Dunántúli Napló, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-30 / 24. szám

4 NAPLÓ 1962. JANUÁR 30. I szocialista országok életéből üzembe helyezik az első NDK-ban tervezett reaktort A Drezda melletti rosscndor- fi Központi Atomfizikai Intézet még ebben az esztendőben tízembe helyezi az első NDK- ban tervezett zéró—reaktort. A hat esztendővel ezelőtt létesí­tett intézet igazgatója az ese­ménnyel kapcsolatban elmon­dotta, hogy a reaktor-fizikai kutatások legfontosabb felada­ta a későbbi energia-termelő atomreaktorok technikai meg­valósítása feltételeinek kidolgo zása. A moszkvai lakásépítők túlteljesítették vállalásukat A moszkvai lakásépítők fé­nyes sikerrel fejezték be az el­múlt évet. Közel félmillió négyzetméterrel szárnyalták túl az 1960. évi lakásépítkezés terjedelmét. Határidő előtt tel­jesítették éves tervüket, majd túlteljesítették vállalásaikat is, s összesen 3 832 000 négyzetmé­ter területű lakást adtak át a hétéves terv harmadik évében. A legjobb lengyel postagalamb 1961-ben * lengyel postaga­lambok közül Stefan Lewan- dowski postagalambj:i lett az első, amely a 750 kilométer tá­volságban lévő Friz-szigetekről 1 nap alatt a lengyelországi InoxDToclálba érkezett* l Tanganyika Afrika új független állama FIDEL CASTRO: Hálásak vagyunk azárt a segítségért amelyet a szovjet néptől kaptunk A kubai miniszterelnök nyilatkozata a Pravda és az Izvesztyija főszerkesztőinek Fidel Castro január 23-án Havannában fogadta Pavel Szatyukovot, a Pravda főszer­kesztőjét és Alekszej Adzsu- bejt, az Izvesztyija főszer­kesztőjét. Fidel Castronak, a kubai forradalmi kormány mi­niszterelnökének interjúját a Pravda, az Izvesztyija hétfői száma közli: — A legfőbb, a legfontosabb, amit a forradalom győzelme eredményeképpen elértünk — jelentette ki Fidel Castro — a nemzeti felszabadulás, a teljes nemzeti szuverenitás. Kuba felszabadult az amerikai im­perializmus gyámsága alól ez a forradalom leglényegesebb vívmánya. A kubai forradalom — mon­dotta Castro — soha nem volt a burzsoázia forradal­ma, ahogyan azt az imperia­lista propaganda beállítani igyekezett, soha nem volt a felsőbb osztályok forradalma A kubai forradalmat mun­kások és parasztok viszik véghez a munkásokért és a parasztokért, vagyis a dolgo­zók forradalma ez, amelyet dolgozók hajtanak végre a dolgozókért. Ilyen volt kubai forradal­munk megindulásának pillana­tától. így fejlődött és így fog fejlődni továbbra is. A forradalom győzelme óta eltelt három év alatt Kuba megerősítette védelmét, fegy­veres erőit, amelyek őrt áll­nak a nép vívmányai fölött Teljesen feloszlattuk a Tégi ka­tonai apparátust, amely az im­perial izmus érdekeit képvisel­te. Fegyveres erőink napról nap­ra mind tapasztaltabbak, fe­gyelmezettebbek lesznek, töké­letesedik fegyverzetük, napról napra emelkedik harci szelle­mük. Kuba külpolitikájára kitérve Fidel Castro rámutatott, hogy Kuba támogatja az összes gyarmati országoknak, vala­mint az imperialista kizsák­mányolás alatt álló országok­nak felszabadító mozgalmát. Kuba támogatja a békeharcot, amely összhangban áll az egész emberiség érdekeivel, A kubai forradalom ma erő­sebb és egységesebb, mint valaha, ideológiailag határo­zottá vált A legfontosabb a marxizmus— leninizmusra és az egész nem­zetközi forradalmi mozgalom tapasztalataira felépülő szikla­szilárd egység. Fidel Castro csodálattal nyi­latkozott azokról a hatalmas sikerekről, amelyeket a szovjet nép a szovjet hal alom éveiben a tudomány, a technika, a kul­túra területén elért, csodálat­tal nyilatkozott a szocializmus építésében szerzett tapasztala­tairól; Különösen hálásak vagyunk azért a rendkívüli segítségért amelyet a szovjet néptől kap tunk és kapunk. Segítségével helytállhatunk az amerikai 'imperialisták gazda­sági agressziójával és nyílt ka­tonai agressziójával folytatott barcban. Tudjuk, hogy a Szóv­jetunió nélkül, a szocialista tá­bor nélkül, az ő segítségük nél­kül egy olyan kis országban, mint Kuba. tekintettel az im­perialista agresszióra, lehetet­len volna a forradalom győ­zelme. üjongó lelkesedéssel tölt el bennünket — jelentette ki Fi­del Castro — a Szovjetunió bé keharca és az a támogatás, amelyben a Szovjetunió az im­perializmus ellen, a gyarmati rendszer ellen küzdő népek fel szabadító mozgalmát részesíti. Tanganyikaiak Dar es Salaam, az ország fővárosának ut­cáin a függetlenséget ünneplik. A „szálloda-szobai alkudozások“ jegyében: Halogató taktikázás az Amerikai Államok Szervezetének kiil§pinisz:eri értekezletén Az Egyesült Államok hatpontos határozati javaslata- ■ ......... ■— N em teljesítette feladatát az amerikai holdrakéta A Ranger—3 nem tudott felvételeket készíteni a Holdról A pénteken este fellőtt Ran- I ger—3 elnevezésű amerikai * hold-rakéta vasárnap éjféltáj­ban óránként hatezer kilomé­teres sebességgel metszette a Hold pályáját, és körül'belül 37 ezer kilométer távolságban szá guldott el az égitest mellett. A kísérletnek az volt a célja, hogy a rakéta felvételeket ké- készítsen a Hold felszínéről és műszertartályt bocsásson le a Holdra. Minthogy a kilövésnél használt indítómű túlságosan nagy sebességet adott a raké­tának, az a Holddal nem talál­kozhatott. Megmaradt viszont a remény, hogy a holdrakóta televíziós felvevőgépei segítsé­gével felvételeket készíthet az égitestről, amelyeket a Földre továbbít. Ez a remény vasár­nap este eloszlott: az Amerikai Űrhajózási Hivatal közölte, hogy bár a rakétában elhelye­zett televíziós kamerákat a Hold félé irányították, a rakéta antennáját nem tudták a Föld felé fordítani,, s ennek követ­keztében a televíziós berende­zés felvételeit a világűrbe su­gározta, a Földre kivehetetlen jelek érkeztek. Az amerikai tudósok csalódé sát csak kis mértékben enyhí­ti, hogy a Ranger—3, miután elsuhant a Hold mellett, egy Nap-körüli pályára tért, s ezen addig kering majd, amíg “a naprendszer fennmarad. L „Afrika. Az oroszlán felébred’’ a címe Jack Waddis új könyvének, amelyben a fekete földrész mai problémái­val foglalkozik. Bő adatanyag alapján tárja fel a nagy af­rikai felszabadulási folyamat törvényszerűségeit. A Du­nántúli Napló hasábjain folytatásokban közöljük Waddis könyvének egyes fejezeteit. A z afrikai földrész na­" gyobb részén már sza­kadoznak a gyarmati rendszer láncai. A gyarmattartók azon­ban nem akarnak harc nélkül hátrálni. Reménytelen kísér­leteket tesznek pozícióik meg­őrzésére. A nyűt gyarmatiura­lom már régóta lehetetlenné vált azokon a területeken, ahol nincs, vagy csak nagyon ele­nyésző számú fehér telepes éL Aiz imperializmusnak alkal­mazkodnia kell a megváltozott helyzethez és tekintettel kell lennie a sajátos helyi viszo­nyokra Kelet-. Közép- és Dél- Afrika azon vidékein is, ahoi az európaiak többé-'kevésbé jelentős gazdasági és politikai erőt képviselnek. „Változások kora' Sir Andrew Cone, az angol imperializmus egyik legvilá- gosabban látó teoretikusa, a második világháború után úgy jellemezte a gyarmattartó or­szágok afrikai taktikáját, hogy „eredményes együttműködé­sünk a nacionalizmussal leg­főbb támaszunk Afrikában, a kommunizmus elleni harc­ban”. Éppen ez a tétel képezi az alapját Macmillan beszédének is, amelyben a „változások szeléről" beszélt. Nem árt, ha idézzük Macmillan úr szavait, mivel igazi értelmüket egé­szen elhomályosította a kor­mánypártiak és a jobboldaii munkáspárti vezetők esztelen fecsegése egy vélt, „új liberá­lis afrikai politikai irányról”. „A Londontól távol töltött egy hónap alatt az afrikai né­pek nemzeti öntudatának ere­je volt rám a legnagyobb be­nyomással. Lehet, hogy ez kü­lönféle formákban nyilvánul meg a helyi viszonyok szerin!, ám mindenütt érezhető. A vál­tozások szele bejárta az egész földrészt. Akár tetszik, akár nem, a nemzeti öntudat növekedése politikai jelentőségű tény. Szá­molnunk kell vele. Tekintetbe kell vennünk állampoliükánk- ban. Meggyőződésem, hogy ellenkező esetben veszélyez­tetjük a különben is ingatag egyensúly fennmaradását Ke­let és Nyugat között... Úgy látom, hogy a XX. század má­sodik felének egyik legna­gyobb problémája az, kihez csatlakoznak az egyetlen tömbhöz sem tartozó ázsiai és afrikai népek — Kelethez-e, vagy Nyugathoz? Bevonják-e őket a kommunista táborba?” Az afrikai nacionalizmus és a kommunizmus szembeállítá­sa nem más, mint nyílt ámíitóis. Nem ez a mai Afrika fő prob­lémája. A valóságban az a kérdés, kivivják-e az afrikai országok és népek a tényleges függetlenséget, a teljes szuve­renitást, azt a lehetőséget, hogy önálló politikát folytas­sanak, szabadon kiaknázhas­sák természeti kincseiket, nép­gazdaságukat, vagy pedig ki­vívott politikai jogaik és tel­jes politikai függetlenségük — ellenére is az a sors vár rájuk, hogy tovább viseljék az Egye­sült Államok, Nyugat-Német- ország és a hajdani gyarmat- tartó hatalmak bilincseit. A politikai függetlenség ésazúj kizsákmányolás Az imperial'zmus ázsiai uralmának gyakorlati tapasz­talatai megmutatják. hogy megadják a politikai íügget­Nyugaíi hírügynökségek je­lentik, hogy az Amerikai Álla­mok Szervezetének külügymi­niszteri értekezletére továbbra is a „szállodai szobákban” meg tartott eszmecserék a jellem­zők. Az Egyesült Államok kül­döttségének tagjai bizalmas tárgyalásokat folytatnak mind az „engedelmes országok” kül­ügyminisztereivel, mind pedig az úgynevezett semlegesekkel. Mindent elkövetnek, hogy olyan határozati javaslatot fo­gadtassanak el, amelynek ér­telmében a forradalmi Kubát kiirekesztenók az Amerikai Ál­lamok Szervezetéből. Az Egye­sült Államok nehézségeit mi sem bizonyítja jobban, hogy a határozati javaslatok beter­jesztésének határidejét ismét — ki tudja hányadszor — el­halasztották. A javaslatokat — mint már jeleztük — hétfőn estig kell beterjeszteni. Külidöttségi körökből szerzett értesülések szerint az Egyesült Államok hat pontos javaslatot szándékozik elfogadtatni, de a várható ellenállásra való te­1 Len séget valamely országnak, 5 ugyanakkor folytathatják gaz- £ dasági kizsákmányolását Ez i történik azokban az esetele- ? ben. amikor a függetlenség > megadásakor az államhatalom azon osztályok vagy rétegelt j képviselőinek a kezébe kerül, < amelyek nem szánják el ma- < gultat országuk nemzetgazda- > Ságénak teljes felszabadítására ^ és megengedik az imperia- s üzmusnak, hogy gazda-1 sági téren többé-kevésbé aka- í dály taianul tovább tevékeny- í kedjék. Az imperialisták arra > is számítanak, hogy az ősz- s tályérdekek közössége majd \ rábírja az új államok kapita- \ listáit, hogy az imperialista 5 tábor keretében maradjanak. > így aztán az imperialisták ka- S tonai támaszpontokat tarthat- < nak ferun ezekben az országok- ban, különféle katonai egyez­ményeket és mega 11 apod a sokat köthetnek kormányaikkal. Az USA és Nyugat-Németország uralkodó osztályai abban re­ménykednek, hogy hasonló taktikával Afrikában is dia­dalmaskodhatnak. Az új gyarmatosítóknak minden reményük az, hogy majd a gyarmati országok nemzeti mozgalmán belül sikerül táptalajt találnlok im­perialista üzelmei'knek, sikerül magukhoz csábítani a nemzeti mozgalom bizonyos köreit az újonnan alakult afrikai álla­mok létérdekeivel szöges el­lentétben, hogy az imperializ­mus szövetségeseivé tegyék őket. (Folytatása következik,) kintettei, ezt sem egészében bocsátják szavazásra, hanem a résztvevők külön-külön szavaz nak minden .-gyes pontról. Az elfogadott amerikai indítványo kát majd hivatalos záró nyilat­kozatban adnák közre. Nem hivatalos forrásból szár mazó értesülés szerint az ame­rikai határozati javaslat a kö­vetkező pontokat tartalmazza: 4 Általános politikai hatá- rozat amely kimondja, hogy a .kommunista” Kuba ve szélyezteti. a nyugati félteke országait. O Határozat, amelynek ér- *■ teknében a marxista-le­ninista tanításokat valló kubai kormány politikája összeegyez­tethetetlen az Amerikai Álla­mok Szervezetének elveivel. Ez a cikkely magában foglalja azokat az intézkedéseket, ame­lyeknek értelmében Kubát vagy kizárnák az Amerikai ÁllamojT Szervezetének intéz­ményeiből, vagy felfüggeszte­nék működését. O Határozat arróL, hogy Ku '*• bát kirekesztik az ame­rikai államok haditanácsából 4 Javaslat, hogy a latin- • amerikai országok külön- külön tegyenek intézkedéseket „védelmükre”. Ez a cikkely, előirányozza egy úgynevezett j Szakképzett kombájnvezetöket keres az aratási munkák idejére, előreláthatólag jú­nius 20-tól július 25-ig kizárólag SZK—3 kombáj­nokra a Dalmandi Állami Gazdaság. — Jelentkezés a gazdaság központjában Dal- mandon személyesen vagy írásban. 46 HALÁLOZÁS. Szentes Imre fldn- harsányi lakos) S3 íves korában elhunyt. Temetése 31-én, szerdán fél 4 órakor lesz a pécsi közlöm*­/ tőben. 1U A gyászoló család. ‘ — Fájdalommal tadatjuk, hogy J szeretett jó édesanya, anyós, nagy­anya, dédanya és kedves rokon özv. Fenyóssy Zoltánné Szémaan Agnes január 27-én 7S éves kőtár ban elhunyt. Temetése február l-én, csütörtökön fél t órakor laaa a központi temetőben. 117 A gyászoló család. köszönetnyilvánítás Köszönetét mondunk mindazon rokonoknak. és Ismerősöknek, akik felejthetetlen férjem, apám, nagyapám, dédnagyapám Földvárt Zsigmond temetésén megjelenésük kei és koszorú küldésével fájdal­munkat enyhíteni igyekeztek. — Külön mondunk köszönetét az Állami Pincegazdaság és a Bor- palackozó Üzem dolgozóinak a küldött koszorúért. 128 A gyászoló család. „készenléti” bizottság, valamint egy olyan különleges bizottság megalakítását, amelynek fel­adata „megoltalmazni” a Karib tenger térségét. 5 A Kubába irányuló fegy- * verszáliítások embargói a. E cikkely érteimében az Ame­rikai Államok Szervezete ja­vasolja azt is minden egyes latin-amerikai országnak, de nem írja elő kötelezően, hogy szakítsa meg kereskedelmi kap csőlátót Kubával. 6 Nyilatkozat a latín-ame- • rikai országok gazdasági helyzetének megszilárdításáról, Kennedy elnök kétmfíliórd dol­láros programjának megvalósí­tásáról. Az Egyesült Államok küldött ségénefc kömben remélik, hogy meg tudnak puhítani egy­két országot az ingadozók kö­zül Ez szükséges azért, mert — mint ismeretes — bármi­lyen határozati javaslat elfo­gadásához kétharmados több­ség, azaz 14 szavazat szüksé­ges, másrészt pedig azért, mert az Egyesült Államok álláspont­ját támogató 12 latin-amerikai ország mindössze 52 millió em­bert képvisel, viszont a szigorú szankciókat ellenző Brazília, Mexico, Argentina, Ecuador, Bolivia, Chile, és Haiti lakosai­nak száma 150 millió. Fájdalommal tudatjuk, bogy szeretett jó férj, édesapa, após, nagyapa és kedves ro­kon Bika György nyugdíjas január 27-éo « éves korá­ban bosszú szenvedés után elhunyt. Temetése 31-én, szer­dán 1 órakor len a pécsi köztemetőben. 1U A gyászoló család Mély fájdalommal tudatjuk, hegy szeretett jó férj. édes­apa, após, testvér, nagyapa íd. Zaracsi Ferenc nyugdíjas gépmester január 28-án, életének 72. évé­ben hosszú szenvedés ötén el hunyt. Temetése február 1- én, csütörtökön 1 órakor lesz a pécsi köztemetőben. Gyászoló Zaracsi. Simon- fal, Alctnesse család. uf Fájdalommal tudatjuk, hogy a szeretett (érj. testvér, só­gor, nagybácsi is rokon Bátsmegvey leni' január 26-án bosszú szenve­dés után 79 éves korában el­hunyt. Temetése február l-én csütörtökön fél 2 órakor lest a pécsi köztemetőben. Ili A gyászoló család 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom