Dunántúli Napló, 1961. november (18. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-24 / 277. szám

2 NAPIO 1961. NOVEMBER 21, Film Film Film Film AZ IGÉKET jFÖTvlXJE Ha az ember csak belelapo­zik egy albumba, aligha ma­rad meg több az emlékezeté­ben, mint néhány, összekap­kodott töredék. Ha egy új­ságíró mindent ed akar mon­dani az olvasónak egy riport­ban a jegyzetfüzetéből — ab­ból sohase lesz jó riport. Gyakran még közepes sem. Mindezek a példák jellem­zőek. Hegedűs Zoltán forgató­könyvíró és Mészáros Gyula rendező közös finnjére — Az ígéret földjére. Az alkotói szándék az elején még kitapintható és izgalmas is. Megörökíteni a film vász­nán a szocialista városépítés heroizmusát, lelkesedését és gondját, a véletlenül összeve­rődött emberek zilál*, fásult vagy lelkes és jószándékú vi­lágát, de ez a szándék néhány képsor után sajnálatos módon elmosódik. A film első felében a néző még néha bizonytalan­kodik — talán, ha nem is lesz ebből valami nagyszerű, izgal­mas lélektani mondanivaló, de egy becsületes, művészi riport még igen. Sajnos, a fűmnek még annyi és olyan zárt kompozíciója sincs, mint egy jó riportnak. A jellemek felbukkannak, ideig-óráig az objektív hiteles­ségük izgalmat is okoz, majd végülis minden belevesz a bi­zonytalanságba. i Az ígéret földje című új magyar filmnek talán legna­gyobb hibája ez a kompozíciós bizonytalanság. Hiába remek egy-egy arc, vagy egy-egy jelenet a filmben, ha az egé­szet nem ötvözi össze a mű­vész határozott, eszmeileg és morálisan is megalapozott kompozíciója. Hiába él _ né­hány másodpercig az új város­építések hangulata, hiába él, mozog és cselekszik a szocia­lista építés hősi korszakának fiatal rmmkáslánya, a fiatal vájár, aki valami szebbre, nemesebbre, többre törekszik, — ha az egész film dialekti­kája csupán abban van, hogy a rendező kamerája egymás­utánban felvette a sikerültebb vagy gyengébb jeleneteket — a történet menetrendje szerint. A film alakjai csak helyen­ként őszinték és valódiak, és ezen a színészek nagy része aligha segíthetett. A drama­turgiai 'fordulópontok részben számyszegettek — mint pél­dául Gancsi János fiatal vájár szerelme vagy nekirugaszkodá­sai a munkaverseny frontján, — másrészt pedig ezek a for­dulópontok á rosszabb fajtájú deus ex maciiméra” emlékez­tetnek. Ilyen fordulópont töb­bek között az apáüan-anyát- lan kamasz halála is. A színészek közül Töröcsik Mari és néhány mellékszerep­lő tudott valamit kezdeni a szerepével. A férfi főszereplő jellegtelenségét, emberi és mű­vészi hitelének hiányát nagy­mértékben elősegítette Sztan- kai István szokatlanul gyenge alakítása. Mindent egy jól begyakorolt, hollywoodi amo- rózó mosollyal akart megolda­ni, játéka merev és kevés hi­telű volt. Aligha győzött meg bárkit is arról, hogy egy mély érzésű, a mából a holnapot is látó munkásfiú. A film sajnálatos hibái a sematizmus bizonyos jeleire emlékeztetnek. Más, és őszin­tébb, eltökélrtebb kompozíció­ié és hitelesebb filmet kell ké­szítenünk ahhoz, hogy méltó emléket állítsunk a fiatal ma­gyar munkásállam hősi Kor­szakának, a szocialista város­építések hőseinek. (Thiery) Az őserdő urai Szélesvásznú színes belga film Kitűnő természetfilm. Afri­ka élővilágát mutatja be. Kon­gó tájait, füstölgő vulkánjait, buján zöldellő növényzetét, a különös, exotikus állatokat, s az embereket, az őslakó nége­reket, amint szüntelenül vív­ják kegyetlen harcukat az életért a természettel szemben. Nemcsak vízilovakat, lepedő­fülű