Dunántúli Napló, 1961. december (18. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-17 / 297. szám
19«. DECEMBER 11. MAPC.Ó 3 A második ötéves terv idején Sertésvásár Pécsett 24 százaSáfáa! nő a megye mezőgazdasági össztermelése Nagyai ánxú talaj javítási és öntözési programot valósítunk meg löbb műirágyat és pöv'ny védőszert kapnak a tsz-eü 431 millió fonni tsz-»pti kezesekre Az elmúlt hetekben a megye vezető szakemberei kidolgozták á második ötéves terv Baranya megyei mezőgazda- sági irányszámait. A terv kidolgozásánál az 1956—1960.-as évek átlagát vették alapul, mint bázisszámot. E bázishoz viszonyítva az ötéves terv során 24 százalékkal nő a megye mezőgazdaságának össztermelése, ami egy-két százalékkal magasabb az országos átlagnál. A termelés növekedését nem új területek bevonásával, hanem a termésátlagok évről-évre való növelésével ér jük el. A vetésszerkezet nem változik, mert az ötéves terv végén is ugyanakkora területen termelünk búzát, árpát, kukoricát, stb* mint most Ezzel szemben nagyon sokat változnak a terméseredmények. Búzából például az 1961. évi átlagtermés — megyei szán ten — 9,6 mázsa volt, 1965-ig ez fokozatosan 14 mázsáira emelkedik. S ez érthető, hisz *2 ötéves terv végére a búzaterület 70 százalékán már nagyhozamú búzákat termelünk. őszi árpából a bázis idő szakban 11,6 mázsa volt a termésátlag, az ötéves terv végére ez 15 mázsára emelkedik. Kukoricából a megyei átlagtermés 32,4 százalékkal nő, s 1965-ben 18 mázsa májusi mór zsolt lesz a megyéi termésátlag A kukorica terméshozamé nak fokozását elősegíti a gyomirtószer egyre nagyobb mérvű alkalmazása is. Ebben az évben ráár a termelőszovet kezetek, is nagy területeken használják a különböző gyomirtószereket — Bikonirt, Hun- gasin stb. — a kukorica termesztés ben, • használatuk a hazai gyártás megindulásával évről évre terjed. A burgonya termés a 62,1-ről 75 mázsára, a cukorrépatermés pedig 115,8 ról 165 mázsára emelkedik Hasonló termésemelkedés vér ható a többi növénynél is. A terméshozamok emelését évről-évre több műtrágyával és növényvédőszerrel nagyará nyú talajjavítással és az öntözött területek kiterjesztésével mozdítja elő az állam. Az öt év során csak a baranyai termelőszövetkezetekben 17 000 hold gyenge talajt javítanak meg állami támogatással. Ennek jórésze jelenleg savanyú talaj, meszeléssel ezeknek a talajoknak termőképessége megsokszorozódik. A talajjaví táshoz tartozik az erózió elleni védelem is. Különösen a dombosabb járásokban, a lejtők befásításával és egyéb módon védik meg a talajt a pusztulástól. A második ötéves terv során hatalmas területek kerülnek öntözésre, Az esőstető öntözés a zöl dségkertésze teken kívül kiterjesztik a szántóföldekre is. Jelenleg a megyében mind össze 860 holdat öntöznek a termelőszövetkezetek és csak 50 holdon folyik csőkutas öntözés. 1965-re 32,640 hold szán tót, 12 760 hold zöldségterületet, 10 000 hold rétet és 800 hold szőlőt és gyümölcsöst öntöznek a tsz-ek a megyében. E jelentős terület egy részét, 7 450 holdat csókáiból öntözik majd. Az új szőlő- és gyümölcskultúrák létesítését már az ötéves terv első évében megkezdték a tsz-ek. Az öt év során 1,175 hold borszőlőt és 700 hold csemegeszőlőt telepítenek a tsz-ek a kijelölt borvidékeken. Uj gyümölcs telepítés 3,250 hold lesz, melyet évről évre fokozatosan alakítanak ki s 1965-re már a piacon is érezhető lesz a hatása. Állattenyésztésiben az állomány számszerű növelése mel lett szintén a hozamok növelése lesz a döntő. A bázis idő szakhoz vizonyitva a szarvas- marhaállomány 29,6, a sertés- állomány 11,1, a juh 17,3, a baromfiállomány pedig 12 százalékkal növekszik az ötéves terv végére, egyedül a lóállományban lesz csökkenés, Az egy tehénre eső évi átlagtermelés az ez évi 2 100 literrő 2 600 literre nő, ami az országos átlagnál magasabb. A hi- zottsertés előállítás 16,8 százalékkal nő, 1965-bén évi 273 000 darab lesz. Az öt év során különösen gyors ütemben fejlődik majd a baromiiteayésztés és hizlalás a tsz-ekben. A vágóbaromfi termelés 53, a tojástermelés 52,6 százalékkal nő. 1965 ben 6 500 mázsa vágóbaromfit és több, mint 117 millió tojást értékesítenek a termelőszövetkezetek. Az egy juhra eső gyapjúhozam 2,2 kilogrammról 3,4 kilóra nő. az ossz gyapjútermelés pedig 85,2 százalék kaL Az állattenyésztés fejlesztéséhez új épületek szűk séges ek. Csak az építkezésekhez az öt év során 431 millió forintot ad az állam a tsz-ek- nek. Ebbői korszerű tehén- és növendékistállókat, sertés- és baromfiólat építenék a tsz-ek. A szarvasmarhaférőhelyek száma az öt év során csaknem kétszeresére, 17 400-ra nő. A növendékül arhaférőhely 12 330 ról 26 300-ra. A sertés- és juh- férőhelyek száma is megkétszereződik, baromfiból pedig háromszor annyit tudnak elhelyezni a tsz-ek, mint az elmúlt időszakban. A második ötéves terv nagy távlatokat nyitott megyénk mezőgazdasága előtt is. A feladat nagy, a tervnek csaknem minden pontja nagyobb célokat tűz ki az országos átlagnál. Ehhez azonban adottságaink is megvannak. E terv végrehajtásával termelószővet kezeteink is megerősödhetnek, s öt év alatt a most még csak kezdő tsz-ek is virágzó nagyüzemekké válhatnak. A nagy hideggel megjött a disznóölések igazi deje is. Szombaton reggel hatalmas sertésfelhozatal várta a pécsi vásárlókat a nagyvásártéren. Elég tolás Érkezik karácsonyra Már most megkezdte as ünnepekre való felkészülést a Kaposvári Baromfifeldolgozó Vállalat. Naponta mintegy 140 ezer tojást szállítanak Pécsre. Elegendő tojás lesz karácsonyra, hiszen ez évben még egymillió tojást értékesítenek városunkban. A mai naptól kezdve a kiskereskedelmi vállalatok piaci elárusító standjaikon is árusítanak tojást. Jelentős mennyiségű csirke, tyúk, kacsa, liba és pulyka van raktárán és így minden igényt ki tudnak elégíteni. A Hidasi Brikettgyár a lakóteleppel, az erőművel, a bekötő úttal, a vasúttal, s más járulékos beruházásokkal együtt 114 miHió forintba került. Német és a hazai üzemek készítették hozzá a gépeket, berendezéseket. Büszkeséggel beszéltünk róla népgazdaságunk egyik fontos, nagyszerű, új gyáraként emlegettük. Hanem amikor megkezdte a termelést, abban nem volt sok köszönet. A hidasi lignitből, magasnyomással kötíranvas nélkül készített brikett,, nedvesség, eső hatására széfcmélott, tört. porzóit. Kereskedelmi forga- lonba bocsátani’ nem lehetett. Attól kezdve elkezdték szidni a gyárat, jyiég magas beosztású gazdasági vezető is akadt — nem is egy, — aki úgy nyi- ! tatkozott, hogy „ezt m. gyárat kár voűit megépíteni”, s olyan javas’at Is elhangzott, hogy i „zárják be, semmi szükség I Uy®n gyárra, csak nyűg a népgazdaság nyakán”. Igaz, a Hidasi Brikettgyár sokáig nem dicsekedhetett eredményekkel A tervei nem teljesítette, a brikett rossz volt. De miért? Ilyen típusú gyár hazánkban még nem volt. Az üzem műszaki és murnkásgár- dája is taipasztaäatlam. Sok mun kás egyenesen a földekről» a kiapa , kasza meH, vagy az építőiparból jött, a műszakiak ioz bennünket éjszaka a ha- áron. A feleségem reszketett . félelemtől és a cudar széltől, ingem meg csak egyetlen gon- lolat hajtott: haza kell jutni, nert nekem igazam van. Órákig vártunk a határ izéénél, hogy szabad legyen az it, majd két őrbódé között ha- on csúsztunk át a vasúti telesen. öt-hat perc gyaloglás itán beértünk Szentgotthárd- 'a. de csak azután következett i legnagyobb izgalom. Beértünk a szentgotthárdi rárosi tanács elé. A feleségem ,z otthonról hozott német vi- eletű szoknyában, az én télapóm bokáig sáros, hiszen ki- ométereket jöttünk a szántás- >an. A tanácsháza előtt sétál ippen az éjjeliőr. Kikerülni nár nem lehet, gondoltam —■ nkább ráköszönök. — Jő estét. — Jóestét — köszön vissza íz éjjeliőr, és bizalmatlanul régi gnéz rajtunk. Gondoltam, megpróbálom a ehetetlent. — Segítséget szeretnénk kér íi... hogyha lenne hozzá szí- re... Lett volna szíve hozzá, de dig várom meg az öreg válaszait, tanácsát, hallom, hogy légytagú járőr jön velünk szemben. Csak annyi idő volt, íogy kézenfogtam az asszonyt, >s szaladás... Talán soha éle- emben nem szaladtam olyan gyorsan, mint akkor; A feleségemnek csak a kőny nyei potyogtak, és szaladt velem, ahogyan a lábai bírták. A temetőnél átugráltunk a kerítésen és reggelig kuporogtunk az egyik sírkő mögött. Vágott bennünket a hajnali szél, meg a hideg. Reggel bemegyünk az állomásra. Csak az tudja, hogy mit jelent bizonytalanságban lenni, aki ilyent már átélt Mindenütt úgy éreztem, mintha leselkedtek volna rám, hogy minden velem szembejövő járókelő csak azt várja, hogy meUém érjen, és máris a vállamira teszi a kezét. — Maguk velem jönnek. Letartóztatom, és visszamennék odaátra... Kijutottunk az állomásra. Ott is akadt izgalom, mert eltévesztettem az egyik ajtót Már a kilincsen volt a kezem, amikor felnézek: „rendőrségi őrszoba”. A feleségemmel elfeleztük a pénzt, őt pedig beküldtem a WC-be, és mondtam, hogy zárja magára az ajtót, és addig ne jöjjön ki, amíg én oda nem megyek és nem hívom. Én meg beálltam a sorba a pénztár előtt, hogy megváltsam a vasúti jegyeket. Rám kerül a sor. Odahajolok a kis ablakhoz, és olyan halkan szólok, hogy szinte a saját hangomat se hallom. — Kettőt kérek Pécsre. A pénztáros felnéz. — Túlról jön? — kérdezi, és a fejével a válla felett int, hogy Ausztriából? És belenéz a szemembe. Mintha a hideg futkározna a hátamon. — Pel ölem mellet — mondja a pénztáros, és nekem életemben még talán soha olyan nagy kő nem volt a szívemen, mint ami most legurult róla. Nem lehet azt leírni, amit ón akkor éreztem. A pénztáros kiadta a jegyeket. Megvártam, amíg a vonat beáll az állomásra, azután szóltam az asszonynak. Kiólálkodtunk a perranxa, és minden pillanatban azt vártuk, hogy mikor jelentenek feL Az állomás előtt sétáló hat rendőrnek még a szeme rebbené- aót is figyeltük. Azután felszálltunk a nagykanizsai vonatra. A feleségem megint bement a WC-be, magára zárta, én az ajtó elé álltam és úgy utaztunk Nagykanizsáig. Onnan meg haza. Itthon azután már minden elrendeződött. Ha kicsit későn is, nehezen is, de meg lett az én igazságom is... Akik annakidején nem érdemelték meg a kitelepítést, akiknek inkább egy kevéske elégtétel járt volna, és mégis kivitte őket a „volksbund”-vo- nat — Zimmer József, Ember Boldizsár, Hoff József és a többiek — csaknem egy szálig hazajöttek. Oda, ahol szenvedtek a fasizmustól és ahol harcoltak a fasizmus ellen. * Azt hiszem, hogy ezek a történetek — amelyek tulajdonképpen csak töredékek a véméndi és a Vémónd környéki antifasiszta ellenállás történetéből — kimaradtak az ellenállási mozgalom emlékei közül. Igaz, hogy ezeket a névtelen hősöket nem jegyezte fel a háborús krónika, és az is igaz, hogy ezek a történetek a szőkébb hazában is lassan- lassan elkopnak. Kár lett volna, ha úgy marad. Ma? Legtöbbje Ä, és mindannyian éppen olyan harcos antifasiszták, mint a háború alatt voltak. A sérelmekre egyrészt az idő adott orvosságot, másrészt az utóbbi esztendőkben a társadalmi törvénye» aég. Ma már nem várják az elégtételt, hiszen annakidején a harcos ellenállásit se fogadták el tőlük bizonyítékul, és évekig ki jutott nekik is abból a társadalmi megvetésből, ami a volksbundistáknak kijárt. A nehéz, háborús esztendők után évek kellettek ahhoz, hogy derék, szorgalmas és becsületes munkájukkal bebizonyítsák — isimét bebizonyítsák — hamis volt a „német az német” formula. Én pedig ezt az írást a háború utáni elégtétel helyett szántam. V * <* c. nagy része pedig az egyetem padjaiból kerüli ide vezetni, brikettet készíteni. Nem találták meg egyhamar azt a gyártási technológiát, amivel a gyenge lignitből jóminőségű brikettet készíthettek volna. Nem szólva arról hogy a technológiai bizonytalanságot nem szüntette még senki, pedig a hibák eltúlzása helyett inkább műszaki segítségre lett volna szükség. S mi történt azóta? A gyár műszaki gárdája elkeseredetten harcolt a gyárért és az eredményekért. Sokat segítettek ebben nekik elsősorban a szovjet és a német Bankemberek, nemkülönben a Nehézipari Minisztérium műszaki dolgozói. lázas kutatás indult meg. Először más, jobb szénnel próbálták keverni a lignitéi Mikor ez dem vált be, akkor megpróbáltak hozzá pakurát adni. így sem volt jó. Uj utat kerestek és külsőleg impregnálták a brikettel Ez eredményt hozott. A magasnyomással elkészített lignit-brikettet pakurával „fürdetik" meg és ez annyi ra impregnálja, hogy vízálló képessége és szilárdsága érven detesen megnő. Ezzel az eljárással most már a belkereskedelmi forgalomba-hozatalra is alkalmassá tették a hidasi brikettet. Az 1900 kalóriás szénből magas, 3600-3700 kalóriás tüzelőanyagot készítenek; A gyár termelése és gazdaságossága a szovjet, német és magyar szakemberek segítségével, valamint a külföldi tanulmányutak, tapasztalatok fel használásával alaposain megvál tocBott 1959-ben már teljesítették a tervet, tavaly 3834 tormával adtak többel ez évben pedig a megnövekedett feladatokat is túl fogják szárnyalni. A gyárnak 1961-ben 100 ezer tonnányi brikettet kell készítenie. December 12-én jelentették, hogy a tervet teljesítették és év végéig még mintegy 4000 tonna brikettet adnak terven felül. Fiatal agronómusok klubja A fiaital agronómusok klub jót szervezi meg a KISZ megyei bizottsága. A kkub célja az agrárér te Imiségi fiatalok szakmai és politikai fejlődésének, kulturális művelődésének biztosítása, bekapcsolása a KISZ-alapsaervezetek munkájába. A fiatal agronómusok klub fának minden mezőgazdasági üzemben, termelőszövetícezet ben dolgozó fiatal tagja lehet, aki legalább technikumi oklevéllel rendelkezik. A KISZ megyei végrehajtó bizottságának határozata alapján a klub vezetője SopronjaIvy Hugó mezőgazda- sági mérnök, De a változás nemcsak a mennyiségi növekedésben mutatkozik meg, hanem gazdaságosságban is. 1959-ben egy tonna brikett önköltsége még 1027 forint volt. Most, ez év 11 hónapjának átlaga szerint egy tonna brikett előállítási költsége 487.36 forint Ez pedig azt jelenti , hogy a gyér nyereségrészesedést is oszthat mér dolgozóinak. Tavaly, amikor egymillió 772 ezer forinttal dolgoztak gazdaságosabban s elnyerték — a gyár megépülése óta első ízben — az élüzem címet, összesen 75 ezer forintot osztottak szét a munkások között. Ez évben még több jut a dolgozók megjwtaifnazásána, hiszen 800 ezer forint veszteség helyett (amit az erőmű belépése miatt terveztek), mintegy 3 millió forinttal dolgoznak gazdaságosabban. Az új erőmű teljesítménye ugyanis sokkal jobb, mint amire számítottak, a így működése megindulásétól kezdve rentábilis. A sikerek elérésében persze egyre nagyobb szerep jut a gyár műszaki vezetőinek, fizikai, adminisztratív dolgozóinak. Igaz ugyan, hogy a sok kínlódással, új út kereséssel, próbálkozásokkal és sokszor meddő kísérletezésekkel „megfizették a tandíjat”, de most már egyre bátrabban kezdeményeznek és eredményesebben dolgoznak. A munkások is jobban megismerték a gépeket, a technológiát, a brikett készítés különböző módjait; A gyár műszaki vezetői nem sajnálják az időt és a fáradtságot, s különböző — kazánfűtő, turbina-, gépkezelő, prése*, bri ke times- teri, stb. — tanfolyamokat indítanak, s itt képezik tovább a munkásokat. De nemcsak a munkások, ha nem a műszakiak is tanulnak, kutatnak. Hazánk összes lignit- fajtájával kísérleteznek, s azonkívül fekete és barnaszénből, fűrészparbóO, kender- és lenpozdorjából, rizsszalmából, sőt még szárított cukorrépa csíkból is készítenek kötőanyag nélküli brikettet. Ennek eredményeképpen bizton kimondhatták, hogy gyakorlatilag min den anyag brikettezhetö, csak meg kell találni hozzá a meufe’e ő technológiái s tekintetbe keS Tenni, hogy a népgazdaság számára melyik anyag a legelőnyösebb briketA gyár fiatal műszaki gárdája (• „legidősebb” közülük a főmérnök, 35 éves) már sok tapasztalattal rendelkezik. De — helyesen — nem elégszenek meg mostani tudásukkal Arra törekednek, hogy még jobb és újabb technológiai eljárásokkal, a lehetőség kihasználásával az eddiginél is több és jobb minőségű brikettet készítsenek a fogyasztóknak, a melegre vágyó embereknek. S. Nagy Sándor Beváltott remények Gazdaságosan termel már a Hidasi Brikettgyár — Két év alatt Jelere csökkent az önköltség — 4U00 tonna terven felüt
