Dunántúli Napló, 1961. november (18. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-05 / 262. szám
i. NOVEMBER 5. NAPLÓ s Reprezentatív világítás a bányákban Kinek as érdekében történik a korszerűsítés? — Helyes-e a mostani beruházási sorrend Alapjában véve egyetlen szerv sem kedven a névtelen leveleket. Nagy részük intrikus, magyarán mondva fúrási szándékkal íródott. Mégsem illik egy kalap alá vonni a névtelen leveleket. nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy egyik-másikában nem a rosszindulat, hanem a szerénység, a félszegség tartja vissza a panasztevőt az aláírástól. Az alább közzétett névtelen levél írója ‘s alighanem az utóbbiak közé sorolható. Idézünk néhány gondolatot az érdekes levélből. ^Kedves EUvtársak! A Dunántúli Napló 1961. szeptember 23-1 számában megjelent egy cikk az alábbi címmel: „Egy kilométer hosz- szú neoncsöves sugárút a föld alatt-’’ A cikkben szó Tan arról, hogy a pécsbányatedepd és a szabolcsi aknák felsőbb szintjein modern neoncsövek világítanak, s a komlói bányákban már tavaly sok armatúra került a föld alatti vágatokba. A kamtod Ill^as akna hatodik szintjén lévő fővágatban is hamarosan megkezdik a neoncsövek felszerelését egy kilométer hosszúságú szakaszon, de a pnost épülő Zobák-akna második szintjén is 800 méter hosszúságban szerelnek fel fénycsöveket Ezen a cikken elgondolkodtam s engedjék meg, hogy ezzel kapcsolatban kifejtsem véleményemet. A cikkíró megállapítja, hogy a tetszetős ős biztonságos világítótestek nappali fényt varázsolnak a sötét vágatokba, amivel nemcsak a látási viszonyokat javítják, hanem csökkentik a balesetek előfordulását is. Ez mind igaz és Jő. Csakhogy a cikkíró és az illetékes szakemberek is megfeledkeznek néhány dologról, ami nem lényegtelen. Elemezzük tehát sorjában magát a cikket, másrészt a bányát! Ügy igaz, hogy tetszetős és valóban nappali fényt varázsol a sötét vágatokba, ami álltai javítja is a látási viszonyokat és csökkenti a balesetek számát. Azonban van egy hiba, mégpedig az, amikor a tömegtermelő munkahelyekre, a fejtésekbe érkeznek a bányászok, akkor a nappali fény másfél, két és fél normálgyertya- fényre csökken. Ez erősen lerontja a látási viszonyokat és nagy mértékben elősegíti a sérülések számát. Ezt igazolják a baleseti statisztikák is. A legtöbb sérülés ugyanis a fejtésekben történik s a sérülések kisebb hányada a szállítófolyosókon. Mibői adódik ez? Elsősorban abból, hogy bányászaink nagy többsége hordozható akkumulátoros bányalámpával van ellátva, márpedig ezek csak kis fényerősségűék, nehezek és mindig oda kell tenni vagy akasztani, ahol egy bizonyos munkafolyamatot végeznek. Számtalan esetben éppen a lámpától, illetve a lámpa kampójától történik a sérülés. Ezzel szemben igen ritka esetben sérülnek meg azok a vájárok, akik korszerű, sapkához szerelhető fejlámpával vannak ellátva. Ez a lámpa nagyon jó, mert a munkásnak mindkét keze szabadon marad és a lámpa mindig arra világít, amerre a munkás fordul. Különben ezt a lámpatípust használják a Szovjetunió bányáiban, de más fejlett bányászattal rendelkező államok bányáiban is. Ezeknél a bányáknál nemcsak a gépesítés, hanem a korszerű világítás is elősegítette azt, hogy az egy főre eső termelés nagyobb mértékben fejlődött a mi bányászatunkkal szemben. Ügy gondolom, ezek a bányák, illetve államok megengedhetnek magúknak olyan fényűzést, hogy a fő szállító vágataikat fluoreszcens (lumineszcens) bányalámpákkal lássák el. Nálunk viszont korainak tárlóm az ilyen berultázásokat mindaddig, amíg a tömegtermelő munkahelyek dolgozói nincsenek ellátva megfelelő ftorszerű bányalámpákkal. Miért vonok le ilyen következtetést? Elsősorban azért, mert a termelés nem a szállítóvágatokon történik, hanem a fejtésekben. Köztudomású, hogy a világítás erőssége nagy mértékben kihat a munka- képességre és erősen befolyásolja a teljesítményt. Az eddigi megfigyelések szerint a világítás erősségének fokozásával 15—20 százalékig terjedő teljesítménynövekedés is elérhető. Ismeretes továbbá, hogy rossz világítás mellett a munkás szervezete gyorsabban fárad, ami a balesetek bekövetkezésének lehetőségét is fokozza. Vonatkozik ez elsősorban a szén- és kőzethullásból származó balesetekre, ami a bányáinknál a leggyakoribb, miután a munkás a jövesztő és egyéb gépek zajától nem tudja időben érzékelni a veszélyt, de a jó világítás esetén könnyebben észreveszi és idejében tud védekezni ellene. Ezzel szemben a mi beruházásaink nagyrészt a szállító- vágatok világításának korszerűsítésére irányulnak, olyan helyeken, ahol mozdonyszállítás történik. Márpedig bánya- mozdonyaink, valamint a felügyeleti személyeik is el vannak látva nagyfényerősségű lámpáikkal, viszont a termelést végző dolgozók műszak elején és a végén jönnek csak végig a fő szállító folyosókon. Akkor vajon kinek az érdekében történik a reprezentatív világítás? Végezték-e számításokat arra vonatkozóan, hogy a fénycsövek beszerzése, felszerelése és a felhasznált energia árán hány korszerű fejlámpát vásárolhatnának a termelésben dolgozók részére? Nem elég csak szavakban elmondani, hogy a szocializmust építő hazánkban legnagyobb érték az ember, hanem a gyakorlatban is, a beruházások és korszerűsítések megvalósításánál is erre kell törekedni. Másrészt a szakemberek ne szégyelljék kikérni egyes feladatok megoldása előtt az egyszerű dolgozók véleményét, mert azok sok hasznos tanáccsal segíthetik eredményesebbé tenni munkájukat E sorokat nem a rossz- indulat, az intrika, hanem segítőkészség, a bányában dolgozó elvtársak véleménye és saját meggyőződésem alapján írtam. Mindannyian jól tudjuk, hogy a pécsi szénmedencében milyen nagy feladatokat ró szakembereinkre a bánya villamosítása, másrészt tisztában vagyunk azzal is, hogy a népgazdaság pénzét alaposan meg kell fontolni, hová helyezzük, milyen beruházásokra fordítsuk. Egy dolgozó véleménye István-aknáróL Lehetséges, hogy a névtelen levélíró tévedett ebben, vagy amabban, az is lehetséges, hogy akadályai vannak a fejlámpák beszerzésének, alkalmazásának, de egy bizonyos, a levél őszinte segítő szándékkal íródott, s így feltétlenül helyet érdemel a lapban, illetve a nyilvánosság előtt. S ha csak annyi eredménye lesz, hogy válaszcikkel reagálnak rá az illetékesek, hisszük, hogy az is előbbre viszi a közös ügyet, az eredményesebb s vele együtt a biztonságosabb termelés ügyét. e* sgy sa I November végén Pécsen lép fel a Belgrádi Rádió tánczenekara Az év utolsó hónapjaiban két népszerű külföldi tánczenekar és egy világhírű együttes, látogat hazánkba. November 18 és 27. között vendégszerepei Magyarországon a Belgrádi Rádió tánczenekara és szólistái: Lola Novokovic, Anica Zubovic, Drágán To- kovic és Kreta Petrovic. Budapest mellett három vidéki városban: Pécsett, Szolnokon és Debrecenben is szerepelnek. Újabb szakmérnöki szakok egyes egyetemeken A művelődésügyi miniszter rendelkezése alapján 1962-ben újabb szakmérnöki szakokat szerveznek egyes fővárosi és vidéki egyetemeken. A Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karán a folyamatszabályozási és finommechanikai technológiai szakokon, a vegyészmérnöki karon, a tex- tilkémiad és az élelmiszer- ipari technológiai szakokon, az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemen a település és regionális tervezési szakon, a Veszprémi Vegyipari Egyetemen a pet- rokémiai szakon kezdődik s zakmérnökképző tanfolyam. Növény-bélyegsoro- zatot ad ki a posta A spanyolországi nemzetközi brigádok megalakulásának 25. évfordulója alkalmából Zalka Máté arcképét ábrázoló egy forint névértékű bélyeget adnak ki. Ugyancsak forgalomba- hozzák a nyolc értékből álló gyógy- és ipari növényeket ábrázoló bélyegsorozatot Az emlékbélyeg és a bélyegsorozat árusítását november 4-én kezdik meg. Az új bélyegek 1962. június 30-ig használhatók fel postai küldemények bér- mentesítésére. KÜLÖNÖS QYÓQYMÖD Nem nevetnivalő történet a következő, de elnézést mosolygós nélkül nem tudtam végighallgatni. Petrovics Sándomé megfonta a kosarakat s ezeket eladni Nagy kozárba ment. Hátán a kosarakkal kopog tatott be a házakba s így jutott el Andics Jánosnóhoz is. — Vegyen kosarat ténsasszony! — kínál ta neki a cigányasz- szony az árut. —' Haggyon vele békén, nem veszek semmit, meg aztán úgy is annyira fáj a fejem, hogy azt sem tudom, mit csináljak! — A feje fáj. ténsasszony? Jaj. csókolom a kézit, hát miért nem szól nekem, tudom én mit kell csinálni. Na idefigyeljen! Meggyógyítom én magát úgy, hogy többé sahase fáj semmije — ajánlkozott Petrovicsné. Megörült Andicsné a kínálkozó alkalomnak. Na végre majd ez a kosarat áruló asszony meggyógyítja. Igazán az isten ve zérelte ide a háziba; *—• Na mondja már, mit kell tennem? *— kérlelte Andicsné. Petrovicsné leóldoz ta hátáról a kosarakat, letette a folyosóra. aztán halkan a fülébe súgta: —1 Menjünk csak beljebb a szobába, ott nem figyelhetnek meg bennünket, mert nagy titok az én tudományom. Nem akarom. hogy valaki is ellesse. A két asszony csendben bement a lakásba s még az ajtót is becsukták. Ava tatlan szem ne lássa, avatatlan fül ne hallhassa — mire készülődnek; Petrovicsné nagy fontoskodva ült le az asztalhoz. —i Na mondja már i— kérlelte Andicsné. — De csak akkor tudok magán segíteni. ha mindent úgy tesz, ahogy éri mondom — | súgta halkan Petrovicsné. — Minden úgy lesz — egyezett bele a „páciens”. — Hát akkor először is hozza ide a házban található ösz- szes pénzt! — rendelkezett az „orvos”. — A pénzt? Minek az? — Na itt van, már az első kérésemet sem akarja teljesíteni. Hát akkor ténsasszony nem tehetek semmit sem az érdekében — mondta kar jait kitárva Petrovicsné. — Na J6. ft, hozom már, hozom már. Andicsné az egész házat felkutatta s minden található pénzt az asztalra hordott; —* Csak a fejfájásom elmúljon — mondta. miközben egv köteg százast számlált. —• Na itt van. pontosan 4000 forint; *— háta Pet- rovicsné eíé a pénzt Petrovicsné is megszámolta. — Annyi biz ez, lelkem, se nem több, se nem kevesebb. Több pénz nincs a házban? Mert ha még van, akkor nem sikerül a gyógyítás, előttem ne tagadjon le semmit! — mondotta élesebb hangon a „gyógyításra készülődő”. —Nincs több — nyugtatta meg a beteg. — Hát akkor elmondom a „titkot” — kezdte Petrovicsné. Ezt a pénzt olyan nyomtatott papírba kell csomagolni, amit még ebben a házban senki sem olvasott. Ez az első lépés. Van ilyen papírja? A fejfájós asszony először elszomoro- dott. Honnan vegyen most hirtelenjében ilyen papírt? Aztán örömmel mondta: — Hát persze, hogy van. itt az újság, nemrég hozta a postás; Közös erővel láttak hozzá a pénz becsomagolásához; Amikor elkészültek a dologgal; Petrovicsné közölte, hogy ezt a köteg pénzt most a vánkos sarkába be kell varrni és 19 napig ott kell tartani. Ezután soha többé nem fáj majd a feje; — Ugye 19 napot mondott, nehogy egy nappal több vagy kevesebb legyen, majd mind járt Iki te számolóin, hogy mikor yeSv hetem ki — mondta Andicsné s nagy elismeréssel adózott Pet- rovicsmé „tudományának.” Aztán átment a másik szobába tűért és cérnáért. Erre a pillanatra várt csak a .doktor”. Gyors mozdulattal ki vette a csomagból a a pénzt és zsebrevág- ta. A papír természetesen megtartotta azt a formáját, mintha még mindig benne volnának a százasok. Petrovicsné maga varrta a vánkosba az immár pénz nélküli csomagot Ezzel a „gyógyitás” be is fejeződött, Pet- rovicsmé elköszönt; Andicsné egy-két napig megállta, hogy nem bontotta ki a vánkost de az ötödik napon gondolta már megnézi a csomagot A fejfájása úgy sem csitul, meg azután ki tudja azt, hogy megnézte-e vagy sem. Amikor kibontotta a papírt, akkor nyilait csak igazán fejébe a fájdalom; Hosszas utánjárással a 4000 forintból Petrovicsné ezret visz szafizetett. a többét nem; A különös gyógymóddal gyógyító asz- szonyt a pécsi járásbíróság 6 hónapi börtönre ítélte. Andicsné rajtavesztett hiszékenységén. Hiába, az SZTK olcsóbb; s ami a legfőbb «-biztosabb is. , ' - (Garay) Az 1960-as év a kommunizmus útjára lépett szovjet nép dicsőségét tovább növelte. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége törvényt hozott a szovjet fegyveres erők további csökkentéséről. Üjabb egymillió 200 ezer fővel csökkentették a szovjet hadsereg létszámát s ezzel a második leszerelési intézkedéssel több mint két és félmillió szovjet ember helyezkedett el a békés építőmunkában. A kozmikus térség kutatási tervének megfelelően folytatták a világűrkutatást és újabb eredményeket értek el Augusztus 19-én fellőtték a második szputnyikot és élőlényekkel együtt visszahozták. Bevezették a hétórás, egyes üzemekben I960, január 15-én a Legfelső Tanács rendelete alapján 1 millió 200 000 fővel csökkentették a hadsereg létszámát. A leszerelt katonákat mindenütt nagy örömmel fogadták a termelésben. Az imperialisták felelősek érte, hogy ez nem folytatódott. Ugyanaz év május elsején katonai díszszemlén mutatták be a legmodernebb fegyvereket, az interkontinentális, ballisztikus rakétákat és az atomtöltésü távirányítású fegyvereket. Az imperialista hatalmak ennek a fegyvert a jtának előállításában is öt évvel lemaradtak a Szovjetunió mögött. 1960. szeptemberében több ipari üzemben bevezették « rövidített munkaidőt, ugyanakkor emelkedett a dolgozók munkabére. Képünk a scselkovói vegyészeti gyár egyik lakótelepének egyik családi házába visz el bennünket és bemutatja Vaszilij Karabenkov munkást családja körében. Karabenkov reggel 6-tÖl 12-ig dolgozik, felesége pedig 9-től 4-ig. Megosztják egymás közt a háztartás és a gyermeknevelés gondjait. Az ünnepek autóbuszforgalma A 21. sz. Autóközlekedési Vállalat értesíti az utazóközönséget, hogy az ünnepi forgalmat a következőképpen bonyolítja le: november 5-én a hét utolsó munkanapjára, november 8-án a hét első 7-én munkaszüneti napokra, november 8á-án a hét első napjára előírt menetrend szerint közlekednek az autóbusz- járatok. A várható nagy utas- forgalomra jtákS tekintettel a járatokat a szükségletnek megfelelően kisegítő járatokkal közlekedtetik. Egyben értesítik az autazó- közönséget, hogy a november 12-i Pécsi Dózsa—Komlói Bányász labdarúgó-mérkőzésre a 21. sz. AKÖV 10 órától rendkívüli autóbuszjáratokat indít Komlóra. A várható nagy forgalomra való tekintettel kérik az utazóközönséget, hogy menetjegyét elővételben váltsa meg. A