elefántokat, „ebédelő” oroszláncsaládot mutat a film, hanem olyan különlegesen rit­ka, rejtett életű állatokat is, mint az okapi, a' bongó-anti­lop, az afrikai páva, az oran­gután, meg eleven kövület számba menő pikkelyes emlős, a tobzoska. A film bevezetőben felveti a patétikus kérdést: vajon vá­laszt ad-e az emberiség őstör­ténetét illető problémáinkra az afrikai négerek élete, a feketebőrű leányok és haiti díszbe öltözött vadászok tán­ca? A továbbiakban azonban a hangsúly az állatvilág bemu­tatására tolódik el. Kétségkí­vül bravúros, helyenként mű­vészi felvételek mutatják be a szomjazó szavanna és az „emeletekre” tagolódó őserdő állatainak életét. Ami azonban az embereket illeti, néhány jólsikerült életképen kívül in­kább megrendezett táncok köz­ben láthatjuk őket, s amit lát­hatunk, az ad némi képet életükről, de tulajdonképpen semmiféle problémára sem ad választ. Az, hogy a fiatal lá­nyok tánca a darvak szerelmi táncát utánozza, s hogy a véletlenül megölt szent állat, a tobzoska feletti engesztelő tánc szimbolikus mozdulat-nyel­vén az ember és természet kö­zötti harmónia megsértéséről és e harmónia helyreállítása iránti vágyról beszél, önmagé­ban érdekes tény, mint ahogy az a vadászok varázstánca is, de nem hatol tudományos ala­possággal a jelenségek mélyé­re. A film elején feltett kér­désre nem kapunk választ. Még kevésbé kapunk választ arra a filmben fel sem vetett kérdésre, hogy erre a csodála­tos világra, s a benne élő em­berekre hogyan hatott a gyar­matosító fehér ember megjele­nése, hogy a „szent állat” vé­letlen megölésénél sokkal vég­zetesebb díszharmóniát okozott és okoz napjainkban egyre in­kább a gyarmati elnyomás el­len felkelő afrikaiak szándé­kos megölése, s a gazdag vidé­kein oly dúsan található ter­mészeti kincsek elrablása. Pe­dig az Afrikáról nyújtott kép enélkül nem teljes. Természe­tes azonban, hogy éppen a bel­gáktól, Kongó gyarmatosítói­tól nem kérhetünk számon ilyen önkritikát, s örömmel üdvözöljük azt is, hogy a film zárószavai az emberek közötti békéről beszélnek. A film előtt láthatjuk a „Be­szélő sziklák” című szovjet rö­vidfilmet. amely a kraszno- jarszki „Oszlopok” elnevezésű védett terület különös szikla- alakulatait mutatja be. Egy­szerű kis mese keretében ér­dekes tájjal ismerkedünk meg, s az emberekkel, akik ezt a nemrég még vad tájat meghó­dították. ,, f—s—c) Idő járásjelentés Várható időjárás péntek estig: kevesebb napsütés, holnap néhány helyen, elsősorban délnyugaton eső, ónoseső. Többfelé köd. Mérsékelt délkeleti széL Várható legalacso­nyabb éjszakai hőmérséklet dél­nyugaton mínusz 3—plusz l, az or­szág többi részein mínusz 4—8, leg­magasabb nappali hőmérséklet hol nap délnyugaton plusz 5—9, észa­kon 0—mínusz 3, máshol fr—plusz 5 fok között. Távolabbi kilátások: e hét vé­gére a fagyok megszűnnek, Hazautaztak Moszkvából a magyar bé' e arcosok Moszkva (TASZSZ). Szatmá­ri Imrének, a Magyar Haza­fias Népfront Országos Taná­csa titkárának vezetésével kö­rülbelül háromszáz magyar * békeharcos tett látogatást a Szovjetunióban. Tizenkét na pót töltöttek Leningrádban és Moszkvában, tanulmányozták a szovjet dolgozók életét, látó gatást tettek ipari Vállalatok­nál, megteltintették a Kreml, és Moszkva más nevezetessé­geit. A Magyar vendégek talál­koztak szovjet békeharcosok kai és megvitatták a nemzet­közi helyzet időszerű kérdé­seit. A magyar látogatók szerdán hazautaztak. Vietnámi vendrgek látoga'ása a Komlói Erőműben Ngu jen Van