosművelést alkalmazták. Akkor a termelőszövetkezeti vezetők is. tagok is, a járási vezetők is úgy látták; ez a leg­járhatóbb, leghelyesebb út. A gyakorlat azonban bebizonyí­totta, hogy tévedtek. Tévedtek, mert a harmados művelés feszültséget okozott az állattenyésztők, a növényter­mesztők és a vezetők között. Azok az állattenyésztők és ve­zetők, akik 500—600 munka­egységet szereztek, lényegében kisebb jövedelemhez jutottak, mint azok, akik kevesebb mun ka egységet szereztek a közös munkában. A termelőszövet­kezetek zömében — a harma­dos kukoricát nem számítva — 25—28 forintot osztanak mun­kaegységenként. Az állatte­nyésztők és a vezetők csak ezt az értéket kapják, míg a nö­vénytermesztők ezen felül ku­koricához is hozzájutottak. Ezeknél az egy munkaegység­re eső forintérték gyakran el­éri az előbbiek dupláját is. És még ezen túlmenően a harma­dos kukorica utáni jövedelem- adót is azoknak kell megfizet­ni, akik a közös munkában sok munkaegységet szereztek. Ez pedig nem kevés, hisz a ter­mészetbeni részesedés után 10 százalékos jövedelemadót kell fizetni A harmados bevezetésével itt is, mint mindenütt, szétzüllesz­4 „C aloszt A sombereki Béke őre Tsz-ben itatásos módszerrel ne­velik a borjakat. Évente 100—120 darabot nevelnek fel 10 napostól 5 hónapos korig, télen is szabadtartásban. Ez a mód­szer olcsóbb és egyenletesebb a fejlődés is, mert egész idő előtt fölözött tejet kapnak. Képünk: Kazinczy Jánosmé « tMwunblt* eteti Hát leszerelt ez a legény is! Huszonhat hónap után, két hó­napos „ráhúzással" ugyan, de leszerelt. Fekete Rudolfnak hívják, bár találóbb lenne a Szőke név, ha szalmasárga haja, kék szeme és lányo­sán fehér arca után ítélnénk. Úgy érzi magát, mintha új helyre ülte tett facsemete volna. Félig még katona. Ha tiszttel találkozik az utcán, szalutálásra kapja a kezét, csak utána jut eszébe, hogy civil vagyok már, nem kell tisztelegni. Ha a főnöke szól hoz zá, vigyáznia kell, ne­hogy „Értettem”-mel válaszoljon, ahogy a parancsnokának szo­kott. Az is furcsa neki még, hogy „ké­nyelmesek?’ az embe­rek, ha a felettesük valami utasítást ad nekik, egészen „tem­pós” mozdulatokkal hajtják végre. A lak­tanyában más volt a szokás. Ezek persze csak apróságok. Vannak komolyabb dolgok is ebben a civil-katonás életben. Itt van például a munka. Huszonhat hónapig csak akkor Watt porcelánfigurá­kat, ha az alföldi vá­roskában kószálva megpillantotta a Szalonnázó parasztot, vagy Sinkó egyik ked vés gyermekszobrocs- káját. így volt hu­szonhat hónapig, most pedig odaállít­ják a műhelybe. és azt mondják neki: Hát itt dolgozol. Most a Halásznadrágos lányt, meg a Könyvet olvasó kislányt fogjá­tok önteni. Ennyi és ennyi a napi norma, azután ennyi és eny- nyi pénzt kapsz. Az első nap nincs meg a norma, a má­sodik nap már meg­közelíti, bár még na­gyon oda kell figyel­nie. Jobban mint a munkatársának. Hiába, sok a hu­szonhat hónap. A másik a szabad­idő. A katonaságnál hivatalosan nagyon sok szabadidő volt, de ez a szabadidő nem olyan volt, mint a miénk. Az is pa­rancsra ment. Pa­rancsra keltek, feküd tek, mosakodtak és et tek, röplabdázni is csak akkor volt sza­bad, amikor a pa­rancs megengedte. Itt? Délután félkettő­kor végez, és senki sem szól a program­jába, oda megy, est tesz, amit akar. Nincs függés. A katonaság meg­tanította az idő, a. percek és másodper­cek értékére. Úgy ér­zi, temérdek, kincset érő időt kapott — mit csináljon vele? Táncoljon, szárához zon? Ez is kell, nem sok alkalom volt er­re a katonaságnál, legalábbis a mi civi- les fogalmaink sze­rint nem. Elmegy hát, táncol az asszonyká­jával (mert nős már), aztán rájön, hogy örökké ezt sem lehet. Valami más is kell — de mi legyen az? Olvasás? Kell, csi­nálja is, de mindig nem lehet. Színház? Nagyon szereti a szín házat, de... Látja, hogy van egy ifibrigád, mely szocialista címet akar nyerni magának. Meg nézi a munkájukat: jó. A közös program­juk: kevés. Alig több a semminél, márpe­dig azt Fekete Rudi is megtanulta — agi­tátor volt a katona­ságnál —, hogy az ilyen brigádnál a kol­lektív dolgok nagyon fontosak. Megszületik hát benne az elhatá­rozás: a brigádba ké­ri magát. Ráveszi őket, járjanak többet színházba, moziba, legyenek többet együtt munka után is. A harmadik az anyagi gond. A ka­tonaságnál ilyen nincs. Itt? Civilben? Egészen más. Itt a fe leség, a gyerek, a nagymama, akit csa­ládtagként tartanak el — ezek bizony gondok a javából. Mert a fizetés, kettő­jük keresete nem ke­vés ugyan, de nem is sok négy embernek, különösen akkor nem ha azt számítjuk, hogy Rudi televíziót meg motort szeretne venni. Mind a kettőt. Tudja persze, hogy egyszerre nem fog menni, de majd be­szerzi apránként. — Idén televíziót, ké­sőbb, néhány év múl va a motort is. Emel­lett még lakás is kel­lene, mert a mai (szó ba, konyhás) nagyon kicsi, szóval nincs gondban hiány. De bízik magában, erejében és a hóna­pokban. Tudja, hogy bele fog jönni az élet be s ebben a C alosz­tályban (civil alosz­tályban) is eléri majd az őrvezetői vagy an­nál magasabb rend- fokozatot. Magyar László tették a munkaszervezeteket és nem vált be az a számítás sem, mely szerint a harmados töbo kukoricát jelent a közös gazda­ságnak is. Ahol több kukorica termett, mint például Siklóson, Diósviszlón, Szaván és Villány- kövesden, ott még munkaegy­ségenként is osztattak egy— másfél kiló kukoricát a tagok­nak. Tanultak a harmadosból a siklósi járásban is. Itt volt ta­lán a legtöbb harmados ku­korica a megye járásai közül. 22 termelőszövetkezet közül 18-ban harmados volt a kuko­rica. Most a megbeszéléseken a termelőszövetkezeti vezetők már úgy nyilatkoztak: az em­lített okok miatt nem alkal­mazzák a harmados művelést, hanem helyette a megyei párt- bizottság javaslatát fogadják el egyrészt, másrészt pedig rá­térnek a készpénzfizetésre. A siklósi járás tizenhat termelő- szövetkezete közül idén 14- ben fizetnek rendszeresen elő­leget. Az erősebb ter­melőszövetkezetek mindent le­szerződnek az állammal és ebből fizetnek munkaegység­előleget. Hasonlóan cseleksze­nek a gyengébb termelőszö­vetkezetek is, csakhogy itt. a teljesített munkaegységek után a betervezett érték ötven százalékát kapja meg a tag előlegként havonta, míg az erősebb termelőszövetkezetek­ben ennél jóval többet: 70—80 százalékát is. Ez a készpénzfizetéses mód­szer a múlt évben különösen jól bevált a beremendi ter­melőszövetkezetben, ahol az egy munkaegységre eső jöve­delem az idén is eléri a negy­venkét forintot és ahol mn olyan tag, aki egyedül mint­egy 32 000 forintot keresett és találni olyan családot is.. aki­nek jövedelme a tsz-ből az el­múlt évben 74 000 forint volt Néhány fsz-ben úgv ter­vezik, hogy megvalósítják a megyei pártbizottság javasla­tát, mely szerint a tag egy hold kukorica megművelése után 20 munkaegységet és a termés tíz százalékát kapja. Vannak olyan termelőszövetke­zetek is, ahol az eredményes­ségi munkaegységet vezetik be, de egyetlen olyan termelő­szövetkezeti vezető sem volt, aki bejelentette volna: ők harmadában akarják megmű­velni a kukorica-területeket Nem akadt, hisz pontosan eb­ben a járásban nagyon sok olyan rossz tapasztalatra tet­tek snert, amely intő például szolgált vezetőknek, tagotouNi egyaránt

Next

/
Oldalképek
Tartalom