Dunántúli Napló, 1961. november (18. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-24 / 277. szám

*M1. NOVEMBER 24. fUAPR.6 3 Uj iskolák - apró hibák Hirtelen nehéz lenne számba venni, hogy a felszabadulás óta, de legfőképpen asz elmúlt öt esztendő alatt hány új ál­talános iskolát építettek az or­szágban és szőkébb hazánkban Baranya megyében. Gyönyö­rűek ezek az új iskolák. Mo­demek, tágasak, világosak és kényelmesek. Nem ünneprontásnak szá­nom ezeket a sorokat, de a sok szép iskolában vannak kifogá­solni való apróságok. Az utób­bi években épített általános is­kolákban sok olyan hiányos­ságot tapasztaltak, amelynek nagy részét költségtöbblet nél­kül, gondosabb tervezéssel és kivitelezői munkával meg le­hetne szüntetni. Ilyen' irányú adatokat bőven találhatunk a Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságán, ahol éppen fel­dolgozás alatt áll a megye ál­talános iskoláinak statisztikai anyaga. Nézzük a tényeket az új iskolákkal kapcsolatban; Az új általános} iskolák kül­sejükben, világos tantermeik­kel a gyermekekről való intéz­ményes gondoskodás jeleit mu tátják. Ezt a gondoskodást azonban a megye új iskoláiban gyűjtött tapasztalatok szerint fokozni lehetne anélkül,' hogy ezzel további terheket rónánk a népgazdaságra. Sőt! Foko­zott mértékű takarékosságra is lehetőség nyílna a szórványo­san még előforduló felesleges helyiségek, túlméretezések meg szüntetésével és jobb épület­gépészeti berendezések alkal­mazásával. Ugyanakkor van­nak területek, ahol káros lát­szattakarékosság tapasztalható. Például az új iskolákhoz rend­szerint a községfejlesztési alap ból utólag építik meg a feljáró lépcsőt és a kerítést. Végered­ményben tehát nem tényleges, hanem csak látszólagos beru­házási költséget csökkentének, amikor az iskolához nem ter­veznek és azon nyomban nem építenek lépcsőket és kerítése­ket Később ezt a községi ta­nács megépítteti, de legtöbb esetben az iskola mellé eszté­tikailag súlyosan kifogásolható lépcsők és kerítések készülnék. Ugyancsak ide tartozik'az is, hogy az új Iskoláikhoz nem gon doskodnak a felépítés idején előadótermi redőnyökről és tantermi függönyökről, ami később hasonlóképpen kény­szermegoldásokhoz vezet. Túlzásba Vitt takarékosság­nak mondható, hogy az új fa­lusi iskolák nevelői lakásainak nincs, vagy pedig gyakorlati­lag megközelíthetetlen a pad­lástere és nincsenek az épültei­ben fürdőszobák, mosókony­hák. Ami az iskolák belsejét ül­teti, megállapítható, hogy a szerkezetek, berendezések és szerelvények fejlődése nem_ tartott lépést az épületek kül ' aejében oly szépen megnyilvá­nuló fejlődéssel; Fokozottat) gondoskodást ésj végső fokon költségcsökken test is jelentene, ha az új iskolák tervezésénél ügyel­nének arra az alapvető kö­vetelményre, hogy az épüle­tek ne á zzanak be. Az új iskolák nyílászáró szer­kezetednek kialakításánál ter­vezőinknek a hazai anyagoit előnyeit és hátrányait figye­lembe véve kellene tervezni és azt sem elfeledni, hogy azo­kat később karbantartani és törések esetében javítani kell Rengeteg konkrét példát le­hetne felsorolni. Most csak egyet-kettőt nézzünk meg a különböző területekről. Épület beázások történnek az alig egy éve felépített fehérhegyi 4 tantermes általános iskolában, a szászvári iskolában, az oiaszi és az almamelléki iskolában. Az István-akmai iskolát sem régen építették, de beázik á folyosó és a nevelői lakás, s két év alatt a hevesebb szél négy esetben tépte le az épület hullámpala tetejét. A csapadék víz elvezetése sincs mindenütt rendben. Az almamelléki álta­lános iskola tetejéről kereszt- csatornán levezetett csapadék­víz az iskola pinceablakán ke­resztül visszafolyik az épület­be. Ugyanez a helyzet az Ist­ván-aknai iskolánál is, azzal a különbséggel, hogy ott a ne­velői lakás pincéjébe zúdul be a csapadékvíz. Az északi tájo­lású ablakfelületek mentén ugyancsak kisebb beázások ta­pasztalhatók még az olyan nagy dj iskoláknál is, mint az új-mecsekaljad 16 tantermes és a mecsekaijad 8 tantermes iskola. A legtöbb új iskolaépületet a nagy üvegfelület jellemzi, s talán egyetlen új iskola sincs, ahol ne lenne panasz az ablakokra, vagy az ajtók­ra. Az új ablakok külső üvegfe­lületéhez csak nehezen lehet hozzáférni. A külső és belső ablak szétszerelése mindenütt nehézkes, vagy szinte lehetet­len. így aztán nehezen, vagy sehogysem tisztítható, vagy ha véletlenül betörik, akkor nincs aki elvállalja a megjavítását. Például az almamelléki iskola betört ajtóüvegét fél évig sen­ki sem vállalta el, hogy meg­csinálja. A szigetvári 4 tanter­mes iskolabővítésnél például a lépcsőház emeleti részénél nagyméretű 14x2 méteres ab­lakot helyeztek el, amelyből csupán egy 1,5x2 méteres rész nyitható. Ez -nem is kivitelezői hiba, hanem tervezői hiba volt. Az ablaküveget kívülről leg­feljebb tűzoltó létrával lehet megközelítem és megtisztítani. Az új-mecsekaljad 16 tanter­mes iskolában talán leghibá- sabbak a nyílászáró szerkeze­tek. Az épület homlokzatán 126 ablak található, a homlok­zat 53 százaléka üvegfelület. A francia mintára konstruált ab­lakoknak körülbelül. egyhar- mada alig két évi használat után nem záródik rendesen. A javításhoz, de az esetenkén­ti tisztításhoz is külön állvány­zat, vagy tűzaltólótra szüksé­ges. Egyszer autólétrárol tisz­tították. de akkor is az autó­nak a virágágyakra kellett be­tolatni. hogy hozzáférjenek az ablakokhoz. Az iskola ablakai azért záródnak rosszul, mert a könnyűfém keretek használat közben éldeformálódtak, s ugyanez a hibája az erkéiysor ajtajainak is. Gyakori eset eb­ben az iskolában, hogy egy-egy hevesebb szélroham sorra ki­nyitja az ablakokat, ajtókat, ami üvegtörést, balesetve­szélyt, éjjel beázást és fűtési nehézségeket okoz. A főbejárati és a folyosók csapóajtós megoldása sem a legszerencsésebb megoldásnak, mondható. Másfajta ajtók kel­lenének, amelyek nyitott álla­potban is jól rögzíthetőek. Je­len esetben sok helyen az aj­tók madzaggal vannak kiköt­ve, vagy tégladarabbal kitá­masztva. Ez így baleset és tö­résveszélyes, de enyhén szólva esztétikailag sem megfelelő. Épületgépészeti szempontból is hasonló sok kis apróságot fel lehet sorolni. Például a bükkösdd. a görcsönyi. a har­kányi és a szászvári iskolák­ban a vízellátást biztosító motorok ismételten leégtek. A. szászváriban már hatszor le­égett a motor. A szivattyúk sem felelnek meg mindenütt a követelményeknek. Az oiaszi iskola 3 éve hasz­nált vízellátó berendezésé­nek a felújítására máris 30 ezer forintot kellett előirá­nyozni. A mecsekaljai 8 tan­termes és a Komló-dávidföl- di 16 tantermes általános is­kola kazánházaiban nem biztosították a megfelelő gé­pi szellőztetést és így a széngáz és a füst behatol az iskola folyosójára. Rengeteg apróság van még. Többek között a kökönyösi 12 tantermes iskolában Berg- mann-cső nélkül építették be a PVC szigetelésű elektromos vezetékeket, s emiatt később kellett újból átépíteni az egé­szet. Az 1958-ban átadott kenderföldi 16 tantermes álta­lános iskolában egyetlen elő­adóteremben sem építettek konnektort, ezt is később kel­lett csinálni. A fehérhegyi í tantermes iskolában a WC-k a zsibongón keresztül szellőz­nek, a mecsekaljai 8 tanter­mesben az egyébként haszná­laton kívül álló Neptun-dvó- kutakat úgy helyezték el a földszinten és az emeleten is, hogy a folyosó csapóajtaja nyi­táskor a kútnak ütközik. Ugyanez a helyzet a tornater­mi üvegezett ajtónál is, amely 2 év alatt nyolcszor tört ki. A beremendi 8 tantermes isko­lában a földszinti fiú WC-ajta- ja pontosan a kályhának, az emeleti WC ajtaja pedig nyi­táskor a fali lámpaburának ütközik. Nem szükséges bő kommen­tárt fűzni ezekhez az apró hi­bákhoz, csak mindössze any­uját, hogy az új iskolákkal szemben legyen az is követel­mény, hogy ne csak kívülről, hanem belülről is mindenben megfelőek legyenek. Gazdagh István Sajlótájioz'aü a nemzeti jövedelem szerkezetének aiakRlssárál, a beruházások loncentrásásának elsi eredményeiről, s az ötéves lerv néhány kérdéséről Vályi Péter, az Országos Tervhivatal elnökének első he­lyettese csütörtökön a Magyar Sajtó Házában tájékoztatta az újságírókat a második ötéves terv néhány kérdéséről. A többi között foglalkozott a nemzeti jövedelem szerkeze­tének és elosztásának várható alakulásával, hangsúlyozva, hogy a nemggti jövedelem for­rásainak struktúrája lényeges változáson megy keresztül. — 1959- ben a terv irányelveinek kidolgozásakor a nemzeti jöve­delemnek még 77.5 százaléka származott a szocialista szek­tor termeléséből. Ez az arány 1960- ban elérte a 67.6 százalé­kot, s 1965-re az ország nem­zeti jövedelmének 98 százalé­kát már a szocialista szektor termeli. Ez a fejlődés mind politikai, mind gazdasági szem pontból nagyjelentőségű. Népgazdaságunk fejlődése nagymértékben összefügg az ipari termelés szerkezetének át alakulásával is — mondotta Vályi Péter. A több munkát és nagyobb szellemi hozzáértést igénylő iparágak fejlesztése az alapanyaggyártás összetételét is megváltoztatja. Több nagy- szilárdságú acélt és finom­lemezt, több finomkohászati terméket és műanyagot gyár­tunk, mint eddig bármikor, s az alapanyaggyártás fejleszté­sének ütemét a feldolgozóipar fejlődésének szintjére emel­jük. A rendelkezésre álló ösz- szegek részarányát is elsősor­ban ezeknek az iparágaknak a fejlesztésére összpontosítjuk. Anyagi erőinket egyébként is. a lehető leggazdaságosabban kívánjuk felhasználni, a beru­házások koncentrálása máris szemmel látható eredmények­kel jár. Ez év első felében 380- al kevesebb beruházás kezdő­dött, mint tavaly félév alatt, ugyanakkor 320-al több épít­kezést adtak át. mint egy év­vel ezelőtt. Sziielváron, Szen’lőrincen, Duna^ze'xson és S kim lép lel a tűzrendész sti parancsnokság központ zenekara A B. M. Országos Tűzrendé­sze ti Parancsnokság szimfo­nikus- és népi zenekara no­vember 24-től 26-ig Baranyá­ban szerepel: 24-én Szigetvá­ron, 25-én Szentlőrincen, 26- án, vasárnap délután Duna- szekcsőn, vasárnap este pedig Siklóson szerepelnek színvona­las, érdekes műsorukkal. A műsor keretében bemutatnak egy-egy részletet az Aida a Bohémélet, a Faust című ope­rákból. A műsorban szerepel még Liszt II. rapszódiája, több operettrészlet és népda­lok. A KGST-hez tartozó orszá­gok együttműködése is je;en- tős támogatást nyújt beruhá­zásaink gyorsításához. Szovjet hitel segítségével épül fel a Dunai Vasmű hideghengermű­ve. ugyancsak a Szovjetunió­ból érkezik a Tiszavidéki Ve­gyikombinál műtrágyagyárá­nak teljes gépi berendezése es majdnem minden egyéb ve­gyipari berendezés. Eddig ha­zánkban ismeretlen technoló­giák leírását is megkaptuk, a' baráti országoktól, s viszon­zásként mi is átadjuk bevált gyártási módszereinket. Vályi Péter ezután utal arra, hogy a nyugati országokkal is fenn kívánjuk tartani gazdasági kapcsolatainkat, több beruhá­zásunkban, mint például a szál macellulóz gyár építésében, vagy a ruggyantaárugyár re­konstrukciójában nyugati cé­gek is részt vesznek. Vályi Péter ezután elmon­dotta, hogy a második ötéves tervet már felbontották tár­cákra és iparágakra. Az üze­mek• közül csak azok készíte­nek ötéves tervet, ahol a ter­melés összetétele lényegesen megváltozik, vagy ahol na­gyot beruházásokra kerül sor. A többi éves tervek alapján végzi munkáját. Az 1962-es terv végső formájában előre­láthatólag december első felé­ben kerül a Minisztertanács elé és a felbontott terveket még az év vége előtt a válla­latok rendelkezésére bocsát­ják. Televíziót kaptak a psírt hely iségek és munkáikfubok A párttitkár most éppen nincsen itthon, de Kaisz Pál, a községi tanács vb-tdtkára szí vesen megmutatja a pórtklu- bot, azazhogy a párthelyiséget, mert Szabadszentkirályon még nem nevezik klubnak ezt , a szobát. Pedig ahogyan kezd kialakul ni, előbb-utóbb klubszerűén lesz berendezve itt is a párt- helyiség, úgy. mint Baranya sok-sok községében. Néhány napja csak, hogy meghozták a nagy televíziós készüléket, ki­próbálták, tetszett, biztos, hogy sok látogatója lesz. Máris sür­getik, hogy helyezzék üzembe. Hétfőn, a pártoktatás szeminá­riumán résztvevő párttagok már megállapították, hogy a készülék jó, az érdeklődés is nagy, ki lehet tehát alakítani a pezsgő klubéletet Szabad- szentkirályon. A mennyezetről modem csillár lóg, szőnyeg is van már a szobában, van egy kis házikönyvtár is. A kályha azonban még hideg, csöve sin­csen. Csóka Józsefné, az iskola igazgatója, — aki pártvezető­ségi tag, — mondja, hogy sok­kal tartalmasbb kulturális élet lehetne a községben, ha min­dennek meglenne a maga he­lye, mert az emberek érdeklőd nek a világpolitikai események iránt, szeretnek művelődni is, de minden tömegszervezet ren x)ocooocooooooooocx joo9ooooaoocxx300CO(xxxxooooooooocxx)ooooooooooooooooooocooo<xx}oooooooooo(X3Coocxxxyxxx)ocK A kiszisták, meg a tyúkok T50 vagon zöldséget ad lövőre a mohácsi Uj Barázdálsz Jó<l halad a szerződéskötés megyénkben. A termelőszövet­kezetek előreláthatólag lénye­gesen több zöldséget értékesí­tenek 1962-ben, mint az idén. A felsőszen tmärtond Zrínyi Tsz 260 holdról 200 vagon friss zöldséget kíván szerző­déssel értékesíteni. A megye második legnagyobb zöldség­termelő tsz-évé fejlődik a mo­hácsi Uj Barázda Tsz, amely Jövőre 140—150 vagon zöldárut fid a- MÉK-nefc, KIRÁLYEGYHÁZÁN van "8 vagy negyvenhat KISZ-tag. Ha ‘ 8 ennyi fiatal összefog, sok ko- ’8 moly feladatot tud megoldani, s A jelek szerint meg is van .8 bennük az akarat, mert még a .Q nyár elején hoztak olyan ha- - § tározatoí, hogy a KlSZ-szerve- ’§ zet védnöke lesz a királyegyhá i o zá Arany Kalász Termalőszö- . 8 vetkezet baromfitenyésztésé- ;8 nek. Védnöknek lenni pedig a nem annyit jelenít, hogy „elvi- ’8 leg” felelősséget vállalnak, „el- 8 méletben” elismerik a baromfi g tenyésztés szükségességét és 8 hasznosságát hanem tesznek is valamit. — A védnökség szép dolog — ismeri el Kacsar Béla, az Aranykalász állattenyésztési brigádvezetője — megy nálunk a baromfitenyésztés. Nemrég szállítottunk le háromezer da­rabot, s a jövő héten várunk ezer tojótyúkot, mert az a ter­vünk, hogy mivel közel van a pécsi baromfikeltető vállalat, annak a számára termelünk te nyész; tojást. — Ez csakugyan szép. Mi része volt ebben eddig a KISZ nek? A brigádvezető tűnődik, rán­colja a homloikét: — Hát nézze elvtáns, nem akarok hazudni..: Felesleges is lenne. Mert egyik oldalról igaz az, hogy a KISZ -szervezet védnökséget vállalt, másik Oldalról igaz, hogy az Aranykalászban í£l- í lendült a baromfitenyésztés, viszont harmadik oldalról az is igaz, hogy ennek a két tény­nek vajmi kevés Köze van egy­máshoz. Hock János elvtárs, a KISZ- titkár arról számol be, hogy a KISZ-szervezet élete eléggé mozgalmas. A legutóbbi hétfőn is taggyűlést tartottak, ame­lyen Lőrinc Éva tanárnő be­szélt az ifjúság neveléséről. Nemrég kapott a KlSZ-szierve- zet két helyiséget, s a tagság elhatározta: társadalmi mun­kában kitatarozza, kimeszeli, az ajtókat kijavítja, hogy ott tarthassák rendezvényeiket. De hát.;: — Oda hegyezték el az ácso­kat idei glenes szállásra — szól közbe Vörös Béla Van a , KISZ-szervezetnek rádiója, lemezjátszója, sakk­készletei, ping-pong asztala. Teadélutánokat rendeznek, tan colnak. Ilyenkor 2 forintos be­lépődíjakat is szednek, mert apró-cseprő ikadások is van­nak, most például éppen a le­mezjátszó szarul javításra So­kan vannak azonban, akik ezt a két forintot sem szívesen fi­zetik. Ez baj. Mindamellett a királyegyháza fiatalok nem­csak a szórakozásra gondol­nak. A termelőszövetkezetnek is igyekeznek segíteni. A múlt­kor például meg akarták szer­vezni társadalmi munkában a kukoricatönés segítését. De hát .j, — NEM SIKERÜLT össze­szedni őket. — Valija be Hock János. — Mert meglehetősen szét vannak szórva. A negy­venhatból csak nyolcán dol­goznak a termelőszövetkezet­ben, mint tagok. Mások segí­tenek ugyan a szüleiknek, de nem léptek be a tsz-be. Legtöb ben azonban Pécsre járnak ta­nulni és dolgozni. Csak este térnek haza. Egyedül a szom­bat délutánjuk szabad, de so­kan akkor sem a KISZ-t ke­resik fel, hanem máshova mennek. Akiket legjobban együtt le­het tartani, azok a színjátszók és a sportolók. A színjátszók Szántó Lajos és Jandó Mária vezetésével a „Tűvé tevők” és a „Visszakérem az iskolapénzt.’' című egyfélvonásosokat tanul­ják, hogy még a télen bemu­tathassák, a lányok pedig Biró Tiborné tanárnő vezetésével készülnek önálló műsorra. A késilabdások járási bajnoksá­got nyertek, most a megyei bajnokságon indulnak, a kézi- labdás lányok is negyedik he­lyezést értek el, a sakkozók beneveztek a megyei kiscsapat bajnokságra. Azt se felejtsük ki a felso­rolásból, hogy most indul az ifjúsági akadémia ,amelyre öt- venen jelentkeztek. Nemcsak a KISZ tagjai, hanem kívülál­lók is. Mindez szép is, jó is, dicsé­retes is. De térjünk vissza új­ra, konokul arra a kérdésre hogyan segít a KISZ-szervezet a termelőszövetkezetnek a ba­romfitenyésztésben. ha már vállalta a védnökséget? Hock elvtárs szemmeliátha- tólag nem örül ennek a kér­désnek. Kacsar Béla brigádvezeitö azonban segít neki:' —i A. jövő héten érkezik az ■ ezer tojótyúk. Fogadásukra ■ időben készen kellene lenniük • az ólaknak, a fészkeknek, fel ■ kell erősíteni az ülőrudakat. Ügyes fiatalemberek kellenek ehhez a munkához, ment a tsz­■ tagságot most lefoglalja a ken­der, a ricinus begyűjtése, tisz­títása, meg egyéb halasztha­tatlanul sürgős munkák. Eb­ben fognak segíteni a kiszis-; ták. Igaz? — Igaz — egyezik bele Hock í János, — vállaljuk ezt a mun- j kát. A KISZ-szervezet,, mint a j baromfitenyésztés védnöke, í megszervezi az ólak előkészí- í tését, fészkek, ülőrudak eiké- j szításét. És a továbbiakban \ sem marad el a KlSZ-szerve- zet segítsége. így tehát most megírhatom, hogy a király egy házi KISZ- szervezet mégsem csak „elvi­leg” vállalta a védnökséget, hanem valóban segít is a ter­melőszövetkezetnek. DE HÄT... Ehhez még az kell, hogy ne legyen több ..de hát..Csinálni is kell, nem­csak vállalni, Mészáros Ferenc dezvényét az iskolában kell meg tart aniok. Indul a termelőszövetkezeti akadémia, 52 hallgató jelent­kezett rá idáig. A pártvezető­ségi üléseket is rendszeresen meg kell tartani, légoltalmi ián folyam is van hetenként két­szer. A KISZ összejöveteleit, taggyűléseit is meg kell tar­tani, a karácsonyi kultúrmű­sorral is készülni kell már, a Szülők Iskolája előadássoroza­ta is elkezdődik hamarosan. A tanácstitkárnál ülünk, amikor éppen jönnek a kiszis- ták, hogy adjon nekik cemen­tet, be szeretnék fejezni a KISZ-helyiség kikövezését. A kiszisták helyisége szom­szédos a párthelyiséggel, aho­vá pár napja hozták a televí­ziót, így aztán biztosítva lesz a fiatalok esti szórakoztatása is. A megyei pártbizottság el­látta a megye minden járását televíziós készülékekkel, hogy azokat helyezzék üzembe a pártklubokban, munkásklu­bokban és párthelyiségekben. Ötvenöt új televíziót vittek szét Pécsről, a megyei pártbi­zottságról a járásokba. Ezzel nyolcvanná emelkedett a TV- vel ellátott klubok és párthe­lyiségek száma a megyében; Minden járásban hat-hét TV lett ezzel, — a mohácsi járás­ban tíz. Most már az a feladat, hogy a párthelyiségéket és munkás­klubokat mindenütt otthonos­sá, kényelmessé tegyék, hogy ott szívesen töltsék el idejü­ket a párttagok és az odajáró pártonkívüliek egyaránt. Eh­hez az otthonossá, kényelmessé tételhez járulnak hozzá a most szétosztott új televíziós készü­lékek is. TEMPÓ KTSZ fehérnemű javító részlegében SZEMFELSZEDtST is vállalunk azonnal Pécs. Doktor Sándor u. 9. Bejárat a kapu alatt. 72 414 — 230 FÉNYCSŐARMATÚ­RÁT készít december végéig az Uránbányának a Komlói Szénbányászati Tröss vi®*- 1006 üzeme. k i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom