Dunántúli Napló, 1961. december (18. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-24 / 303. szám

P écs forradalmi múltjára büszke veteránok hoz­ták el a Janus Pannonius Mú­zeum munkásmozgalmi és helytörténeti osztályára a pé­csi Munkás cimű szocialista napilap kiadásában, 1921-beii megjelent „Munkás-naptár” eddig egyetlen példányát. Pécsett és Baranyában a tanácsköztársaság bukása után két évvel is — az akkori nem­zetkön helyzetet. kihf,sziláivá — folyt a forradalmi mun­kásosztály szfervezkedéseés a marxista propaganda A négy-' ven éves munkás-naptár a ta­nú;:'. Pírnak, hogyan éltek: ho­gyan gondolkoztak,’ miről be- •sii r-k 1921-ben a pécsi ék. '.»túr az első lapon a_ szer­it ■ oa éráefe'cs megjegj'zését n -.aljuk. „Az időjárásról s öv~endölések idei nap- r . ól is kimaradlak — ■ — Sok etílársunk írta, újra t. yuk bele,^ mi n leltük, inert ma is ámításnak tartjuk üli a .. gnsoids terjesztői ‘ra- ! k, s így term„f~nszerű- :í tudatlanságnak etlsnsé­■ naptar egésze bizonyít- ■ ja, hogy ezek nem üres r-.ak. A haptár-oldalak ■utá­ni i -odaírni részijén •• elsőnek ", - . cs József „Lepy lázadó” Című versét olvashatjuk.- .irta ezután Tolsztoj . Leó- •r . { ,A kislányok okosabbak, ti:in; a véiieniberek" című elr l elését, majd Marst és En- g : ■ művébeü „A- kommunis­tái kiáltványából” n „Tiur- zsv es proletár’’ című'fejeze- tc rözlik. 'tódekes, párbeszédes for- n-. ! án irta meg nézejeit a nevelésről Jászt Oszkár „A mai nevelés és a jövő .neve­lése” című írásában. Apa és fiú- beszélget. Az apa kételke­dő ipart .‘„eá'vaJ a fiú forra­dalmi lelkesedését állítja szembe. A fiú szavaiból: „Ha majd az egész társadalom ve­szi kezébe a gyermeknevelés ügyéi, há a klastromok és ka­tonai nevelő Intézetek park­jaikkal és érdeilfkel a gyer­mekköztársaságok birodal­mává alakultak át, modern természettudományos szemlé­letű, jól fizetett pedagógusok vezetése alatt: vájjon csak­ugyan félteni kell-e majd a szocializmus gyermeknevelé­sét és fognak-e vágyni az em­berek a lelencház, a pone-ok (nevelők), cselédek, konyhák, nagyságák és apácák mai ne­velése után?” Mai ifjúságunk­nak a mondat befejező része már alighanem kínaiul hang­zik. Ne is magyarázzunk, a gyermeknevelés itt felsorolt „intézményeiről”, a mai fel­nőtteknek még van tapaszta­latuk. z egészségügyi felvilágo- •ÍA sítás sem maradt ki a naptárból. Dr. Dalmady Zol­tán „Szoptatás, tej” címmel a fit - anyákat oktatja, s köz­be ámos, a szoptatáshoz fű. ..ű babonát oszlat el, pél- dáu. azt, hogy „a szopta^ nő . lelki tulajdonságé! “a tejfel együtt átmennek a gyermek­be.” Kari Kautskytól „Az Oske- resztény község” című tanul­mányt közűik, Walter Crane- tóí a „Művészet és szocializ­mus” címűt. Utóbbi többek közt így ír: „A közös tulajdon nemcsak annak állaná útját, hogy a természet szépségeit egyesek nyereségvágya zsák­mányolja ki, de ellenállana annak is, hogy művészembe­rek géniuszát a jövedelmező­ség tántorítsa el útjából.” Hermann Ottó „A halál od­ra” címmel a kávéházakról és csapszékekről, mint a tüdő­vész fertőző gócairól írt cik­ket a naptárba. Rendkívül tanulságos dr. Doktor Sándor két cikke. Az ’ egyikben orvosként „A pros­titúcióról és a ragadós nemi bajokról” Ír. „...ez qz elter­jedése, állandósága, ’formája ■a prostitúciónak — írja töb­bek 'ltözt — melyet a töltés rend fejlesztett ki, sem a múltban- sdha nem volt, sem <i töltőben nem maradhfft fein, mjJiéVift a tőkés rend össm- oniHk.” Majd ‘eljut a követ­keztetésig: „Csák a szocialÁp- 'Kátus: a munka és a nő felswI- búdi'ása szabadítja meg a tár­sadalmat a prostitúciótól éjja betegségektől.” Éhekben .Sa lás 14 éves koráig mind. De a köz költségén/” „ ... és tanít­son dolgozni is az iskola, saját földjén és műhelyeiben, ahol értelmes gazda és iparos se­gítsen a tanítónak.” „Felsőbb iskolába pedig az menjen, akinek arra van tehetsége is, vágya is, nem akinek a pa­pája gazdag, de esze nincs.” Most, negyven év után kezd­tük meg következetesen ezek­nek a követeléseknek a vég­rehajtását. A naptárban találjuk La- mennais „Szabadság” című írása mellett Ady Endre ;,A proletárfiú verse” című költeményét, majd Révész ‘Béla „Szocialisták” című el­beszélését. ' Közli a naptár c ezenkívül Mafehlevski Iván „Az agrár­kérdés és á vüágforrad' lom” című cikkét, s valószínűleg a páti társzerkesztők valamelyi- itóhek szatirikus “kis „aláné­tól „Ha ő írtj élné” címmel. Tartalma annyi, hogy ha Krisztus élne, a tőke képvise­lői újra keresztrefoszíuptnék Pilátussal, mert lazításával zavarná, üzleti ügyéiiiet., ., , Z> efe.ieyésúi kofnmentár.g . nélkül, de nyilvánvaló 1 politizáló szándékkal közölt- 8 táblázatokat találunk, .«me­lyekből . többek között még-, tpcljuk, hogy kik Baranya ezér holdon felüli földbirtok kosai, hogyan alakult a szer­vezett munkások száma, mek­kora földbirtokai vannak az egyháznak. J5gyik táblázat a nemzeti Vagyönmérleget közli. A tiszta netnzeti vagyon 41 520 589 373 korona. Meg­jegyzés: „Ezt a tiszta nemzeti vagyont a magyar kapitalis­ták teljesen elherdálták, sőt, mint jó fiúkhoz illik, sokmil­liós adóssággal cseréitek fel." Erdekességszámba mennek még a hirdetések is. Egyikben I például a Pannónia Sörfőző 1 Rt. aizál1 dicsekszik, hogy I „újabb építkezések és bérén- I dezések folytán” éyl 168 000 1 hektoliter sört tudnak főzni. 3 (Ma a Pécsi Sörgyár kétszer- tg, ahhyit, 327 500 hektolitert, tér- Sí mel évente.) A negyven év előtti Pécs életét ismerhetjük meg a Munkás-naptár egyetlen meg­talált példányából. így éltek, ■harcoltak, álmodoztak ak­kor a munkásmozgalom .har­cosai, dr. Doktor Sándor és elvtársai. Nem kell szégyen­keznünk. Harcukat folytattuk,, álmaikat jórészt valóraváltot- tuk. Kivételes, nagy tehetségű emberre emlékezünk — meg­lehetősen méltatlan és pró­zai körülmények között — a RÖVIKÖT Nagykereskedelmi Vállalat pécsi igazgatóságá­nak egyik szerény — asztal hátán asztal — irodájában. A tanú — dr. Winis Nándor. Ősz, vadócosan kócolt haj, fehér bajusz, zwicker, csokor nyakkendő, de ami leginkább jellemző rá — nagyon ritkán lehet hallani valakit, aki ily szépen, ilyen „magyarul” be­szél. Akire emlékezünk — bár évforduló hiányában — Jó­zsef Attila. — Igen, három évig, 192? és 1925 között mindennapos baritok voltunk — emlékezik numiii wihihwhmti A „tanú“ Attilától fi.z-mnwe.ii.im, szavakban már, nem a gyógjÉ tó orvos, hanem az egész táj •»ydalpm 'gyógyításán fáradni kommunista szólal meg. Mj silj, trA községi önkormáim zat” című cikkében a váll ás fglu közti- különbség mejj- szüntetéséről szól: „A váréi­ban nem a főutcára, meg\a főterekre, hanem a külváro­sokra, vidéken a'falura és a falusi dolgozók útjaira k<Hl több költséget fordítani.” „Az önkormányzat községi politi­kája ... felkarolja majd a fa­lut és a. városban a külváro­sokat, ahol a dolgozó nép la­kik,” Ebben a cikkben kitér az iskolarendszerre is: „Isko­lát pedig a dolgozó népnek keli jót futtatni városban és falun.” „Legyen minden dol­gozó embernek annyi kerese­te, akár pénzben, akár ter­ményben, amennyi a csaláfy fenntartására kell, ne szorít­sák rá a gyereket is kereső munkára, hanem legyen isko­— Tudod Pisti, ez a há­romnapos karácsony jobban jött volna a szünidő után. némi malidéval az ősz „ta­nú”, és csak pillanatokra hagyja abba az emlékezést, hogy egy-egy apró gondola­tot a helyére tegyen. — Tud ja, nagyon szubjektív mind­az, amit én József Attilává! kapcsolatban mondhatok. A? egyetemi könyvtár' isztvise'.éy- voltam akkor Szegeden, At­tila pedig francia-magyar szakos hallgató volt. Ha jó! emlékszem, Móra Ferenc küldte hozzám, és az első nap azzal állított be, hogy hal­lotta, miszerint én modern gondolkodású ember vagyok, aki nincs megelégedve az akkori helyzettel. -. — Gyorsan megbarátkoz­tunk. Minden nap nálam volt, hozta a verseit kézirat­ban. Én elolvastam, mert nagyon tehetséges embernek tartottam az első kéziratok után, de rendszerint össíe- vesztünk. Nagyon sokszor úgy rámvágta az ajtót, hogy azt hittem, kiszakad a fetl- ból, de másnap megint csak beállított Rendszerint a ver­sek miatt vesztünk össze. , ö azt mondta, hogy az az igazi költészet, amit ő művel, én pedig azt állítottam, hagy minden irodalmi munkának szépnek is kell lenni, ó erre mindig csak azt válaszolta, hogy a valóságot kell leírni, és ő csak ilyen lehet, ami­lyen... — Milyen volt? Dr. Winis Nándor elmoso­lyodik. — Milyen? Mindig dühös. Makacs. Egyszer-kétszer mond tam is neki, hogy te Attila, te nem tudsz nevetni. Persze Gyarmatáru Dib Mészáros Ferenc Goa felszabadult. Uj­jong a nép. És sorra szaba­dulnak fel a gyarmatok. Az egykori fehér foltok helyén, a gyarmatbirodal­mak helyén szabad, füg­getlen országok építik az új életet. És a temérdek kincs, ami a gyarmatokról a gyarmattartók kamrájá­ba ömlött, most a valódi gazdát, a népet gazdagítja. Közismert figurák • Rainier nővére egyébként 41 éves elváh asszony, akinek előző házasságából három gyermeke van,.Mielőtt fivére elvette Grace Kéllyt, ő volt a hercegség „első hölgye”. E rang elvesztéséért úgy látszik most ala­posan bosszút állt, amikor hozzáment fivé­rének ellenfeléihez. HÍRVERÉS AMERIKAI PÉNZEN Ngo Dinh Diem, Del-Vietnam hirhedt karmányelnöke Jelenleg az Egyesült Álla­mokban sem élvez már akkora népszerű­séget, mint valaha. Kiderült, hogy Diem az Egyesült Álla­moktól kapott segélyösszegek felhasználá­sával megbízást adott egy washingtoni rek­lámirodának, hogy népszerűsítő kampányt indítson mellette:' Mint a költő mondta: forgolódnak a gyarmatbi­rodalmak, sőt legtöbbjüket már ki is vetette az állá­sából az idő. És mit olvasok én az egyik boltban. Az árleszállítást hirde­tik. És itt gyűjtőfogalom­ként ezt látom: gyarmat­áruk: füge, narancs, cit­rom, kakaó, kávé. Igen így volt valamikor. A kis fa­lusi fűszeresnél is így volt kiírva: gyarmatáru. De azóta ez a gyűjtőfo­galom már elavulttá vált, hisz az egykori gyarmatok döntő többsége ma már szabad ország. A lexiko­nokban is még így említik a kakaót, kávét, naran­csot: gyarmatáru. Az idő halad. A lexikon régi. Haladjunk mi is az idő­vel. Töröljük ki a szótárunk­ból a többi elavult szóval együtt ezt is: gyarmatáru. ő mindenre ellentmond« ilyen volt a természete. El is azt válaszolta, hogy ő i ban a társadalomban cs dühös lehet. Hiába mondta hogy az én apám is ura* cseléd volt, és tízéves 1 romig kisbojtárosikodtam, Attila hajthatatlan vol Egyszer elhozott hozzám e kéziratot... — Melyiket? — A Háromkirályokat. 1 olvastam, és csak arm; mondtam neki: Attila, semmit sem írtál volna e dig, és ha ezután sem írr semmit, ezzel a verssel a kor is bekerülnél az iroc lomtörténetbe... Bízor rendkívüli tehetség ve Igaz, hogy tele emberi hit val, makacssággal, dühvei, minden sora a nagy teh< ségről vallott... Nekem n gyón fájt, amikor hoss évekkel később a halálhíi hallottam... — Mikor találkozott ve utoljára ? — Abban az Időben, an kor kicsapták az egyetemn És én azt hiszem, hogy ne Horger Antal professz miatt, hanem a Tiszta szí vei című verse „sértett meg az egyetemi törvény két Akkoriban az egyeter ről azonnali hatállyal el tan csotnl csak akkor lehet« valakit ha „nem ütötte m< a hazafias mértéket". Íí járt Szegeden egy franc szakos tanár Is, dr. Karl L jós... Én személyesen Isme tem Horger Antalt Nyelv szeti professzor volt Bará ságos, rendkívül képzett er bér, nem hinném, hogy feni akadt volna AtUla fiatal' kilengésein... A nagy tehetségű embi tanúja szelíden néz, ingatja fejét és még kutat néhár emlékforgácsot — Lázadó ember vol örökké lázadó, öt—hat évv. volt fiatalabb nálam, és tu« Ja, hogy sokszor csaknem 1« szidott a saját szobámba] ha nem adtam neki valam ben Igazat... és nekem méf is tetszett, én mégis Szere tem... Hogy mikor talá koztam vele utoljám? Látji nem is tudom. Amikor s egyetemről eltanácsolták, te lem is elmaradt El se búcsú zott... Dr. Winis Nándor szint bocaánatkérőcm széttárja kezét, mintha röstelné, hog csak ily keveset tudott meg őrizni a nagy költő emléké bői, és búcsúzóul csupán eny nyit mond: — Ilyen ember yolt Attll, ...én Ilyennek ismertem. (—v) — Döntöttem. Meg fogom :ndí,ni Csorvás Lajosnak, r, így korrupt fráter. Ez kö- t ,ességem. Hét és fél éve i.Oígozom a keze alatt s hét e :e tudom, hogy korrupt. Hat éve tudom, hogy panamista. ( ive tudom, hogy a népha- lalom ellensége. Holnap elé- v állok s azt fogom monda­ni: mélyen tisztelt Csorvás kartárs, a lelkiismeretemnek tartozom azzal, hogy a sze­mébe mondjam; ön egy kor­rupt fráter. Meg tud-e vajon szólalni? S ha igen, mit fog mondani? — De miért éppen én? Mi vagyok én? Az emberiség élő lelkiismerete? Vagy isten os­tora? A vállalatnál minden­ki ismeri Csorvást. Senkinek sincs jobb véleménye róla. mint nekem. Sőt. Bauer sze­rint közönséges gonosztevő. Igaz, hogy ő nyolc éve dolgo­11 i zik a keze alatt, jobban is­meri. De akkor mért nem szólt Bauer? sti — .Persze,- nem egészen mindegy. Mert ha Bauer mondja ki az ítéletet, öt rúg­ják ki, nem engem. Ez két­ségtelen. De ez az éremnek csak az egyik oldala. Mert ha az ítéletet Bauer mond­ja ki, nem én leszek a hős, hanem ő. Kirúgva lenni nem jó dolog. De hősnek lenni an­nál jobb. Egyszer az életben mindenkinek illik hősnek lennie. Mi van hátra még ne­kem? Tizenöt év? Húsz? Jö­vőre úgyis nyugdíjba megyek. — Jövőre nyugdíjba me­gyek. Ha arra gondolok, hogy ez a nyavalyás CSorvás fog búcsúztatni, nagyképűen, álszent mosollyal az arcán, s a kezemet fogja szorongatni azzal a kezével, amelyhez annyi tisztátalan ügy tapad, tóaiűfut n hátamon a hideg. — Bauernek van igaza. Sajnos, * jónéhány korrupt fráter szennyezi a társadalom tis zta vizét. Mire megyünk azzal, ha közülük egynek a szemébe vágjuk az igazsá­got? Semmire. Egy csepp a tengerben. S miért éppen Csorvás legyen áz az egy? De mondjuk, hogy jó, Csor­vás legyen, valakinek lenni kell. De mért éppen én vág­jam a szemébe7 A. formán még gondolkoz­nom kell. „Mélyen tisztelt Csorvás kartárs, ön egy kor­rupt fráter — az már bizo­nyos, hogy ezt fogom mon­dani. A kérdés csak az, hogy utána mit csinálok? Megvá­rom-e, amíg felel valamit, vagy — ami talán mégis he­lyesebb — szó nélkül sarkon fordulok és kimegyek a szo­bából. Emelt fővel, egyenes derékkal. — De mit csinálok, ha be­perel? Mert amilyen becste­len alak, erre is képes. Az igazságot nem könnyű per- | rendszerűén bizonyítani. ; ügyvédet fogadhatok. Nem | oicsó mulatság. S mialatt én \ a bíróságon rostokajok, — * Bauer, ez a gerinctelen, hit­vány fráter, a strandra megy azzal a magas, vörös nővel, akivel a múltkor is láttam. És este tizenegykor, amikor a nő elment tőle, felhív te-, lejönön és megkérdezi, hogy megnyertem-e a peremet Csorvás ellen. — Vannak helyzetek az élet ben, amikor nem hallgathat az ember. Mitől Javuljon meg a világ, ha senki sem lát hozzá, hogy megjavítsa? Mi­től térjen észhez az esztelen, mitől legyen becsületes a becstelen, gerinces a gerinc­telen, ha senki sem szól, ha senki sem meri kimondani az ítéletet, akár önérdekének ár­talmára is? Most azonnal! Nem várni, nem gondolkozni! Igen. Oda- állok és a szemébe vágom: Bauer, maga egy hitvány, opportunista! TAB1 LÁSZLÓ A I l A FÉNYKÉPÉSZ HETEDIK AUTÓJA Utóbbi időben támadások hangzottak el Londonban Margit hercegncíés férje, á nem­rég nemesi rangra emelt Töny Armströing* Jones, új nevén Lord Snowdon ellen. Ez azonban úgy látszik nem zavarta ■ a házaspárt és nem késztette őket szerényebb életmódra. . * A nemes lord éppen nemrégiben Vásárolt egy újabb autót, ezzel most a háíaspár au­tóinak síZáma hétre emelkedett; AZ ELLENZÉK VEZÉRE „BENÓSŰL” Monacóban Rainier herceg és felesége ál­lítólag nem Ids megdöbbenéssel vette tudo­másul, hogy Antoinette hercegnő, Rainier nővére, titokban ‘ mégesküdött" Jean-Charles Rey ügyvéddel, aki Rainier legfőbb politi­kai ellenfele.

Next

/
Oldalképek
Tartalom