Link, a Vietná­mi Demokratikus Köztársaság kereskedelmi attaséja és Do Can, a gépkereskedelmi import képviselője november 21-én látogatást tett a Komlói Erő­műben. A vendégek megtekin­tették az üzemet s elbeszélget­tek több dolgozóval. A látogatás célja tapaszta­latszerzés volt. Ugyanis ha­zánk ipara egy 4 és fél mega­wattos kiserőművet épít Viet­nám részére s a vendégek azt vizsgálták, milyen kazánokban lehet a leghasznosabban eltü­zelni az alacsony illótartalmű vietnámi antracén szenet. Ngujen Van Link és Do Can elismeréssel nyilatkoztak a látottakról. Szovjet iróku’ilij'tség érkezett hazánkba Csütörtökön — a magyar- szovjet kulturális egyezmény alapján — négytagú szovjet íróküldöttség érkezett ha­zánkba. A delegációt V. Ko- zsevnyikov, a Znamja főszer­kesztője vezeti. A szovjet íródeiegáció előre­látható!ag három hétig tartóz­kodik hazánkban. Ellátogatnak több vidéki városba és részt vesznek a Debrecen 600 éves fennállása alkalmából rende­zendő kétnapos irodalmi ün- I népségeken is. Az ötéves terv legnagyobb vízügyi létesítménye a máso­dik tiszai vízlépcső lesz. Dégen Imre országos vízügyi főigaz­gató sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a második ötéves tervben megépül Szolnok és Tiszátok között a második tiszai vízlépcső. A mű mintegy 250 ezer kataszfralis hold földterü­let öntözését teszi lehetővé s ellátja öntözővízzel a Nagykun­ságot és a vízben ugyancsak szegény Jászságot is. A második vízlépcső érdekessége, hogy fölötte egy hatalmas víztárolót alakítanak ki, amely akkora lesz, mint a Balaton egy ha r- mada. A vízlépcsőnél 25 megawattos erőmű épül, a hajózást pedig egy 85 méter hosszú hajózó zsilip biztosítja. A sajtó- tájékoztatón bemutatták a Vízgazdálkodási Tudományos Ku­tató Intézet laboratóriumában megépített modellt is. , MTI Foto—Kácsor László fele. — FELSŐT AGOZATV OSZ­TÁLYT ÉPÍTENEK a bogádi általános iskolában, társadal­mi munkában, a Pécsi Építő­ipari Technikum tanulói. Az új létesítmény építési költsé­geihez 20 ezer forintot biztosít a pécsi járási tanács • — 80 EZER FORINTOT KÖLT a III. kerületi tanács 1962-ben a kerület villanyhá­lózatának bővítésére. — 92 SZÁZALÉKRA TEL­JESÍTETTÉK á silózási tervet a sásdi járás termelőszövetke­zetei. — GYERMEKJÁTSZÓTE­REK felszerelésére, padokra és szölcőkutakra 100 ezer fo­rintot költ 1962-ben az I.- ke­rületi tanács. — MESZES-TELEPEN a házhelyek kialakításának mű­szaki költségeire 60 ezer fo­rintot költ jövőre az I. kerületi tanács. — 1030 NÉGYZETMÉTER BETONLAPOS JÁRDÁT^ épí­tettek ez évben Jágonakön. A munkák során 17 ezer forintot I használtak feL pédStöL-ádanskíqf A gépállomások főfeladata Itt is a termelőszövetkezetek ellátása. Gépparkjuk erős. fel­szerelésük jó és nyilván az öt­venhat előtti méretekre van szabva. Mivel -a kevés számú és kis földterülettel rendelke­ző termelőszövetkezetek ellá­tása nem foglalja le kapaci­tásuk jelentős részét, új utakat keresnek. A gépállomások Len gyelországban — fő funkció­juk megtartása mellett — mindinkább kialakítják új •zolgáltatási profiljukat. A la­kosság a mezőgazdasági körök ■zámára villanyszerelési, kút­építési, öntözési, szállítási, fé- regtelenítési, sőt útépítési mun ká! htokat is elvállanak. Megkockáztatnám, hogy a mi gépállomásaink számára is 'avaslatba hozzam ezeket a lolgofcat. Villany- rádiószere- ést, motorjavítást úgyis végez­nek legfeljebb titokban és fél- .orálisan. Miért ne lehetne eb­iül rendszert, hivatalosan el- ''ogadott profilt