Dunántúli Napló, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-27 / 22. szám

4 NAPLÓ 1962. JANUÁR 2?. '7>al lózás J Felirat egy washingtoni kirakatban Egy washingtoni áruház kiraka­tában olvasható a következő fel­irat: „Ennek a háznak nincsen lég­oltalmi óvóhelye. Egyetlen bizto­sítékunk — a békéi” Hol telefonálnak a világon a legtöbbet? Az -Egyesült Államokban „World Telephone" címmel könyvet adtak ki, amelyből kitűnik, hogy Kanada tartja a telefonbeszélgetések világ­rekordját. Az évenként egy főre eső telefonbeszélgetések száma el­éri az 538-at. Kanada után szemé Igenként 529 beszélgetéssel az Egyesült Aliamok következik, a harmadik helyen pedig Svédország áll. Televíziós-adás a levegőből Monte Oartoban azt tervezik, hogy a televíziós adásokat a jövő­ben a televízió stúdió fölött rnaga- Ean keringő repülőgépről fogják sugározni, s ezzel a technikai fogással elérik, hogy' a Monte Carló-i televízió műsorát a szom­szédos országok is kitűnően vehes­sék. Erélyes feleség Egy 33 éves bajor feleség drasztikus eszközökkel akarta, le­szoktatni férjét a túlzott sörfo­gyasztásról: kétségbeesésében fel­gyújtotta a helyi serfőzde épületét. Amikor letartóztatták, azzal véde­kezett, hogy: „ha nincs többé ser­főzde, akkor a férjem nem fogja többé lenni magát'. Az erélyes fe­leség drasztikus „elvonókúrája” 230 ezer márka kárt okozott. Vigyázz, kacsák! Hollandia számos vidékén új út­jelző táblák jelentek meg. Vörös körben kacsát ábrázolnak. Az új jelzéseket olyan helyeken állították fel, ahol a házdsz&mya- sok az egyik víztárolóból átjárnak a másdkba. A csatornákkal ke- resztül-kasul szabdalt Hollandiá­ban, ahol Igen sok a kacsa és a liba, továbbá az utakon nagy a forgalom, ez egyáltalán .nem fe­lesleges elővigyázatosság. Hódító Vilmos kendője Londonban s központi árverést csarnokban történelmi kiállítást rendeztek, melyen többek között bemutatják Hódító Víltnos kendő­jét (?), melyet állítólag 1066-ban a hastingi csatában viselt, I. Károly angol király halottas ingét, mely­ben a bitófa alá ment és Maria Antoinette egyik karperecét. A történelmi érdekességek tar» mészetesen nem kerülnek árverés• re, nagy részüket a királyi család gyűjteményéből kölcsöriképpen kapta meg a kiállítás. Három és félévi eszméletlenség után meghall Oxfőiban három és félévi meg­szakítás nélküli eszméletlenség után a napokban elhunyt a 23 éves Veronica Wise, aki egy autósze­rencsétlenség következtében került eszméletlen állapotba. Az angol orvostudomány történetében eddig még sohasem fordult elő, hogy va­laki Ilyen hosszú Ideig eszméletle­nül életben maradjon. Elektromos ómama A kölni gyermekjáték és _ gyer- mekbútor kiállításon, a játékórá­val felszerelt éjjeliedény és a tűz­biztos pizsama mellett, bemutat­ták az „elektromos ómama” elne­vezésű készüléket is. A villany­árammal működő készülék állandó mozgásban tartja a gyermekkocsit. PORTICOS: A kubai forradalom elpusztíthatatlan A kubai köztársasági elnök beszéde a Punta del Esle*i értekezleten Nyugati hírügynökségeik je­lentése szerint az Amerikai Államok Szervezetének kül­ügyminiszteri értekezletén foly tatódott a kubai kérdés meg­vitatása. A csütörtök délelőtti ülésen Rusk amerikai külügy­miniszter után a perui, a ve­nezuelai és panamai külügy­miniszter szólalt fel. Mindhár­man csatlakoztak a Kubát rá­galmazók táborához, támadták a forradalmi Kubát és köve­telték kizárását az Arii erikái Államok Szervezetéből. A csütörtök délutáni ülésen Miguel Angel Carcano argen­tin külügyminiszter körvona­lazta