Dunántúli Napló, 1961. december (18. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-16 / 296. szám

*m. DECEMBER 1«. NAPLÓ 3 1 pécsi bányászok tanulmányútjai Külföldön 22-en, belföldön 85-en voltak tanulmányúton — Több fizikai dolgozót kellene kü d ni a bányaműveléssel kapcsolatos tanulmányútokra Közismert dolog, hogy a pé­csi szénbányákban . alkalma­zott technológia már nem ugyanaz, mint ötven—száz év­vel ezelőtt. Csákány helyett fejtőkalapácsok, lóvontatás he­lyett mozdonyok és gumiszala­gok kerültek a föld alá, s még nagyon sok mindem. Merész­ség volna azonban azt állítani, , hogy minden, rendben van és a legmodernebb, leggazdaságo­sabb technológia uralkodik bányaüzemeinkben. Sofctmszin te megváltoztathatatlan vala­minek tartották a meghonoso­dott bányaművelési eljáráso­kat, s ezen különösebb csodál­kozni való nincs is, hiszen a műszaki dolgozók nagy része, a fizikai dolgozók pedig szinte kivétel nélkül , csali a pécsi bányákat ismerik, Bőt a fizikai dolgozók többsége csak a saját üzemét látta és ismeri. így nyilvánvalóan, nem könnyű előrehaladni a techno­lógiai kérdésekben, az új dol­gokban. Nem új dolog az, hogy a ta­nulmányutak és tapasztalat­csere-látogatások minden eset­ben meghozzák gyümölcsűket és az a kiadás, amibe egy-egy ilyen tanulmányút kerül, bő­ségesen visszatérül. Ennek igazságával a .pécsi tröszt ve­zetői is tisztában vannak és éppen ezért 1961-ben különös gonddá! foglalkoztak a tanul­mányú tak és tapasztalatcsere- látogatások megszervezésével. A tanulmányutak elé követel­ményként állították, hogy kap­csolatiban legyen valamely mű­szaki fejlesztési problémával, S az esetleges fellhasznáJlható- eá-g mellett járuljon hozzá a résztvevők továbbképzéséhez, látókörük bővítéséhez és a ta­nulmányutak témái lehetőleg átfogják a tröszt üzemeiben előforduló szakterületeket, mint a művelés, előkészítés, gépészet, sfcb. Vegyük sorjába • tanuknányutakat! A pécsi tröszt dolgoz* kö­zül 22-en vettek részt külföldi tanulmányutakon, konferen­cián, vagy nemzetközi ipari vásáron. A Szovjetunióban, NDK-ban, Letngyetórszágban, Csehszlovákiában és Ausztriá­ban jártaik. Téma szerint: tí­zen a kutatása osztály problé­máival, öten a szénelőkészítés­sel kapcsolatban és ketten ipari vásáron vettek részt, a geológiai, gépészeti és bánya­művelési problémákkal egy- egy fő foglalkozott. Érdemes ezen elgondolkozni egy kicsit! \ bányamüve'és és a gépészet sokkal nagyobb megbecsülést igényelne a tanulmányutaknáL Persze fontos kérdés a kuta­tási témákkal való foglalkozás, s talán Itt vannak a legna­gyobb eredmények is. Többek között szoros kapcsolat épült ká a freibergi egyetem bánya- műveléstam tanszékével és összehangolt kutatási tervet dolgoztak ki a gázkitörések le­küzdésére. Az élért eredménye két közösen értékelik, ami nagyban hozzájárul a munkák eiőbbreviteléhez. Ugyancsak a tanulmányutak tapasztalatai alapján épül ki a su jtólég- biztonságos kísértetekre alkal­mas kísérlett telep, a robbantó táró és a laboratóriumi szer­vezet. A többi külföldi tanul­mányutak te mind hasznosak voltak és nagy részük tapasz­talatai alkalmazhatók az itte­ni viszonyok között Ami a hazai tapasztalatcsere látogatásokat illeti, jóval töb­bet lehetett vo3m termi, mint amit tettek. összesen 85-en jártak más üzemben vagy hazai trösztnél ebben az esztendő­ben. Ez esetben már kedve­zőbb a kép, me#t a résztvevők túlnyomó többsége (62 fő) gé­pészeti és bányaműveléssel kapcsolatos tapasztalatcsere- látogatáson vett részt Tanul­mányozták a komlói üzemek­ben