kialakítani? A leng vei falu élete, igen láev áralakulás alatt áll kul- urális, politikai vonatkozás- Dan is: Az ország fennállásá­nak ezer éves jubileumát azzal áívánják megünnepelni, hogy ezer falusi iskolát . építenek társadalmi munkában, a váro­si üzemek, intézmények segít­ségével. Kije községben ma­gam is megnéztem egy új is­kolát az ezerből. Nyáron ké­szült el 4,5 millió zloty érté­ket képvisel. Szeptemberben 150 új „ezres” iskolában kez­dődött meg a tanítás, az év végéig további 300-at építenek. Eddig 2 milliárd B00 millió zloty készpénzt és 28 millió zloty értékű anyagot használ­tak fel az ezres iskolák építé­sére. Mindezt terven felül, a város, az állam ajándékaként kapják éppen a legelmaradot­tabb községek lakói. Akárcsak nálunk sorra épül­nek a kultúrházak. mozik. — Nem ritka már a TV antenna sem. Ahogyan nálunk is előfordul még, hogy a templomban, a gyóntatószék homályában rossz tanácsot súgnak a hiszékeny emberek fülébe, ott is megtör­ténik, hogy egyes egyházi sze­mélyek a szövetkezés, a gép­vásárlás ellen uszítják az egy­szerű falusi hívőket..; A len­gyel falu átalakítása során is ugyanazokkal a visszahúzó erőikkel, nehézségekkel kelj ma és valószínűleg a jövőben, a fejlődés további, magasabb sza kaszain is megküzdeni mint náluhk kellett. De az is biztos, hogy ebből a küzdelemből Len­gyelországban is a szövetkezet eszmei a szocializmus ügye ike­rül ki győztesen. A lengyel kultúra ősi fellegvára . Krakow *—■ az ember meg- illetődve járja ennek a talán legszebb lengyel városnak ut­cáit Nem győzi jegyzetfüzet­tel, filmkockával mindazt meg­örökíteni, amit Krakowban lát­hat, hallhat az ember. Ez a félmillió lakosú nagyváros nagyszerűen egyesíti magában történelmi múltja nagy érté­keit és ma is ható hagyomá­nyait a modem életritmussal. Krakowban egyaránt megcso­dálja az ember a Mária temp­lom gótikus faragott oltár­remekét, az ősi Barbakánt, ame lyen a derék mesteremberek védték, őrizték veszély esetén a várost), az egyetem külön városnak beillő épülettömb­jét, mint az üzletnegyed mo­dem portáljait, az utcák Var­sóénál is nagyobbnak látszó autóforgalmát. A múlt és a jelen egymás­ba fonódik. együtt jelentkezik ebben a Visztula parti nagy­városban. Talán azért annyira vonzó, ezért keresi fel olyan sok turista a világ minden ré­széből. Éppen a Mária temp­lom óránként ismétlődő jelzésére várunk, amikor egy­szerre két farmotoros Ikarusz gördül be a macskaköves térre budapesti turistákkal a „fedél­zetén”. Amikor megtudták, hogy magyar vagyok, jellem­ző módon többen arról kezd­tek faggatni, hogy mit meny­nyiért lehet vásárolni, mit le­het jó áron „elpasszolni”? Hiá­ba a magyar turista úgylát­szik most már menthetetlenül Közép-Európa utazó kalmáré lett.; < A város műemlékei közül igen sok a templom. Műemlék­számba megy a Szent Anna templom, ahol Kopernikusz síremlékét és hamvait őrzik. A Wawel, már a XIV. század­ban királyi vár volt. A vár­kert déli oldalán lévő gótikus székesegyház — a lengyel ki­rályok temetkezési helye, az 1457-ben épült Jagelló könyv­tár 1 200 000 kötetnyi könyvé­vel ma is az ország egyik leg­tekintélyesebb intézménye. A irakowi egyetem igen korsze­rű, jól felszerelt épületekben végzi sokoldalú oktató nevelő­munkáját, de -ez egyáltalán nem zárja ki, hogy híven ápolja sok évszázados tradí­cióit A krónikák szerint 1364- ben alapították. 1397-től Ulász­ló király engedélyét is bírta. Ez az egyetem n^agyar vonat­kozásban is igen nevezetes. A XV. és XVI. században 3000- nél több magyar diák tanult Krakowban, köztük olyan hí­res. nevezetes személyiségek, mint Sylvester János. Kom­játhy Benedek. Itt -nyomtat­ták a XVI. században az első magyar nyelvű könyvet. Igen sok síremlék. -jel­zi a magyar—lengyel kulturá­lis kapcsolatok kialakulásának hőskorát, na és persze Báthory István, Hedvig királynő, Sza- polyái Borbála emléke. Embe­ri, uralkodói nagyságuk évszá­zadok enyészetén át világít és a magyar—lengyel barátság egyik kovászát jelenti; Lengyelországban imponá­lóan megnőtt a felsőfokú ta­nítóintézetek száma és látoga­tottsága. A felszabadulás előtt mindössze 27 felsőfokú tanin té zet működött, ma 76 van. Az elmúlt tizenöt év során fél­millió hallgató végzett a len­gyel egyetemeken, főiskolák­ban. A közoktatás fejlődésé­nek rohamos üteme nemcsak a felsőfokú oktatásra, de a kö­zép- és általános iskolai okta­tásra is jellemző. Oktatási rendszerük lényegében ugyan­az mint a miénk, ök is most vezetik be az oktatási refor­mot. Hasonló tartalmi célki­tűzésekkel. a lengyel iskolák­ban is az élettel való kapcso­lat kiépítésére a politechnikai műveltség megismerésére, a világnézeti nevelő munka ha­tásfokának elmélyítésére töre­kednek. Nagyobb figyelmet kí­vánnak fordítani a társadalom tudományokra és a felnőtt ok­tatás kiszélesítésére. A hatéves tervben 1600 millió zlotyt for­dítottak felnőttoktatásra. 1960- ban a dolgozók általános isko­láiban 120 ezer, a gimnáziu­mokban pedig 23 ezer felnőtt tanulti Yasvári Ferenc (Folytatása következik.) — AZ ÍRÓSZÖVETSÉG pé­csi csoportja és a Jelenkor szerkesztő bizottsága 1961. november 24-én 19 órakor a Jelenkor helyiségében vitaes­tet rendez a folyóirat 5. szá­máról. — 100 MÉTER VÍZVEZE­TÉK-CSÖVET építettek a há­lózatba Dunaszekcsőn. A mun­ka költségeit községfejlesztési alapból fedezték. A lakosság 3500 forint értékű társadalmi munkával járult hozzá a víz­hálózat bővítéséhez. — A G1LVÁNFAI CIGÁNY­TELEP vöröskeresztes . szerve­zete a napokban tárgyalta meg a még szétszórtan élő cigány- családok házépítési lehetősé­geit. A házak építéséhez je­lentős állami segítséget is kap­nak. — 20 EZER FORINTOS be­ruházás felhasználásával kor­szerűsítették Dunaszekcsőn a bölcsődét • — LEBONTJÁK AZ ABA- LIGETI SÁTORTÁBORT és helyette 11 négyszemélyes habbbetonházat és 12 szintén négyszemélyes faházat építe­nek. A tábor átalakítása után 92-re nő a befogadható szemé­lyek száma, — 55 KG-OS CSUKÁT FOG­TAK a kölkedd Botomd Hor­gász Egyesület tagjai, a napok­ban megrendezett hagyomá­nyos csukaverseny alkalmá­val. — 96 SZÁZALÉKRA TEL­JESÍTETTÉK a cukorrépasze­dés tervet a sásdi járás terme­lőszövetkezetei. — 33 HÍZÓMARHÁT EX­PORTÁLT Nyugat-Németor- szágba és 17 hízómarhát pedig Csehszlovákiába az egyházai.- kozári Haladás Termelőszövet­kezet Az eladott állatokért több mint félmillió forintot kapott a termelőszövetkezet. Közlemények Szilveszterkor a Pécsi IBUSZ kétnapos autóboiszkülönjáratot in­dít Keszthely, Hévíz és Szegedre, két és félnaposat Székesfehérvár, Kecskemét és Szolnokra. ☆ A Megyei Kórház november hftvi klinikapathológiai konferenciáját 30-án csütörtökön du. 3 órakor tártja. A Megyei Rendelő Intézet nov. 30-án du. 2 órakor tartja szo­kásos havi munkaértekezletét és továbbképző előadását a körzeti orvosok részére a Megyei Kórház­ban. Egy GÉPÉSZMÉRNÖKÖT és egy gyakorlott GÉPLAKATOST felvesz a Pannónia Sörgyár. ó'l 8 I < k másaJ'V fisra v zféoc*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom