Dunántúli Napló, 1961. november (18. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-30 / 282. szám

tm. NOVEMBER 3». IVAPtÖ 3 Üzemeink jelentik Csökken as átfutási idő a Kesztyűgyárban — Három műszakos termelés Hirden — Új gépeket kapott a Cementáruipari Vállalat 48 mázsa tészta naponta — Próbaöntés a Vasas KTSZ-nél Ahány üzem és vállalat vart ebben a városban — annyiféle gond. Az egyikben még az éves terv teljesítésén fáradoznak, a másikban már a jövő évi terveket is szövögetik. Itt új üzemépületet emelnek, hogy 1962-ben már abban termelhessenek, ott a termelés egyenletesebbé tételén, az exp ortpiacok kiszélesítésén törik a fejüket Látogassunk él né­hány pécsi üzembe és vállalathoz, nézzük meg, mélyen eredmények születnek a dolgozók szorgalmából, összefogásából. KESZTYŰGYÁR Néhány nap múlva megala­kul a gyárfáséi őkészítésd cso­port a kesztyűgyárban. A cso­port feladata lesz átvenni a rendeléseket, elkészíteni a műszaki dokumentációikat,' a műszaki leírásokat és ők biz­tosítják majd a termeléshez szükséges anyagokat, szerszá­mokat, gépeket is. A gyártás- előkészítési csoport működésé­hez nagy reményeket fűznék a gyárban, s főként a terme­lés ütemesebbé tételében vár­nak tőlük sokat. Ha a csoport tagjai jól dolgoznak, már de­cemberben megszűnik a de­kád végi és hóvégi hajrá, üte­mesebbé válik a termelés és pontosan betarthatják majd a szállítási határidőket Több idő jut majd egyes tételek komplettírozására, mély kü­lönösen az exportszállítmá­nyoknál fontos. így elkerülhe­tik a kötbérezést, mely eddig sem volt gyakori, de a jövő­ben szeretnék teljesen kikü­szöbölni. Nem utolsó szempont a külföldi és belföldi megren­delők bizalmánaik megtartása, sőt növelése sem, amihez a pontosan érkező és a hajrá megszüntetésével minőségileg egyre javuló szállítmányok feltétlenül hozzájárulnak. Az ütemesebb termelés gazdasá­gilag is sokat jelent Csak mi­nőségjavulásból 3—400 000 fo­rintos szortimentenként meg­takarítást várnak 1982-re. Miután a gyártáselőfcészHési csoport az eddigieknél lénye­gesen jobb fettételeket teremt a termeléshez, a gyár dolgozói csökkenteni kívánják a termé­kek átfutási idejét. A szabá­szatban edcfig 13—16 napos át­futási idővel dolgoztak, a var­rodában néha 12 napra emel­kedett az átfutási idő. Az új szatban nyolc, a varrodában hét napra csökkentik az átfu­tási időt. PÉCSI KENDERFONÖ már jó tapasztalatokat szerez­tek. Az 500 literes „kényszer”- keverőgépek abban térnek él az eddig alkalmazottaktól, hogy keverőlapátjaik egy függőle­ges tengely körül forognak. A keverésre szánt beton a gép­ben vízszintes helyzetben van és „ejtés” nélkül, lényegesen jobban keverve jut él rendel­tetési helyére, mint eddig. Az új gépek beépítését már megkezdték. Ahhoz, hogy a tervezett időpontban, január 15-én megkezdhessék munká­jukat, a *, Vegyszer” Vállalat kirendeltsége dolgozóinak él kell végezniök minden gép mellett a szükséges vasszerke­zetek építését A gépek 2— 2,50 méteres vasbetonalapokra kerülnék, s körülbelül ilyen magasban dolgoznak majd a Ä Pécsi Kenderfooó end 103,3 százalékra teljesítet­ték kenderforaal-termelésá ter­vüket a HL negyedévben. Egy­ben az időszakban, a tavalyi év ül. negyedéhez képest 7,8 százalékkal emelkedett a ter­melés. A termelésnövekedést túlnyomórészt termelékenység- emeléssel biztosították, az ad­diginál megfelelőbb műszaki intézkedések, jó újítások és új technológiád eljárás bevezeté­sével. Azáltal, hogy az új technológiád eljárás előírásai szerint olajos emulzióit visz­nek a feldolgozásra váró anyagra, lényegesen meggyor­sítják a gyártást, sőt a réginél finomabb toenderfonalat nyer­nek. Az új technológiád mód­szer alkalmazásának egészség- ügyi kihatásai is vannak, szin­te teljesem megszűnt a gyár­ban a porképződés, noha az­előtt rengeteg part nyeltek a munkások. 1962-ben tovább növekszik a termelés. A jövő év második leiében három műszakos ter­melést vezetnek be, s már most megkezdték az előkészí­tést. Tárgyalásokat folytatnak a min i sztéri utmmal a fürdők, öltözők és a konyha bővítése ügyében, mert a három mű­szak megszervezéséhez leg­alább 150 új munkást kell fel­venniük. Már januártól meg­kezdik a leendő munkások egy csoportjának betanításait, ettől kezdve minden hónapban 20— 30 új dolgozót vesznek fel a gyárba, akikből a második félév elejére teljes értékű munkásokat szeretnének nyer­ni. cementaruipaki vállalat Nemrég kapott négy beton­keverőgépet a Német Demok­ratikus Köztársaságból a Pécsi Cementáruipari Vállalat. Az új (gépeket szívesen fogadták, hi­& a vállalat telepein két típusú betonkeverővel PÉCSI SÜTŐIPARI VÁLLALAT A hűvösebb, párás idő be­köszöntővel némileg csökkent a termelés a Sütőipari Válla­lat tészteüzemében, mert Ilyenkor nehezebben szárad­nak a tészták. Mégis naponta 42—48 mázsa tésztát gyárta­nak, s ezzel tervüket is telje­sítik. Az üzemben átlagosan negyven mázsa Észtet és nyolc-kilencezer tojást hasz­nálnak fel naponta, hétféle tésztakészítményükhöz. Hosz- szú idő óta kizárólag tojásos­tésztát gyártanak, ebből is leg­többet a cérnametéltből, hosz- szúmetéltből és nagykockából, mert: ezekből legnagyobb a ke­reslet Tekintettel a karácsonyi ün­nepekre, az üzem dolgozói szeretnének jobb ellátást biz­tosítani tésztafélékből. Ezért úgy tervezik, hogy a hónap végén tartandó karbantartás ellenére legalább 100 mázsa tésztával gyártanak többet mint amennyit negyedéves tervük előír. VASAS KTSZ Nagy ütemben folyik az építkezés a Vasas KTSZ Fürst Sándor utcai telepén, mely korábban a Sopiana Gépgyár I. telepe volt Az építkezés so­rán kicserélik az öntöde fa­födéméit Ehhez le kellett bon­tani az öntöde falait is. A fa­lakat azóta már újból felhúz­ták, s ezekben a napokban készítik el a vasbetonfödéme­ket tartó oszlopokat. Az ön­töde újjáépítése után a többi üzemépületet tatarozzák. A munkák meggyorsítása érde­kében már e hét végén, de legkésőbb jövő hét elején éj­jel is dolgoznak majd az építő- munkások a telepen. Az a cél, hogy december 31-ig befejez­zék az építkezést, s ezen a na­pont megtörténhessen a próba­öntés az 1 200 000 forintos költ­séggel átalakított telepen. Az emeletráépítés sikere Néhány éve még lagymatag volt az érdeklődés az emelet­ráépítési akció iránt. A Felső- maiam utcában, a Perczel és Gábor utca sarkán (a Kossuth marival szemben) folyó mun­kák azonban sok embert meg­győztek az emeletráépítés elő­nyeiről. Ma már mindennap benyitnak az OTP megyei fiók jóba az érdeklődök, ■ már nyolc emeletráépítés van szer­vezés alatt A legjelentősebb vállalko­zásnak a Rákóczi út 79. szám alatti emeletráépítés ígérkezik. Ezt a Pécsi Tervező Vállalat kollektívája szervezi. Egy két­emeletes épület újabb emelet­tel való megtoldásóról lenne szó, amellyel 22 lakást nyer­nének. A többi emeletráépítés 6—6—10 lakásos lesz. Műhelybe vonult a mecseki vidámpark A vidámpark játékszereinek helyén nagyrészt csak a beton­alapok maradtak meg, miután a szereket raktárba helyezték a téli időjárás viszontagságai elől* Amint a képen is látható. Ganamvölgyi Ferenc, Újvári József és a karbantartó rész­leg lakatosai serényen javít­ják a nyári örömök kellékeit. Tavaszra újabb szórakoztató játékokat készítenék, közöttük a fővárosi vidámparkból ismert hordójátékot, karrakétát, béka­játékot, kalapácsos embert, pisztoly céllövöldét, körszput- nyikot. Elárulták, hogy egé­szen új, még a fővárosban sem ismert játék lesz példáiul a körszputnyik. Ez a „szputnyik” egy földgömb körül kering, de olyan formában, hogy erőteljes taszítással hozzák mozgásba, S a szerint kap jutalmat a „megmozgató ja”, amiként Moszkva, Párizs, New York, stb. fölött át tudja lendíteni. A kalapácsos ember, a kör- rakéta kezelése hasonló erő­próbán alapszik, de ez utób­biak ismertetését a tapaszra hagyjuk, amikor a közönség személyesen is birtokába ve­szi a kitűnő szórakozást nyúj­tó játékszereket. Kérdés-e a „cigánykérdés“ Baranyában? A Népfront megyei elnökségi ülésének szünetében a cigá­nyokról beszélgettünk. Szóba került a párt politikai bízott-^ ságának határozata, amely sze­rint meg keli oldani a cigány­ság társadalmi félemelkedésé­nek kérdését. Azt állították egyesek, hogy nincsen cigánykérdés, minek ezt most napirendre tűzni, majd megodódik magától is a néhány probléma, ami még a felemelkedésük útjában áBL Mások azt mondták, hogy inkább túl bonyolultnak lát­ják a kérdést, nem lesz köny­Ifjú mesterjelöllek Tíz ipari tanuló kö­nyökölt körülöttem. Izgalommal várták milyen kérdést tesz fel nekik életük első interjújában az újság író! Mindegyiktől ugyanazt kérdeztem: miként kerültek eb­be a szakmába, sze­retik -e munkájukat? A mellettem ülő kis Gudmann Karcsi alig múlt tizennégy éves, de mint valami idős ember úgy „em­lékezik vissza” a há­rom hónappal ezelőt­ti szakmaválasztásra. — Általános isko­lás koromban nagyon szerettem az ezermes­ter szakkörben bar­kácsolni. Ott tetszett meg az asztalos szak­ma. Hogy szeretem- e? De még mennyire! Eleinte az enyv sza­gával nem voltam kibékülve, de most már azt is megszok­tam. Szomszédja Simon István hosszú törté­netbe fog. — Én esztergályos akartam lenni és ír­tam is egy kérvényt ide az intézetbe, hogy vegyenek fel. Nem sikerült. Lakatos let­tem, diesel-lakatos. —- Nagyot sóhajt. — Örülök is neki, hogy nem esztergályos let­tem, mert nincs is tán szebb szakma, mtat a diesel-lakatos mesterség. A szere­lést, azt szeretném a legjobban. Nagyon jó érzés, amikor a beteg motort szét­szedjük, a hibát meg­javítjuk és aztán a sok apró darabot új­ból összerakjuk és működik a masina. Apám azt akarta, hogy ács legyek, mert ő is az, de ne­kem sehogy sem tet­szett az ács mester­ség. Mindig a vasat és a motorokat sze­rettem. — Hosszan meséli, hogyan ke­rült a Zala megyei Pötréte községből a pécsi tanulóintézetbe és a MÁV Fűtőházba. Azt is elmondja, hogyha meglesz a szakvizsga, tovább tanul a vasútgépésze- ti technikumban. Vörös Csabát in­kább hentesnek vagy szakácsnak nézné az ember, de amint ki­derül, tímár a szak­mája. — Építőipari tech­nikumba írattak be, de nem ment a tanu­lás. Az első év vé­gén öt tantárgyból el­húzódtam. Volt mit hallgatnom otthoni de mit csináljak, nem szerettem a rajzot. — Még általános iskolás koromban jártam a bőrgyárba és nekem tetszett az ottani munka. Elhatároztam hogy tímár leszek* Voltak, akik ijeszt­gettek, hogy ne men­jek oda, mert büdös szakma, mások meg ajánlották, hogy jó lesz, menjek csak nyugodtan. — Kitör a nevetés. — Nekem az tetszik a tímár szakmában, hogy ab­ból a nyers bőrből, amelyet behoznak a gyárba, olyan szép, fényes finom bőrt ké­szítünk. Szalai Mária már harmadik éve tanul­ja a cipófelsőrész ké­szítő szakmát. — Még most is el­mennék fodrásznak, ha lehetne, mert az szerettem volna len­ni, de apukám nem engedte, meg ac* volt a jelentkező 1st fel se vettek. így lettem cipőfelsőrész készítő. Anyú is ebben a szak mában dolgozik. Nem mondom, hogy nem szeretem, sőt ha le­vizsgázom, akkor be­iratkozom a bőripari technikumba is. Nagy Károly ka­rosszéria lakatos lesz, Gibicz Sanyi asztalos, Keresztes Jancsi vil­lanyszerelő, Gobölös Ernő gázszerelő, Sza­bó Jancsi általános lakatos és Tomes o- vits Lajos épületla­katos. Szabó Jancsi elmesélte^ hogy (ro­konságában sok a la­katos és mindig arról beszélgettek odahaza* Az ő fantáziája is eb­ben a szakmában ka­landozott. Szinte ki­vétel nélkül a válasz­tott szakmákat dédel­gették magukban már kiskorukban és most örömmel tanul­ják az iskolában és az üzemekben. Szóba kerül a mo­zi is. Általában min­den filmet megnéz­nek, s akik ipari tanu­ló otthonban laknak a televízió műsorát is nézik. Nem kell ne­kik egy mozijegy árá­ért mellékes munkát végezni, hiszen kap­nak illendő zsebpénzt Az ebédért az üzem­ben vagy az intézeti ellátásért szinte név­leges ősszeget fizet­nek. Az ebéd példá­ul az első éves tanu­lóknak 50 fillérbe kerül. Sokuknak száz, kétszáz kötetes könyvtára van és majdnem mindnyájan tovább akarnak ta­nulni a szakmának megfelelő technikum ban. Elnéztem ezeket a fiatalokat, az öltöze­tüket és a tápláltsá­gukat. Hol van az a régi inasfiú, aid a bátyjától örökölt Bocskay-kabátban és a két számmal na­gyobb kitaposott ci­pőben igyekezett a zsebpénzt megkeres­ni a tekepályánál? Gazdaffh Tstván nyű megoldani, tíz év is kevés lesz rá. Hogyan állunk tehát a „ci­gánykérdéssel” Baranyában? Kérdés ez, vagy nem az? Meg leiiet-e oldani, vagy nem ? Érdemes-e állami intézkedések kel is, meg a társadalmi és tö­megszervezetek erejével is elő­mozdítani a megoldást? A „cigánykérdéssel” Bara­nyában úgy állunk, hogy való­ban létezik, megvan a gondunk bajunk véle. Kiközösítették, megalázottak voltak a tőkés rendben a cigányak. Az ala- asanyabbrendűség érzését ol­totta béléjük a rendszer, alá­zatosságra és nyomorra kény­szerítette őket. Itt az ideje, hogy ezt véglegesen felszámol­juk. Megvan ennék .. társad?!- mi szükségessége, de a lehető­sége is. A kétszázezer magyarországi cigányból Baranyában körül­belül 13—15 000 ÓL Egyre na­gyobb számban vannak kö­zöttük, akik megbecsült tagiai a társadalomnak, mert becsü­letes munkából élnek, képezik magunkat. LaikásigényeSik nő­nek, nem elégszenek meg már a putrival, kiemelkednék a cigány telepekből, tisztán öl­tözködnék. Sokain vannak azonban még, akik rendkívül alacsony kultu­rális színvonalon élnék, írtii- olvasni nem tudnak, megelég­szenek a primitív kunyhókkal és állandó munkájuk sincsen. Azok az eivtéreafc, akik Pé­csett, a Népfront Elnöksége ülésének szünetében vitatkoz­tak erről, hélyesen látták, hogy van tennivaló. Azoknak azon­ban nem volt igazuk, akik azt mondták, hogy ráérünk még ezzel, különben sem fontos társadalmi üggyé tenni, majd megoldódik a kérdés lassan magától ds. Nem oldódik meg magától Tenni kell érte. Mégpedig azt kell tenni elsősorban, hogy ál­landó, nem elkülönített lakhe­lyet kéH. biztosítani számukra, munkát kell adni minden ci­gányembernek, javítani kell egészségügyi és kulturális helyzetüket. Mindezzel egyidő- ben küzdenünk kell az összes előítéletek ellen, felvilágosító munkát keffl. végeznünk a ci­gány és nem cigány lakosság körében egyaránt. Tenni kell! És ha ezt mondjuk, akkor azoknak sem adhatunk igazat, akik túl nehéz problémának tartják, s azt mondják, hogy mai erőnkkel még nem tudjuk megoldani. Meg lehet oldani, mégpedig nem nemzetiségi kérdést csi­nálva belőle, mint ahogy nem is az. A cigányság néprajzi sa­játosságai valóban megvannak, az elkülönítésükre irányuló tö­rekvések azonban nelytelenek és károsak. Lehetséges megolda ni, mégpedig gyorsan, néhánv év alatt, mert a cigányság ma­ga is akarja. Munkával, jó la­kásban, művelt emberként él­ni, — ez a célkitűzés kezd ál­talánossá válni a cigányok kö­rében. Lehetséges megoldani Baranyában, kevesebb mint öt év alatt, mert a jelenlegi fel­mérés adatai mutatják, hogy az előítéletek éloszlóban van­nak, a gyárak és mezőgazda- sági nagyüzemek vezetői pedig komolyan veszik, hogy állandó munkával lássák él a cigányo­kat. Kedvezményes épület- anyag-juttatásban részesítik őket, Pécsett például a Maj- láth utcai épületek bontási anyagából kedvezményes áron kaphatnak majd építőanyagot. Hélyzetük további felmérése folyik. A tanácsokból cigány­bizottságok alakulnak, amelyek a megyei tanács cigánybizott­ságának segítségével egyéves operatív tervet, majd pedig négy éves távlati tervet készí­tenek. Munka biztosítása, ál­landó lakhelyhez kötés, elszige tébtségük teljes felszámolása, egyenjogú elbírálásuk az élet minden területén, cigány ta­nácsok választása, az összes előítéletek megszüntetése — valóban nagy és sok feladatot ad. Mégis, itt az ideje, hogy az állami szervek és tömegszer- vezeték együtt megoldják a kérdést* S?SVséges is, lehetséges is. Nem igaz, hogy a cigányság csak bűnözésből és lopásból ké pes megélni. Semmivel sem több számukhoz mérten a bű­nözők és fegyelmezetlen ele­mek száma, mint a társadalom* többi rétegeiben. Nem igaz. hogy a cigány született bűnöző, ezt csak az úri. rendszer hir­dette, hogy ezzel könnyebben elhárítsa magától társadalmi felemelésüket és csupán rend­őrségi módszerekkel „oldja meg” problémáikat* .. . Kötelességünk ezzel szakíta­ni, emberi módon és véglege­sen megoldani cigányaink prob lóméit. Gyevi Káról#

Next

/
Oldalképek
Tartalom