Dunántúli Napló, 1961. december (18. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-24 / 303. szám
P écs forradalmi múltjára büszke veteránok hozták el a Janus Pannonius Múzeum munkásmozgalmi és helytörténeti osztályára a pécsi Munkás cimű szocialista napilap kiadásában, 1921-beii megjelent „Munkás-naptár” eddig egyetlen példányát. Pécsett és Baranyában a tanácsköztársaság bukása után két évvel is — az akkori nemzetkön helyzetet. kihf,sziláivá — folyt a forradalmi munkásosztály szfervezkedéseés a marxista propaganda A négy-' ven éves munkás-naptár a tanú;:'. Pírnak, hogyan éltek: hogyan gondolkoztak,’ miről be- •sii r-k 1921-ben a pécsi ék. '.»túr az első lapon a_ szerit ■ oa éráefe'cs megjegj'zését n -.aljuk. „Az időjárásról s öv~endölések idei nap- r . ól is kimaradlak — ■ — Sok etílársunk írta, újra t. yuk bele,^ mi n leltük, inert ma is ámításnak tartjuk üli a .. gnsoids terjesztői ‘ra- ! k, s így term„f~nszerű- :í tudatlanságnak etlsnsé■ naptar egésze bizonyít- ■ ja, hogy ezek nem üres r-.ak. A haptár-oldalak ■utáni i -odaírni részijén •• elsőnek ", - . cs József „Lepy lázadó” Című versét olvashatjuk.- .irta ezután Tolsztoj . Leó- •r . { ,A kislányok okosabbak, ti:in; a véiieniberek" című elr l elését, majd Marst és En- g : ■ művébeü „A- kommunistái kiáltványából” n „Tiur- zsv es proletár’’ című'fejeze- tc rözlik. 'tódekes, párbeszédes for- n-. ! án irta meg nézejeit a nevelésről Jászt Oszkár „A mai nevelés és a jövő .nevelése” című írásában. Apa és fiú- beszélget. Az apa kételkedő ipart .‘„eá'vaJ a fiú forradalmi lelkesedését állítja szembe. A fiú szavaiból: „Ha majd az egész társadalom veszi kezébe a gyermeknevelés ügyéi, há a klastromok és katonai nevelő Intézetek parkjaikkal és érdeilfkel a gyermekköztársaságok birodalmává alakultak át, modern természettudományos szemléletű, jól fizetett pedagógusok vezetése alatt: vájjon csakugyan félteni kell-e majd a szocializmus gyermeknevelését és fognak-e vágyni az emberek a lelencház, a pone-ok (nevelők), cselédek, konyhák, nagyságák és apácák mai nevelése után?” Mai ifjúságunknak a mondat befejező része már alighanem kínaiul hangzik. Ne is magyarázzunk, a gyermeknevelés itt felsorolt „intézményeiről”, a mai felnőtteknek még van tapasztalatuk. z egészségügyi felvilágo- •ÍA sítás sem maradt ki a naptárból. Dr. Dalmady Zoltán „Szoptatás, tej” címmel a fit - anyákat oktatja, s közbe ámos, a szoptatáshoz fű. ..ű babonát oszlat el, pél- dáu. azt, hogy „a szopta^ nő . lelki tulajdonságé! “a tejfel együtt átmennek a gyermekbe.” Kari Kautskytól „Az Oske- resztény község” című tanulmányt közűik, Walter Crane- tóí a „Művészet és szocializmus” címűt. Utóbbi többek közt így ír: „A közös tulajdon nemcsak annak állaná útját, hogy a természet szépségeit egyesek nyereségvágya zsákmányolja ki, de ellenállana annak is, hogy művészemberek géniuszát a jövedelmezőség tántorítsa el útjából.” Hermann Ottó „A halál odra” címmel a kávéházakról és csapszékekről, mint a tüdővész fertőző gócairól írt cikket a naptárba. Rendkívül tanulságos dr. Doktor Sándor két cikke. Az ’ egyikben orvosként „A prostitúcióról és a ragadós nemi bajokról” Ír. „...ez qz elterjedése, állandósága, ’formája ■a prostitúciónak — írja többek 'ltözt — melyet a töltés rend fejlesztett ki, sem a múltban- sdha nem volt, sem <i töltőben nem maradhfft fein, mjJiéVift a tőkés rend össm- oniHk.” Majd ‘eljut a következtetésig: „Csák a szocialÁp- 'Kátus: a munka és a nő felswI- búdi'ása szabadítja meg a társadalmat a prostitúciótól éjja betegségektől.” Éhekben .Sa lás 14 éves koráig mind. De a köz költségén/” „ ... és tanítson dolgozni is az iskola, saját földjén és műhelyeiben, ahol értelmes gazda és iparos segítsen a tanítónak.” „Felsőbb iskolába pedig az menjen, akinek arra van tehetsége is, vágya is, nem akinek a papája gazdag, de esze nincs.” Most, negyven év után kezdtük meg következetesen ezeknek a követeléseknek a végrehajtását. A naptárban találjuk La- mennais „Szabadság” című írása mellett Ady Endre ;,A proletárfiú verse” című költeményét, majd Révész ‘Béla „Szocialisták” című elbeszélését. ' Közli a naptár c ezenkívül Mafehlevski Iván „Az agrárkérdés és á vüágforrad' lom” című cikkét, s valószínűleg a páti társzerkesztők valamelyi- itóhek szatirikus “kis „alánétól „Ha ő írtj élné” címmel. Tartalma annyi, hogy ha Krisztus élne, a tőke képviselői újra keresztrefoszíuptnék Pilátussal, mert lazításával zavarná, üzleti ügyéiiiet., ., , Z> efe.ieyésúi kofnmentár.g . nélkül, de nyilvánvaló 1 politizáló szándékkal közölt- 8 táblázatokat találunk, .«melyekből . többek között még-, tpcljuk, hogy kik Baranya ezér holdon felüli földbirtok kosai, hogyan alakult a szervezett munkások száma, mekkora földbirtokai vannak az egyháznak. J5gyik táblázat a nemzeti Vagyönmérleget közli. A tiszta netnzeti vagyon 41 520 589 373 korona. Megjegyzés: „Ezt a tiszta nemzeti vagyont a magyar kapitalisták teljesen elherdálták, sőt, mint jó fiúkhoz illik, sokmilliós adóssággal cseréitek fel." Erdekességszámba mennek még a hirdetések is. Egyikben I például a Pannónia Sörfőző 1 Rt. aizál1 dicsekszik, hogy I „újabb építkezések és bérén- I dezések folytán” éyl 168 000 1 hektoliter sört tudnak főzni. 3 (Ma a Pécsi Sörgyár kétszer- tg, ahhyit, 327 500 hektolitert, tér- Sí mel évente.) A negyven év előtti Pécs életét ismerhetjük meg a Munkás-naptár egyetlen megtalált példányából. így éltek, ■harcoltak, álmodoztak akkor a munkásmozgalom .harcosai, dr. Doktor Sándor és elvtársai. Nem kell szégyenkeznünk. Harcukat folytattuk,, álmaikat jórészt valóraváltot- tuk. Kivételes, nagy tehetségű emberre emlékezünk — meglehetősen méltatlan és prózai körülmények között — a RÖVIKÖT Nagykereskedelmi Vállalat pécsi igazgatóságának egyik szerény — asztal hátán asztal — irodájában. A tanú — dr. Winis Nándor. Ősz, vadócosan kócolt haj, fehér bajusz, zwicker, csokor nyakkendő, de ami leginkább jellemző rá — nagyon ritkán lehet hallani valakit, aki ily szépen, ilyen „magyarul” beszél. Akire emlékezünk — bár évforduló hiányában — József Attila. — Igen, három évig, 192? és 1925 között mindennapos baritok voltunk — emlékezik numiii wihihwhmti A „tanú“ Attilától fi.z-mnwe.ii.im, szavakban már, nem a gyógjÉ tó orvos, hanem az egész táj •»ydalpm 'gyógyításán fáradni kommunista szólal meg. Mj silj, trA községi önkormáim zat” című cikkében a váll ás fglu közti- különbség mejj- szüntetéséről szól: „A váréiban nem a főutcára, meg\a főterekre, hanem a külvárosokra, vidéken a'falura és a falusi dolgozók útjaira k<Hl több költséget fordítani.” „Az önkormányzat községi politikája ... felkarolja majd a falut és a. városban a külvárosokat, ahol a dolgozó nép lakik,” Ebben a cikkben kitér az iskolarendszerre is: „Iskolát pedig a dolgozó népnek keli jót futtatni városban és falun.” „Legyen minden dolgozó embernek annyi keresete, akár pénzben, akár terményben, amennyi a csaláfy fenntartására kell, ne szorítsák rá a gyereket is kereső munkára, hanem legyen isko— Tudod Pisti, ez a háromnapos karácsony jobban jött volna a szünidő után. némi malidéval az ősz „tanú”, és csak pillanatokra hagyja abba az emlékezést, hogy egy-egy apró gondolatot a helyére tegyen. — Tud ja, nagyon szubjektív mindaz, amit én József Attilává! kapcsolatban mondhatok. A? egyetemi könyvtár' isztvise'.éy- voltam akkor Szegeden, Attila pedig francia-magyar szakos hallgató volt. Ha jó! emlékszem, Móra Ferenc küldte hozzám, és az első nap azzal állított be, hogy hallotta, miszerint én modern gondolkodású ember vagyok, aki nincs megelégedve az akkori helyzettel. -. — Gyorsan megbarátkoztunk. Minden nap nálam volt, hozta a verseit kéziratban. Én elolvastam, mert nagyon tehetséges embernek tartottam az első kéziratok után, de rendszerint össíe- vesztünk. Nagyon sokszor úgy rámvágta az ajtót, hogy azt hittem, kiszakad a fetl- ból, de másnap megint csak beállított Rendszerint a versek miatt vesztünk össze. , ö azt mondta, hogy az az igazi költészet, amit ő művel, én pedig azt állítottam, hagy minden irodalmi munkának szépnek is kell lenni, ó erre mindig csak azt válaszolta, hogy a valóságot kell leírni, és ő csak ilyen lehet, amilyen... — Milyen volt? Dr. Winis Nándor elmosolyodik. — Milyen? Mindig dühös. Makacs. Egyszer-kétszer mond tam is neki, hogy te Attila, te nem tudsz nevetni. Persze Gyarmatáru Dib Mészáros Ferenc Goa felszabadult. Ujjong a nép. És sorra szabadulnak fel a gyarmatok. Az egykori fehér foltok helyén, a gyarmatbirodalmak helyén szabad, független országok építik az új életet. És a temérdek kincs, ami a gyarmatokról a gyarmattartók kamrájába ömlött, most a valódi gazdát, a népet gazdagítja. Közismert figurák • Rainier nővére egyébként 41 éves elváh asszony, akinek előző házasságából három gyermeke van,.Mielőtt fivére elvette Grace Kéllyt, ő volt a hercegség „első hölgye”. E rang elvesztéséért úgy látszik most alaposan bosszút állt, amikor hozzáment fivérének ellenfeléihez. HÍRVERÉS AMERIKAI PÉNZEN Ngo Dinh Diem, Del-Vietnam hirhedt karmányelnöke Jelenleg az Egyesült Államokban sem élvez már akkora népszerűséget, mint valaha. Kiderült, hogy Diem az Egyesült Államoktól kapott segélyösszegek felhasználásával megbízást adott egy washingtoni reklámirodának, hogy népszerűsítő kampányt indítson mellette:' Mint a költő mondta: forgolódnak a gyarmatbirodalmak, sőt legtöbbjüket már ki is vetette az állásából az idő. És mit olvasok én az egyik boltban. Az árleszállítást hirdetik. És itt gyűjtőfogalomként ezt látom: gyarmatáruk: füge, narancs, citrom, kakaó, kávé. Igen így volt valamikor. A kis falusi fűszeresnél is így volt kiírva: gyarmatáru. De azóta ez a gyűjtőfogalom már elavulttá vált, hisz az egykori gyarmatok döntő többsége ma már szabad ország. A lexikonokban is még így említik a kakaót, kávét, narancsot: gyarmatáru. Az idő halad. A lexikon régi. Haladjunk mi is az idővel. Töröljük ki a szótárunkból a többi elavult szóval együtt ezt is: gyarmatáru. ő mindenre ellentmond« ilyen volt a természete. El is azt válaszolta, hogy ő i ban a társadalomban cs dühös lehet. Hiába mondta hogy az én apám is ura* cseléd volt, és tízéves 1 romig kisbojtárosikodtam, Attila hajthatatlan vol Egyszer elhozott hozzám e kéziratot... — Melyiket? — A Háromkirályokat. 1 olvastam, és csak arm; mondtam neki: Attila, semmit sem írtál volna e dig, és ha ezután sem írr semmit, ezzel a verssel a kor is bekerülnél az iroc lomtörténetbe... Bízor rendkívüli tehetség ve Igaz, hogy tele emberi hit val, makacssággal, dühvei, minden sora a nagy teh< ségről vallott... Nekem n gyón fájt, amikor hoss évekkel később a halálhíi hallottam... — Mikor találkozott ve utoljára ? — Abban az Időben, an kor kicsapták az egyetemn És én azt hiszem, hogy ne Horger Antal professz miatt, hanem a Tiszta szí vei című verse „sértett meg az egyetemi törvény két Akkoriban az egyeter ről azonnali hatállyal el tan csotnl csak akkor lehet« valakit ha „nem ütötte m< a hazafias mértéket". Íí járt Szegeden egy franc szakos tanár Is, dr. Karl L jós... Én személyesen Isme tem Horger Antalt Nyelv szeti professzor volt Bará ságos, rendkívül képzett er bér, nem hinném, hogy feni akadt volna AtUla fiatal' kilengésein... A nagy tehetségű embi tanúja szelíden néz, ingatja fejét és még kutat néhár emlékforgácsot — Lázadó ember vol örökké lázadó, öt—hat évv. volt fiatalabb nálam, és tu« Ja, hogy sokszor csaknem 1« szidott a saját szobámba] ha nem adtam neki valam ben Igazat... és nekem méf is tetszett, én mégis Szere tem... Hogy mikor talá koztam vele utoljám? Látji nem is tudom. Amikor s egyetemről eltanácsolták, te lem is elmaradt El se búcsú zott... Dr. Winis Nándor szint bocaánatkérőcm széttárja kezét, mintha röstelné, hog csak ily keveset tudott meg őrizni a nagy költő emléké bői, és búcsúzóul csupán eny nyit mond: — Ilyen ember yolt Attll, ...én Ilyennek ismertem. (—v) — Döntöttem. Meg fogom :ndí,ni Csorvás Lajosnak, r, így korrupt fráter. Ez kö- t ,ességem. Hét és fél éve i.Oígozom a keze alatt s hét e :e tudom, hogy korrupt. Hat éve tudom, hogy panamista. ( ive tudom, hogy a népha- lalom ellensége. Holnap elé- v állok s azt fogom mondani: mélyen tisztelt Csorvás kartárs, a lelkiismeretemnek tartozom azzal, hogy a szemébe mondjam; ön egy korrupt fráter. Meg tud-e vajon szólalni? S ha igen, mit fog mondani? — De miért éppen én? Mi vagyok én? Az emberiség élő lelkiismerete? Vagy isten ostora? A vállalatnál mindenki ismeri Csorvást. Senkinek sincs jobb véleménye róla. mint nekem. Sőt. Bauer szerint közönséges gonosztevő. Igaz, hogy ő nyolc éve dolgo11 i zik a keze alatt, jobban ismeri. De akkor mért nem szólt Bauer? sti — .Persze,- nem egészen mindegy. Mert ha Bauer mondja ki az ítéletet, öt rúgják ki, nem engem. Ez kétségtelen. De ez az éremnek csak az egyik oldala. Mert ha az ítéletet Bauer mondja ki, nem én leszek a hős, hanem ő. Kirúgva lenni nem jó dolog. De hősnek lenni annál jobb. Egyszer az életben mindenkinek illik hősnek lennie. Mi van hátra még nekem? Tizenöt év? Húsz? Jövőre úgyis nyugdíjba megyek. — Jövőre nyugdíjba megyek. Ha arra gondolok, hogy ez a nyavalyás CSorvás fog búcsúztatni, nagyképűen, álszent mosollyal az arcán, s a kezemet fogja szorongatni azzal a kezével, amelyhez annyi tisztátalan ügy tapad, tóaiűfut n hátamon a hideg. — Bauernek van igaza. Sajnos, * jónéhány korrupt fráter szennyezi a társadalom tis zta vizét. Mire megyünk azzal, ha közülük egynek a szemébe vágjuk az igazságot? Semmire. Egy csepp a tengerben. S miért éppen Csorvás legyen áz az egy? De mondjuk, hogy jó, Csorvás legyen, valakinek lenni kell. De mért éppen én vágjam a szemébe7 A. formán még gondolkoznom kell. „Mélyen tisztelt Csorvás kartárs, ön egy korrupt fráter — az már bizonyos, hogy ezt fogom mondani. A kérdés csak az, hogy utána mit csinálok? Megvárom-e, amíg felel valamit, vagy — ami talán mégis helyesebb — szó nélkül sarkon fordulok és kimegyek a szobából. Emelt fővel, egyenes derékkal. — De mit csinálok, ha beperel? Mert amilyen becstelen alak, erre is képes. Az igazságot nem könnyű per- | rendszerűén bizonyítani. ; ügyvédet fogadhatok. Nem | oicsó mulatság. S mialatt én \ a bíróságon rostokajok, — * Bauer, ez a gerinctelen, hitvány fráter, a strandra megy azzal a magas, vörös nővel, akivel a múltkor is láttam. És este tizenegykor, amikor a nő elment tőle, felhív te-, lejönön és megkérdezi, hogy megnyertem-e a peremet Csorvás ellen. — Vannak helyzetek az élet ben, amikor nem hallgathat az ember. Mitől Javuljon meg a világ, ha senki sem lát hozzá, hogy megjavítsa? Mitől térjen észhez az esztelen, mitől legyen becsületes a becstelen, gerinces a gerinctelen, ha senki sem szól, ha senki sem meri kimondani az ítéletet, akár önérdekének ártalmára is? Most azonnal! Nem várni, nem gondolkozni! Igen. Oda- állok és a szemébe vágom: Bauer, maga egy hitvány, opportunista! TAB1 LÁSZLÓ A I l A FÉNYKÉPÉSZ HETEDIK AUTÓJA Utóbbi időben támadások hangzottak el Londonban Margit hercegncíés férje, á nemrég nemesi rangra emelt Töny Armströing* Jones, új nevén Lord Snowdon ellen. Ez azonban úgy látszik nem zavarta ■ a házaspárt és nem késztette őket szerényebb életmódra. . * A nemes lord éppen nemrégiben Vásárolt egy újabb autót, ezzel most a háíaspár autóinak síZáma hétre emelkedett; AZ ELLENZÉK VEZÉRE „BENÓSŰL” Monacóban Rainier herceg és felesége állítólag nem Ids megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy Antoinette hercegnő, Rainier nővére, titokban ‘ mégesküdött" Jean-Charles Rey ügyvéddel, aki Rainier legfőbb politikai ellenfele.
