Dunántúli Napló, 1961. november (18. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-22 / 275. szám

4 NAPLÓ 1961. NOVEMBER 22. „Az SZKP xxn. kongresszusa a személyi kultusz következményeinek megszüntetéséről44 A Pravda szerkesztőségi cikke A Pravda keddi száma szer­kesztőségi cikket közöl „Az SZKP XXII. kongresszusa a személyi kultusz következmé­nyeinek megszüntetéséről” címmel. A szerkesztőségi cikk rámutat, hogy a kommuniz­mus építése szempontjából óriási jelentősége volt J. V. Sztálin személyi kultusza fel­tárásának és bátor elítélésé­nek a párt, az SZKP Központi Bizottsága részéről A személyi kultusz megszün­tetése és következményeinek felszámolása megnyitotta az utat a néptömegek kezdemé­nyezőkészségének, politikai és munkabeli aktivitásának pá­ratlan arányú megnövekedése előtt. A Pravda roerkesBtőségi cikke megmagyarázza, miért tért vissza az SZKP XXII. kongresszusa a XX. párt­kongresszuson már elítélt sze­mélyi kultusz kérdésére. „Amikor a Központi Bizottság a XXII. kongresszuson beszá­molt a XX. kongresszus óta éltéit időszakban végzett mun­kájáról jelentést tett arról a nagy munkáról is, amelyet a párt a személyi kultusz ártal­mas következményeinek meg­szüntetése, a pártriemokráciá- mak a leninlzmus szellemé­vel összhangban álló fejlesz­tése, a forradalmi törvényes­ség helyreállítása és a szovjet demokrácia fejlesztése terüle­tén végzete*. A cikk lámutat, hogy a XX. kongresszus irányvona­lának megvalósítása együtt járt a frakciósok, a személyi kultuszt buzgón támogatók pártellenes csoportja eilen ví­vott kemény politikai harc­cal. A Pravda emlékeztet arra, hogy a kongresszusi felszólalá­sokban a küldöttek adatokat sorakoztattak fel, amelyek megmutatták, -„hogyan foga­natosítottak a sztálini szemé­lyi kultusz időszakában, Molo­tov, Kagamovics, Malenkov közvetlen és tevékeny részvé­telével büntető rendszabályo­kat sok pártmunkás, tanácsi, katonai és knmsznmolista tisztségviselő ellen, hogyan alkalmaztak tömeges büntető intézkedéseket az oroszországi föderáció több területén és határterületén, Ukrajnában, Belorussziában, Grúziában, Örményországban, Lenángrád- ban”. ,,A XXII. kongresszus szem­léltetően megmutatta, hogy pártunkban visszavonhatatla­nul és mindörökre végeztek a személyi kultusz időszakának hibás formáival és módszerei­vel”. A kongresszusi határozatok és az SZKP programja olyan intézkedési rendszert tartal­maz, amelynek célja a lenini vezetési elveknek^ a párt- és az állami élet ‘demokratikus alapjainak szigorú tiszteletben tartása és továbbfejlesztése. A kongresszus határozatai „a legkedvezőbb feltételeket te­remtik meg ahhoz, hogy vala­mennyi testvérpárt sikeresen harcolhasson a békéért, vala­mennyi ország együttműkö­déséért”. A szerkesztőséig cikk utal arra, hogy Sztálin, megsértve a lenini útmutatásokat, dur­ván lábbal tiporta a kollektív vezetés elveit. Azokban a* években, amikor a Szovjet­unióban harc folyt a szocia­lizmus felépítéséért, amikor elkeseredett harcot vívtak a párt ellenségei ellen, a lenini irányvonaltól való elhajlások ellen, a párt nagy bizalmat tanúsított Sztálin iránt. 