Dunántúli Napló, 1961. november (18. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-12 / 267. szám

IMI. NOVEMBER K.

SAP 10

3

Indokolatlanul felhalmozódnak

a termelési készletek

Feleslegesen lekötött értékek — Három év alatt megkétszereződött

az anyagkészlet

Az országgyűlés legutóbbi ülésszaka megtárgyalta és elfogadta a II. ötéves népgazdasági tervet A törvényjavaslat ismertetésével kapcsolatos beszámolójában Ajtai elvtárs, az Országos Tervhivatal elnöke többek között a következőket mondotta: „A helyes gazdaságpolitikád irányvonalhoz képest meg nem felelő módon alakultak népgazdaságunkban az utóbbi másfél évben a készletek. Anyagokban, félkész- és késztermékekben egyaránt olyan emelkedés következett be, amely a zavartalan termeléshez már nem szükséges és feleslegesen köt le értékeket. Helyes ezt a jelenséget felismerve, megszüntetését előirányozni, mindenekelőtt úgy,

Termelési érték

1 668.6

NO?.

I

I

k

észterm.)

351.7

100 %

1 830.7

109.7

423.1

120.2

3 965.7

123.2

653.7

185.8

4 431.7

137.6

674.5

191.7

Év

1957.

1958.

1959.

1960.

A tábiázattxSl megállapítható, hogy míg 1957-ben 1000 Ft termelési érték előállítása 474 Ft késztetlebötéssei járt, addig 1960-ban ez a szám már 657 Ft-ra emelkedett Ez az irányzat nem tekinthető egészséges folyamatnak, mert az indokolatlan készlet- növekedés a nemzeti jövedelem egy részének lekötését eredményezi, s

hogy a következő időszak megalapozásához felhasználásukat a tervekben tekintetbe vesz- szük.”

Halmozódnak a készletek

Miután a termelési készletek emelkedése országos jelenség, nem érdektelen, ha ezzel a problémával megyénk vonatkozásában is foglalkozunk. Hogy ez mennyire indokolt, láthatjuk akkor, ha az idevonatkozó adatokat szemügyre vesszük. Az utóbbi években az iparvállalatok (minisztériumi és tanácsi együtt, építőipar nélkül) készleteinek emelkedése megyénkben is meghaladja a termelés ütemének mértékét Ezt mutatja a következő táblázat:

Készletek (millió Ft)

Év

Anyag

Be feje

aesti. term.

Készterm.

1957.

230.5

100%

57.7

100 %

63.5

1958.

268.2

116.3

72.6

125.8

84.3

1959.

43421

188.3

88.7

153.7

130.8

1960.

476.6

206-7

m

133.6

120.8

lag ugyanolyan a hatása, mint a termelőberendezések esetleges kihasználatlanságának.

Miután az előzőkben ismertetett adatok a termelés valamennyi készletét (anyag, befejezetlen késztermék) összesítve tartalmazzák, a problémák közelebbi ismerétéhez szükséges, hogy részleteiben vizsgáljuk meg az egyes készletfajták növekedésének ütemét:

100 % 129.6 206.1 190.2

Legnagyobb az anyagkészletek növekedése

Amint a táblázatból kitűnik, a legnagyobb súlyt az anyag- készletek ' képviselik és ezek növekedése volt mind abszolút mennyiségben, mind viszonylagosan a legnagyobb mérvű.

Amíg megyénk iparvállalatainak termelési értéke 1957— 1960. között 137.6 %-ra nőtt — addig az itt tárolt anyagkészletek mennyisége állandóan növekvő irányzatot mutatva ugyanezen idő alatt 206.7 %-ra emelkedett 1961-ben semmit nem javult a helyzet, sőt úgyszólván minden iparágban tovább nőttek az anyagkészleteik.

Anélkül, hogy a teljesség igényével lépnénk fel, nézzük meg, hogy milyen okokra vezethető ez vissza, hogyan következett be ez az állapot

1957 után jelentősen javult az anyagellátás helyzete a korábbi évekhez képest Is- meretes, hogy egyes alap- anyagfajták évek óta „szűk keresztmetszetűnek” számítottak és ezekben az időkben a vállalatok nagy része az esetleges termelési zavarok eüke- se végett igyekezett ma- 7. biztosítani, sőt túlblztosí- V *i. Ez a szokás annyira bélére iződött a vezetők, a terme- .é t irányító műszaki szakem- bc rek tudatába, hogy amikor az ellátás javult, a várható normalizálódás helyett a lehetőséggel élve tovább növelték készleteiket. A tapasztalatok szerint főleg a gazdálkodás alá nem vont anyagkészletek növekedtek gyorsabban.

1957 után az import eredetű anyagok tekintetében is vi- i szonylagos „bőség” következett be Az ellenforradalmi károk leküzdése, a termelés ■ megindítása érdekében a baráti országoktól felvett kölcsönök nagy része anyag formájában érkezett hazánkba, de javultak a tőkés államokkal való kereskedelmi kapcsolataink is, ami szintén elősegítette az importanyagok behozatalának növekedését.

Lökésszerű import

Az import eredetű termékek beérkezése általában lökésszerűen történik, aminek hatása következtében főként az ilyen anyagokat felhasználó vállalatok készletei időnként a nor- knalizált szint fölé emelked- íhek. Ez azonban olyan

tív tényező, amellyel számolnunk kell, mert érthetően külkereskedelmünk a világpiaci lehetőségeket kihasználva, a megfelelő időben esetleg egyszerre nagyobb tételben vásárolja meg a fontosabb anyagokat, s ezek a felesleges szállítások elkerülése végett legtöbbször egyenesen a felhasználó üzemhez kerülnek.

Olyan eset is előfordul, hogy a készletező vállalat helyett a termelő vállalatot bízzák meg a szóbanlévő anyagok elosztásával. Ez történt például korábban az import bányafával is, amelyet kellő méretre való feldolgozás után a Pécsi Szén- tröszt osztott el — bár ebből eredően sok felesleges keresztszállítás következett be. Itt nem a módszer, hanem a hely- kiválasztás nem volt megfelelő, mert Záhonytól a fa beérkezésének határállomásától a bányák közül pont Pécs esett a legtávolabbra és nem lehetett gazdaságos a feldolgozás után pL a borsodi szénbányákhoz történő továbbszállítás. Egyébként időközben már változtattak ezen a rendszeren.

Hz elosztási rendszer hibái

Az anyagkészletek szükségtelen növekedését okozzák a jelenlegi elosztási rendszerünk hiányosságai is. Egyik-másik üzem a negyed vagy hóvégi tervteljesítési problémái megoldása érdekében nagyobb tömegben rendszerint több havi szükségletet kitevő mennyiségben zúdítja a felhasználó vállalat nyakába a megrendelt anyagot. Ilyen esetben sokszor az indokolt minőségi átvétel sem oldható meg emiatt. Pl. a Pécsi Építőgépkarbantartó Vállalat a beérkezett és kifizetett vasanyagak minőségi feltételeit csak hetekkel később, a felhasználás közben tudja ellenőrizni, ezek nagy tömegben történő beérkezése miatt.

A szállítási szerződésekben kikötött szállítási határidők nagyvonalú és bő időkülönfo- ségeket tartalmazó kitételei is alkalmat adnak arra, hogy a gyártó vállalatok éljenek az egyszerre történő szállítások lehetőségeivel. A szállítót a szerződések nem kötelezik arra, hogy a megrendelt anyagot egyenlő arányban megosztva, küldjék. Ennek?

megakadályozására indokolt volna az egyes iparágakban előírt szakmai szállítási feltételeket felülvizsgálni és ésszerűen megváltoztatni.

A készletek indokolatlan felhalmozódásához hozzájárultak az anyagtervezésben mutatkozó hiányosságok is. A vállalatok többségénél nem megbízhatóak a fajlagos anyagfelhasználása mutatók, az erre vonatkozó számítások műszaki alátámasztása hiányzik. Nincs kellő normatíva — dokumentáció és a tervezésnél általában igen sok a becslésszerű adat.

Gyakori profilváltozás

Az eddig felsoroltakon túlmenően sok problémát okoz a gyakori gyártási profilváltozásból eredő készlet „leülepedés” is. Ezek főleg az exportra termelő vállalatokra jellemzőek. Pl. a Sopiana Gépgyárban részben ilyen okokból duzzadt fel az anyagkészlet. Az anyaggazdálkodás előírásai szerint ugyanis a termeléshez szükséges anyagot a termelési időszakot megelőzően 90 nappal előbb kell megrendelni, olyan időben, amikor a vállalat előtt még ismeretlen, hogy a már legyártott prototípust elfogadja-e a külkereskedelmi vállalat, vagy sem.

Miután a külföldi igények gyakran változnak, sokszor megtörténik, hogy egészen más összetételű termelésre kerül sor, mint a tervezett vagy pedig az év első felére ütemezett gépek legyártására jóval később, az év második felében vagy a következő évben kerül sor. Ezért a vállalat, a már beszerzett — legtöbbször import eredetű értékes anyagokat kénytelen raktárában tárolni hosszabb ideig.

(Folytatjuk.)

Or. Nagy Jóasef

Kombájn vágja a kukoricaszárat

Naponta 7 hold kukoricaszárat vág le a bolyt gépállomás átalakított gabonakombájnja a bólyi Kossuth Termelőszövetkezetnek. Már csak a pedagógus földön áll lábon a szár, melyet jövőre a tsz művei meg, hogy helyette trágyázott, jól karbantartott földet adjon cserébe a falu pedagógusainak.

Megkezdődtek a szabadegyetemi előadások

A TIT Munkácsy Mihály Szabadegyetemén az elmúlt hét folyamán a jog- tudományi előadások után három újabb kollégiumon kezdődtek el az előadások. Szerdán a közlekedéstörténeti kollégium előadásán mintegy 50 hallgató vett részt. Az előadást Fülöp Ferenc tartotta „A vasút kiala kulása előtti szárazföldi járművek és o vasút kialakulása" címmel.

Az első művészettörténeti előadáson, csütörtökön a II. számú Belgyógyászati klinika előadótermében százon felüli létszámban jelentek meg a hallgatók. Tegnapelőtt este tartották több mint 200 hallgató előtt az etikai kollégium nyitó előadását. Kedden a híradástechnika, pénteken pedig a csillagászat és űrhajózás kérdéseivel foglalkozó kollégiumok első előadásaira kerül sor.

Több mint négyezer új

iskolai tanterem

Csaknem egymilliárd forint a felsőoktatási intézmények fejlesztésére

A művelődésügyi tárca második ötéves tervéről dr. Bán Sándor, a Művelődésügyi Minisztérium csoportfőnöke többek között elmondotta:

Az oktató-nevelőmunka színvonalának emelése, a reform célkitűzéseinek fokozatos megvalósítására azt tervezzük, hogy

a második ötéves terv végéig valamennyi osztott általános iskola felsőtagozatában bevezetjük a gyakorlati oktatást.

Emellett meg akarjuk szilárdítani körzeti iskolai hálózatunkat. sőt a feltételektől függően bizonyos továbbfejlesztést is számbavettünk.

1960-hoz viszonyítva körülbelül tizenötezer fővel

Nehéz léptekkel jönnek velem a veteránok a mecseksza- bolcsi országúton: Tükrös Szabó István nyolcvanadik évén túlra figyelve. Tárnoki Antal hetvenötö- dik évével a vállán, Pemecker István, aki nyolcvamkettedik évét tapossa, Braun István és Puffier János, mindketten hetvenöt évesek.

Mind az öten közel hatvan évig szolgálták a mecsekszabo lesi bányászatot jó barátságban, egymás mellett. váltóikat egymásnak vetve akkor is. amikor a tőkés renddel kellett szembeszállni.

— Az első sztrájk a pécsi szénmedencében 1893. június hatodikén kezdődött és húsz napig tartott — emlékezik Braun bácsi. — Embertelen bánásmódban volt részünk és a bérünkből is levontak. Ez volt a fő oka, hogy sztrájkot , kezdtünk. Kitaláltak különféle jogcímeket a levonásra és olyan bányásztársam is volt. akinek az egész havi bérét levonták.

— A május elsejét is meg akartuk ünne pelni. de a hatóságok minden összejövetelt megtiltottak, írásban adtuk be követeléseinket az igazgatóságnak, de egy szót se válaszoltak. Erre június hatodi- kán háromezer pécs- vidéki bányász lépett sztrájkba.

— Csendőröket és ksöfc század katonáséÍHustUs&aMcsóH

got vezényeltek ki ellenünk. Rendőrök is jöttek. Hozták a sztrájktörőket is, akiket helyettünk akartak munkába állítani, de azokat megfu- tamrtottnik. Az asz- szonyok tó közbeléptek, amikor látták, hogy milyen fegyverzettel vonul fel ellenünk az úri hatalom. Szőlőkarókat ragadtak. azzal állták el az utat a fegyveresek elől. Végülis a Pécsről kivezényelt huszá rak vertek szét bennünket karddal.

— Megsebesültem én is. persze, hiszen nagyon izgága ember voltam, mindig ott ugráltam, ahol „nem kellett volna”. — Legalábbis így mond ta a huszár, aki végigvágott rajtam, — szólal neg Pemecker bácsi. — Sokan megsebesültek nemcsak a kardoktól, hanem a lópaták alatt is. akik elestek a tülekedésben. Jól megszervezett roham volt ez a bányászok ellen, mert utána a csendőrök következtek, összeszedték a lakásukon a sztrájk vezetőit és Pécsre szállították őket. Én is a letartóztatottak között vol tarrv

— Mégis sztrájkoltak a bányászok június 26-ig! A következmény mi is lehetett volna más, mint az, hogy elbocsátottak négyszáaSteeoefc közülük. — Emlékszem még a „hosszú menetelésre”. amikor ez a sok-sok ember, családostul aki tudott, aki pedig nem, az csak egymagában kivándorolt Amerikába

A nemzetközi munkásmozgalom nagy eseménye volt az 1905-ös oroszországi forradalom. Eljutott Baranyába tó a híre. Megmozdultak a pécsi bányászok is és követték a példát. Emlékiratot adtak át a bányaigazgatóságnak. Tizennyolc pont ból állt a követelések listája, amelyben elsősorban emberi bá násmódot, béremelést, egészséges lakást követeltek.

— Gúnyos megjegy

zéseket azt bőven kaptunk, de komolynak mondható választ, egy szórt sem,

— mondja Tárnoki Anitái, aki maga is részt vett az emlékirat szövegezésében.

— Minden követelésünk elől elzárkóztak Érthető, hogy az elkeseredés nőtt kitört a sztrájk június negyedikén. Erre még szigorúbb megtorlás következett. „Kell nektek egészséges lakás, meg emberi bánásmód? Jó! Kaphattok”! — ezt kiabálták a csendőrök, akik a szegényes bányászlakásokból is kikergettek minden sztrájkolni

Az öreg Braun

mondja;

— 1918. május 23- ám hirt kaptunk, hogy a hatodik gyalogezred fellázadt és százötven szabolcsi bányász csatlakozott hozzájuk. Mi tó csatlakoztunk. Fegyvert kaptunk a katonáktól, Ki tó oktattak bennünket a fegyverek kezelésére.

Puffier János erre így emlékezik:

— D marná tat vettünk magunkhoz a bányából és elindultunk. Először a gyűlölt katonaság ellen mentünk, akik megszállták a bányát. — Kiszabadítottuk a bezárt testvéreinket, s aztán elfogtuk a két vérebet, akinek kezéhez akkor már sok bányász vére tapadt. Meissner századost és Herszényi főhadnagyot a fellázadt katonák kivégezték.

A mai kor fiataljai. amikor a tőkés rend kegyetlen valóságáról tanulnak, már csak a könyvek lapjairól tudják, hogyan is volt akkor. Pedig még itt élnek közöttünk azok az emberek is, akik annak a történetemmé vált ke gyetlen korszaknak élő tanúi, szenvedő részesei voltak.

Kérdezzünk tőlük sokat, minél többet. Hallgassuk meg a visszaemlékezéseket. A történelem egy-egy fejezetének élő tanúit hallgatjuk, ha ők besaäne&i

retnénk növelni a középiskolák első osztályaiba felvehető tanulók számát.

A dolgozó anyák munka-és életkörülményeinek javítására célként tűztük ki, hogy az óvodáskorú gyermekek jelenlegi 28 százaléka helyett-1965- re körülbelül 42 százalékuk, részesülhessen óvodai ellátásban.

— A* ötéves terv időszakában 3300 általános iskolai és 800 középiskolai tantermet építünk.

Az általános iskolai tantermeknek mintegy 60 százalékát állami beruházásból, a továbbiakat pedig helyi társadalmi erőforrásból, állami hozzájárulással hozzuk létre.

— Űj középiskolák létesüljek Komlón. Kecskeméten, Békéscsabán, Sztálinvárós- ban, Ajkán, Várpalotán. Budapest peremkerületeiben és másutt.

— A jelentős iskolaépítési program végrehajtása esetén is tesz gondunk — különöséül nagyobb városokban — a növekvő általános iskolai tanuló létszám és az ugrásszerűen emelkedő középiskolád létszám elhelyezésével. A zsúfoltság jelentősebb csökkenésével csak 1965 után számolhatunk. ■ >

— Felsőoktatási intézményeink továbbfejlesztésével biztosítanunk kell a különböző területek növekvő vezetőkáder igényeit

Hosszú ideig jelentős mértékben kell a hallgatók számát növelni mind a nappali, mind az esti — levelező tagozatokon.

A korszerű oktatás, a gyakorlati képzés színvonalasak emelésére az efLmúlt éveknél jelentősebb összegeket — csaknem egymilliárd forintot — fordítunk felsőoktatási intézményeink fejlesztésére, gép- és műszerellátottságának javítására.

— Az 1961—65 között tervezett egyetemi építkezések tehát már előre is mutatnak, mert részben biztosítani fogják, hogy a harmadik ötéves tervtől kezdve a szükségleteknek ténylegesen megfelelő létszámokat vehessünk fel az egyetemek különböző karaira, szakaira.

— összefoglalva: a második ötéves tervben biztosított anyagi feltételek lehetőséget adnak arra. hogy a leglényegesebb művelődéspolitikai célok megvalósításában előrehaladjunk, illetve a művelődés eszközeivel is segítsük a népgazdaság ötéves tervfeladatainak megoldását — fejezte be a tájékoztatást dr. Bán Sándor.

>