ismét hazája álláspont­ját. Az amerikaiak várakozá­sával ellentétben azonban a külügyminiszter nem javasolt semmiféle akciót Kuba ellen. Noha egyrészt kormánya nevé­ben elvben elhatárolta magát Kubától, és arról beszélt, hogy Kuba jelenléte nem kívánatos az amerikai államok közössé­gében, másrészt azonban Ku­ba önrendelkezési joga mellett és a beavatkozás ellen foglalt állást, A miniszter kifejtet­te, nézete szerint nem erélyes szankciókkal, hanem gazdasági és társadalmi reformokkal kell „a kommunizmus ellen harcolná”. Hat ország javaslata A csütörtöki ülés után hat közép-amerikai ország — Costa Rica, Salvador, Guatemala, Honduras, Nicaragua és Pana­ma —1 határozati javaslatot terjesztett be, amelyben szigorú szankciók alkalmazását, a dip­lomáciai, a konzuláris és ke­reskedelmi kapcsolatok meg­szakítását követeli, és sürgeti, rekesszék ki Kubát az Ameri­kai Államok Szervezetének in­tézményéből. Dorticos beszéde Magyar idő szerint pénteken hajnalban 2 órakor a külügy­miniszterek újabb ülést tartot­tak. Az ülésen Dorticos kubai elnök két és háromnegyed órás beszédet mondott. Beszédében rámutatott, az Egyesült Államok nyomására a punta del este-i külügyminisz­teri értekezletet azzal a céllál hívták egybe, hogy újabb ka­tonai agressziót készítsenek elő Kuba ellen. Pontról pontra megcáfolta a Kubára szórt rágalmakat, s hangoztatta, hogy az értekez­let összehívása törvénytelen, jogtalan volt. Az értekezlet szembenáll a kubai néppel és szemben áll Latin-Amerika va­lamennyi népével Dorticos elnök hitet tett a kubai forradalom mellett. Han goztatta, hogy Kuba végérvényesen rálé­pett a szocializmus útjára és „nincs erő, amely meghát­rálásra késztethetne ben­nünket”. A kubai forradalom elpusztíthatatlan. „Hazám — hangoztatta Dorti&os — az első amerikai ország, amely a szocializmus útján jár, de a történelem Holdrakétát .lőttek fel az Egyesült Államokb n megmutatja majd, hogy nem lesz az utolsó”. Ha a reakciós erők harcot indítanak Kuba el­len, a latin-amerikai népek felszabadító háborúban száll­nak szembe a vérengző impe­rializmussal. Ez nem jelenti azt, hogy Ku­ba terjeszti a kommunizmust Latin-Amerikában, hiszen egyetlen ország sem fogadná el az „import forradalmat és sohasem törekedünk majd for­radalmunk exportálására” — hangoztatta. Ami a latin-ame­rikai országokkal és az Egye­sült Államokkal támadt, nézet- eltéréseket illeti, Kuba kész bármikor tárgyalni, hajlandó áthidalni ezeket a nézeteltéré­seket ,de sohasem hajlik meg idegen hatalom akarata előtt. Kuba tiszteletben tartja más országoknak azt a jogát, hogy kapitalista, úton fejlőd­jenek, de elvárja, hogy azok is tiszteletben tartsák Kubá­nak azt a jogát, bogy a szo­cializmust válassza. A kubai vezető rámutatott arra is, hogy hazáját a reak­ciós körök azzal rágalmazzák, támaszpontokat ad idegen, „kontinensen kívüli” hatalmak nak. Ez a rágalom teljesen alaptalan — mondotta. Kubában nincsenek külföldi támaszpontok, csak egyetlen egy támaszpont van, ezt is az amerikai impe­rialisták tartják fenn Guanta- namoban, a kubai nép akarata ellenére. „Most hivatalosan is tiltakozom e támaszpont fenn­tartása miatt és kijelentem, ha éljön az ideje, követelni fogjuk megszüntetését” — mondotta Dorticos. PU ANIM ivókat írnak mostanában a burzsoá lapuk Nyugat“ Iriánról. amelyet régebben Vj-Guineának neveztek. Cikkeznek az egészségtelen éghajlatról, a trópusi lázról, a dzsungel mocsarairól, a hósipkás hegyekről, a. 700 ezer főnyi pápua őslakosságról. No. meg a holland koloniaUstákról, akik sok évtizedes áldásos uralmuk alatt 30 ezer pápuát elemi iskolába Írattak és ezek közül egy eljutott még az egyetemre is. Egy, kérem. Nem kettő, nem három, Egy De még ez az egy sem kedvelte meg a besózott halat. Pedig ezt a csemegét a derék holland gyarmatosítók buzgón ajánl­hatják a pápuáknak, hogy civilizálódjanak. Cserébe mind­össze némi kőolajat, uránt, szenet, vasat és más egyéb iitn- lomot kérnek. Ezek után világos, hogy Indonéziának nem lehet jussa ősi földjéhez. Először is azért, mert a hollandok közismerten jó civilizátorok. Másodszor: már kulturális atvni- hadítámaszpontokat is átengedtek a jenkiknek. Harmadszor: önként távoznak majd a világnak e második legnagyobb szi­getéről, ha ott az abszolút civilizációt megvalósították. Csal; az a baj, hogy az oktondi pápuák nem akarnak civilizál ódni Gyermeki ártatlanságukban pu animoknak nevezik a hollan­dokat. A pu anim — lövöldöző embert jelent. Nos, a szelíd lövöldözd pu animok eleddig olyasféle rendet teremtettek Nyugat-lriánbaji, mint Csőmbe zsoldosai Kongóban. De a rend még nem elég nagy. Ezért a jámbor lövöldöző w, animok koncentrációs táborba zárnak minden pápuát, fine­ly ik nem aíuvr függetlenséget és szabadságot. Ezért aztán Nyugat-Irián egyes vidékei már egészen elnéptelenedtek. A pápuák fejvesztve menekülnek a függetlenség, a szabadság és a b'esózott hal elől. Ebből is látható, hogy nevelni kell még Őket. Egészen vidám dolog ez, csak ne lenne oly ször­nyen — szomorú,.. — kavics — Az ENSZ közgyűlésének angolai vitája Az Egyesült Nemzetek köz­gyűlése folytatta az' angolai kérdés vitáját. Elsőnek Romá­nia képviselője szólalt fej, aki hangoztatta, hogy az Angolá­ban kialakult helyzet a világ békéjét és biztonságát vesze- lyezteti. A kérdés egyetlen meg oldása csak az lehet, hogy An­gola népének függetlenséget adnak. Norvégia képviselője nevetségesnek minősítette azt a portugál állítást, hogy az angolai .zavarokat kívülről jö­vő bújtogatás okozta. Ezután A diai Stevenson, az Egyesült Államok képviselője szólalt fei. Stevenson terjengős beszéde tele volt a Portugália és Angola közötti „békés és al­kotó együttműködésire” vonat­kozó felhívásokkal. Az ameri­kai küldött nem mert nyíltan NATO-beli portugál szövetsé­gese védelmére kelni, azt azon ban kijelentette, hogy az Egye­sült Államok „Portugália régi barátjaként és szövetségese­ként nagyra értékeli Portugá­lia afrikai jelenlétének pozitív oldalait”. Az amerikai küldött szavak­ban ugyan elismerte Angola népiének jogát az önrendelke­zésre. de lényegében arra akarta rávenni az ENSZ-er. hogy Angola sorsának megol­dását bízza Portugáliára. Cape Canaveral (MTI). Nyugati hírügynökségek je­lentették gyorshírben, hogy a floridai Cape Canaveral kísér­leti telepről pénteken magyar idő szerint 21.30 órakor egy többlépcsős „Atlas-Agena”- vai „Ranger” mintájú holdra­kétát boésátottak fel. Az Országos Űrhajózási Hi­vatal közleménye szerint a kí­sérletnek az a célja, hogy fel­| vételeket készítsenek a Hold felszínéről és műszcrtartályt bocsássanak le a Holdra a holdrengések és a meteorit- becsapódások észlelése végett. A „Ranger” rakétának 66 óra alatt kell eljutnia a Holdra. Az első jelentések még nem tesznek említést arról, hogy miként működtek a hordozó- rakéta különböző lépcsői és, hogy milyen mértékben mond­ható sikeresnek a kísérlet. Szabadságot Meg kell előzni, hogy Gizeuga Lumumba sorsára jusson A Szovjetunió a Biztonsági Tanács összehívását kéri NyugaMriánt át kell adni Indonéziának Indonéz emlékeztető a magyar kormányhoz Nyugat-Irián kérdésében MOSZKVA Szabadságot Gizengának! — jelenti ki a Pravda pénteki számában Bobodzsan Gafurov, az ázsiai népek intézetének igazgatója. — Követeljük, hogy azonnal helyezzék sza­badlábra Gizengát és büntes­sék meg azokat, akik vétkesek a kongói nép e hű fiának ül­dözésében. A Pravda megjegyzi, hogy az egész világ közvéleményét erősen felbolygatta és felhábo­rította az a tudat, hogy Gi­zenga életét veszély fenyegeti, hiszen még mindenkinek em­lékezetében él Lumumba bes­tiális meggyilkolásának tavaly januári tragédiája. Majevszkij, a Pravda szem­leírója a lap pénteki száméiban hangsúlyozza: — A gyarmatosítók nemrég meggyilkolták Lumvmbát, most Gizengával akarnak el­bánni. Holnap sor kerülhet más olyan kongói vezetőkre, akik szintén hazájuk egysé­géért és függetlenségéért küz­denek. Vajon meddig használhatják fel még a gyarmatosítók az ENSZ zászlaját annak leple­zésére, hogy újra gyarmati sorba süllyesztik Kongót? A szovjet közvélemény várja az ön válaszét V Thant ér, aki most az ENSZ ügyvezető főtit­kára. Jevgenyíj Dolmatovszkij szovjet költő rámutat arra, hogy az imperialisták és zsol­dosaik újra gyarmati járomba akarják hajtani Kongót és ezért el akarják tenni az útból Gizengát, a kiváló szabadság- harcost. BRÜSSZEL AFP-jelentés szerint Gi- zenga kongói miniszterelnök- helyettes Jules Chome brüsz- szali ügyvédet kérte fel védő­jének. Chome csütörtökön táv­iratot küldött U Thant ügyve­zető ENSZ-főtitkárnak. amely­ben felhívja a figyelmet, hogy Gizenga érvényben levő parla­menti mentelmi joga nem te­szi lehetővé sem letartóztatá­sát, sem fogva tartását, majd felkéri az ENSZ-főtitkárt, „előzze meg, hogy Gizenga Lumumba sorsára jusson”. NEW YORK V. A. Zorin, a Szovjetunió állandó ENSZ-képviselője ja­nuár 25-én levelet intézett P. Deanhez, a Biztonsági Tanács elnökéhez. A levélben a szov­jet kormány megbízásából kéri, sürgősen hívják össze a Biztonsági Tanácsot, nogy megvitassa, miként teljesítik a Biztonsági Tanács Kongóra vonatkozó 1961. november 24-i határozatát. Lapzárta előtt érkezett: Leopoldville, (MTI). Adoula kormánya pénteken közleményt adott ki Gizenga fogvatartásáról. A közlemény beszámol arról, hogy Adoula miniszterelnök és Sendwe mi­niszterelnökhelyettes csütörtö­kön látogatást tett abban a táborban, ahol Gizengát őrzik. A nyilatkozat szerint Gizenga nincsen előzetes letartóztatás- | ban, a kormány „egyszerűen j intézkedéseket hozott Gizenga : védelmére leopoldville-i tartóz kodása alatt”, A közlemény hangoztatja, hogy Gizenga „egyáltalán nem emelt kifogást jelenlegi helyzete ellen. Jó egészségben van és a rangját megillető bánásmódban része­sül.” Az Adoula-kormány közle­mény meglepően hangzik az­után, hogy Gbenye belügymi­niszter csütörtökön az újság­íróknak tett nyilatkozatában el mondotta, hogy űt magát sem engedték be a katonai táborba, ahol Gizenga Mobutu ejtőer­nyőseinek őrizete alatt áll | Gbenye —. mint ismeretes — ; tiltakozott e törvénytelen ei- I járás éllen. 1 B. M. Diah, az Indonéz Köz­társaság budapesti nagykövete január- 26-án felkereste Péter János kiüügyrniniszteri, és em­lékeztetőt nyújtott ót az Indo­néz Köztársaság kormányának állásfoglalásáról a nyugat-irió- ni kérdésben. Az emlékeztető részletesen ismerteti az indonéz kormány és a holland kormány maga­tartását a njúigat-iriáni kér­désben. A holland kormány — korábbi ígéretével ellentétben — megakadályozta Nyugat- Irtán visszakerülését az Indo­néz Köztársaság kötelékébe és — a megrögzött gyarmatosítók álláspontjához ragaszkodva. — sorozatosan visszautasította az Indonéz Köztársaság kormá­nyának javaslatait a békés ren dezésre. Az emlékeztető felhívja a fi­gyelmet, hogy az Indonéz Köz­társaság kormánya 1954 és 1957 között az ENSZ-ben is erőfe­szítéseket tett a nyugat-iriáni kérdés békés rendezésére. Eze­ket az erőfeszítéseket azonban a holland kormány mindannyi szar meghiúsította, kihasznál­va azt a körülményt, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezeté ben a gyarmatosítás etem erők akkor még nem voltai: elegendőek a holland mester­kedések megakadályozáséhoz. Az ENSZ közgyűlése által a gyarmatok felszámolásáról 1960-ban hozott határozatot vi­szont a holland kormány meg­próbálta ürügyként felhasz­nálni arra, hogy nemzetközi támogatást szerezzen a „Nyugat-Irtán nemzetközivé tételéről'', a „nyugat-iriáni nép önrendelkezéséről” szóló kép­mutató javaslataihoz. „Indoné­zia” — hangsúlyozza az emlé­keztető — „nem ellenzi, hogy a gyarmati népek gyakorolhas­sák az önrendelkezés jogát. Nyugat-Irtán kérdése azonban merőben más. Most ott egy gyarmati hatalom által bujto- gatott szeparatista kísérlet fo­lyik, s ez a hatalom törvény­telenül, fegyveres erővel tartja megszállva Indonézia ezen ré­szét”. Az emlékeztető a továbbiak­ban hangsúlyozza, hogy Indo­nézia minden rendelkezésre álló eszközt fel fog használni nemzeti méltóságának és terü­leti integritásának megvédésé­re. Indonézia azonban alapve­tően békesaerető ország és még ma is úgy véli, az ajtó nincs teljesen bezárva az előtt, hogy a Nyugat-Iriánnal kapcsolatos vitát ne fegyverekkel, hanem más módon rendezzék. „Min­denesetre Indonézia, — húz», alá az emlékeztető — csak azon az alapon hajlandó tár- gyalásolMt kezdeni Hollandiá­val, hogy Nyugat-Irtánt át kell adni Indonéziának”, Befejezésül az emlékeztető kifejti, hogy ezeknek . a körül­ményeknek fényében kell ér­telmezni Sukarno elnöknek, az indonéz fegyveres erők főpa­rancsnokának 1961. december 19-i parancsát. Péter János külügyminiszter, a magyar kormány nevében. kifejezte az indonéz nagykövet előtt, hogy a Magyar Népköz- társaság kormánya és népe — mint a múltban is — őszinte rokcsnszenvvei kíséri és támo­gatja azt az igazságos harcot amelyet Indonézia kormánya és népe Nyugat-Inán felszaba­dításáért folytat. Motortekercselő részlegünk vállal bármely típusú vil­lanymotor. transzformátor, tekercselési, villamos be­rendezések javítási, háztar­tási kisgépek motorjainak porszívó mosógép, padló- kefélőgép stb.) tekercselési és egyéb javítási munkáit. Megrendelés leadható: Komlói Helyiipari Szolgál­tató Vállalat, Komló. — Kossuth L. u. 31 S7„ alá. 45 SEGÉDGONDNOKOT, aki az állóeszköznyilvántar­tás vezetéséhez is ért, fel­veszünk, Jelentkezéseket, ölélertsrajzzal, „Megbízható 46” jeligére a Jókai utcai hirdetőbe kérünk. 46 DELHI Az indiai Madras állam egyik iskolájában 40 gyerek kapott mérgezést az amerikai Core Pocket szervezet által adományozott tejportól A meg mérgezett iskolósgyerekek kö­zül három meghalt, a többi kórházban van — jelenti a Trust of India hírügynökség. Madras állam kormánya be­tiltotta az amerikai tejpor for­galmazását és fogyasztását. , ÉPÍTŐIPARI számviteli gyakorlattal rendel­kező forgalmi könyveiéit ve­zetőt azonnali hatállyal alkal­maz a Bm. Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat. — Pécs. Zsolnay Vilmos u. 1—í az. m Mérlegképes végzettséggel frr* •• I n fokoplot február 15—i belépéssel fel­veszünk. Jelentkezést írás­ban kérjük Szigetvári Fa­ipari K.TSZ címére. 9288

Next

/
Oldalképek
Tartalom