Dunántúli Napló, 1961. december (18. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-16 / 296. szám

2 NAPLÓ 19«. DECEMBER 1« * Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka S rcivlatA* az h oldalrőt) Magyar Népköztársaság rendje ellen támadnak, tehát aktív tevékenységükkel bűncselek­ményt követnek el. Pusztán politikai meggyőződésért, po­litikai nézeteikért hatóságaink senkit sem üldöznek. Csökkent a bűnözések száma — Másik jellemző vonása büntető igazságszolgáltatásunk rak a bűnözés jelentős mér­vű csökkenése. Míg a Horthy- korszak idején a bűnözés ál­landóan növekedett, addig a felszabadulás óta fokozatosan csökken. Például a jogerősen elítélt fiatalkorúak száma, 100 000 fiatalkorú lakosra szá­mítva. 1939-ben 733 volt. Ez a visaonyszám a felszabadulás óta folyton csökken: 1960-ban 391-re, tehát az 1939. évi ada­tokhoz viszonyítva felére csök­kent Nagyarányú csökkenés mutatkozik a felnőttek bűnö­zésénél is. Különösen feltűnő a vagyon elleni bűntettek szá­mának jeksvós mértékű csök­kenése. Ha az 1938. évi adato­kat 100 százaléknak vesszük, úgy az 1960-ban elkövetett lo­pások száma 49 százalékot, a sikkasztásoké 45.4 százalékot, a csalásoké 50.9 százalékot mutat 1960-ban kerekes 24 százalékkal kevesebb embert ítéltek el a bíróságok bűncse­lekmény miatt, mint 1938-ban. A bűnözés a többi szocia­lista államban is hasonló ará­nyú csökkenést mutat, sőt egyes államokban a miénknél nagyobb arányú a csökkenés. Ez annak a törvényszerű fo­lyamatnak a következménye,- hogy a szocialista államokban mindinkább megszűnnek a bűnözés okai, mind szűkebb körre szorulnak azok a té­nyezők, amelyek még lehe­tővé teszik bűncselekmények elkövetését. Ezzel szemben a kapitalista államokban a bűnözést kiváltó okok nem szüntethetők meg, mert a legszorosabb kapcso­latban állnak magával a tár­sadalmi rendszerrel. Amikor megállapítjuk, hogy az • imperialista államokban a bűnözés rohamosan emelkedik, ugyanakkor nálunk fokozato­san csökken, ez a körülmény egyáltalán néni tesz elége­detté bennünket, hanem arra indít, hogy a bűnözés csökke­nésének meggyorsítását célzó egyéb tényezők mellett keres­sük azokat az eszközöket és módszerekéit, amelyekkel bün­tető igazságszolgáltatásunkat még hatékonyabbá, egyszerűb­bé és gyorsabbá tehetjük. Ezek sorában jelentős szerepe lesz az áj büntető törvénykönyvnek im Bűnteí<5 poll tik ánk lénye­ge — folytatta az igazság- ügymániszter —, hogy bűn­üldöző szerveinknek a szocia­lista törvényesség legszigo­rúbb betartásával le kell sújtani társadalmunk és ál­lamrendünk tudatos ellen­ségeire, az állam elleni, va­lamint egyéb súlyos bün­tettek elkövetőire, a több­szörösen visszaesőkre, a ga­rázda, huligán elemekre, a társadalmi tulajdon foszto­gatóira és a spekulánsok­ra; ezzel «aemlben a kisebb súlyú bűntettet elkövetőkkel, a meg- tévedit dolgozókkal és általá­ban azokkal szemben, akik ki­sebb bűncsélekimények miatt először kerülnek bíróság elé, elsősorban nevelő jellegű bün­tetést vagy intézkedést kell alkalmazná. A törvéuyjavasJialt a halál­büntetés kiszabásának lehető­ségét egyes gazdasági bűncse­lekményeknél megszünteti, egyébként azonban a jelenlegi jognak megfelelő körben tart­ja fenn. A halálbüntetést a javaslat kivételesen aücaima- zamdó büntetési nemnek te­kints és ennek kifejezést is ad amikör hangsúlyozza, hogy halálbüntetést’ akkor kell ki­szabni, ha a büntetés célja más büntetéssel nem érhető el. AZ új törvényjavaslat ki­mondja, hogy olyan személy­ié, aki a bűncselekmény elkö­vetésekor 20. életévét még nem töltötte be, halálbüntetést nem lehet kiszabni. A javaslat nem ismeri az életfogytiglani szabadságvesz­tést Ha a bűntett elkövetőjét szabadságvesztésre ítélik, nem ítélték halálra, ez azt jelenti, hogy a bíróság az elítéltért a társadalomba visszavezethető- nek tartja. Ha pedig remény van az elkövető re. csak haitározoüt tartamú szabadságvesztés lehel a he­lyes büntetés. — Bíróságaink most is gyak­ran élnek azzal a törvényes lehetőséggel, hogy börtönbün­tetés helyett javító-nevelő munkát alkalmazzanak. Ez igen jó eszköznek látszik a ki­sebb súlyú bűntettet elkövető dolgozók megjavítására, a to­vábbi helytelen magatartás­tól való visszatartásra. A ja­vaslat ezért a javító-nevelő m unka al kalmazás ának lehe­tőségiéit kiszélesíti. Meg kell azonban jegyezni, hogy ennél a büntetésnél a hangsúly nem a munkabér csökkentésén, ha­nem az elítélt munkahelyiéin a dolgozók kollektívájának vele szemben érvényesülő nevelő- erején van. — Jelenlegi jogunk szerint csupán az egy évet meg nem haladó tartamú. börtönbünte­tés végrehajtását lehet három évi próbaidőre felfüggeszteni. A felfüggesztett börtönbünte­tés hatása tekintetében általá­ban jó tapasztalatokra tettünk szert, ezért a javaslat lehetővé teszi, hogy a bíróság különös méltánylást érdemlő körülmé­nyek fennforgása esetében, ki­vételesein az egy évnél hosz- szabb. de a két évet meg item haladó szabadságvesztés végre­hajtását is felfüggeszthesse. Ebben az esetben azonban a próbaidő nem három, hanem öt év. — Üj rendelkezése a «ör­vénynek, hogy az a magyar állampolgár, akit külföldi kémszervezet beszervezett, nem büntethető, ha azonnal és önként jelentkezik a ható­ságoknál és a kémszervezettel való kapcsolatát — mielőtt bármilyen kémtevékenységet folytatott volna — teljes egé­szében feltárja. 4 társadalmi tulajdon fokozott védelméről mm A törvényjavaslat másik alapvető jellemző vonása — folytatta —, hogy az eddi­ginél hatékonyabban védi állami, társadalmi és gaz­dasági rendünket és foko­zott védelemben részesíti a szocialista gazdaság fejlődé­sét, másrészről pedig ugyan­csak nagyobb védelemben részesíti a társadalom egyes tagjait a bűnözőkkel szem­ben. Gyorsan fejlődő népgazdasá­gunknak jelentős károkat okoznak a törvényben nép­gazdaság eilend bűntettek cím alatt szereplő bűnös magatar­tások. Ezen a területen gyak­ran több százezer forintos, sőt aaülíós károkról -van szó. A fejtükéi: iratai arról tanús­kodnak, hogy a gawfctsági élet­ben igen gyakran segíti elő a bűnözésit a laza ellenőrzés, a bizonylati fegyelem fogyaté­kossága, egyes vezetők elnéző magatartása. Égés* gazdasági ételünkben nagyobb fegyelemre, a dol­gozók — elsősorban a veze­tők — fokozott felelősségére van szükség. Ezért e tör­vénynek is rá kell szorítania a gazdasági vezetőket a fe­gyelem betartására és betar­tatására. — A gazdaság! életben mu­tatkozó korrupciós jelenségek ellensúlyozására a javaslat kü­lön rendelkezést tartalmaz a gazdasági téren Jelentkező vesztegetésre', X soErärat barom évig terjedő szabadságvesztés­sel büntetendő, aki állami vál lalatnál, egyéb állami gazdái kodó szervnél vagy szövetke­zetnél betöltött munkakörében kötelességének megszegéséért előnyt kér. követel, vagy fo­gad el. A fogyasztók, a dolgozók érdekét szolgálja a vásárlók megkárosításának nevezett új bűntett! tényállás is. Ezt azok követik el, akik a kereskede­lemben hamis méréssel, szá­molással vagy az áru minősé­gének megrontásával károsít­ják a vásárlókat. A törvény­javaslat készítésekor tehát fi­gyelemmel voltunk a gazda­sági élet különböző negatív je­lenségeire, az ezekkel kapcso­latos jelzésekre, az egészséges közvéleményre és a gazdasági szakemberek megfontolt ja­vaslataira. — A javaslat fontos rendel­kezése az ittas állapotban el­követett bűntettek szigorúbb megítélése. A miniszter a továbbiakban kiemelte1 míg anyagi büntető jogszabályainkat ez idő szerint több mint 950 paragrafus fog­lalja magába, addig az új ja­vaslat össesen 340 paragrafust tartalmaz, — tehát lényegesen közérthetőbb, s könnyebb el­igazodást biztosít Az új büntető törvénykönyv alapvető célja — folytatta a miniszter — hogy minden el­lenséges támadással szemben hozzájáruljon Népkö társasá­gunk rendjének védelméhez és védelmet nyújtson az állam polgároknak is a személyüket és jogaikat sértő bármiféle tá­madással szemben. — Tisztelt Országgyűlés! Abban a szilárd meggyőződés­ben javaslom a Magyar Nép- köztársaság büntető törvény- könyve javaslatának elfogadá­sát és törvényerőre emelését, hogy ez az új törvény alkal­mas eszköz lesz nyomozó ha­tóságaink és bíróságaink kezé­ben arra, hogy a bűnö őkkel szemben, megvédlók állami társadalmi és gazdasási ren­dünket. hogy védelmezzék az állampolgárok életét egészsé­gét és jogait, hogv elősegítsék a szocialista törvénvessóe és jogrend további messzi1 ándítá- sát hazánkban. (Nagv taos.) A törvényjavaslat vitáiéban felszólalt Molnár Erik, Nagy Mária, dr. Bérezi Gusztáv, Varga Irtván. Kasza Imre és Keleti Ferenc. Az elhangzott felszólalások­ra Nézi 'ál Ferenc igazságügy- miniszter válaszolt. Megálla­pította, hogy a hozzászólók he­lyeslik és elfogadásra ajánlot­ták a törvényjavaslatot, ezért kérte az országgyűlést. hogy azt emelje törvényerőre. A miniszter zárszava után az országgyűlés a Magyar Nép- köztársaság Büntető Törvény­könyvéről szóló törvényjavas­latot a jogi és igazságügyi bi­zottság által előterjesztett mó­dosító javaslatokkal együtt ál­talánosságban és részleteiben egyhangúlag elfogadta. Ebédszünet után az ország­gyűlés megkezdte a mezőgaz­dasági rendeltetésű földek vé­delméről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Elsőnek Losonczi Pál földművelésügyi miniszter szólalt feL PiRilü ÜS íS Slmll* Eli iiiiiiiiiii mlllliiili \ía este: A Bűn e® bűnhoílés orpnűerie Losonczi Pál: I mezőgazdasági rendeltetjsű földek védelméről Régi közmondás szerint: — mondotta — a paraszt boldo- gulósánaik, eredményes mun­kájának alapja és szülőanyja a termőföld. Amíg sok millió kisparcellán folyt a gazdálko­dás, a földterület megvédése és állandó javítása a parasztok egyéni gondja-baja volt. Ma ez a gond és a kötelesség — a termelési viszonyok megválto­zásával — a szocialista közön­ségre hárul A termőföldet állandóan vé­denünk és óvnunk kell, a tér melékenységet fokoznunk, hogy rajta mind előbb vi­rágzó szocialista mezőgazda­ságot teremthessünk. A kormány fontos feladatárjaik tekinti, hogy a mezőgazdasági üzemeket messzemenően segít­se a termőföld fokozott védel­mében. Ezt a célt szolgálja a most beterjesztett törvényja­vaslat a mezőgazdasági rendel tefcésű földek védelméről. Minden talpalatnyi földet, — amely arra alkalma?, — be kell vonnunk a mezőgazdasági termelésbe. A termőterületek jó kihasználásának, az ésszerű talajgazdálkodásnak egy idő­ben két fontos feladata van. Az egyik az, hogy megaka­dályozzuk a termőföld további csökkenését és a meglévőt a legcélszerűbben használjuk ki. Az ipar, a közlekedés fejlődése és a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek létrehozása ter­mészetszerűleg bizonyos meny- nyiségű földterület elvonásá­val járt és jár. Nem mindegy azonban, hogy mekkora és mi­lyen minőségű földet vonunk el s mezőgazdasági termelés­től. Az új létesítmények helyé­nek és 'területi nagyságának meghatározásakor feltétlenül figyelembe kell majd vermi a mezőgazdasági termőterület védelmének nagyon fontos ér­deked*. Másik IC feladatunk: s ter­mészeti erők talajpusztító ha tása elleni munka és a talaj termőképességének fokozása. A talajvédelmi munkák szűk ségességét saját kárukon ta­pasztalták annak idején a dóm bős és futóhomokos vidékek egyénileg gazdálkodó paraszt­jai. A kisparcefäs gazdálko­dásban azonban erejük széttör gácsolóQott, nem vcflt lehető­ség étfcgé, átgondolt íitiézfc&­désre; — de ha próbáltak is valamit tenni, az a számtalan nehézségen legtöbbször meg­bukott A kisparaszti gazdál­kodás anyagi erői sem tették lehetővé átfogó talajvédelmi intézkedések végrehajtását. Most, a nagyüzemi táblák ki alakulásával — az állam fo­kozott segítségével — évti­zedes akadályok hárultak el az összehangolt, egységes ta­lajvédelmi munkák elől. Ezt a lehetőséget nem egy helyen már eredményesen ki is használják. így péídául Bor­sod megyében a fancsali Egyet értés Termelőszövetkezet a tu­domány és a gyakorlat igényei nek megfelelő módon hozzá­kezdett a tervszerű talajvéde­lemhez. A talaj termőképességének növelésére a szocialista nagy­üzem hivatott és képes. A tör­vényjavaslat ezeknek a felada­toknak a végrehajtására te­remti meg a lehetőségeket. A mi teendőnk pedig az, hogy ezeket a lehetőségeket — a tu­dományos ismeretek és az anyagi erők segítségével — ki­használjuk és az akadályokat elhárítsuk a mezőgazdasági tér melés fejlődésének útjából. Kérem a Tisztelt Ország- gyűléstől a mezőgazdasági ren deltetésű földek védelméről szóló törvényjavaslat megtár­gyalását és elfogadását. (Taps.) A törvényjavaslat vitájában felszólalt dr. Zsiguiond László Katona Sándor Csongrád me­gyei, Szabó István Hajdú Bi­har megyei, Farkas János Pest megyei, Varga Jenöné Győr- Sopron megyei. La le Ferenc Csongrád megyei. Péti János Tolna megyei, Németh Imre Borsod megyei és Hegedűs La­jos Somogy megyei képviselő. A jggasiaitot elfogadták és el­fogadásra ajánlották. Ezután az elnöklő dr. Bé­ré sztóczy Miklós javaslatot tett a szombati ülés napirendjére. Az egyhangúlag elfogadott na­pirendi javaslat szerint az or­szággyűlés szombaton délelőtt 10 órakor kezdődő ülésén foly­tatja a mezőgazdasági rendel­tetésű földek védelméről szóló törvényjavaslat tárgyalását; napirenden szerepel továbbá az erdő- és vadgazdálkodásról szóló törvényjavaslat tárgyalá­sa, a legfelsőbb Bíróság elnö­kének beszámolója, valamint interpellációk. Ma este tartják a Pécsi Nemzeti Színház Kamaraszínházában a Bűn és bűnhődés című hároimfelvonásos dráma bemutatóját Dosztojevszkij világhírű regényét Radzinszkij dramatizálta, Guszev és Turián György fordította magyarra A főszerepeket Fiilöp Zsigmond, Táncos Tibor, Krencsey Marianne, Médgyessy Mária és Dobók Lajos játsszák. — A MAI regényfelytatá- sunk anyagtorlódás miatt ki­maradt. — NAGY BABÄK, népi hímzésű térítők, bordürös szoknyalapok, párnák, és ké zimunkák érkeztek a Háziipa rí Szövetkezet Széchenyi té­ri üzletébe. — KÉT KÍNAI orvosaka­démikus érkezett december I5-én, a Pécsi Orvostudo­mányi Egyetemre. A vendé­gek látogatást tettek az egyetem rektoránál, majd az intézetek tudományos mun­káját tekintették meg. Opera- és dalest Pécsbánvatelepen Ma este 7 órakor a pécs- bányatelepi Zalka Máté Mű­velődési Otthon opera- és dal­estet rendez dr. Máskát Jó­zsef, Mad ári Melinda és Bán- ky József felléptével. A mű­sorban Beethoven, Csajkov­szkij, Flotov, Rimszkij-Kor- szakov, Erkel, Liszt, Puccini, Kacsóh, Schubert, Bartók, Car- dillo, Tosti és Curtis szerze­ményei szerepelnek. Bevezetőt és zárszót Ivasivka Mátyás karnagy mond. — 9 EZER katasztrális hóidon végezték el a mély­szántást a sásdi járás terme­lőszövetkezetei. — Idrisz BABA türbéjé- mek helyreállítását a jövő héten befejezi a Műemlékvé­delmi Felügyelőség. — ZAMMENHOFF emlék­estet rendez az SZMT Szék­ház munkásklubjában de­cember 20-án 18 órai kezdet­tel a Doktor Sándor Műve­lődési Ház eszperantó szak­köre. ‘ — ÉNEKEK ÉNEKE cím­mel tart irodalmi estet hét­főn 19 órakor a Pécs város Művelődési Házában a pé­csi irodalmi Színpad, ame­lyen mintegy 60 szerelmes vers és ének hangzik el. Az irodalmi színpad tagjain kívül fellépnek még Gyar- mathy Ágnes és Dobált La­jos, a Pécsi Nemzeti Szín­ház művészei. — A BARANYA■ MEGYEI Mezőgazdasági Vállalat a ka­rácsonyi ünnepekre nagy- mennyiségű rántani való csirkét hoz forgalomba. Az Irányi Dániel téri elárusító hely és a nagyipac mellett a vállalat Xavér utcai központ jában is árusítanak. A dolgo­zó nőknek nyújtanak segítsé­get azzal, hogy vasárnap dél előtt is van csirkeeladás. — TÖBB NAPIG tartó ta­pasztalatcserén vettek részt a Mohácsi Bútorgyár szak­emberei, budapesti faipari vállalatoknál. — 3 EZER férőhelyes csi­benevelőt építtetett a kétúj- falúi termelőszövetkezet. — A BARANYA MEGYEI MÉK 74 hold paraj, 80 hold korai zöldhagyma és 25 hold saláta termelésére kötöttek szerződést a tsz-ekkel. így előreláthatólag a kora ta­vasszal mintegy 20 vagon primőr parajt másfé1 millió csomó zöldhagymát és két és fél millió fej korai salátát ér­tékesítenek. Találtak 2 erszényt kisebb pénz­összeggel, 2 íérfi kerékpárt, kisebb pénzösszeget erszény neikü.. egy aktatáskát. A fenti tárgyakét*, iga* zolt tulajdonosuk jelentkezhet a városi rendőrkapitányságon. pécsi bábszínház előadása december 17-én. vasár­nap de. 10 órakor Pécs Város Művelődési Házában (Déryné **. 18. szám). Műsor: Péter és a far­kas. — A kiskakas gyémánt fél* krajcárja. „Megfagy“ az eozin kút! Azt mondják ez idegenek, de mi is azt tartjuk, hogy Pécs a műemlékek városa. Műemlé­keink a hazai és kül földi vendégeik ez­reit csalogatják Pécsre minden év­ben. A Janus Pan­nonius Múzeum ku­tatói és a Műemlék­védelmi Fejügyélö- ség dolgozói sok munkát fordítanak a műemlékek fel­kutatására, azok restaurálására és karban tartásara, Eaeic után értbe- teffíetSy feog® cftrQSl A hideg már be­következett, a hő­mérő lüganyszála nappal is jóval a nulla fok alá esik, a Széchenyi téren közlekedő emberek átfagyva, meteg ka­bátba burkolózva, szomorkodva szem­lélik a farrvh 1 .Vra íté’t eoz>n lóra* Jó volna, ha • bár későn. — d-- - tolnák az 'ip sek a városunk ké­vés műemlékével szemben elkövetett mulasztásukat. S. At értékes műemléket, mint a Széchenyi téren álló Zsofaay eozin kutat a szét­fagyás veszélye fe­nyegeti. Az említett kutat a Parképítő Válla­lat emberei minden év őszén, de min­denképpen még a hideg idő kezdete előtt gondosan, a megfelelő eszközök­kel becsomago’ták és így megszüntet­ték azt a veszélyt, amelynek az érté­kes műemlék a fagy következtében ki >ma téem.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom