Dunántúli Napló, 1961. november (18. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-24 / 277. szám

4 mAPié 1961. NOVEMBER 21. Apró AntaHátogatása a Barátság kőolajvezeték építésénél Apró Antal, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese csütörtökön meglátogat­ta az Országos Kőolaj- és Gázipari Trösztöt. Bese Vil­mos vezérigazgató és a tröszt többi vezetői tájékoztatták az olaj- és gázbárfyászát, továb­bá a kőolájfeldolgozó ipar munkájáról, valalamint arról, hogyan akarják végrehajtani az iparág feladatait az ötéves tervben. Beszámoltak arról, hogy a Barátság kőolajvezeték, ame­lyen Lengyelország, Csehszlo­vákia, a Német Demokratikus Köztársaság és hazánk olajat kap majd a Szovjetuniótól, a magyar szakaszon gyors ütem ben épül. A több mint 130 ki­lométeres magyarországi cső­vezeték, amelyből 1961 végéig 100 kilométer elkészítését ajánlották fel a tervezett 70 kilométer helyett a Kőolajve­zeték Vállalat dolgozói, körül­belül 80 kilométer hosszan már a nyomvonalon fekszik, 70 kilométernyi hosszan pe­dig összehegesztve, szigetelve, s nagyrészt árokba fektetve elkészült. Napi egykilolnéte- res előrehaladási sebességgel az év végéig nemcsak a vál­lalt 100 kilométert építik meg, hanem ezenkívül a Danát és az Ipoly folyót átszelő ke­resztezést is, úgy hogy a jö­vő évre alig több mint 30 kilo méternyi szakasz marad, s az eredeti, 1962. július elsejei határidő helyett május 1-re az egész magyar szakasz el­készül. A jövő év elején meg­kezdődik a százhalombattai Dunai Kőolajfinomító építé­se is, ahol a Barátság-vezeté­ken érkező olajat dolgozzak majd fel. A beszámolót megbeszélés követte, majd a tröszt veze­tői és Dohány Imre, a Kőolaj- vezeték Vállalat igazgatója végigkalauzolták Apró Antalt a Barátság-vezeték vonalának néhány szakaszán. «Az SZSCP XXII. Kongresszusáról tanácskoztak a francia és a lengyel kommunistád Maurice Thorez és W. Gomulka beszédei Mégsincs csend a Karib- ténqer térségében Az Humanité közölte Mauri­ce Thoreznak az üzemi aktí­vák értekezletén elhangzott beszédét. A Francia Kommu­nista Párt főtitkára főleg az SZKP XXII. kongresszusának tanulságaival foglalkozott. Thorez a XXIX. kongresszus egyik legjelentősebb megálla­pításaként emelte ki, hogy a Szovjetunióban a proletárdik­tatúra befejezte szerepét és a szovjet állam, az egész nép ál­lamává lett. Maurice Thorez hosszasan foglalkozott a személyi kul­tusznak a XXII. kongresszu­son elhangzott bírálatával. Rá­mutatott: a kommunizmus el­lenségeit a kongresszusnak csak ez a része érdekelte. Meg­kísérelték, hogy a sztálini sze­mélyi kultusz és következmé­nyednek bátor kritikáját a dol­gozók közötti zavarkel tésxe, a Szovjetunió, a nemzetközi munkásmozgalom diszlkxeditá- lására használják fel. Thorez ezután ezeket mon­dotta: „Keserűséget érzünk, ha arra gondolunk, hogy Sztálin nemcsak bátorította a személyi kultuszt, hanem a szovjet párt és állam törvényeinek megsér­tésére, s nemcsak tévedésekre és hibákra, hanem sajnos bűn- cselekményekre is ragadtatta magát. Szovjet elvtársaink ke­serűsége még párosul azzal a haraggal is, amelyet a •pártel­lenes csoport tevékenysége váltott ki.” Thorez ezután kijelentette: az FKP fenntartás nélkül he­lyesli a XXII. kongresszus té­ziseit és határozatait, éppen úgy, mint ahogy a XX. kong­resszusét is helyeselte. Egy­ben levonja a kongresszus ta­nulságait, amelyek — akárcsak a XX. kongresszus tanulságai — általános érvényűek, példa­*Washingtonban messzemenő egyetértés alakult ki, de vannak különbségek a részletek megítélésében“ — hangoztatta a bonni kormány szóvivője Adenauer kancellár és kísé­rete csütörtökön reggel Wa­shingtonból visszaérkezett Boraiba. Közvetlenül a kan­cellár visszaérkezése után mi-- nisztertanácsot tartott a bonni kormány, de amint később hi­vatalosan közölték, ezen az ülésen a kancellár még nem tá jékoztatta a kormány tagjait a washingtoni tárgyalásokról. Erre csak a következő napok­ban kerül sor. Eckardt, a szövetségi sajtó­iroda vezetője, a bonni kor­mány szóvivője, aki a kancel­lárt elkísérte washingtoni út­jára, csütörtökön délben sajtó- értekezleten nyilatkozott a lá­togatásról. Azt hangoztatta, hogy „a tárgyalásokon messze­menő egyetértés jött létre". — Persze olyan bonyolult kérdé­sekről van szó, amelyeknél mindig adódnak különbségek a részletek megítélésében — tette hozzá. Eckardt közölte, hogy a ber­lini kérdést illetően Washing­tonban még nem hoztak sem­miféle végleges döntést és ez nem is volt a tárgyalások cél­ja, — mert ,/i berlini kérdés­ben elsősorban a négy nagy­hatalom felelős”. ■ A washing­toni tárgyalásokról részletesen tájékoztatják az angol és a francia kormányt: Angliát az Egyesült Államok, Franciaor­szágot pedig az NSZK. Cars­tens bonni külügyi államtit­kár Washingtonból jövet Pá-: W. Duhoís, ismert amerikai író belesett a Kommunista Pártba William Dubois, a világszer­te Ismert amerikai tudós és író belépett az Egyesült Álla­mok Kommunista Pártjába, s ezt olyan időben tette, amikor a reakció kegyetlen támadáso­kat indít a kommunisták ellen. rizsban megszakította útját, hogy átadja Adenauer de Gaulle elnökhöz intézett sze­mélyes üzenetét A bonni kormány szóvivője hangoztatta; a nyugati hatal­mak végleges egységes állás­pontjának kialakítására előre­láthatóan majd csak a NATO decemberi ülésszakán kerül' SOK * A washingtoni látogatás te­hát megfigyelők megítélése sze rint, nem jelent zárókövet, ha­nem csupán kiindulási pontot abban a tárgyalási folyamat­ban, amely most a nyugati táborban kezdődik a Szovjet­unióval folytatandó tárgyalá­sok előkészítésére Ez a kiin­dulási pont azonban meglehe­tősen rossz fényt vet a nyu­gati hatalmak őszinte tárgya­lási hajlandóságára. A bonni kormány szóvivője hangoztat­ta ugyan, hogy Washington­ban megegyeztek abban: töre­kedni kell a Szovjetunióval való tárgyalásokra. Ugyanak­kor azonban megállapodtak ab ban is, hogy „meg kell őrizni a nyugati hatalmak eredeti megszállási jogait Berlinben” — hangoztatta a szóvivő. Ezekután joggal vetődik fel a kérdés — mondják külföldi megfigyelők körében —, hogy miről óhajtanak egyálCalán' tárgyalni, ha már eleve kije­lentik. hogy ragaszkodnak a fennálló rendellenes helyzet merev megtartásához. Nyugat­német részről továbbra is han­goztatják, a kelet-nyugati tárgyalások egyik célját abban látják, hogy az NDK-t rábír­ják az augusztus 13-i berlini intézkedések hatálytalanításá­ra. E bánni követelés nyilván­valóan teljesen irreális és lép­ten nyomon való hangoztatása csak arra szolgálhat, hogy már eleve megrontsa a tárgyalási légkört. san mutatják a marxizmus— leninizmus elveinek alkotó al­kalmazását. A Francia Kommunista Pár: főtitkára végük a nemzetközi kommunista mozgalom egysé­géről beszélt. »Kiemelte: az SZKP XXII. kongresszusa a proletár nemzetköziség eszméi­nek nagyszerű megnyilatkozá­sa volt. Ez nemcsak abban mutatkozott meg, hogy a kong­resszuson képviselt nyolcvan párt általánosságban magáévá tette a kongresszus határoza­tait, de kifejezésre jutott a kongresszus programjának és téziseinek nemzetközi érvé­nyességében is. Thorez ezután áttért az Albán Párt vezetői­nek ' b í rálatára. Hangsúlyozta: a Francia Kommunista Párt a XXII. kongresszuson ugyan­úgy, mint a 81 párt értekezle­tén, elítélte Enver Hodzsának a Szovjetunió Kommunista Pártja és annak politikája el­len intézett rágalmazó támadá­sát. 1­W. Gomulka, a LEMP Köz­ponti Bizottságának első titká­ra szerdán a párt Központi Bi­zottságának 9. plénumán elő­terjesztette az SZKP XXII. kongresszusán részt vett len­gyei pártküldöttség beszámoló­ját Gomulka beszámolójában a többi között a következőket mondotta: Az SZKP XXII. kongresszu­sának rendkívül fontos jelen­tősége mindenekelőtt óbban áll, hogy a nemzetközi mun­kásmozgalom történetében el­ső ízben dolgozta ki a kommu­nista társadalom felépítésének programját, azt a programot, amelynek keretében az elkö­vetkező húsz év alatt megte­remtik a Szovjetunióban a kommunizmus anyagi és mű­szaki alapját. Az SZKP új programjának íts szervezeti szabályzatának jóváhagyása kétség kívül a XXII. kongresszus munkájá­nak legfontosabb eredménye. A kongresszuson érintett egyéb kérdések között az első helyre egy nem új kérdés került, az a kérdés, amelyet mi személyi kultusznak nevezünk. Mint tudjuk, a szocializmus eszmé­jének e fogalom által megha­tározott eltorzítása követke­zett be a Szovjetunióban Sztá­lin idejében és kisebb-nagyobb mértékben jelentkezett ez más kommunista és munkáspártok­ban is, különösen a szocialista országokban. W. Gomulka részletesen fog­lalkozott ezután a világ első szocialista állama, a Szovjet­unió fejlődésének történelmi feltételeivel, a sztálini szemé lyi kultusz létrejöttének ob­jektív és szubjektív okaival, majd azzal a bírálattal, ame­lyet az SZKP XXII. kongres/.- szusa az Albán Munkapárt ve­zetői fölött gyakorolt Az Al­bán Munkapárt vezetői most már oda jutottak, hogy a revízió nizmus elleni harcnak és a marxizmus—leninizmus védel­mezésének zászlaja alatt nyil­vánosan támadják az SZKP-t és vezetőségét. Véleményük szerint revizionisták mind­azok a pártok, amelyek az SZKP XX. kongresszusa hatá­rozatainak alapján állnak. A 80 kommunista és mun­káspárt közül, amelynek kép­viselői vendégként részt vettek az SZKP XXII. kongresszusán, egyetlen párt sem vitatta an­nak a bírálatnak a tartalmi helyességét, amelyet az SZKP az Albán Munkapárt vezető­sége fölött gyakorolt. Csupán a Kinai Kommunista Párt kép viselője fejezte ki azt a véle= menyét, hogy az Albán Mun­kapárttal fennálló vitát nem kellett volna feltárni, hogy a pártok összes véleményeltéré­seit igyekezni kell belső ta­nácskozások útján megoldani. Nehéz egyetérteni ezzel a véleménnyel Albánia esetében, amikoris eredménytelen volt minden olyan kísérlet, hogy a vitákat belső úton oldják meg. Pártunknak — mondotta vé­gezetül Gomulka ’ — minden alapja megvan ahhoz, hogy tel jes szolidaritását nyilvánítsa az SZKP XXII. kongresszusá­val, pontosan ugyanúgy, ahogy mélységes megelégedéssel fo­gadta az SZKP XX. kongresz- szusának határozatait. A Politikai Bizottság nagyra értékeli az SZKP XXII. kong­resszusának fontos jelentősé­gét a mi pártunk, valamint a világ összes kommunista és munlcáspártjai szempontjából, és azt indítványozza a plénum- nak, hogy a Központi Bizott­ság egész pártunk nevében biz­tosítsa támogatásáról az SZKP politikáját és az SZKP XXII. kongresszusának határozatait. Ma már nemcsak magas hegyeiről, búja növényzetéről, egzotikus dalairól híres Dominika. Kovember 18-án a Dominikai Köztársaság kormánya be­jelentette, hogy Rafael Leonidas Trujillo Molina tábornok meggyilkolása óta a hadseregben kialakult helyzet miatt fia, — a vezérkari főnök — lemondott. Azonnal el is hagyta az országot. Az amerikai imperializmus tehát újabb vere­séget szenvedett, hű kiszolgálója, a Trujillo-család bukása végleges és elkerülhetetlen. A Dunántúl területénél alig na­gyobb mintegy négymilió lakosú köztársaságban az antiim- perialista és diktatúra-ellenes megmozdulások hónapok óta napirenden követik egymást. A tömegek függetlenségi harca komoly gondot okoz az Egyesült Államok imperialista, nagy­tőkés köreinek. Ezek a vezető körök ugyanis a Kuba elleni támadás újabb, nagyszabású tervein dolgoznak, s jelenleg az Antilla- Karíb-tenger térségében szervezkednek az agresszióra, óz Amerikai Egyesült Államok nyomósára a venezuelai kor­mány megszakította diplomáciai kapcsolatait Kubával. A latinamerikai országok többsége azonban hallani sem akar arról, hogy Kuba-ellenes politikát folytasson. A Dominikai Népi Szocialista Párt Központi Bizottsága nyilatkozatban elemezte az országban lezajlott eseményeket. Közölte, hogy elkövet mindent az amerikai imperializmus terveinek meghiúsításáért, nehogy a diktátort rendszer visz- szatérjen és újabb csapást mérjen a dominikai nép függet­lenségére. A nyilatkozat tudtul adja a népnek, hogy ameri­kai hadihajók tartózkodnak a Dominikai Köztársaság felség­vizein, katonai repülőgépeik pedig provokációs repüléseket, végeznek városaik fölött. A párt felhívta a népet, támogassa a demokratikus erőket, küzdjön a Balaqer-rendszer ellen, mert az semmivel sem jobb, mint Trujillo rendszere volt. Vj kormány létrehozását követeli és küzd a demokratikus vívmányok megvédéséért, a nép sorsának további javításá­ért, az ország szuverenitásáért. 1 A Karib térség mozgásban van, terjed a gyarmatosítós alóli felszabadulás eszméje, a népek pedig elűzik a - gyar­matosítókat, kivívják függetlenségüket. ’ ' Gy. K. Hivatalos angol nyilatkozat a genfi atomtárgyalások folytatásáról Az angol kiüügyminiszté- riüm — a Reuter jelentése sze rint — nyilatkozatot tett köz­zé, amelyben üdvözli a szov­jet kormány hozzájárulását a genfi hároinhataimi értekez­let folytatásához. A nyilatkozat megállapítja, a külügyminisztérium osztja a szovjet kormánynak azt a reményét, hogy az ENSZ köz­gyűlésének jelenlegi ülésszaka határozatot fog hozni az általá­nos és teljes leszerelésre vonat kozó tárgyalások újrafcezdésé- ----------­A kubai hadsereg és a nép készül az amerikai agresszió ellen ről. Az angol kormánynak az a véleménye, hogy az atom­fegyver-kísérletek megfelelő ; ellenőrzése mellett történő be j szüntetésére vonatkozó egyez­mény segítené a megegyezést a szélesebbkcrű leszerelés prob sémáit illetően. A karmóiny ugyanakkor be- jelenti, nem hajlandó kötele- í zettséget vállalni arra, hogy Anglia a tárgyalások időtarta­ma alatt nem folytatja az atom kísérleteket. Az Uj-Kína hírügynökség havannai tudósítója beszámol arról, hogy a kubai hadsereg és a nép készülődik az ameri­kai imperializmus támadásá­nak elhárítására. A tüzérség, a gyalogság és a légierők ejtőernyős osztagai november 21-én közös hadgya­korlatot tartottak a haditenge­részettel. Havannában a milicisták éj­jel-nappal őrzik a gyárakat, az iskolákat, a forradalmi tömeg­szervezetek székházait, vala­mint a kormányépületeket, hogy elhárítsák a szabotázs- cselekményeket. A forradalom védelmére ala­kult bizottságok országszerte gyűléseken tájékoztatják a né­pet az agresszív amerikai ter­vekről és készültségre szólít­ják fel a lakosságot. Fájdalomtól megtört szív­vel tudatjuk, hogy szeretett fiúnk, testvérünk és roko­nunk ifj. Brunner András (komlói lakos) november 22- én, 23 éves korában hosszú szenvedés után elhunyt. Te­metése 25-én, szombaton 12 órakor lesz a pécsi közte­metőben. 854 A gyászoló család. Hihetetlen, de sajnos, igaz!... A csütörtöki, len­gyel sajtó közli a Deutsche Solrdaien- zeitumg cikkét, amely felemeli sza­vát Hess, Hitler egy kori helyettese, Schiraoh, a náci if­júsági vezér és Becs Gaul eitere. vala­mint Speer, a hír­hedt Tod t-szervezet vezetője érdekébem A lapok félíhívják r. figyelmet arra a tényre, hogy a nyu­gatnémet fasiszták már odáig merész­kedtek, hogy nyíl­tan követelik a ná­Rövidesen megkezdődnek íráBCia—al lériai tárgyalásin A France-Soir csütörtök esti kiadásában arról ír, hogy a francia—algériai tárgyalások hamarosan újra megindulnak. Ben Bella és az algériai haza­fiak éhségsztrájkja idején szü­netelt az érintkezés a két fél kötött — írja a lap..— Most az éhségsztrájk befejezése után meggyorsult a találkozó előké­szítése. A lap úgy tudja, hogy a tár­gyalásokra ismét a svájci ha­tár közelében kerül sor. A me° beszélések titkosak lesznek es tartalmuk alatt a nyilvánosság részére nem adnak tájékozta­tást. Fájdalommal tudatjuk, hogy özv. Szabadi Károlyné \ Györkös Margit november 22-én 18 éves ko­rában váratlanul elhunyt. — Temetése 25-én, szombaton fél 1 órakor lesz a közte­metőben. 858 A gyászoló rokonai cikket. Ekkor újatob „meglepetés” éri. A Deutsche Sdtdaten- zeitung ugyanis mély sajnála'át fe­jezi ki amiatt, hogy már nem tűi küz­deni Ribbentrop, Goring és a többi náci vezér életéért, okikét bírósági íté­lettel minden alap nélkül megfosztot­tak életűiétől”. Hihetetlen . tény ez, de sajnos, igaz... hangoztatja a len­gyel sajtó. •tírezsnyer visszaérkezel! Moszkvába Fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett anyánk, nagy­anyánk, dédanyánk, anyó­sunk, testvérünk özv. Jozipovics Ignácné Szlipcsevics Katalin november 22-én 84 éves ko­rában elhunyt. Temetése ma délután fél 2 órakor lesz a köztemetőben. 851 a gyászoló család HALÁLOZÁS. Szeretett édesapa, Leonyid Brezsnyev, a Szöv- nagyapa és kedves rokon Mészá- jetunió Legfelső Tanácsa El- r°s János nyugdíjas útmester nökségének elnöke szudáni Iá- épSA_ko,Mba1“ togatásárol csütörtökön vissza- órakor lesz a köztemetőben, érkezeti Moszkvába. 858 * gyászoló család* 4 é cl háborús főbűnó- sök szabedonbocsá- tását. Szinte aJüg hise a szemének az Olvasó mert a nyugatné­met lap így ír „Nem kérünk ke­gyelmet Speer, Seh, rach és Hess szá­mára, nem! Köve­teljük! Követeljük, hogy szolgáltassa­nak igazságot szá­mukra és annyi évi jogtalan fogvatartói után azonnal enged jék szabadon őket''. Ha az olvasó még tovább «teássá a

Next

/
Oldalképek
Tartalom