Dunántúli Napló, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-27 / 22. szám
tm. jantjAr rí, NAPLÓ 3 Kelnek a Ü) gépeket »sereinek a pécsi keltetőben — Korszerű csibegyár hatmillió forintért Meglehetősen hideg vollít a december és a termelőszövetkezeteik csak kevés tojást biztosítottak, s mégis a Baranya megyei Mezőgazdasági Vállalat Xavér utcai keltetőjében egyetlen naipra sem szünetelt a munka. Tavaly decemberben ötvenhafezar naposbaromfi látta meg a napvilágot és január első napjaiban ismét tízezer • kiscsiibéveü kösizöntötték az évet. A kívülről barátságtalan, félig vakolt épületen még javában dolgoznak a kőművesek, s a földszinten, meg a második emeleten szerelők, festők tevékenykednek. Az I. emeleten azonban zavartalanul folyik a keltetés. A hosszú folyosóik asztalain csipognak a kiscsábék. Pénteken tízezer kiscsdbe kelt ki a tojásokból, s a fürge- kezű kék köpenyes asszonyok azonnal hozzáláttak a fajta szerinti kiválasztáshoz. Külön rekeszbe kerülnek a sárgák, a fehérek, a gyengék, meg aizok is, amelyek még nem tudták áttörni a vastag héjat: A középső asztalon kvarclámpa világítja meg a rekeszekben lévő kiscsibéket. Védőszemüvegben Kézdiné irányítja a lámpát, nehogy a fény, megártson nekik. A kiscsibék láthatóan jól érzik magukat, s fürdenek a napsugarat helyettesítő langy melegben. A tojások és a csibék kvar- cdlását Kodjitnec szovjet professzor ajánlatára végzik már évek ót». A tolásokban így étet Utolsó simításokat végzik a festők az újonnan felszerelt korszerű keltetőgépeken. Tíz nap múlva már az új gépeket Is megrakják tojásokkal. Sütkéreznek, „napoznak” a csibe- gyerekek, jólesik a kvarclámpa fénye. képesebb az embrió, s a fciscsi- békíben nő a vörösvérsejtek száma, életrevalóbbak, dHem- állóbfoak lesznek a kis jószágok. A mezőgazdasági vállalat levelező viszonyban van a híres professzorral, aki sokáig élt Gödöllőn és patronálta a vállalatot. A professzor a közelmúltban megjelent egyik szakkönyvét is elküldte pécsi barátadnák, és sok hasznos tapasztalattal segíti a vállalat dolgozóinak munkáját. Az elmúlt évben 1 millió 700 ezer naposbaromfit keltettek a pécsi és a sellyed keltetőben. Januárban összesen 60 ezer naposcsibét szeretnének keltetni. Az etauät hónapban kelt csibékből a mágocsá, a máriaké- méndi és a kértújfalusd tsz. meiL- Lett még Csongrád megyébe a szentesi termelőszövetkezetbe is vittek. A magyarteiekiek decemberi csibéi már 35 dekásak darabonként és előnevelt csibeként adják majd őket a maittyiáknak. 4—5 hét múlva már indíthatják is Pécsre az első rántanivaló csirkeszállít- mányt. Ahogy tavaszodik, nap- i'ól-napra nő a tojástermelés is. Jelenleg mintegy 20 termelőszövetkezet, többek között a belvárdgyulai, kölkedi ésaszu- Limáni tsz küld tenyésztojást a keltetőbe. Szükség is van rá, hiszen tavaly februárban 110 ezer csibét keltetett a két üzem, ez év februárjában azon ban több mint 250 ezerre varr megrendelés. Ez azt jelenti, hogy tavaly nagyon sok termelőszövetkezet épített banomfi51at és csilbeneveMt, idén már korábban tudják fogadni a naposcsibéket és éves viszonylatban lényegesen több baromfit adnak majd a város ellátásóra, mint eddig. 1961-ben 2S keltetőgépen dolgoztak, ebből azonban 10 elavult gépet selejtezni kellett. Már meg is érkezett azonban 25 teljesen új, korszerű, darabonként tízezres kapacitású keltető, amelyből ötöt mór teljesen fel is szereltek. A többi is folyamatosan elkészül, hiszen dolgoznak rajta a szerkők és akkor összesen 40 keltetőgéppel dolgozik majd a pécsi üzem. Az első öt új gépben a napokban próbafűtést végeznek és tíz nap múlva megkezdik az üzemelést. Nyolc új keltetőgépet kap a boldogasszonyfai üzemegység is, amely azonban még nem termel 1962-ban. Az új gépek a hatalmas építkezés, a korszerű „csibegyár’' Létesítése csaknem 6 millió forintjába kerül a Mezőgazdasági Vállalatnak. Könyvet írtak a százéves mecseki őszibarackról Száz éves a híres mecseki őszibarack, ez a belföldön és külföldön egyaránt kedvelt, zamatos gyümölcs. A feljegyzések szerint a múlt század hatvanas éveiben ültettek először nagyobb számban őszibarackfákat a pécsi dombokon Az első nemes fajták Francia- országból kerültek a Mecsek vidékére, s ez az oka annak, hogy a pécsi népnyelv ma is „franciabarack”-nak nevezi az őszibarackot. Ma már több mint nyolcszázezer fát gondoznak a pécsi-baranyai állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és egyéni gazdák. Az évforduló alkalmából két pécsi szakember — Gergely János megyei főkertész, aki 40 éve foglalkozik már gyümölcstermesztéssel és Görömbey György, a Pécsi Állami Gaz daság kertész-agronómusa — könyvet írt a százéves őszibarackról. A könyv, többek között ismerteti a mecseki őszibarack-termesztés kialaku lását és fejlődését, s jelenlegi helyzetét. A lottó nyerőszámai: A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása szerint'a 4. játékhétre 4 314 559 darab szelvény érkezett be, s cgy-egy nyerőosztályra 1 millió "’l 959 forint jut. A jászkara- jenői Petőfi Művelődési Házban megtartott sorsoláson a következő nyerőszámokat húzták ki: 3, 28, 43. 46, 86 A február 2-án megtartandó január havi Jutalomsorsoláson az 1. hét szelvényei vesznek részt. Korszerűbbek lettek a pécs bányák 26,6 kilométer vágatba építettek Tü-gyürííkei — Nőtt a if ’poel rakott szén mennyisége — Közel 20 millió forint megtahantás az újításokból A tavalyi esztendő gazdálkodásának számbavétele még nagyban folyik. Nemcsak a statisztikai osztályok számolnak, hanem számolnak a műszaki osztályok is. Pécs legnagyobb gazdasági egységének, a Szénbányászati Trösztnek igen jelentős műszaki fejlesztési terve volt az elmúlt esztendőben. A műszaki osztály számadása készen van és választ ad arra a kérdésre, hogy mi valósult meg a műszaki intézkedési tervből az elmúlt évben. 8 - orszerfien biztosítóit vágatik hossza 94 kilométer A korszerű vágatbiztosítás első pontként szerepelt a műszaki intézkedési tervben, s az előirányzott távolság (TH-gyű- rűk beépítésével) 21 ezer 600 folyóméter volt. Ezt a feladatot jelentősen túlteljesítették a tröszt dolgozói, mert egész esztendőben 26 623 folyóméter hosszúságú vágatot biztosítottak TH-gyűrűvei. Ugyanez vonatkozik a falazott vágatok mennyiségére is, hiszen a terv 1273 folyómétert követelt, a valóságban pedig 1815 folyóméter vágatot készítettek falazással. Egész évben közel 29 kilométer korszerűen biztosított vágatot készítettek, s így a pécsi bányákban az összes korszerűen biztosított vágatok hossza meghaladja a 94 kilométert. Uj vágatok kihajtása és létesítése mellett a műszaki intézkedési terv jelentős vágatcsökkentést követeit meg, aminek abban van lényeges szerepe, hogy a nyitott vágatok aránya kisebb a kitermelt szén mennyiségére, tehát csökkenti a széntermelés önköltségét. A terv szerint csak hat és fél kilométernyi vágatot kellett volna megszüntetni, ezzel szemben 15 és fél kilométer hosszúságú vágatot „vontak ki a forgalomból!’. A korszerűen biztosított vágatok növekedése jelentős túlteljesítést eredményezett, ami önmagában jó is, de ugyanakkor lemaradás mutatkozik a •főtehorgony beépítésénél. Ennek elsősorban a beszerzési nehézségek és a régiek átalakításában mutatkozó problémák az okai. Ettől függetlenül érdemes megjegyezni, hogy a Török őrház maradványai Szigetváron A szigetvári várban folyó régészeti kutatások során gerenda és palló-alapzatra épült török őrház maradványait tar látták meg. Az- őr ház építkezési módja bizonyossá teszi azt a korábbi feltevést, hogy az Ingoványos területtel körülvett várnak a beüsd területe is süp- pedékes volt és ez tette szükségessé gerendaalapzatok építését. Ilyen gerenda- és palló- alapzatu utakon oldották meg a nehezebb tárgyak, így az ágyúk vontatását, illetve ilyen alapzatra építkeztek a belső várudvar egyes részein. Rendezik a Lenin teret Arkádosítják a Bem utcát — Parkosítják a Kossuth teret A város egyik legforgalmasabb, egyben legelhanyagoltabb tere volt a főpályaudvar előtti Lenin tér, melynek ideiglenes rendezését ez évi feladatai közé sorolta a városi tanács. A rendezés idegenforgalmi szempontból már nagyon is indokolt volt. — Mégis forgalmi és városkép-kialakítási szempontból van leginkább jelentősége — adott tájékoztatást ezzel kapcsolatban Márki László elvtárs, a városi tanács építési osztályának vezetője, majd elmondotta, milyen lesz a rendezés utáni Lenin tér. A teherforgalom eddig a téren kere&ztül-kasul történt, a I rendezés után azonban körforSzázhúsz gondatlan birka Százhúsz gondatlan birlta keresi Villány- kövesden a gondos gazdáját. Immár egy hete. hogy fent a szőlőhegyen meglelték ar árva nyájat, de máig sem hiányzik senkinek Vagy rengeteg birkája van még ott, ahonnan el- bitangolták, vagy pedig számos hanyag ember, akik azt hiszik, hogy a jámbor kérődzők majd maguktól is hazatalál- ndk, altár tavasszal a gólyák. A becsületes megtalálók, akik egyben az Vj Élet Termelő- szövetkezet tagjai is, ezúton szólítanak fel minden újságolvasót: nézzenek jól szét odahaza, nem Mámeh zik-e véletlenül százhúsz kosuk, juhuk, vagy jerkéjük? Kérik. értesítsék sürgősen Steig Antal szövetkezeti elnököt, mert a birkákat szörnyű veszély fenyegeti A jövő szerdai zárszámadó közgyűlésre — amely nevezetes összejövetel mindig egy kis lakodalomszámba ment ezen a vidéken — éppen százhuszan hivatalosak, s könnyen lehet, hogy az önköltség csökkentése érdekében pörköltté főzik fel az égből pottyant juhokat. Ez még mind semmi. Ha ugyanis nem je lentkezik a tulaj, sfefe* a matpörköltes zárszámadás után megmaradt anyákat lebárányoztatják és a bárányokat tartásdíj fejében teljes joggal birtokba is veszik. Még mindig nincs vége: Ha a delikvens csak nyárelején jönne rá, hogy „itt vá- lámi ván”, illetőleg, hogy itt „válámi nincs” (tudnillik rendjén), akkor a vil- lánykövesdiek annak rendje és módja szerint lenyírják az egész társaságot. s Tisztelt kocajuhász, még akkor jár a legjobban. ha nyomban csapot-papot hagyva ellohol Villánykövesd re, de tömött erszényét otthon ne felejtse. Pénzbe került ugyanis ez a birka- veszejtés. Ne féljen, felszámítanak Steig Antalék annyi tartásdíjat. hogy any- nyi pénzért akár a Margitszigeti Nagyszállóban is üdültet- hette volna nyáját szamarastól... És a végén mi is itt vagyunk. Azt gondolja, hogy a nyomda festék, és a papír, meg a riporter útiköltsége nekünk is úgy hullik az égből, mint a villánykövesdiek- nek a százhúsz birka? Ezért s hirdetésért kiadóhivatalunknak is leguberálhat né- hányszáz forintot. Mondom — buksza jót otthon ne felejtsdI galmat akarnak kialakítani. A vasúti raktárakhoz irányuló teherforgalmat a Mártírok útján és a Rét utcán át terelik, a tömegközlekedés centruma pedig a tér nyugati részén lesz. A 30, 31, 32-es autóbuszok végállomását máris a tér nyugati oldalára helyezték át A tér rendezéséhez tartozott az ostomydes lámpatestek felállítása, mely a közelmúltban megtörtént. A tervek szerint a lámpatestek körül a tér hosszirányában két méter széles parksávot alakítanak ki. Kiszélesítik a téren a járdákat és megjavítják az úttestet is. A mostani rendezéssel éppen a körforgalom kialakítása miatt asszimetrikus lesz a Lenin tér.' Az arra járó gépjárművek fordulásához ugyanis legalább 15 méter sugarú kört kell biztosítani, s ez a kör a Szabadság út tengelyétől keletre alakítható csak ki. Ezért a térre tervezett szökőkút, vagy körönd sem kerülhet a Szabadság 'út tengelyébe, hanem attól keletre helyezik majd el. A Lenin tér rendezése ezzel még nem lesz végleges. A végleges rendezésre majd csak. a távlati tervek megvalósításakor kerül sor, amikor szanálják a Szabadság út néhány házát, s ezzel lehetőséget teremtenek a tér kiszélesítésére. A Lenin tér rendezése csak kis része az idei városrendezési munkának. 1962-ben tovább épül a déli városrész, elkészül a Köztársaság téri óvoda és iskola, s valószínűleg átadják rendeltetésének a közúti igazgatóság és a vízügyi igazgatóság irodaházait is. A Köztársaság téri építkezések befejezése után rendbehozzák a környék parkjait és korszerűsítik a közvilágítást. A déli városrész idei építési programjába« S3 olyan lakás «ercpeí. melyet a Kandó Kálmán utcában adnak majd át. A Kolozsvár utcában a MÁV épít két házat. A Jókai utca újabb három, egyenként 35 lakásos házzal gazdagodik, Az idén lényegében befejeződik a Kossuth Lajos utca tatarozása. Ezután a Sallai utca és a Bem utca házait veszik sorra. A Sallai utcában felszedik a villamos síneket. Az úttest itt a Kossuth Lajos utcához hasonló burkolatot kap. A Bem utca kiszélesítését — amennyiben a jelenlegi tervek megvalósíthatók — árkádosí- tással oldják meg. Az elképzelések szerint az utca keleti oldalán árkádosítanának. Elzád kapcsolatban még sok kérdés megoldatlan. Ezek közül is legnehezebb az árkádosításra szánt épületek utcai hdyisé- geiben levő üzletek kitelepítése, melynek érdekében a kereskedelmi osztállyal már tárgyalásokat kezdett az építési osztály. A Bem utcai sortatarozással egyidőben az utca burkolatának kicserélését is tervezik. A megszépülő Bem utca mellett szebb lesz a Kossuth tér is. Innen kitelepítik az AKÖV gépkocsijait, s a teret parkosítják. Az AKÖV autóbuszok számára az Irányi Dániel téri piac jdenleg kihasználatlan részén biztosítanak helyet. ’ A megvalósításra váró 1962. évi program lényeges részét teszik ki a tervezett emeletráépítések. A városi tanács lehetővé teszi, hogy erre alkalmas hdyeken — a Rákóczi úton több épületen is — emeletráépítéssel új lakásokat alaki tsanak ki !aká***J még nem rendelkező, vágj rossz körülmények között lakó csa- tádok számára. Emeletráépítést terveznek a Kossuth La- je* «tea néhány, me wsegfe- Mő épületiénél Ja. fémtámok, a TH-gyűrűk és főterhorgonyok beépítésével kereken négy és fél millió forint értékben takarítottak meg bányafát, amelyet köztudomásúan külföldről kell behozni. Növekedett a villa nosenergia- lelhasználás A bányabeli energia felhasználás emelkedése azt is sejteti, hogy egyre több gép kerül á föld alatti — munkahelyekre, aminek eredményekkép magasabb a termelékenység és kevesebb a nehéz fizikai munka. Ez esetben érdemes öszr szehasonlító adatokat feljegyezni: a bányamezőbe levitt villamosenergia 1960-ban 355 kilovolt/amper, míg 1961-ben 925 kilovolt/amper sújtólégbiztos villamosenergiát szállítottak a bányabeli munkahelyekre. A sűrítettlevegő kapacitás is jelentős mértékben emelkedett, tavaly összesen 89 ezer köbméter/órára emelkedett az 1960-as 83 ezer köbméter,óra teljesítmény. Természetesen figyelembe kell venni, hogy a megnövekedett vidlamosener- gia felhasználás tetemes sűrítettlevegő kapacitást tett szabaddá. Ettől függetlenül tovább fejlesztik a sűrítettlevegő ellátást, egyrészt a gépek számának növekedése miatt, másrészt pedig amiatt, hogy a villamosenergia levitáiét nem minden munkahelyre tudják megoldani még akkor sem, ha a transzformátor állomások sújtólégbizto6ak. I gépi jövesztés nem liozta meg a vári eredményeket Különleges probléma — legalábbis egyelőre még az — a pécsi szénbányákban a jövesztés gépesítése. Az úgynevezett Rammgerät többet állt, mint dolgozott az elmúlt esztendőben. Ennek elsősorban objektív akadályai voltak;nincs olyan jó fekvésű telep, ahol a jövesztő- gép megfelelően tudna üzemelni. A szénfűrésszel folytatott kísérletek hoztak ugyan kecsegtető eredményeket, csak itt is az a probléma, hogy eddig még a folyamatos üzemelést nem tudták megoldani. Tavaly 15 ezer tonna szenet jövesztettók géppel, ámi még fele sincs a tervezett mennyiségnek. Ami a gépesítés egyéb területeit illeti, sokkal jobbak az eredmények. A rakodás és a szállítás vonalán egyre inkább a gépeké a szó. A géppel felrakott szén mennyisége évről-év- re emelkedett: 1959-ben 533 tonnát, 1960-ban 84 333 tonnái & 1961-ben 79 285 tonna szenet raktak fel géppel (Az 1960-as mennyiség azért nagyobb, mert akkor,itt számították a rájövesztéses rakodást, illetve szállítást is.). A géppel felrakott meddő alakulása a következőképpen változott: 1959-ben 19 600 tonna, 1960-ban 36 650 tonna és 1961- ben 50 095 tonna. A géppel szállított szén mennyisége i? szépen emelkedett, megháromszorozódott az 1959-es meny- nyiség és 1961-ben több mint 300 ezer tonna meddőt rakúác - fel géppel az előváj ási és feltárási munkahelyeken, (G. U
