Dunántúli Napló, 1961. december (18. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-01 / 283. szám
SMI. DECEMBER L KIAÍLÓ 3 Szombaton elkészül a százezredik pár cipő a Komlói Helviioari Vállalatnál Munkában a talp varrógép. Kettős ünnepet tűnek a héten Komló legfiatalabb vállalatának dolgozód: egyéves a koníekcdóüzem és kétéves a cipőüzemük. Az ^ünnep” fényét csak emeli, hogy szombaton kerül ki a cipőüzem dolgozódnak keséből a százezredik pár cipő. A tégi kis kócerájnak, amelyben az első papucsokat gyártották, nyoma sincs már. Pontosabban átadta helyét az egy évvel később alapított konfekciórészlegnek, mely azóta ugyancsak új üzemépületbe költözött A nagymúltú épületben most ebédlő van üzemi büfével és januártól kezdve olyan üzlettel, amelyben munkakezdés előtt minden asszony leadhatja fűszeres félkészáru rendelését, s hazafelé menet mindent megkap, amihez főzés közben szüksége van. A mai cipőüzem épülete 1959 szeptemberében méf Kővágószőlösön üres barakként állt Akkor kezdték meg mintegy kétszázezer forint értékű társadalmi munkát végezve a mai törzsgárda tagjai a bontást és a barakk áttelepítésót mai helyére. A cipőüzem történetét vaskos kötetbe fűzive, dokumentumok őrzik a vállalatnál. 1959 júniusában még csak az üzem felépítésének tervezete volt meg, melyet az év szeptemberében hagyott jóvá a megyei tanács ipari osztálya. Szeptemberben megkezdték a barakk bontását, nem sokkal később Komlón felépítését és I960 januárjában már megkezdődött az üzemszerű termelés. Ma már 167-en dolgoznak a felfejlődött üzemrészben, s jövőre újabb félszáz munkás felvételére lesz lehetőség. A cipőüzem létesítése 2 970 000 forintba került, s hogy érdemes volt eny- nyit rákölteni, azt a két év alatt élért 4 663 000 forintos nyereség mutatja. Azt mondják, hogy a cipőüzem dolgozói nagyon becsületesen dolgoznak, s különösképpen a nőket dicsérik. 121 nő van ebben az üzemrészben, s jórészük már törzs- munkásnak számát Nekik van legnagyobb részük abban, hogy minőség és önköltség tekintetében elérték az országos nívót, hogy az áltáluk íp ártott cipőfc 90 százaléka I. osztályú, s hogy egyre olcsóbban, az I. negyedévi 159.31 forint helyett ma már 130.18 forintért termelnek egy-egy páráit A jövő évre kitűzött feladatok között a minőség javítása, a termelékenység növelése és az anyagfelhasználásban a legjobb tapasztalatok meghonosítása szerepel. A cipőüzemmel együtt jubiláló konfekcióé-részleg jelenlegi műhelye egy régebbi, mázai munkásszállásból épült fél a vállalat hátsó udvarán. Üzembehelyezése közel más- félmillió forintba került, de ez is — akárcsak az egy évvel idősebb cipőüzem — rövidesen „kifizeti” magát, és a következő évben már hasznot is hoz a népgazdaságnak, arról nem is beszélve, hogy sok komlói asszonynak és leánynak máris biztos megélhetést nyújt. Ebben az üzemrészben 120 nő és húsz férfi évi 16 millió forint értékű alsó- és felsőruhát készít. Itt gyártják a pécsi üzletekben forgalomba kerülő csinos düftin és kordbársony gyermeknadrágokat, a fiúknak és leányoknak való iskolaköpen y eket, férfi ingkabátokat, símadrágokat és sok más ruházati cikket. A cipő- és ruhaüzemen kívül még tizennyolc részlege van a Komlói Helyiipari Vállalatnak. Valamennyiben jól dolgoznak, de mégis a két jubiláló üzemrész dolgozóinak van legnagyobb részük abban, hogy ez év első fél évi munkájukért élüzem kitüntetést kaptak, s hogy ismét az élüzem cím várományosai. A vállalat vezetői kellően méltányolják a szorgalmas munkát, s a jó munka mellett a dolgozók szép törekvéseit, örülnek a sikereknek, s szombaton, amikor a százezredik pár cipő is kiikerül a cipőüzem dolgozóinak keze alól, méltóképpen meg is ünnepük majd a vállalat történetében nevezetes eseményt H. M. Egy hónap múlva bűzzék a 2., 3. és 4. békekölcsönt Hosszabb „pihenés” után, egy hónap múlva ismét előkerülnek az Országos Takarékpénztár páncélterméből a szerencsekerekek. Az év utolsó államkölcsön húzásait ugyanis december 30-án és 31-én a fővárosban rendezi az Országos Takarékpénztár. Az első napon, délután a II. békekölcsönt, a második napon délelőtt pedig a III. és IV. békekölcsönt sorsolják. A kétnapos húzáson a három kölcsönből mintegy négyszázezer kötvényre csaknem százmillió forint jut nyeremény és törlesztés formájában. Az év utolsó békekölcsön sorsolása — a tervkölcsönt is figyelembe véve — egyben a 100. államkölcsön-sorsol ás lesz. Jugoszláv geológus tanulmányozza a pécsi szénbányákat Tizenöt napos tanulmányútra Pécsre látogat egy jugoszláv geológus mérnök, aki a belgrádi egyetem tanársegéde. A jugoszláv mérnök a Pécsi Szénbányászati Tröszt földtani osztályának vendégeként tanulmányozza majd a bányaföldtani szolgálat munkáját és az itteni geológiai viszonyokat, valamint az annak megfelelő kutatómunkát. A jugoszláv kutatómérnök december 4— 13-ig a pécsi szénbányáknál, majd négy napot Budapesten és két napot a komlói szénbányákban tartózkodik. ISO vagon babot hell termelni Baranyában A világpiacon nőtt a kereslet a bab iránt — 420 forintot fizet mázsájáért a földművesszövetkezet Az utóbbi években új sztár tűnt fel a nemzetközi piacon. A külföld egyre gyakrabban kereste a nálunk egyszerű hétköznapi élelmiszernek számító babot Ez a kereslet lassan akkora méreteket öltött, hogy a naranccsal, citrommal és más délágyümölccsel egyenlő áron adták-vették a babot Jelenlegi kivitelünk ebből termékből évi ezer vagon körül van, a világpiac azonban ennél jóval többet is átvenne Egyedül Anglia 800 vagonos igénnyel jelentkezett A baib tehát divatba jött Az elmúlt évekig ezt a növényt főként a kisparaszti gazdaságokban termelték. A jövőben a tsz-efcnek kell gon- doskodniok arról, hogy elegendő bab teremjem. Ennek a leginkább járható útja a köztesi- babvetés. Az Iregszemcsei Kísérteti Intézetben végzett vizsgálatok során kitűnt, hogy a kukorica a sűrű babállományt is elbírja. A köztes vetés megvalósítása céljából az intézet egy új vetőgépet szerkesztett Ez a gép egyszerire veti a közr teásabot a kukoricával. Az eddigiekkel ellentétben a terményforgalmi vállalatok nem foglalkoznak többé ennek a növénynek a szerződéses termeltetésével. Ezentúl kizárólag a földművesszövetkezeti szervek kötik a babszerződést De hogy mennyire jól jár az a termelőszövetkezeti tag, aki babot termel, azt bizonyítja az átvételi ár. A fehér szabvány bab métermázsájáért 420 forintot fizet a földművesszovet- kezet Ezen kivül mázsánként 20 forint szerződéses felárat is ad. A leszerződött mennyiségtől való 10 százalékos áttérés megengedett és nem von maga után jogi következményt A termeltetésnek két útja van. Az egyik a termelőszövetkezet közös területén való termesztés. Ebben az esetben a leghelyesebb dolog, ha a tsz (kiméri a tagoknak a kukoricaföldet, abból a célból, hogy a sorok közé babot vessenek. Ilyenkor a tsz is kap mázsánként 20 forintos nagyüzemi felárat Ezen kívül megkapja az illető tag is a mázsánkénti 20 forintot Igen jól jár ebben az esetben a szövetkezeti gazda. Ugyanis földterületet kap, s azt szabadon, önálló időbeosztással művelheti meg. Itt nem munkaegység után részesedik, hanem az egész babtermés az övé lesz. A háztáji gazdaságban való termesztés a másik út. Ez alkalommal azonban a tsz nem kap felárat és a szerződött terület sem növelhető a háztáji gazdaság méreteinél nagyobb területre. Ezen kívül vetőmagot is biztosítanak a termeltető földmű- veszö vetkezeti szervek. Az MNB illetékes fiókjaitól pedig rövidlejáratú hitelt igényelhet a termelő. A hitei magában foglalja a mázsánkénti 100 forint előleget A hitelért a vevő havi 25 fillér kamattérítést számol el mázsánként. Fentiekből világosan látszik, hogy a babtermelés anyagi előnyt jelenít a tag részére. Ezen kívül hasznot kap belőle a közös gazdaság is. De ezen a hasznon felül a legfontosabb mégis a népgazdaság egészének érdeke Sajnos, egyes termelőszövetkezeti vezetők nem törődnek ezzel. Más szövetkezeti gazdaságok viszont egyre inkább megértik, hogy miért van szűk ség a babtermelésre. Különösen a sellyei járásban láttak be ennek a munkának a hasznát. A drávasztárai tsz 200 mázsa, a vejti Rákóczi Termelőszövetkezet 160 mázsa bab termelését vállalta. A dráva- foká Uj Esztendő szövetkezeti gazdaság 70 mázsa, a körösi Hegyalja Tsz 100 mázsa bab termelésére kötött szerződést A kemsei Jókai Tsz gazdái 40 mázsa babot szállítanak majáé Kétújfaluban pedig 180 mázsás szerződést írtak alá a Vö- röcs Csillag Tsz-ben. A SZŐ VÉRT 150 vagon bab szerződéses termeltetését vállalta Baranya megye területére. Ehhez 7500 kait hold kukoricaterület szükséges. Ha figyelembe vesszük, hogy a megye kukorica vetésterülete mintegy évi 120 ezer kát. hold, világossá válik, hogy a vállalás nem túl nagy. A járási szervek és a termelőszövetkezeti vezetők akaratán és politikai hozzáállásán is múlik, hogy ezt a népgazdaság fej- adatot hogyan hajtjuk végre Baranyában. F. D. A Dunántúli Hajló szerkeszt ségének ankétjai 4 porcelánján pártpropasfandistákkal Lapunk pártpolitikai rovata szerdán délután közel öt- órás ankéton tárgyalta meg a Pécsi Porcelángyár propagandistáival az SZKP XXII. kongresszusával, valamint új ötéves tervünkkel kapcsolatos sajtópropagandánk tanulságait. A vitaindító előadásban arról volt szó, hogy milyen módon lehet a sajtót eredményesen felhasználni a terv fő célkitűzéseinek magyarázása során. Az előadó kérte a párt és a KISZ propagandistáit, mondják el, milyen kérdések jobb magyarázatát várják a sajtótól az SZKP XXII. kongresszusával kapcsolatban. Rendkívül színvonalas vita bontakozott ki. Az ötéves terv nehézipari, élelmiszeripari és kulturális célkitűzései körül, valamint a reálbér emelkedése, az élet- színvonal. a kereskedelmi áruforgalom kérdései körül folyt élénk vita. A Porcelán- gyár ötéves tervfeladatait is elmondták a felszólalók és kiemelték. hogy annak végrehajtása érdekében tulajdonképpen még csak most kezd erőteljesebb munka kibontakozni. A vitából meg lehetett állapítani, hogy a dolgozók többsége választ vár a sajtótól olyan kérdésekre mint például a gyáron belüli tartalékok feltárása, a „guruló io- nn ion szigorú „megoiasa’ . a vezetők és a többi dolgozott között: kapcsolatok a munka- oan. vagy a prémiumrendszer gyökeres megjavítása. A XXIÍ. parikongresszus és az uj pariprogram kérdéseivel Kapcsolatban löbb kérdés hangzott el. amelyeket a vita- ban lórészt maguk az ankét résztvevői tisztáztak színié ki vétel nélkül helyesen. Ez azt oizonyítja. hogy a Porcelángyár pártpropagandistái es KISZ oktatásveztői alaposan tanulmányozzák a kongresz- szus anyagát, igyekeznek helyes választ adni az azokkal kapcsolatban felmerülő kérdésekre. A szemléttem agitáció és a tervezett „Üzemi Híradó” szerkesztésének kérdései is foglalkoztatták az ankét részt vevőit. Az írásos agitációnak és a jó ábrákkal, grafikonokkal való szemléltetésnek is jelentős szerepe lehet abban, hogy mindenki helyesen értse meg mind a kongresszus, mind pedig az új ötéves terv fő tartalmát, céljait és mondanivalóját. A jól sikerült ankét hasznosan járult hozzá a szerkesztőség és a Porcelángyár kapcsolatainak elmélyítéséhez. Mezőgazdasági szakemberekkel A megyei tanács mezőgazdasági osztálya és a Dunántúli Napló mezőgazdasági rovata csütörtökön közös anké- tx>t tatott a megyei tanacs kis tanácstermében. A mezőgazdasági szakoktatással, a téli ezüstkalászos tanfolyamok beindításával, valamint a lap és a falusi olvasók problémáival foglalkozó ar keton részt vett Lipcsik István, a megyei pártbizottság részéről, Baracs József megyei fó- agronómus, valamint ötven ezüstkalászos tanfolyam-veze tő, tsz-agronómusok, tsz-ta- gok, tanácsi, vállalati akro- nómusok és szaktanárok. Baracs József bevezetőjében elmondotta, hogy az ötéves terv mezőgazdasági célkitűzéseinek, a növénytermelési hozamok 24 százalékos, az állattenyésztési hozamok 20 százalékos emelésének végrehajtásához nagyobb szaktudású, képzett szakmun kasok szükségesek a szövetkezetekben. El kell sajátítani az új eljárásokat is ahhoz, hogy a mezőgazdaság termelését évről-éwe növelni tudjuk. A tsz-tagöknak nem élég már a kisparaszti tudás, amivel egyéni korukban boldogultak. Specialistákra, jó szakmunkásokra van szükség a növénytermesztésben és állattenyésztésiben, a mezőgazdaság ' minden ágában. A mezőgazdasági szakoktatás nak ezért most nagyobb jelentősége van, mint bánmi- kcr, Lipcsik István elvtárs, az ezüstkalászos tanfolyamvezetők felelősségét- hangsúlyozta a felnőtt szakoktatás megszervezésében. Elmondta, hogy a tanfolyamvezetők nemcsak oktatók, de nevelők is, s ha jól végzik munkájukat, elhinthetik hallgatóikban a továbbtanulási vágyat. Az ankét vitájában sokan felszólaltak. Salamon György a vásárosdombói tsz agronó- musa hangsúlyozta, hogy először a tsz vezetőit, a vezetőségi tagokat, brigádvezetőket kell kiképezni és megnyerni az új módszereknek, a korszerű gazdálkodásnak. Az élenjáró módszerek elterjesztésében, mondotta, igen nagy szerepe van a Dunántúli Nap lónak is. Javasolta, hogy a legkiválóbb gyakorlati szakemberek folyamatosan írjanak aktuális mezőgazdasági problémákkal foglalkozó cikkeket és ez kajon helyet a lapban. Kozári elvtárs, a szigetvári járás főagronómu- sa az új módszerek terjesztése mellett az egyes tsz-ekben lévő jól bevált munkaszervezési tapasztalatok elterjesztésére hívta fel a figyelmet a sajtó útján. Ebben az évben 60 ezüst- kalászos tanfolyam indul több száz résztvevővel a megyében. Ez az ankét is hozzájárult ahhoz, hogy a tanulni vágyó tsz-tagok minél több hasznos mezőgazdasági ismeretet sajátítsanak eL Ajándékozzon márkás kfJtámiál óriási választékban az állami és szövetkezeti boltokban és az állami Áruházban. Porcelán hetek toy. 30-MC. 20-ig
