Dunántúli Napló, 1961. december (18. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-24 / 303. szám
• • A felszabadulás előtt sok baranyai községben — Bece- fán, Csikóstottöaon, Dióevisz- lón. Dráv«aae*dahelye», Hosz szúhetényben, Helesfán, Vasason, Bodán, Rózsafán és több más községben —, különös, furcsa jelentőséget tulajdonítottak egyes tárgyaknak és olyan cselekedeteknek, amelyek karácsony este történtek. CSIKOSTOTTOaöN például a nagylányok karácsony este kimentek a kapuba és addig ettek almát, míg valaki nek a hangját meg nem hallották. Art hitték, hogy ha legénynek, vagy férfinek a hangját hallják, a jövő évben férjhez mennek. Ha „fehérnép” hangját hallják, nem mennek férjhez. — Más közK«-ífi karsiCKon.voli a nipkafjui&mám^ók tiikféhtn sédekben karácsony estéjén meztelen asszonyok ostorral háromszor körül durrogtatták a hajlékot patkányok ellen. N ACfYTÚTE A LUB A N bő- vedesbe parazsat tettek egy edénybe az asztal alá, Diós- vistdón karácsony este babot lencsével összekeverve főztek meg, és aati rákenték az ök- rök és hfJdal* tehenek hátára, hogy azok kövérek, értékesek és szépek legyenek. — A be- cefai népbit szerint karácsony este mindéit családtagnak sült tököt kell ennie, mert, nem lesznek torokfájósak. A lámpát pedig pont éjiéiig kell égetni. A DRÄVASZERDA HELYIEK azt tartották, hogy karácsony estéjén, amikor harangozlak, ki kell menni a gyümölcsösbe és szó nélkül megrázni a fákat és a harangszó bevégzése előtt be kell menni a házba. Akkor bő termésűek lesznek a fák. De ha a harang szó elnémulása kint éri a rá- zót, a fák elszáradnak. Beszélgetni vagy beszélni azért az boszorkány volt. A mise végén hazasietett s a magával hozott mákot kellett szórnia maga után a földre, de úgy, hogy egész hazáig elég legyen a zacskó mák, mert a mákot a boszorkányok szemenként szedték fel, így őt nem érték utói s a lakásba már nem mentek utána, nem árthattak neki. DIÓSVISZLÓN karácsony estéjén a lányok csontot dobnak a kutyának és kiválasztanak egy legényt. Akinek csontját a kutya előbb felkapva a/, leak; a legény menyasszonya. — Hosszúhetény- bem az a szokás, hogy karácsony estén az istálló ajtaját vagy küszöbét fokhagymával dörzsölik be, hogy a jószágot meg ne rontsák. — Rózsafai néphit szerint a karácsonyi legyet, a pénztárcába kell tenni, vagy a templomba vinni és ott. elereszteni, akkor az szerencsét hoz. KOVÁCSSZÉNÁJÁN azt tartották, hogy karácsony és újév között nem szabad babot vágj lencsét főzni, mert az új évben annyi kelés fogja elborítani a család tagjait, ahány szem babot, vagy lencsét megettek. — A berkes- diek szerint, karácsony éjjel, pont 12 órakor emberi nyelven megszólalnak az állatok. Nem tanácsos kihallgatni őket, mert mindig a hallgatózó halálát beszélik. A BODAX néphit azt tartja, hogy karácsony éjjelén semmiféle bőmemű nem lóghat a szegen, mert elhullik a jószág és szegre kerül a bőre. Ezért minden bőmemű szerszámot még a tarisznyát is, a földre, asztal, vagy ágy alá tesznek. A felnövekvő újnemzedék már egyáltalán nem hisz a karácsonyi misztériumokban és misztikumokban, babonákban. Mert tudatában van annak, hogy a karácsonyt ma már nem a babonás tilalmak jellemzik, hanem az a szerzete* és a béke bensőséges ünnepe. A 101 év&$ (ftandtna IfÍM-es Két hete meghalt 101 éves korában a* amerikai művészeti élet érdekes személyisége: Grandma Moses, a világ hírnévre jutott öreg amerikai parasztasz- szony, aki 70 éves korában kezdett el festeni és azóta több mint ezer képet alkotott. amelyeknek nagy része a jelentős amerikai és európai múzeumokban és r nagy 'magángyűjtők birtokában van, Moses nagy mama neoprlxnltív miniatűr szerű képein az amerikai falusi életet, a farmerek mindennapi munkáját, ön népéit és szokásait ábrázolta rendkívül csillogó színekkel. — Még életében sok kitüntetést kapott hátra1 hags'ott vagyonát pedig kerek egy millióra becsülik. Jó helyre ksponoft a szerencse Török József Béke-aknai vájár nem pc.ncszkodha: a szerencséjére. Fortuna istenasszony sajútkezűleg küldött a számár:1 egy kit karácsonyi ajándékot a fenyőfa alá, agy négytclála- tos lottószelvény képében. .4 szelvényre ez ü tu.epek utáni napon fizetik majd ki a nyereményt, több mint százezer forintot. Érthető, hogy az egész család nem kis izgalommal várja már a kifizetés napját, és a nagy vásárlások heteit. Mire költik a százezret? Török József azt mondja, ez csaknem kizárólag az asszony dolga. Törökné szerint ebben az ügyben nem lesz nehéz dolga a családnak, hiszen tizenegyen vannak, és az egy főre eső átlag nem is éri el a tízezer forintot. Röptében sorolja a számokat: a lakás teljes kifestése és mázolása háromezer forint, a két szoba bebútorozása legalább harmincezer forint, ágynemű, szőnyegek, függönyök, porszí- vógép, televízió ... szóval jól be kell \ osztani azt a százezret is, 'hogy mindenre teljék. És ha minden megvan, akkor odaállítunk tizenegyen az Állami Áruházba felruházkodni. Mire mind a kilenc gyereket új ruhába bújtatjuk ... ajjaj... Jobb helyre még aligha került százezres lottónyeremény. mint most Török- ékhez. és méghozzá milyen kalandos úton született meg ez a vágy találat! ‘— Én már kezdettől fogva lottózom — mondja Török József. — Minden héten négy-öt szelvényt állítok ki. Volt már többször kettesem-—hármasom, ügy- szer azt is elhatároztam, hogy erőszakkal megfogom a szerencsét. Vettem harmincöt szelvényt, de egyetlen egy találatom sem volt. Azóta csak kicsiben játszom; Most nem is akartam játszani. Amikor jött a pos tás, nem is vettem át a szelvényeket. Gondoltam itt az ünnep, nyakunkon a disznóölés, megspórolom azt a tizenkét forintot is. De a postás a második háztól, ismét csak visszajött hozzánk. Erőnek erejével itthagyta a szelvénye két azzal, hogy ha majd lesz pénzem, kifizetem. Még mondtam is nelci, ha A történelem az élet tanítómestere — mondja a közmondás. így hát nem érdektelen múltúnk vizsgálata, különösen abban a korban, melyben történelmünk egyik legnagyobb katasztrófája raj lőtt le. Ez a katasztrófa pedig a Dózsa féle paraszti'orra- dalom, annak ellenállása, vele a haladó irányú társadalmi fejlődésünk elaka dása, a feudalizmus meg- aeéaüáéx. A nemesi, főúri reakció azután nemcsak az emberi jogokból, politikai életből, de a parasztság felfegyverzésétől félve, még a honvédő háborúból is kizárta a nemzet nagyobb részét, s így népünknek megosztottságában menthetetlenül el kellett buknia az egyre fejlődő katonai hatalommal, a törökkel szem ben. „Nemzeti nagy létünk” sorompói tulajdonképpen 151.4-ben zárultak la, bár a „nagy temető” Mohács csak 1526-ban borult gyászba. A mohács, vész után a győztes népirtó hadjáratot folytatott a magyarság eü- ien. S a fegyverétől megfosztott nép ellen nem álhatott. Baranyát a dühödt pusztítás első kézből érte, hisz a harctéren felbúj- mtott török itt kezdte a nép elleni hadviselést. * dalaink vannak, hogy már 1526-ban Pécs város-át is feldúlták a kiküldött oz RileDcgferitfekes családapa tfób mini százezer forinli. nyert a lelté ölTettcdi* :átélthet?9 négyesem lesz, osztalékot fizetek neki. De ezt csak úgy viccbűi mondtam, névi is gondoltam rá, hogy éppen most fut be eg\ mégy- talAlat. Persze az osztalékot azért megadom a pos ‘ásuvitiiak. négered ntclip )iti ö hozta a szerencsék — Na ■■miitor mcgvoV a szelvény, elkezdtük Irt ölteni. Gondoltam, ‘izei)végi gyei kezdjük. Aztán addig speku’á/tavr : tizennégy asen. c.mig iv.égsem a: játszottatr> meg. hanem négyest. A többi számi/: már sor ának irtani: 53. 55. 74, 32. A húzás után néztem a újságot. A hetvennégy <■ addigra egészen kimert fejemből. Így azt gondoltam, csak három találatom van. Mondtam is a postáznak, van három tn tálaló: hozza majd ki n elten- nyereményt. Ö pedig mi nap jött, hogy nem szer: pelek a háramtalálatosi között, nem tudja a pénz kihozni. Elővettük a sze1 vényt, hogy vigye maca vei ö inegnézte, aztán mondta, hogy hiszen az én szel vényem, négytálálatos.- ét több mint százezret fizet. Akkor néztem meg jobba: én magam is a szelvényt, is látom ám, ha a kitöltés kor a tizennégyes mellet ; maradok, akkor nem négy hanem öt találatom lett volna ... Így van, ha az ember túl okosan akarja a szelvényét kitölteni ... Egy biztos minákink. hogy lesz helye a pénznek. Igaz, hogy nem keresek rosszul. A háromezer legtöbbször megvan minden hónapban, de kilenc gyerek is van mellé. Közöttük egy tizenkilenc éves nagylány, akinek már arra a bizonyos ..stoffirungra” is lassan szüksége lesz... Ha pedig marad is egy kis pénz, akkor megengedek magamnak egy kisebbfajta áldomást is, mert hiszen nem mindennap éri az embert ilyen szerencse. Ma tehát gazdag karácsony köszönt a Török-család tizenegy tagjára. A három óvodásra, az óvodásokról is kisebbre, az iskolásokra, az eladósorban lévő nagylányra, a szülőkre. Mit kívánhat az esemény feljegyzője Törökéknek? Sok boldogságot, soksok örömet a gyerekeknek, további sok szerencsét — és még néhány ilyen sikerült lottózást, KURUCZ rabló csapatok, Fokozta a bajt, hogy az ország két pártra szakadt, megbízhatatlan, s'zavahihetetlen íőuraink hol ide, hol oda csatlakoztak. Pécs város eleinte Ferdinánd pártján volt, majd később János király pártjára állott 1541-ig, mely idő alatt több Ízben járt Pécsett János király. Halála után csak bét évig volt Ferdi- nándé Pécs városa, mert 1543-ban már a töröké lett. 1541-ben Szulejmán Budavár elfoglalása után visszajöret Pécs várát ostromolta, de Athinay Simon várnagy győzelmesen védte a roppant török ellen s a hatalmas szultánnak szégyennel kellett felhagynia az ostromot. Azonban a türelmetlen hódító nem hagyta eny- nyiben. A kővetkező évben már hírlett, hogy Szulejmán ötödször is, újból hatalmas sereggel készül megtámadni az országot Ezért védelemre kellett készülni. A védelemnek két főeszköze van: a pénz és a hadviselt emberanyag. Az anyagiak előteremtése érdekében liadl adót vetettek ki az országra. 1542-ben össae- írták az adózó községeket, a nemeseket és papságot (A Baranyáról szóló összeírás megvan a pécsi levéltárban la fénymásolatban). Az ország középső részét Buda csellel történő elfoglalása után a török •M tartotta. Ezzel három részre szakadt az ország. A török uralom alá jutott rész nem áldozhatott többé a honvédelem oltárán sem anyagiakkal. sem katonával. „A megmaradt országrészekben egyre szaporodtak a hódítók súlyos igája alól elmenekült, harci vágytól égő, bosszút szomjazó jobbágyok és főid' nélkül maradt köznemesek. Elsősorban közülük kerültek ki a török elleni hortvédő harcok hősei, a végvári vitézek. Ha zár földjét védelmezték az kié gén hódítók támadásával szemben, ezért tudta.i oly eredményesen harcolni ellenük”. (A magyar nép tört. 1853). AZ 1542. évi decimális ^ összeírás Baranyára vonatkozó adatai teljesen igazolják a mondottakat. Baranya Dráván túli részeit, a Dráva menti és az ősi Eszék és Buda között húzódó római hadiút mentén fekvő községeket egy általán nem tárgyalja az összeírás. Ezek vagy elpusztultak, elnéptelenedtek, vagy a török ellenőrzése alatt álltak már 1342-ben. A megmaradt rész három „járásra” van osztva. A keleti rész (Processus Josef Drüthü) — mintegy 77 községet foglal őssae. A középső terület I nem szabad, meri akkor \ gyümölcs férges lesz. VÁSÁROSDOMBÖN a régi öregek azt tartották, hogy megláthatja a boszorkányokat karácsony éjjelén éjféli misekor az, aki lucaszéket készít. Ezt a széket Luca napján kel! kezdem kötni nedves réten termő sás és csuhé féléből. Luca napjától kezdve a széken minden nap csak annyit kell kötni, hogy éjféli misére készen legyen. Aki ilyen lucaszéket kötött, annak egy zacskó mákot is kellett vinnie a templomba. Mikor a templomajtóhoz ért, le kellett ülnie az ajtón belül a székre és figyelnie kellett' a templomba menő asszonyokat, hogy melyiknek van szarva. Mert amelyiknek szarva volt, /jv ••• rr r crl fOOO- tO dioatjábóL