0 visszaélt ezzel a bizalommal és kezdte helytelenül hasz­nálni a hatalmat. A személyi kultusi létre­jöttével és kialakulásával Sztálin mind tovább ment a kollektív párt- és államveze­tésre vonatkozó lenini útmu­tatások megszegésének útján. A Pravda szerkesztőségi cik­ke nevetségesnek minősíti az imperializmus ideológusainak próbálkozásait, akik megpró­bálják durván eltorzítani an­nak a harcnak tényleges ér­telmét, amelyet az SZKP a személyi kultusz ellen folyta­tott. A burzsoá „teoretikusok” — mondja a cikk — újból ne­kikeseredtek „a kommunizmus válsága” nótájának. Minden alapot nélkülöznek és durván kiforgatják a való­ságot az olyan állítások, hogy a személyi kultusz a szovjet rendszer valamiféle „elkorcso- sulásáváT függ össze. Ezek lényegében azoknak a régi rá­galmazó koholmányoknak ij változatai — írja a lap —, amelyeket évtizedeken át han­goztattak a burzsoá ideológu­sok és szekértolóik — a men- sevikek és a trockisták. A cikk sajnálattal állapítja meg, hogy olykor idegen hang szólsd meg külföldön egyes olyan 'becsületes emberek aj­kán is, akik nem hatoltak bele elég mélyen a dolog lényegé­be, nem ismerik a szocialista társadalom természetét. „Akik most kapva kapnak a szovjet rendszer, ^Ikorcsosulásáról’ hangoztatott burzsoá tételen, igencsak arra az emberre em­lékeztetnek, aki eltévedt há­rom fenyőfa között. Valójában az idealizmus rabjaivá válnak, amikor olyan képességet tulajdonítanak egy személynek, hogy gyökeiében meg tudja változtatni társa­dalmi és politikai rendszerün­ket. Aki azt gondolja, hogy egy személy, még ha olyan magas tisztséget tölt is be, mint amilyent Sztálin betöl­tött, képes megváltoztatni egyik vagy másik rendszer gazdasági és társadalmi ter­mészetét, az szakít a marxista történelemfelfogással, valami­féle természetfeletti tulajdon­ságokat kölcsönöz egy sze­mélynek”. A szovjet rendszer „eikor- csosulásáról” kitalált mesék legjobb cáfolatai azok a bá­mulatos sikerek, amelyeket a szovjet nép a Kommunista Párt vezetésével elért. Az a tény. hogy a Szovjetunió a személyi kultusz ellenére ilyen ragyogó sikereket aratott, ép­pen a szocializmus hatalmas erejét, az SZKP és a szovjet nép erejét mutatja. „A személyi kultusz idegen kinövés volt a szovjet szocia­lista társadalom egészséges testén. Pártunk feltárta ezt a kinövést és sikerrel eltávolí­totta. éppen, mert a társadal­mi rendszernek, a szovjet ál­lam szocialista szerkezetének alapja egészséges volt és ma­radt” — hangsúlyozza a Prav­da. A szerkesztőségi cikk rámu­tat, hogy a tömegek alkotó energiája, bár azt a személyi kultusz időszakának viszonyai jelentős mértékben béklyóba verték, valóságos csodákat művelt az ötéves tervnek nagy Lengyel színészek magyarországi élményeikről Ä lodzi Tea ír Pouzszechny élénk kapcsolatot tart fenn a Pécsi Nemzeti Színházzal. Idén rfőször a pécsi művészek ven­dégszerepeltek Lengyelország­ban, majd lodzi. kóllégiákat liártták vendégül hazánkban. A varsói Magyar Kulturális Intézet a napokban Lodzban „Magyarországi élmények’' címmel baráti találkozót ren­dezett, amelyen a lengyel szín­művészek szín® beszámolók­ban elevenítették fel magyar- országi élményeiket, találkozá­saikat a magyar közönséggel és megemlékeztek hazánk gaz­dag (kulturális életérőks építkezésein, a honvédő hábo­rú. csatáiban, a népgazdaság fejlődésének háború utáni idő­szakában. A szovjet nép mun­kájával és hősi harcával nagy sikereket vívott ki az új, szo­cialista társadalom építésében és nagyszerű győzelmet ara­tott a fasizmus fölött. „A személyi kultusz idősza­kában azonban a párt és a nép összes sikereit és győzel­meit egy embernek — Sztálin­nak — tulajdonították. Sztá­linnak természetesen voltak érdemei a pártban és a kom­munista mozgalomban, és a párt tekintettel van erre. De helytelen volna a párt és a nép valamennyi győzelmét egy ember nevéhez fűzni. Súlyos eltorzítása volt ez a valóság­nak. A XX. kongresszus visz- szaáliította a történelmi igaz­ságot, kidomborította a szov­jet népinek és élcsapatának, a Kommunista Pártnak nagy szerepét a kommunizmusért folyó harcban”. A cikk utal arra, hogy a személyi kultusz légkörében megnyirbálták Marx, Engels. Lenin munkáinak jelentősé­gét és ugyanakkor iéljesen ér­demtelenül dicsőítették Sztá­lin gyakorta olyan hibás té­teleket tartalmazó kijelenté­seit, amelyek egyaránt kárára voltak az elméletnek és a gya­korlatnak. A párt — mint a szerkesz­tőségi cikk rámutat — a sze­mélyi kultusz következmé­nyeinek megszüntetésével nagy eredményeket ért el az elméleti és az ideológiai mun­ka területén. A párt és Köz­ponti Bizottsága nagy és sok­rétű munkájának tükrözője az utóbbi időszak sok nagyjelen­tőségű, forradalmi jellegű in­tézkedése, amelynek nemcsak gyakorlati, hanem elméleti je­lentősége is volt „Az SZKP programja való­ban kimagasló tudományos hőstett, amely megmutatja a pártnak, N. Sz. Hruscsov elv- társ vezette lenini Központi Bizottságának elméleti erős­ségét”. „Nevetséges és szánalmas ma az, aki nyitott kapukat döngetve szónokol arról, hogy hozzá kell látni az elmelet ,gazdagításához*, s nem veszi észre, milyen rohamos ütem­ben halad előre a Szovjetunió­ban az elmélet fejlesztésének folyamata, elszakíthatatlan összefüggésben a kommunista építés gyakorlatával, a szocia­lista világtábor, a nemzetközi kommunista mozgalom gazdag történelmi tapasztalatainak tu­dományos általánosításával”. A testvért marxista-leninista pártok — állapítja meg a Pravda — az Albán Munka­párt vezetőinek kivételével lel­kesen támogatták a XX. kong­resszusnak a személyi kultusz elítéléséről szóló határozatait. A nemzetközi kommunista mozgalom határozottam elítéli ■ személyi kultusz rendszeré­nek és módszereinek védelmé­re kelő albán vezetők antüLenl nista, szakadár irányvonalát. Amint az utóbbi időszak ese­ményei mutatják, az albán ve­zetők nemcsak, hogy nem hall­gattak a testvér pár tok jogos bírálatára, hanem ráléptek hibáik elmélyítésének útjára, a Szovjetunió Kommunista Pártig, a XXII. kongresszus, a testvéri marxista-leninista pár­tok ellen irányuló rágalmazó kirohanások útjára, ugyanak­kor azzal leplezik szafcadár magatartásaikat, hogy képmu­tatóan, hazug módon esküdöz- nek a marxizmus-lenlmizmiu®- hOE való hőségükre és a Szov­jetunió »Mit érzett barátsá- fk»kra”j A Pravda cikke a továbbiak ban erréékeztet a testvérpártok képviselőinek 1900-as értekez­letén elfogadott nyülatkozatim, amelyben többek között szó van arról, hogy következetesen érvényesíteni kell a pórtélét lenini szabályait, nem szabad megtűrni a személyi kultusrt, amely béklyóba veri a kommá nisták alkotó szellemű gondo­latainak és kezdeményezései­nek fejlesztését. Ezt a nyilat­kozatot az Albán Munkapárt képviselői is aló írták. „Most azzal, hogy védelmükbe veszik a személyi kultuszt, s támadá­sokat intéznek a marxista- leninista pártok egysége ellen, sárba tiporják e nyilatkozatot, “ egyszersmind leleplezik saját magukat, mint a nemzetközi kommunista mozgalom egység bontóit. És ezt teljes joggal ítélik el a testvéri marxista- leninista pártok". „Aki makacsul kitart a marxizmus-leninizmus szelle­métől idegen személyi kultusz álláspontja mellett, az szakit a marxizmws-leninizmussal" — állapítja meg a Pravda. A szerkesztőségi cikk rámu­tat, hogy amikor a marxizmus- leninizmus erélyesen elítéli a személyi kultuszt, egyáltalán nem tagadja a párt, az osztály, a nép kiváló szervezőinek és vezetőinek szerepét. V. I. Le­nin, pártunk megalapítója és vezetője, a világ dolgo­zóinak vezére mindvégig hű maradt a dolgozók érde­keihez, kivívta az egész nép elismerését és szere tétét. A vezetők — akár nagyok, akár kicsinyek, — csak mun­kájukkal, a kommunizmus ügye iránti odaadásukkal, euer giájukkal, alkotó szellemükkel tesznek szert tekintélyre a nép körében, — hangsúlyozza a cikk. — És ez a tekintély szük­séges további sikeres előreha­ladásukhoz. Helytelen és ká­ros volna összetéveszteni a vezetők tekintélyét a személyi kultusszal. A burzsoá propaganda kísér­leteket tesz és még további kí­sérleteket fog tenni,. hogy a személyi kultusznak és híved­nek eltiltását újabb ideológiai diverziókra, a kommunizmus, Szovjetunió elleni újabb tá­madásokra használja fel. A kommun istaellenesség propa­gandistái azonban semmi más­sal nem rendelkeznek, csak hazugságokkal és rágalmakkal. A hazugság és az életigazság mérkőzése viszont végered­ményben még soha nem ho­zott sikert a rágalmazóknak és a hazudozóknak. „A burzsoá világ meglepe­téssel párosult aggodalommal figyeli, milyen szoros sorok­ban haladunk a kommunizmus ragyogó magaslatai félé. És az átszeli port, amelyet az impe­rializmus ideológusai, valamint hozzájuk önként vagy nem önként csatlakozott lakájok vernek fel, szétszórja és el­hordja a történelem friss sze­le” — állapítja meg végeze­tül a Pravda szerkesztőségi cikke. A testvérpártól* életéből csehszlovák kommunista part központi BIZOTTSÁGÁNAK határozatai A Csehszlovák Kommunis­ta Párt Központi Bizottsá­gának ülése jóváhagyta An­tonin Novotny beszámolóját az SZKP XXII. kongresz- szusáról és annak alapján határozatot fogadott el, amely a következőket Irá­nyozza elő: 1. A Politikai Bizottság részletesen feldolgozza az SZKP XXII. kongresszusá­nak eredményeit és a cseh­szlovák viszonyok mély elem zése után további intézke­déseket hoz majd. A többi között országos vitát rendez­nek az ország gazdasági fej­lesztésének problémáiról. 2. El kell távolítani J. V, Sztálin prágai emlékművét. Hasonló módon kell eljárni más helyeken is, ahol Sztá­lin emlékművek és elneve­zések vannak. Módot kell ta­lálni arra, hogy az új nevek kifejezzék a csehszlovák— szovjet barátságot. 3. Meg kell változtatni mindazon üzemek, városok, utcák stb. neveit, amelyeket élő személyekről neveztek el. 4. Klement Gottwald holt­testét a mauzóleumból a párt más kiváló harcosai mellé kell eltemetni, a prá­gai Vitkov hegyen. ■ A Csehszlovák Kommunis­ta Párt Központi Bizottsá­ga november 17-i ülésén ha­tározatot hozott, amelynek értelmében 1962. októberé­re összehívják a párt 12. kongresszusát. A napirend a következő: 1. a Központi Bizottság beszámolója munkájáról és a párt előtt álló soron követ­kező feladatokról. 2. A Központi Revíziós Bizottság beszámolója. 3. A 12. kongresszus hatá­rozatainak megvitatása 4. A párt központi szervei­nek megválasztása. MEGKEZDŐDÖTT A LENGYEL EGYESÜLT MUNKÁS­PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK KILENCEDIK PIÍNIIM» November 21-én Varsóban megkezdődött a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának kilence­dik plénuma. Az ülés napi­rendje: 1. az 1962. évi alap­vető gazdasági problémák megvitatása; 2. a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága küldöttsé­gének beszámolója az SZKP XXII. kongresszusáról. A HOLLAND KOMMUNISTA PÄRT KÖZPONTI BIZOTT­SÁGÁNAK PLÉNUMA A Holland Kommunista Párt Központi Bizottsága a napokban. Amszterdamban ülést tartott és meghallgat­ta a párt küldöttségének be­számolóját az , SZKP XXII. kongresszusáról. A plénum jóváhagyta a küldöttség te­vékenységét. A SVÁJCI MUNKAPART KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁ­NAK PLÉNUMA MEGVITA TTA AZ SZKP XXII. KONG­RESSZUSÁNAK ANYAGAIT A Svájci Munkapárt Köz­ponti Bizottságának plénuma meghallgatta és megvitatta a párt küldöttségének beszá­molóját az SZKP XXII. kongresszusáról. Mint a Voix Ouvriere je­lenti. a plénum egyhangúlag határozatot fogadott el, amely melegen üdvözli a kommunizmus felépítésére vonatkozólag a XXII. kong­resszuson elfogadott prog­ramot. A határozat megál­lapítja, hogy ezt a grandió­zus programot csak a tartós béke körülményei között le­het végrehajtani, ezért hang­súlyozza. hogy a népeknek síkra kell szállniák az álta­lános és teljes leszerelésért. HADJÁRAT AZ AMERIKAI KOMMUNISTÁK ELLEN Robert Kennedy ameri­kai igazságügymmiszter el­utasította az Egyesült Álla­mok Kommunista Pártjának tiltakozását a reakciós Wal­ter—Mccarran-féle törvény alapján megkövetelt beje­gyeztetés efflen. Robert Kennedy kijelentet te, hogy ha a párt nem je­gyezteti be magát az előírt időpontig, az igazságügymi­nisztérium eljárást indít el­lene. Szeretett édesanya, anyós, nagyanya, dédanya, testvér és rokon Veszelits Györgyné Pintér Anna november 18-án 75 éves korá­ban elhunyt. Temetése 23-án, csütörtökön 3 órakor lesz a pécsi köztemetőben. 838 A gyászoló család. Fájdalommal tudatjuk, hogy felejthetetlen férj, édesapa, vő, testvér és rokon lakács Béla kőműves november 19-én 33 éve. korá­ban tragikus körülmények között elhunyt. Temetése 33- án, csütörtökön fél 3 órakor lesz a pécsi köztemetőben. 843 A gyászoló család A dominikai helyzetről A Karib-tenger szigeteiről az utóbbi időben sok olyan híradás érkezett, amely felkeltette a nem­zetközi közvélemény érdeklődését. Kuba után a Dominikai Köztársa­ság népei is megmozdultak a dik­tátor! rendszer ellen. Dominika a Karib-tengernél lé­vő, közép-amerikai Szigetvilághoz tartozó HispanioSa szigeten fek­szik, a Haiti Köztársasággal együtt. Nem messze Kubától, ami közre­játszik abban, hogy az amerikaiak több Ízben igyekezték felhasználni támadásaik kiindulópontjaként a kubai nép eilen. Lakossága 2.8 millió (1958-as adat). Ipara fejlet­len, főleg a mezőgazdaság termé­keit feldolgozó kisüzemekkel ren­delkezik. Mezőgazdaságában a nagybirtokos ültetvényeken ter­meit cukornád, kávé, rizs és kakaó a főtermék. Mindkét gazdasági ágat az amerikai tőke uralja. Dominika huzamosabb ideig spanyol és francia uralom alatt állt. A múlt század végétől meg­erősödött az amerikai tőke beha­tolása, amely 1916-401 24-ig katonai megszállást is maga után vont. 1930-ban az amerikaiak támogatá­sával hatalomra jutott Rafael Tru­jillo véres terroruralmat valósított meg az amerikai érdekek biztosí­tására. A kubai forradalom hatására a dominikai nép mozgalma Is meg* erősödött. Ez év május 30-án meg­gyilkolták a gyűlölt diktátort és széleskörű népmozgalom bontako­zott ki a gyökeres változások meg­valósítása érdekében. Az Egyesült Államok kezdetben a hitegetéssel akarta a népet félrevezetni, de amikor ez nem sikerült, újra a terror eszközét támogatta. A letartóztatások, a gyilkos sor- tüzek azonban nem tudták meg­törni a nép harcát az önkényura­lom ellen. Szeptemberben Domi­nika fővárosában általános sztrájk bontakozott ki. követelték a volt diktátor családjának eltávolítását az országból. Kirobbant a fegyve­res összeütközés is. A harc követ­kezményeként — mint ahogyan vasárnap a dominikai kormány bejelentette — a volt diktátor fia, Rafael Trujillő tábornok, a domi­nikai hade-rő vezérkari főnöke le­mondott és elhagyta az ország te­rületét. A kormány rendelete ér­telmében ez a katonai tisztség megszűnt. Leváltották a légierők és a szárazföldi hadsereg vezér­kari főnökét is. Kétségtelen, hogy a nép mozgal­ma, amely vasárnap óta ismételten sorozatos tüntetésekbe^ jut kife­jezésekre a diktátort rendszer minden megnyilvánulása ellen, ki­váltotta az amerikaiak ellenszen­vét. Készek arra, hogy bármely pillanatban beavatkozzanak a do­minikai eseményekbe. Arra töre­kednek, hogy a nép mozgalmával szemben megmentsék a jelenlegi „liberális” színezetű Balaquer- kormányt. melyet továbbra Is fel akarnak használni a Karib-tenger térségében a reakciós uralkodó csoportok megmentésére, a forra­dalmi Kuba elleni népelnyomó terveik megvalósítására. fMITZKI) Szeretett jó férj, édesapa, após. nagyapa, testvér és ro­kon Kovács Mórion cipész 63 éves korában elhunyt. — Temetése november 24-én, 3 órakor lesz a pécsi közteme­tőben. 842 A gyászoló család. Fájó szívvel tudatjuk, hogy felejthetetlen drága jó fér­jem Mucsi József november 18-án 47 éves ko­rában váratlanul elhunyt. — Temetése 23-án, csütörtökön fél 4 órakor lesz a közteme­tőben. Gyászoló felesége és 841 hozzátartozói. — HALÁLOZÁS. Szeretett nagy­nénink özv. Petz F. déné Eng- lert Borbála november 20-án 70 éves korában elhunyt. Temetése 23-án. csütörtökön fél 2 ófakor lesz a pécsi köztemetőben. 840 A gyászoló család. — 16 EZER VIT-sorsjegyet adtak el november 18-ig Komlón a postás dolgozók és a KISZ-szervezet fiataljai.

Next

/
Oldalképek
Tartalom