megvalósított távirányítá­sú szellőztető berendezéseket, az automatikus aknaJdsaoigáló berendezést, a Légsűrítő távira nyitását és hangszigetelését. Több bányagépet gyártó üzem­ben is tettek látogatást a szak-1 emberek. A bányaműveléssel kapcsdaftos látogatásokat első­sorban a saját üzemek kozott bonyolították le, megismertet­ték egymással a gépi jöves/- tést, a fémtómok alkalmazását, a koncentráció kialakítását, stb. Jártak ezenkívül a komlói, a tatabányai és á dorogi trösz­tök üzemeiben bányaművelés­sel kapcsolatos tapasztalatcse­rén, A tanulmányutakkal és ta­pasttatetesere-látogatásokkal kapcsolatban meg lehet állapí­tani, hogy azok céljukat elér­ték és gyakorlati eredmények­kel, de jelentős mértékben a műszaki vezetők szemléletének a megváltoztatáséval járultak hozzá a műszaki fejlesztési eredményekhez. Vannak per­sze negatív tanulságai te ezek­nek a tapasztatotcsere-utak- nak, A tanulmányutak tervezése sok esetben későn történt meg és nem vették figyelembe az összes lehetőségeket S talán leglényegesebb az, hogy ezek között a tanulmányutak között kevés volt a bányaműveléssel és a gépészt! problémákkal kapcsolatos tanulmányút vala­mint kevés fizikai dolgozó ka­pott helyet az. ilyen utazáso­kom Ebből adódik az, hogy a jö­vőben sokkal ala^osabäse heil előkészíteni a tanúiményutakat és előre ki­dolgozott tematika szerint kell meghatározni a külföldi és bei­A lottó nyerőszámai A Sportfogadási és Lottó­igazgaíósag tájékoztatása sze­rint az 50. játékhétre 4 122 053 darab lottószelvény érkezett be. Így egy-egy nyerőosztály­ra 1545 769 forint jut. A kun- hegyesi járási művelődési ház­ban megtartott sorsoláson a következő nyerőszámokat húz­ták ki: 14, 53, 65, 74, 82 A roass időjárás ellenére is földi utak célkitűzéseit. A ta­nulmányutak kiválasztásánál tekintettel kell lenni azok gya karlati felhasználhatóságaira és éppen ezért növelni kell a bányaműveléssel kapcsolatos tapasztalatcserék szarná' amelyben nagyobb lehetőséget kell biztosi tani a termelésben közvetlenül te résztvevő fizikai dolgozók részére. A tanulmány utak résztvevőit időben kell kijelölni és részükre megadni a tanulmányút célját és a ta­nulmányozandó kérdéseket. Csakis így, ilyen előkészítés alapján lehet még gyümölcse zőbb egy-egy külföldi, vagy belföldi tanulmányút. (G. L) Kiril Kondrasin Pécsett A Pécsi Szimfonikus Ze­nekart vasárnapi és hétfői koncertjén a világhírű szov­jet karmester, Kiril Kond­rasin vezényli. A neves ven­dég már városunkba érke­zett és megkezdte a próbá­kat. Ez a rendkívül rokonszen­ves művész 1914-ben szüle­tett Moszkvában zenész csa­ládból. 1931-ben iratkozott be a Moszkvai Konzervató­rium karmesterképző tan­szakára Még növendék amikor kinevezték a moszk­vai Staniszlavszkij Színház karmesterévé. Tanulmányai­nak befejezése után a Le­ningrad! Kis-Operaház kar­mestere lett. 1938-ban az el­ső nemzetközi szovjet kar­mester-versenyen oklevelet nyert, öt évvel később fog­lalta el az őt valóban meg­illető helyet: a Moszkvai Nagy-Színház karmesteré­nek hívták meg. 1956-ban, miután sók si­kert aratott már a legkitű­nőbb szovjet szimfonikus zenekarok élén is, a Moszk­vai Filharmonikusok veze­tő karmestere lett. Vendégszereplései során végigjárta a népi demoKra- tikus államok fővárosait és átütő sikereket ért el koreai, kínai, angliai, olaszországi, kanadai, valamint U3A- beli zenekarok élén ts. Pécsi műsorán két Mozart- mű (a „Prágai” szimfónia, valamint az Esz-dur zongo­raverseny. Antal István tol­mácsolásában), továbbá a modem szovjet zene leg­kiválóbb képviselőiének. Sosztakovicsnak I. szimfó­niája szerepel. A SALEMI BOSZORKÁNYOK Tisztes eredménnyel zárják az évet a siklősnagvfalusi szövetkezetben NAGYON SZÉP remények­kel és tervekkel kezdte a kö­zel hétezer holdas siklósnagy- falusi közös gazdaság az idei esztendőt. És most, néhány héttel a zárszámadási közgyű­lés előtt a szövetkezet vezetői gondterhelten hajóinak a szá­mítások és a kimutatások fölé. Köztudomású, hogy a siklós- nagyíalusi szövetkezetei nemcsak az aszály, hanem a pusztító jégverés is sújtotta a nyáron, és számba véve az Als ő szentmárt orrnál, Óiddal, Egyházasharasztival és a kör­nyéki pusztákkal ez év elején egyesült termelőszövetkezet közel yplencszáz tagját — nem maradhat el a kérdés: mi lett volna ezzel a sók emberrel, ha egyedül, magánosán akartak volna megbirkózni a jég és az aszály okozta veszteségekkel? Az embernek önkéntelenül is eszébe jutnak azok á sza­vak, amelyeket Kádár elvtárs alig két hete mondott a cse­peli munkás gyűlésen: „...Ha nem lenne szocialista mező­gazdaság, az idei »aszály miatt az egyéni parasztok tízezrei mentek volna tönkre úgy, hogy tizenöt évig sem tértek volna magukhoz. Most pedig mint termelőszövetkezeti tagok nem mennek tönkre, együtt dolgoz­nak... Ez pedig az átszerve­zés, a szocialista mezőgazda­ság első nagy vizsgatétele és eredménye..." Ez az igazság Siklősnagy- faluban is. Ha a szép remé­nyek nem is váltók be ez év­ben — hiszen a szövetkezet körülbelül tizennyolc-hűsz fo­rintot tud osztani a tagoknak I A tervezett haimfne forinton ' felüli munkaegység helyett — de egy ilyen súlyos, elemi ká­rokkal bővelkedő esztendő az­előtt is esztendőkre tönkretet­te volna az egyéni gazdákat — Nézze, én emlékszem — mondja Ambrus Lajos — 1923- ben volt itt egy nagy vihar. Sose felejtem el, júliusban tör­tént egy vasárnap, de utána itt mindenki éveikig nyögte azt a jeget. Pedig akkor nem is es­tek ilyen nagy jegek, meg aszály se volt, meg kávétele­sen nagy termés ígérkezett... Ha megszámoljuk, hogy itt ál­talában a legtöbb a tíz holdas gazdaság volt az átszervezés előtt, és ha azt nézzük, hogy egy tízholdas gazda hogyan osztotta be a földjét, és abból mennyi lett a tiszta jövedel­me, bizony meg kell mondani, hogy a szövetkezet valósággal „megmentette” a parasztokat... Most is lesz annyi tiszta jöve­delem, így jégveréssel meg aszállyal együtt, mint jó idő­ben a nyolc-tíz holdas egyéni gazdáknak általában volt... MIT MOND a falu néhány egyéni gazdája közül Grusz Károly? — Nézze, engem leterített ez az év. Nem maradt tiszta jövedelmem úgyszólván sem­mi. Kukoricából csak tized­annyi termett, mint tavaly, de másban se jobb a helyzet. Örülök, nagyon örülök, ha úgy ahogy átvészeljük és majd kiheverjük ezt a rossz évet... őszinte ember vagyok én, az az igazság, hogy több jut a szövetkezeti ékítek. A szövetkezeti tagok eas év­ben mintegy háromszáz mun­kaegységet dolgoztak átlagban fejenként, ami még a húsz fo­rint körüli munkaegységgel számítva is tagonként — át­lagban — hatezer forintot je­lent Ehhez hozzá kell számol­ni a kukorica harmados és a takarmányrépa feles művelé­séből eredő jövedelmet és a háztáji gazdaság ez évi hoza­mát A tagságnak a pusztító időjárás ellenére is összesen 37 és fél vagon kukoricát ad­tait ki harmados művelés fe­jében. Az idei esztendő nem úgy sikerült Siklósnagyfaluban, mint ahogy azt tervezték, de a tagság is a valós helyzet alapján értékeli az eredmé­nyeket Olyan időjárás mel­lett, hogy egy hold földről alig taíkarítottak be három- négy mázsánál több kukori­cát — a magángazdaságok évekig nem tudtak volna talp- raállná. S ha beleszámítjuk a tagság egy részének fegyel­mezetlenségét — már jobb is lehetne ez az év. Az évet ha nem is rózsásan, de tisztes eredménnyel zárják, és a kö­vetkező év ismét a nagy remé­nyek és a nagy tervek — min­den bizonnyal a nagy ered­mények esztendeje is lesz. HOGYAN is mondta Kádár etvtáms? .. Most pedig a ter­melőszövetkezeti tagok nem mennek tönkre, együtt dolgoz­nak ...* És ez nemcsak a sók- lósmagyfalusi szövetkezet csak­nem kilencszáz tagjának a lét- biztonságát jelenti, de a szo­cialista mezőgazdaság, a kö­zös gazdálkodás rendíthetetlen fölényét és biztonságát is. 1 MINTHA egyre «záporodé példák mutatnák, hogy korunk legégetőbb problémái a leg­hatásosabb és a legizgalma­sabb módon a dráma műfajá­ban nyernek ábrázolást. Az irp dalmi műfajok közül a lírá­val, de a regénnyel szemben te mintha a színház (és általa a film) lenne a modem em­ber gondjainak, érzés világának legmegfelelőbb művészi kife­jezési formája. A színház az a hely, ahol a mai közönség a leghamarabb talál azonos hűl lám hosszra az alkotóművész­szel; a dráma az a műfaj, — amely korunk életének leg­valóságosabb művészi tük­re. O’Neilltől Brachten át Vis nyevszkijig tudjuk sorolni — azoknak a nevét, akik ennek a műfajnak nagyhatású mo­dem képviselői. A mai ameri­kai irodalom is leghaladóbb, legegyetemesebb alakjait a színház tájékáról küldte a vi­lágba. O’Neill és Thorton Wil­der után, Tennessee Williams nemzedéktársaként, de mind­hármuknál átfogóbb és prog- resszívebb megfogalmazású mondanivalót fejeznek ki Art­hur Miller drámái) A jelenleg negyvenhat éves író nem ismeretlen a magyar közönség előtt. A második vi- 1 lágháború után kibontakozó ; drámaírói pályájának három 1 alkotását.- az Édes /iawn-at, Az ügynök halálát, a Pillantás a hídról, és A salemi boszorká­nyokat már játszották hazai színpadon, s a közelmúltban megjelent magyar nyelvem egyik korai regénye, a Gyújtó pont. Miller hagyomány tiszte­lő, szabadság© t-fél tő, huma­nista író; nem forradalmár; de a kor problémáinak becsüle­tes végiggondolása szükség­képpen elviszi az emberért va ló aggodalomig és az életben való hitig, addig a felis­merésig, hogy az ember élet­re, szabadságra boldogságra, és nem rabságra és halálra született Jellemző ez a mon data: „Az író ugyan nem vál­toztathatja meg a világot, de nem fogadhatja el olyannak, amilyen." Miller A salemi boszorká­nyok-at 1952-ben írta, abban az időben, amikor az ameri­kai hidegháborús hisztéria felszított légkörébe» az írót te megidézik az Ameri kaelle- nes Tevékenységeket Vizsgá­ló Bizottság elé, a kommunis­tákkal való szimpatizáld vád jával. így ír erről a korról Miller: „Döbbentein vettem észre, hogy emberek, aldlket évek óta ismertem, köszönés nélkül mentek el mellettem... Mindez ott rejlik A salemi bo szorkányok sorai mögött.sí A modem, formabontó kí­sérletezéstől sem idegen író ezúttal nagyonis hagyomány- hű kereteket és egy XVII. századi történetet választott napjainknak szóló mondandó­ja kifejezésére. Miller a gon­dolat, a mondanivaló modern Ségével hat, és nem sziporká­zó színpadi ' őttetekkei, nem a többidejűséggel, narrátorok kai és forgószínpadokkai. íme, hagyományos forrnák között, történed sniBöher», kosztü­mös figurákkal Is lehet kor­szerű színházat játszani! — ez a darab talán legelső ta­nulsága. 1962-ben vagyunk, egy ame­rikai kisvárosban, Salemben. A helységben híre terjed, hogy „az ördög belebújt a lányok­ba”, földöntúli kísértetekről suttognak az emberek. Az egy házi és világi hatalom csakha­mar elküldi embereit, hogy felderítse a boszorkányságot, kiűzze az emberekből az ör­dögöt. A hatalom „igazságke­resése” azonban maga az ör­dögi praktika, tulajdonkép­pen ez idézi fél a gonoszság démoni szellemét, ez kelt ha­ragot és gyűlölséget az embe­rek között A gonoszság eléri John Proctor házát te. Proc­tor bűnös ember, de, ember, őszinte bűntudattal és tiszta természetességgel. Tragikus utat jár meg a darabban. — Előbb megcsalja feleségét majd őszinte bűntudatot érez, már-már a hamis tanúzást is vállalja, de végül megtagad­ja az árulást * inkább a halált választja, mintsem más embe­rek pusztulását segítse elő. Miller története példázat Salemben nincsenek boszor­kányok, de boszorkányperek Salem óta te vannak. A bo­szorkányüldözés mesterei min dig a zsarnok hatalom meg­szállottjai. áldozatai pedig az igaz, tisztaszí vú, egyszerű emberek. A pécsi előadás rendezője, Lendvay Ferenc nagy bizton­sággal állította színpadra Mil­ler művét A szerelmi törté­net elhanyagolásával Proctor emberi drámája áll a közép­pontban. Jól kidolgozott rész letek, és a nagy egységek, egy- egy felvonás átgondolt zárt megkomponálása jellemzi az előadást. Lendvay sikerrel valósította meg a históriai té­ma, a jelmezes történet a ha­gyományos szerkezetű dráma modem, korszerű előadását A hangsúly a darab gondolati tartalmán, és nem a látványos ságon, a ki-bejárkáláson, a kül sőséges cselekvésen van. Be­szélő alakjait mindig előtér­be hozza, a környezetet vi­szont állóképpé nrerevfti. Ä mozgalmasságnak m m látszó tagos hiánya eredményt!! vi­szont a darab feszült helyen­ként nyomasztó légkörét. Az állandó díszletei eme kkel meg konstruált, komor gerendák­kal beácsolt négy színpadkép, — s az olyan apróságok is, mint a rivaldafény és a súgó lyuk kiiktatása — csak fokoz, za a játék atmoszférikus ere­jét A Jóba Proetort alakító Tornának Nándor átgondolt játéka a figura igaz emberi mélységét tárja fel, (Csak még tisztábban kellene beszél­nie). Szinte a balladai hősök, tragikus következetességével zuhan a saját maga fölkavar­ta örvénybe, de pusztulása az igazi emberi értékek védel­mét szuggerálja. A féleségét, Elisabeth-et alakító Spányik Éva inkább az alak meleg asz- szonyiságát, mint a komor, fa­gyos igazságokat hirdető em­bert adja vissza Proctor sze­retője, Abigél, (Margittay Ági) alighanem az író szándékánál halványabb szerepet kap az előadásban. Jólesóen figyel­tünk fel Hale tiszteletes sze­repében Iványi József játé­kára. Láthatóan legapróbb mozdulatait te célszerűen ki­dolgozta, gesztusainak értel­me van, s biztonsággal oldot­ta meg az alak belső, lelki változását te. A DARAB népes szereplő­gárdát mozgat. A leegyszerű­sített Játékstílusban, a való­ban együttes játékban vau valami, ami az évad elején Pécsett vendégszereplő len­gyelek Pacsirta-előadására em lékeztet. Örömmel látjuk, hogy az Ores teatralitás az epizodistáknál te lekopott és a darab szereplői kivétel nélkül mértéktartóan és alkal­mazkodással simulnak az együttesbe. Arany Kató. (Re­becca) Mátray Mária (Putman né), Móricz Lili (Tiituba), és Bánffy György (főbíró), Szabó Ottó (Parris tiszteletes) játé­kára külön is fel kellett fi­gyelni. Lendvay Ferenc ren­dezése eltüntette a „kis” és „nagy** szerepek közti kü­lönbséget, európai igényű és színvonalú, modem előadás­ban adta vissza Miller drá­máját ! vtn ' Tüskés Tibor I Miller drámáié n Pác*i ^tinházhem

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom