Dunántúli Napló, 1961. december (18. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-01 / 283. szám

2 IUAPLÓ 1961. DECEMBER L 1 MA ESTE: Szöktette a szerájból Wolfgang Amadém Mo­zart első halhatatlan remek­művének, az 1182-ben kom­ponált „Szöktetés a szeráj­ból” című operájának pén­tek esti bemutatójával kez­di meg idei évadját a Pécsi Nemzeti Színház operatár­sulata. Németh Antal dr. új­szerű, sok érdekességet tar­talmazó rendezésében színre kerülő opera rendkívül há­lás feladatot ró az énekes szereplőre, hiszen az opera cselekménye rendkívül bájos és könnyed, helyt adva a ne­mes érzelmeknek éppúgy, mint a derűnek és humor­nak. Mozart zenéje pedig azok számára is megnyerő, akik talán még nem barát­koztak meg eléggé az opera műfajával. A Szelim basa (Berczeli Tibor) fogságába került két nő szerepét Bár­dos Anna és Illés Éva ala­kítja, a szemfüles szolga, Pedrillo szerepében most kapott először jelentős fel­adatot Hotter József. A ba­sa háremének őrét, Ozmint Marczis Demeter alakítja a bemutatón, míg Belmonte-t vendégként dr. Sikolya Ist­ván énekli. Az operabemu­tató dirigense ezúttal is Pau- lusz Elemér, Film Film Film Film Szombat este — vasárnap reggel Az angol filmekben áltálé­ban megszoktuk, hogy minden érzelmet egy kacsát eltompít a higgadt művi gondosság, min­den egy kicsit hideg és merev, tartózkodó és egvetlen szóval vagy képpel sem mond többet, mint amennyit egy sajátos, ka­csát konzervatív film és politi­kai hagyomány megenged. Az angol filmek zömében az őszán teség is lehiggad a finom iró­niában, az érzelmekből, hit­vallásból csak annyi marad a filmben — amennyi éppen a legszükségesebb ahhoz, hogy a mű ironikus maradjon. Két okból is meglepő a Szombat este—vasárnap reggel c. új angoi film. Egyrészt a fent vázolt angol filmi sajátos­ságnak ebben a filmben szinte nyoma sincs, másrészt pedig szokatlanul őszinte és bátor. Az angoi filmesek alig-alig nyúl tak eddig az angol, nagyvárosi munkásság jelenkori politikai és morális problémáihoz, vagy jha igen — rendszerint csak j felületesen érintették. A Szom­bat este—vasárnap reggel című angoi film legnagyobb jelentő­sége a korábbi hagyományok­kal való szakítás, hogy egy mai 'angol munkást, az esztergályos -Arthurt állítja kamerája kö­zéppontjába. Erről a fiatal munkásról mond el mindent — néhol nyersen, brutálisan, de mindenképpen őszintén. Aligha lehet nagyobb dicsé­retet mondani a filmre, hogy központi hőse teljesebb és iga- zabb, mint Visconti Roccója. Nem eszményi, de nem is bru­tális, minden szavában, cse­lekményében. mozdulatában és tekintetében benne van egy alacsonyrendű társadalom be­rendezése és morálja elleni lá­zadás. Arthur egyedül van. Egyedül van akkor is, ha a barátaival sört vedel a sarki vendéglőben, egyedül van akkor is, ha a sze­retői mellett fekszik, és akkor is, ha egyremásra, ezerszámra gyártja naponta a munkadara­bokat. Nekünk elég idegen en­nek a filmnek a világa, és csak egyetlen nyomvonalon tudjuk megközelíteni — és ezzel együtt megérteni is. Arthur a modern kapitalizmus munká­sét személyesíti meg, aki ugyan jól keres, akinek végté­re nem is lenne gondja — ha mindent ugyanazzal az alázat­tal fogadna el, mint az apja vagy a sok-sok ezer angol mun­kás. ADL/A ES TÁRSNŐI Szélesvásznú olasz film Négy szomorú ember szo­morú története. Ezt érdemes így ió előre megmondani, már csak azért is, mert a plakátok és a mozi bejáratánál elhe­lyezett szokásos fényképek in­kább a film erotikus vonásait hangsúlyozzák. A kihívóan hiá­nyos öltözékű nők látványa azonban a filmben éppen nem a közönség ösztöneinek fejcsi- gázását szolgálja. A mindent mutató öltözék itt munkaruha. A nők akiket láthatunk, egy .kegyetlenül megalázó „mester- .ségnek” a kizsákmányolt „szak munkásai”. Helyzetük rósszabb a rabszolgáénál A rabszolgát bármikor megölhette a gazdá­ja. Ezeknek a nőknek pedig a lelkét ölheti meg naponta nem is a gazdájuk, hanem bár­mely jöttment. Stílusát, vagy inkább modo­rát, külsőségeit tekintve ez a film is a neonealista filmek kö­zé tartozik. Ezúttal azonban a film szerzői egy. a társadalom szélén, alján élő embercsoport, a prostituáltak problémájához nyúl. Maga a probléma kegyet­lenül igaz. A társadalom ki­zárja magából saját áldozatait. A nyilvánosházakat hatósági­lag betiltják ugyan de ezzel még nem szűnt meg a prosti­túció. Illegálisan, álcázva vi­rágzik tovább, s a nyilvános- házak volt „dolgozói” képtele­nek megszabadulni „foglalko­zásuk”, múltjuk árnyékától. Hiába próbálnak tisztességesen élni. hiába szeretne férjhez- menni egyik, gyermekének él­ni a másik, becsületesen dol­gozni a harmadik — a tőkés társadalom könyörtelenül fi­gyelmezteti őket: „Nem embe­rek vagytok ti. csak áruk, luxuscikkek, amelyeket bárki megvehet, ha van rá pénze.” És hiába a hisztériás, tányér­törő lázadás, abban a társada­lomban nem lehet kitörni a rácsok mögül. A két hónapos tisztességes élet egyre halvá­nyuló emlék, hiába dicsekszik vele a kiöregedett perdita, már csak szánakozó mosolyt vagy cinikus luhejt vált ki. A téma kétségtelenül „há­lás”. Kínálja a helyzetekből adódó hatásos megoldásokat. Adua és társnői, a négy nyíl- vánosházi nő először ébred rá a tisztességes élét lehetőségé­re. Előbb kényszerűségből szü­neteltetik „mesterségük” foly­tatását, de előbb Marillina kis­fia, majd Milly kérője, Adua szeretője felébreszti bennük az addig tudatuk mélyére szorult vágyat a normális, emberi élet iránt A lehetőség megcsillan, de valóraváltásához pénz kel­lene. S hogyan szerezhetnék meg a szükséges tőkét? Csak testük árubabocsátása árán. A hibás kör, amelyből nem lehet kitömi, bezárult A film rea­lizmusa azonban csorbát szen­ved azzal, hogy a társadalom periférikus jelenségét állítja előtérbe, társadalompolitikája pedig nem eléggé egyértelmű. Hangot kap általában a férfiak jellemtelenségének bírálata, s az adott, a tőkés társadalomtól elvonatkoztatott sorsszerűség. Arról pedig semmiféle képet nem nyújt hogy akadt-e mé­gis a feloszlatott nyilvánoshá­zak volt lakói között valaki, akinek sikerült megtalálnia — ha nem is kistőkési. hanem a fizikai munkásokéval egyen­lő színvonalon — az emberi életet. A film polgári szemlé­letéből ered ugyanis az a hipoté. zis, hogy a boldogulást kizáró­lag a tőke birtokában, a jöve­delmező magántulajdon alap­ján lehet elképzelni. Azt sem hallgathatjuk el, hogy a film készítői helyenként nem tud­ták elkerülni a giccses hatáso­kat mint amilyen elsősorban a záró jelenet A négy női fősze­Százötven újfajta porcelántárgy kerül forgalomba Megszüntették a giccsgyártást Elkészültek a porcelán- és a kerámiagyárakban azok a leg­újabb ajándéktárgyak, ame­lyek december 1-tőí már kap­hatók lesznek. Évente átlago­san 40—60 százalékkal növe­kedik a porcelán- és ajándék- üzletek forgalma. Az eladott porcelán- és kerámiatárgyak nagyrésze mindeddig gics- cses, színvonaltalan alkotás volt. Az idén a Belkereskedel­mi Minisztérium, hogy ezt meg szüntesse, rendeletet» hozott, nmelv kimondja: csak olyan ajándéktárgy kerülhet forgat lomba, ami előzőleg az Ipar­művészet! Tanácsnál, illetve a Képzőművészeti Alapnál „vizs­gázik”. Az év eleje óta a hollóházi. a herendi a pécsi, a kőbányai és a budapesti porcelángyár új termékei közül háromszáz­ötvenet talált az iparművésze­ti tanács megfelelőnek. Ezek közül százötven féle figura sorozatgyártását már meg is kezdték. Ezeknek az ajándék­cikkeknek az első szállítmánya kerül most, december 1-én az replő közül háromnak a figu­rája meglehetősen egysíkú, szinte egy-egy tétel illusztrá­ciói. valóban emberi és sokol­dalú alakítást csak Simoné Signorét nyújt Adua szerepé­ben. A legutóbbi nagy filmhez a „Rocco és fivérei”-hez képest az „Auda és társnőit” vissza­esésnek kell tekintenünk, s en­nek talán az az oka, hogy a szerzők a neorealista irányzat kedvenc témáját: az emberek egy kis csoportjának sorsát az ellenségesen idegen környezet­ben ezúttal nem tipikus figu­rákon, hanem a társadalom be­teges tüneteként létrehozott lel ki betegeken, elkorcsosult egyéniségű és szemléletű em­bereken próbálta bemutatni. Ezzel pedig veszélyes oldallé­pést tett a realizmustól a pszi­choanalízis irányába. (—s —c) Arthur végeredményben egy nyers, rendkívül szuggesszív tragédiát él át a film története alatt. Sokmindent megtanult a saját bőrén, sokmindenre vá­laszt kap, és ha a film vége Arthur és Doreen feltételezhe­tő házasságával ér is véget, Arthur soha nem mond le a lázadásról. Természetesen a film szám­lájára lehetne írni azt is, hogy Arthur miért lázad egyedül, miért van az, hogy bármerre nyúl, mindenütt a közöny fa­lába ütközik. Alighanem en­nék két oka van. Az egyik, hogy ehhez jelenleg egyetlen angol rendező sem lehet eléggé — eszmeileg és morális szem­pontból — bátor, másik pedig a film alkotói szemmellátha- tóan kinagyították egyetlen munkás életét, belső vívódá­sait. Arthur története sajátos és bátor szimbólum, egy nagy­szabású, felnagyított életkép. A film helyenként túlságo­san nyers, az őszinteséget itt- ott felváltja a brutalitás, ami nem egyenlő sem a férfiasság­gal, sem a munkás jellemmel. Ennek minden valószínűség szerint az az oka, hogy elsősor­ban a rendező — csak szándé­kában teljes — a munkáskör­nyezet, a munkásjellem isme­retében kevésbé. Mindenesetre ritka angol film, amely ilyen őszinte kéz­zel nyúlt az angol filmgyártás „fehér foltjához”, s ha a film­nek vannak is ellenérzést szülő képsorai, dokumentációi — a roppant tehetséges Albert Fin­ney főszereplésével együtt — elismerést érdemel. (Thiery) mnnni pl mlllliii ni immun imtiiim lllllllllll m III Űj diafilmek A karácsonyi vásáron évenként 60-70 új hímet hoznak forgalomba A magyar diafilmgyártás az utóbbi években egyre jelentő­sebb. Keresztes Mihályné, a Ma­gyar Diafilmgyártó Vállalat igazgatója nyilatkozott az MTI munkatársának, s elmon­dotta: a szülők sok diafilmet vásárolnak a nagyobb ünne­pekre gyermekeiknek. Ezért á vállalat arra törekszik, hogy új mesefilmeket hozzon for­galomba. Az idei karácsonyra is felkészültek és új filmekkel lepik/meg a kicsinyeket. Töb­bek között most jelenik meg „A beszélő köntös”, a „Láng­ban álló szigettenger”, a „Hét kis törpe egyedül”, a „Jancsi és Juliska mézeskalács házi­kója", a „Némó kapitány” és a „Cili cica a tejúton” című film. — Évenként átlagosan 30 mese és 40 más tárgyú filmet gyártanak, de az igények jóval nagyobbak. A gyermekeknek a könyvtárakban bevezették a kölcsönzést. Vidéken a járási könyvtárak kölcsönöznek dia- filmeket. — A diafilmek nép­szerűségét mutatja, hogy a múlt évben a járási könyvtá­rak 472 000 esetben kölcsö­nöztek filmet, s azokat orszá­gosan körülbelül két és fél­millióan nézték meg. Jelentős szerepe van a dia- filmnek az ismeretterjesztés­ben is. Keresztes Mihályné elmon­dotta, hogy jövő évi tervükben szerepel több szakmai jellegű* irodalmi és művészeti diafilm. Ezen kívül diafilmet készíte­nek a szél- és a napenergia felhasználásának lehetőségé­ről, az öntözésről a mezőgaz­daságban és más, az ipart és a mezőgazdaságot érintő kérdé­seikről Is. — AZ 1962. ÉVI parkosí­tási tervet tárgyalta meg a november 30-án megtartott végrehajtó bizottsági ülésen a 111. kerületi tones. — 200 KÖBMÉTER vörös salakot használnak fel jövőre az új-mecsekaljai játszótér építése során. — ELVÉGEZTÉK a cukor­répa betakarítását a sásdi járás termelőszövetkezetei. A Gyapjú és Textilanyag- forgalmd Vállalat november 30-ig 305 585 kilogramm gyap­jút vásárolt fel Baranyában, az 1960-as évihez viszonyítva 47 515 kilogrammal többet. Az emelkedés minden évben ész­lelhető, amit a megye juhállo­mányának és az egy állatról lenyírt gyapjúmennyiségnek, illetve nyírósúlynaík növeke­dése okoz. A zsíros, közepes finomságú Hatékonyabbá kell tenni a szakszeme 1 agitációs és gropaganda munkát A Szakszervezetek Megyei Tanácsa mellett megalakult az agitációs és propaganda bi­zottság. A bizottság tegnap tartott első munkaértekezlete megha­tározta a bizottság feladatait, megvitatta egyes tagjainak munkakörét és kötelességeit. Az SZMT agitációs és propa­ganda bizottsága önkéntes, társadalmi aktívákból áll, az SZMT egyik titkárának koor­dináló közreműködésével dol­gozik. A munkamegbeszélésen meg­állapították, hogy a bizottság legfőbb feladatai közé tarto­zik az SZKP XXII. kongresz- szusa anyagának és az új párt­program fő célkitűzéseinek magyarázása a szakszervezeti mozgalomra háruló tennivalók szempontjából Ezzel együtt a szakszervezeti tagok között kifejtendő propaganda és agi­táció koordinálása is fontos feladata, különös tekintettel az ötéves tervben meghatáro­zott feladatokra. Mindezekkel egyidőben gondoskodnia kell arról, hogy az általános és tel­jes leszerelés, a béke, a német kérdés megoldása is napiren­den maradjon. Fontos feladat lesz a közel­jövőben az 1962. január 15-től április 15-ig lebonyolítandó szakszervezeti választások elő­készítése is. Ebben a munká­ban az SZMT agitációs és pro­paganda bizottságának is részt kell vennie. A bizottság néhány napon belül kidolgozza a részletes munkatervét. Ebben meghatá­rozza majd, miképpen tartsa nyilván és segítse szervezni a szakszervezetek fontosabb megmozdulásait, a sajtópropa­gandát, a szakszervezeti kiad­ványok terjesztését és fel- használását. Szerepel majd a munkatervben a szemléltető agitáció helyes kialakítása az ipari üzemekben és a mező- gazdasági nagyüzemekben, va­lamint a szakszervezetek nem­zetközi kapcsolatainak erősí­téséért folyó munka támoga­tása is. A filmpropangamda a munkamódszerek, a baleset­elhárítás, a művelődés kérdé­seiben adhat jelentős segítsé­get, ezért ez is helyet kap a munkatervben. fésűs gyapjú kilójáért 48 fo­rintot fizetnek. Egy kilo­gramm zsíros, fésűs gyapjúból a megmunkálás után 30—31 delta tiszta marad. A kártolt gyapjúért, aminek megmun­kálása után 45 százalék ma­rad vissza tisztán, 24 forint 80 fillért adnak érte. A merinó- gyapjút 6 centis hosszúság fe­lett lehet fésülni, ennél rövi- debbet csak kártolni. A Bara­nyában honos cikta juhfajtá- nak és keresztezetteinek gyap- ját csak 8 centiméteres szál­hosszúságnál fésülhetik. A fésülést és a kártolást nem Pécsett végzik, a nyers­gyapjút Baján a szövetgyár­ban válogatják, ahonnan mi­nőségének megfelelően más­más gyárakba kerül feldolgo­zásra. A cikta juhot mindjobban felváltja a fésűs merinói, mert az hasznosabb. Négy, négy és fél kilogramm gyapjút nyír­nak le egy merinói anyáról, míg a cikta juhról csak 3—3,5 kilót. Az állami gazdaságok­ból hozott gyapjú a megálla­pítások szerint majdnem tel­jes egészében merinói, a ter­melőszövetkezetektől kapott a kétharmada, a magánterme­lőktől kapott gyapjú pedig a fele. Ez azzal magyarázható, hogy az állami gazdaságok már régebben áttértek a me­rinói juh tenyésztésére. Nem keli papír, nem kell gyújtás, itt a TÜKER alágyújtós A begyújtás gyors, tiszta, kényelmes. TÜKER ALÄGYÜJTÖS KA PHATÓ MINDEN TÜZELŐ­ANYAG Árusító helyen és népboltban. 629 •— A PÉCSI állaitkert gaz­dasági épülete még decem­berben elkészül. A lakosság 60 ezer forint értékű társa­dalmi munkával segítette az új létesítmény mielőbbi el­készítését. — PECSVARADON nem ttecem- bér 27-én, hanem december li­án lesz vásár. — 3.5 TONNÁS felújított Csepel gyártmányú tehergép­kocsit kapott néhány nappal ezelőtt a KPM Autóközleke­dési Tanintézete. Az újonnan érkezett gépkocsival tanuló- vezetőket oktatnak. — KORSZERŰEN jelsze­reit hús- és egy vegyes élel­miszerboltot nyit az Ungvár utcában jövő héten a Pécsi Élelmiszerkereskedelmi Vál­lalat. Többek érdeklődésére közöl­jük, hogy a tánkialpályázatban „Müdal” alatt a chanson-szó ér­tendő, tehát sem népdal-feldol­gozás, sem megzenésített klasszi­kus vers. A pályázatokat jelige alatt kell küldeni, s külön kis borítékban kell a pályázó nevét közölni. A kis borítékon a jelige kívülről szerepeljen. A Janus Pannonius Leány­gimnázium könnyűzenei szakköre. — A MÁV tanműhely ta­nulói még ebben az évben, az úttörővasút rendelkezésére bocsátják az általuk társadal­mi munkában felújított Har- gita-típusú mozdonyt. — KAPOSSZEKCSŰN, a 367 ezer forintos költséggel létesülő törpevízmű építésé során a lakosság 23 ezer fo­rint értékű társadalmi mun­kát teljesített, a csőhálózat lefektetéséhez szükséges 1120 méter árok kiásásával, mely munkával kapcsolatban 1200 köbméter földet termeltek ki. FIGYELEM! A december 3-i országos vásáron a 21. sz. Autóközlekedési Vállalat te- hertaxijai a vásárló közönség rendelkezésére állnak. Teher- taxi megrendelhető a vásár­térnél lévő Siklósi út 6 sz. forgalmi irodában (volt MÄ- VAUT-telep) Telefonrende­lés: 11-17, 11-18 a vásár tar­tama alatt. A rendőrség felhívása A rendőrség üzérkedés bün­tette miatt eljárást Indított Herk- ner Sándor írógépműszerész kis­iparos és Szemcrel Gyula mű­szerész, budapesti lakosok eUen. A nyomozás során megállapítot­ták, hogy a nevezettek hosszabb Időn át kereskedői tevékenysé­get folytattak. Budapesten hasz­nált és új írógépeket, szorzó­összeadógépeket vásároltak fel és azokat főleg vidéken magas felárral értékesítették. Ezenkívül gépek cserélésére is vállalkoz­tak. A VT. kerületi rendőrk.-o- tányság kéri a megkárosított szerveket (tanácsok, állam; gaz daságok. vállalatok, termelőszö­vetkezetek). amelyek Harter rrei és Szemereivel üzleti ösözekfitif- tésben állottak, hogy saját érde­kükben jelentkezzenek srnn^ve* sen Budapest. VT. kerülő» 'ta­bella utca 61 szám alatt y telefonon 316-998, 118-as mellék­állomáson. k 305585 kilogramm gyapjút vásároltak fel az idén Baranyában J

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom