Dunántúli Napló, 1961. november (18. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-22 / 275. szám

3 NOTEMBWt «. wapiA Zárszámadás előtt r X leedvezőtlen, esős tav—u Időjárás, a rendkívül aszályos nyár meglehc lsen befolyásol­ja az idei zárszámadásokat. A IV. negyedévi hitelfetonérés azonban azt mutatja, hogy azokban a tsz-ekben, aihol idő­ben végezték a munkát, elér­ték amit terveztek. Jövőre készpénzzel tizetünk A tavasszal há. <m termelő- szövobkezet egyesülésekor ala­kult a nemeskei Uj Március Termelőszövetkezet. Az első közös évtől nagyon féltek, hi­szen a vezetőség nem ismerte a tagságot, a határt és a helyi adottságokat sem. Laza volt a munkafegyelem és komoly problémát okozott a három ha tárban lévő, elszórtan fekvő földek megmunkálása.­Főként a termelőszövetkezet elnökének, Varga Józsefnek az érdeme, hogy a jó vezetés ered menyeképpen a munkafegye­lem megszilárdult, a így a cséplésben, aratásban már egy emberként állt helyt Nem .'"ke, Moüvány és Kistamási népet Ilyen szép gabonát még so­hasem arattak a nemeskei ha­tárban, hiszen búzából, meg árpából is 14 mázsa termett holdanként átlagosan Hegedűs József, a termelőszövetkezet főkönyvelője azt mondja az Uj Március Tsz-ben azt tárt­ját, nem lehet egy év alatt teljesen megszilárdítani ekko­ra gazdaságot. Nem is tervez­tek erejükön feliül, csupán 21 forintot munkaegységenként A számításuk helyes vált. Kö­rülbelül 24—25 forint lesz a könyvelés adatai szerint egy munkaegység értéke. Ennyit vártak. Nem csalódtak a ter­melőszövetkezet tagjai, biza­lommal néznek a zárszámadás elé. Jövőre könnyebb lesz az aratás, meg a betakarítás is, hiszen a 10—20 holdak helyett egy táblába vetik, ahol csak lehet a búzát, kukoricát. Több mint 500 hold őszi gabona kel már az eső után a földeken és befejezés felé közeledik az őszi mélyszántás is. Jövőre 30 fo­rintot szeretnének fizetni műn kaegységemkémt. Azt tervezik, hogy csak szükséglet szerint osztanak terményt a tagoknak, rU1tra-modem" lakások a Jókai utcában Vakolják már a Jókai utca közepén, a TÜZÉP-teiep mel­lett épített négyemeletes, füg­gőfolyosód, hetvenkilenc laká­sos épületet. Szemet gyönyör- ködtető, külsőre valóban mo­dem háza lesz ez városunk­nak. A homlokzat tagolt, vál­tozatossá nemcsak az egymás­tól eltérő formájú és nagy­ságú erkélyek teszik, hanem a külső burkolás ás. A vakolat sárga, barna és tenakotta szí­nű lesz, az erkélyek egy részét szürke, kavicsos elemek bo­rítják, a lépcsőház udvari ré­szét vörös burkolótéglával dí­szítik. A város új ékessége több, mint hetven család, több mint kétszáz ember otthona lesz. A lakások túlnyomó többsége egyszobás, összkomfortos, a függőfolyosók végében lévő lakások kétszobásak lesznek. A lakások is modemek: a mai élet minden fontos kellékével, központi fűtéssel, hideg-meleg vízzel, gázzal, beépített szek­rényékkel. A fiatal munkavezető mint­ha saját lakásában kalauzolna, olyan meghatott-büszkén mu­tatja a kétszobás lakást, pedig bizonyára sok hasonló építés­nél irányította már a munkát Tágas a konyha, az ideköltöző család akár fekvőhelyet is hozhat a konyhabútor mellé. A fürdőszoba méretezése ás megfelelő, külön van a WC, s ez is vitethatatlcBn előny. A szobák nagyok, tágasak, jól lehet majd elrendezni bennük a bútorokat. Az építők való­színűleg mindem gondolkodás nélkül beköltöznének ebbe a lakásba. Azonban kétséges, hogy a szomszédos egyszobás ugyanilyen kapós lenne, ha szabad választással dönthetnék el. ki melyik lakásba költöz­zék. Ne higgye senki, hogy szak­ember kell annak kiderítésére, miért előnytelenebbek az új házban lévő egyszobás laká­sok a kétszobásakénál. A szo­bák ugyanolyan szépek és na­gyok ezekben is, annál több k'fogás merülhet fel a kony­hák méretezése miatt. Milye­nek is ezek a konyhák? Az természetesen légből kapott valótlanság, hogy nincs a konyhákon ablak, s hogy náp- Ds.l is világítani kell bennük. Van ezeknek ablakuk is, ajta­juk is. lesz bennük mosogató, gáztűzhely, csak éppen hely nem. ahova egy polcot, vagy egy asztalt el lehetne helyez­ni. Az egyik falat elfoglalja a gáztűzhely és a mosogató, az ablak alatt helyezik el a köz­ponti fűtőtestet, tehát erre az oldalra sem lehet bútort ten­ni. Maradna az a fal, amelyen az aitót is elhelyezték, de emellé sem lehet tenni sem­mit, mert beugrók vannak raj­ta az előszobába éoült szekré­nyek miatt. Etkezőfütke nincs, tehát a tervező valószínűleg Í úgv képzelte, hogy • beköl­töző család tag** állva fo­gyasztják 4 reggelijüket, ebédjüket a teakonyhának nagy, étkezőkonyhának túlsá­gosam kiesd helyiségben. Mert ha egy rádió, vagy telefon­asztalt beprésel is valaki ezek­be a konyhákba, meHéülni már aligha tud. A modern ember életében nagy szerepet kapnak a szol­gáltató vállalatok, melyek majdan — de mikor lesz még azt — a legtöbb,, asszony válláról leveszik a háztartás- vezetés nehéz gondjait. Ha majd házhoz jönnek a Írisz­ek a javítani valókért, ha a Patyolatnál hibamentesebben dolgoznak, ha minden étte­remben közmegelégedésre főz­nek, s így tovább — nem is fogtmk szót emelni azért, ha ilyen konyhákat terveznek és építenék, mint amilyeneket a Jókai utcai új lakóházban lát­hatunk. Addig azonban arra törekszünk, hogy lehetőség szerint gépesítsük háztartá­sunkat, a mosógép mellé por­szívót, centrifugát, padlókefé- löt, hűtőszekrényt és más, ma már nem luxuséi leknek szá­mító felszerelést szerezzünk be. Hova helyezne el az egy- szoba összkomfortos lakás ter­vezője akár egyetlen mosógé­pet, vagy hűtőszekrényt a szű­kös helyen?! Mi is a modern lakások, az új formák, a vidám színek hí­vei vagyunk. Mégis azt mond­juk, hogy a Jókai utcai új la­kásokat túlságosan modemre tervezték. Mai körülményeink között —■ ha még oly sok la­kásra van is szükségünk — nem szabad ilyen lakásokat építenünk még akikor sem, ha a legszigorúbb takarékossági elveket tartjuk szem előtt. h. m. Így az ideinél jóval több bú­zát, burgonyát és egyéb ter­ményt tudnak szerződéssel ad­ni az államnak. A többit szeret nék készpénzben fizetni a tag­ságnak. A jövő évi tavasz már könnyebb lesz az ideinél hi­szen segítenek az ez évben vásárolt gépek. A nyár folya­mán egy UTOS—45-ös és egy G—35-ös traktorral egy bur- gonyaszedő-géppel, e<* gépi fűkaszával egy pótkocsival és egv tárcsával gyarapodott a termelőszövetkezet gépparkja. Ahol caafc 4—5 órát dolgoznak naponta A somogyviszlói Petőfi Ter­melŐ6zövetkezetben végzett IV. negyedévi hitelfelmérés szerint év végén a termelőszövetkezet körülbelül 300 ezer formt mér­leghiánnyal zárja az évet. így aztán a tervezett 32 forint he­lyett csak mintegy 2.—22 fo­rintot fizetnek may' munka­egységenként. 18 forint érték­ben osztanak munkaegységen­ként búzát, árpát, burgonyát, zabot, cukrot, és csak a többit fizetik készpénzben. Fábián József, a termelőszö­vetkezet elnöke azt mondja, azért ilyen szomorú az ered­mény Somogyvisaflón, mert már az évet is 123 ezer forint mérfleghiánnyai kezdték. Sze­rinte ez a hiány azért növeke­dett, mert a termények nagy részénél kevesebb termett a betervezettnél. A szárazság valóban befolyá­solta a cukorrépa, kukorica, stb. termést, de a gyenge ered­mények oka elsősorban nem az aszály, hanem az, hogy ha­nyagul és későn munkálták meg a földeket a somogyvisz- dódak. Lassan, kényelmesen készül a munka Somogyvisziőn, s a vezetőség sajnos nem igen ké­pes arra, hogy megfelelő mun­kafegyelmet teremtsen. Az el­nök panaszkodott, hogy -;ok munka jut egy emberre, de nem csoda, hogy mindenben lemaradnak, hiszen nyolc óra helyett féltíz—tíz órára járnak ki a határba az emberek és még alig szürkül, már abba is hagyják. így négy-öt órai mun kával az a 80—100 ember, aki dolgozik a 190-ből, nem tudja megmunkálni a határt és nem tud annyit keresni, mintíha nyolc órát dolgozott volna. Minden perc drága, amit a termelőszövetkezet elveszít, éppen ezért sokat segíthetné­nek, ha azonnal hozzáláthat­nának a munäca megszervezésé hez. Majdnem 100 hold kuko­rica töretlen, amelyet nem ment és nem magyaráz a gép­J hiány sem. Még mindig nem " fejezték be a bú? .‘őst. és a tsz 17 fogata közül egy se dol­gozik a vetésben. V lamenr yi a répát hordja a földekről, ne­hogy kinn érje a fagy. 37 forint a munkaegység A nyugotszenterasébeti Vi­rágzó Élet Tsz-ben tavaly ha­sonló hangulat volt a zárszám­adás előtt, mint az idén So­mogyviszlón. 22 forintot ért a munkaegység és mérleghiány­nyal zárta az évet a szövet­kezet. Fába Sándor, a termeaőozö- vefckezet könyvélője azt mond­ja, a tavalyi év olyannak tű­nik, mint egy rossz emlék. Az idén már örömmel egyeztetik a számlákat, könyvelik a té­teleket, mert a számok ha­séin hazudnak. Mutatják, hogy nyu gotszen terzséöetem a terve­zett 29 forint helyett 36—37 forint lesz a munkaegység ér­téke. A termelőszövetkezet dolgo­zói elmondották, hogy ez az eredmény nem szerencse követ kezménye. Ez az eredmény azt mutatja, hogy a gyenge, mér­leghiányt» tsz is felerősödhet egy év alatt, ha jó a munka­fegyelem és dolgozik a tagság. Ha tavaly nincs mérleghiány, idén 40 forinton felül fizettek volna. A termelőszövetkezet minden vállalat és szervnél lévő tartozását rendezte, s a tegnap elszállított 12 hízott bóka, meg a ma értékesített 45 hízott sertés árából az esedé­kes rövidlejáratú hitelt is ki­fizetik. Jól dolgozott a tagság az idén, hiszen az őszi munkákat is több mint egy hete befejez­ték már. A tavasszal kimérték a kapálást a családoknak, s igy természetesen a családta­gók is besegítettek a munkába. A terméseredmények nem túl magasak, hiszen elég vadkáros a terület, de azért a tervezett mennyiséget elérték. Az el­múlt évhez viszonyítva emel­kedett a munkaegységek szá­ma, ami azt bizonyítja, hogy több munkát fordítanak a föl­dekre, mint tavaly. A munka­egység értékének emelkedésé­vel természetesen nőtt az egy családra eső átlagjövedelem is. Jövő évben 43 forintot szeret­nének fizetni munkaegységen­ként és remélhetőleg kitartó, szorgalmas munkáival el is érik. 1962-ben már nem kell hízóalapanyagot vásárolni, mert a termelőszövetkezet a saját szaporulatából fejleszti állatállományát. Wesztl M. A politechnikai műhelyben McgktzM i kifizetést a Kölcsönös Segíti Takarékpénztárak Az üzemek, a hivatalok dol­gozó inak „házi bankjai” * Kölcsönös Segítő Takarékpénz­tárak országszerte hozzáláttak az évvégi zárásihoz. Az Országos Takarékpénz­tár tájékoztatása szerint ebben az évben is jelentősen fejlődött a dolgozók takarékossági moz­galma. Az idén 500 új KST alakult, amelyekkel együtt összesen már 4805 ilyen taka­rékossági szervet tartanak nyilván az országban. A tagok száma hatszázezerről hétszáz­ezer fölé emelkedett, s havonta hárommáillSó forinttal többet takarítanak meg. A Kölcsönös Segítő Takarékpénztárak most az év végi záráskor ország­szerte több mint hatszázötven­millió forintot fizetnek vissza Hogyan védik a dolgozók egészségéi? Szénbányáink. kőbányáink után kétségtelenül a oorcelán- gyárban és a Cementáruipari Vállalatnál a legnagyobb a porártalom. Ennek megfelelő­en a két vállalatnál különös gondot fordítanak az egészség- védelemre. amely a szokásos­nál több orvosi rendelési idő­ben, szociális létesítmények­ben és a veszélyességi pótlék magasabb százalékában törté­nő megállapításában nyer ki­fejezést. A porcelángyárban például 3 őrás rendelést tart az üzemorvos, amelyből két órát a különböző üzemrészek­ben tölt el, ahol az értékes ta­pasztalatszerzés mellett alkal­ma nyílik személyesen elbe­szélgetni, tanácsokkal ellátni a dolgozókat. De rendszeresen ellenőrzi az üzemi óvodát, a bölcsődét, a konyhát, az étéi mennyiségét, minőségét és az észlelt hiányosságokról felmegy zést készít, amelyet azonmód a vezetőség elé terjeszt intézke­dés végett. Mindezeken felül különböző tanfolyamokat szer­vez az üzemi vöröskereszt, va­lamint a dolgozók részére és ő maga is vezetett az idén egy úgynevezett egészségügyi mini műm tanfolyamot A porcelán- gyár szakszervezeti bizottsága az üzemorvos javaslatára egy inhal áló berendezést kíván be­állítani a gyár szilikózisban szenvedő betegei számára és több műhelyben porelszívó be­rendezést szereltek fel. Az egészségesebb munkakörülmé­nyek kialakítására födémcse­réket is eszközölnek, és az or­vos javaslatára a régi rend­szerű kemencék helyett gáz­kemencék felállításán kísérle­teznek. A Cementárnípari Vállalatnál ez évben orvos-munkás találko zókat rendeztek, amelyen 146 dolgozó vett részt. Az érdekes és mindenekelőtt értékes ta­lálkozón az üzem dolgozóinak a legkülönbözőbb egészségügy­gyei kapcsolatos kérdéseire a jelenlévő orvosok azonnal vá­laszoltak. A találkozó eredmé­nyességét mégcsak növelte, hogy a kérdések és a válaszok végén filmet vetítettek a rá­kos megbetegedésről. A jólsi­került bemutatók eredménye­ként lehetővé vált egy komoly mértékű rák, illetve tüdővizs- gálat megtartása, amelyre több mint kétszázan jelentkeztek. A vállalatnál igen figyelemre­méltóak a betegségek megelő­zésére tett különböző intézke- oesoki Az általános iskolai oktatás egyik fontos része a gyakorlati munkára való nevelés. Az Egyetem utcai iskola udvarán való­ságos „munkapalotában” ismerkednek meg a különböző mun­kákkal a fiúk és a lányok. A nyolcadikosok a kerékpár szere­lését tanulmányozzák éppen. A „végzős” lányok már önállóan varrnak ágyneműket, fehér­neműt, ruhaféléket. Az idősebbek már komolyabb gépekkel ismerkednek, vasaló­kat, villanymotorokat javítanak. Dr. Hegedűs Béla oktató a Dongó-motor szerkezetét és működéséi magyarázza a fiúknak. Erb János képriportja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom