Dunántúli Napló, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-12 / 241. szám

IMI. OKTÓBER 12. NAPLÓ 5 Ötéves tervünk — béketerv Vélemények, nyilatkozatok A szerda reggeli lapok kö­zölték. hogy az országgyűlés jóváhagyta a második ötéves tervet. Az ipar. a mezőgazda­ság a kereskedelem, a közleke­dés szakembereit, munkásokat, parasztokat, értelmiségieket egyaránt közelről érinti az öt­éves terv jó végrehajtása. Többektől megkérdeztük, mi a véleményük az ötéves terv parlamenti vitájáról, mi tet­szett a vitában legjobban, ho­gyan kívánnak hozzájárulni az új ötéves terv megvalósításá­hoz. NAGY BÉLA, a Pécsi Szénbányászati Tröszt beruházási osztályvezetője: — Nagy ér- ggf deklődéssel ol- ■ vastam a lapok ban. hogy az országgyűlés jó váhagyta a má­sodik ötéves tervet. Vártuk már az ötéves terv jóváhagyó sát. — Ez volt ugyanis annak a feltétele, hogy a tröszt tervjavas­latát a minisztérium megvizs­gálhassa, teljesíthesse, esetleg módosíthassa. A beruházások területén nagy jelentősége van a perspektivikus tervezésnek, hiszen a beruházások több évig tartanak, éves tervek alapján tehát nem lehet biztosítani a beruházások megvalósításának időpontját sem. — Nekem különösen tetszett Blaha Béla képviselő felszó­lalása a vitában, amikor a beruházások koncentrálásáról és a szén minőségének a javí­tásáról beszélt. Mindkét szem­pont benne van az általunk készített tervjavaslatban. Már az 1961-es terveinkben is sze­repelt ez a feladat és ez az elv. Ipari beruházásainknak több mint ötven százaléka megy egy bányára; István-ak- na befejezésére van összpon­tosítva. azzal a céllal, hogy 1963 év elején a termelésbe beléphessen. Az újonnan elké­szített István-aknától 1963- ban ötven vagon, 1966-ban pe­dig már 150 vagon nyers szén termelését várjuk el. A kon­centrálás éppen úgy jellemzi 1962-es terveinket, mint az 1961-es tervet. (Ebben a terv­ben az ipari beruházások fele az előbb említett István-akna befejezésére, negyed értéke pe dig a durvamosó rekonstruk­ciójára van előirányozva.) A mosó üzem durva részlegének rekonstruálásától azt várjuk, Moszkva—Lenin* rád társasutazás A KISZ Baranya megyei Bizottsága a téli külföldi uta­zási program keretéin beliül 1962. február 16—20-ig 13 és fél napos moszkva—leningrádi utat szervez. Részvételi díj: 1750.— forint p’usz 485 forint zsebpénz (33 rubel). Jelentkezési határidő; 1961. november 20. Jelentkezni lehet a megyei, járási, városi KlSZ-bizottságo- kon. Jelentkezésikor 500.— fo­rmtot kell befizetni, a vissza­maradó összeget pedig 1962. január 15-ig. hogy a kokszolásra alkalmas szénmennyiség megháromszo­rozódjék. Ilyen értelemben mi­nőségjavító beruházásnak te­kintjük — mondotta Nagy Bé­la elvtáns. FELVÉGI FERENC, a Baranya megyei Építőipari Vállalat szb.-titkára: — Az ország­gyűlésnek az ötéves tervja­vaslat feletti vitájából — és magából az öt­éves tervből is — az látszik, hogy ez az új népgazdasági terv nagyon alaposan megfontolt szá­mításokra, realitásokra, a bé­kére épül. Ezt igazolja, hogy nagy fontosságot tulajdonítot­tak a felszólaló képviselők a gazdaságosságnak, de emellett az építkezések építési idejének megrövidítését is hangoztatták. Már az országgyűlés összehí­vása előtti időikben is sokat beszéltünk — és terveztünk — az átfutási idő csökkentéséről, annak lehetőségeiről és mód­jairól. Az átfutási idő ugyanis nem csupán anyagellátási kér­dés, hanem munkaszervezési feladat is. A szakszervezeti bi­zottság nagyon fontosnak tart­ja. hogy az építőipari dolgozók is megértsék ezt és támogas­sák a szakvezetést ebben. — A vitában arról is szó volt, hogy el kell érni a lakó­házak építési idejének felére való csökkentését. Jó lenne el­érni ezt mindenféle építkezé­sen Baranyában, de nem tu­dom most még megmondani, hogy milyen sikereket érhe­tünk el ezen a téren. Azt azon­ban mondhatom, hogy min­denütt, ahol ez tőlünk függ, menni fog a dolog, — sőt ta­lán még a felénél is rövidebb időre tudjuk majd csökkente­ni az építési időt. Ehhez azonban szükség van a műszakiak jó munkaszerve­zésére, az anyagellátás és mun kafegyelem gyors megjavítá­sára is. SZILAGYI jözsefné. az Állami Aruház pártszerve­zetének titkára — A belkeres­kedelmi minisz tér elvtárs azt mondta az or­szággyűlésben, hogy 1965-ben már a textil­áruk hetven százalékát fog­juk konfekcio­nált formában árusítani. — Én figyelmesen olvastam az országgyűlési tudósításokat, nagyon érde­kel a kereskedelem terve, a nagy egészen belül, és úgy lá­tom, hogy meg is tudjuk va­lósítani. A textiláruk konfek­cionált formában való árusítá­sáról szóló megállapítások ér­dekelnek mégis leginkább, mert ez az emberek ízlésének nevelésével is összefügg. — Az Állami Áruház jelen­legi konfekciója 57,5 százalék, a méteráru pedig 42,5 száza­lék. Ahogy én ismerem az el­árusító gárdát, meg. a kisegí­tő üzemünk teljesítőképessé­gét, úgy látom, hogy Baranya megyében a tervidőszakban csak 65 százalékban tudjuk megvalósítani amiről a minisz­ter elvtárs beszélt. Nagyon so­kat fejlődött a konfekcióipa­runk, de az emberek még nem szoktaK meg a készruházatot, sokan vannak akik szíveseb­ben készíttetnek maguknak felsőruhát szabónál. A válasz­tékot kellene elsősorban bőví­teni ahhoz, hogy elérjük mi is a hetven százalékot — mondot­ta Szilágyiné elvtársnő, majd hozzátette, hogy mindent meg fognak tenni az Állami Aru­ház dolgozói, hogy az ötéves tervben kitűzött feladatokat jól teljesítsék. hAnzs LÄSZLÖ, az OTP megyei igazgatóságá­nak hitelcsoportvezetője — Az ötéves tervből az or­szág további felvirágoztatá­sának feladata­it látom kibon­takozni. Az én tetszésemet fő­leg a lakásépí­tési program nyerte meg. — Nekem is hosszú ideig megoldatlan lakásgondjaim voi tak, ezek már megoldódtak, mégis ezt tartom fontosnak, hogy mások hasonló gondjai is megoldódjanak. Megvalósít­ható, reális célok az új nép­gazdaság! terv célkitűzései. Na gyón helyeslem, hogy az or­szággyűlés felhatalmazta a Minisztertanácsot arra, hogy kösse meg a békeszerződést Németországgal, írja alá azt a mi kormányunk is a Szovjet­unióval és a többi államokkal együtt, amelyek hajlandók er­re, Az ötéves terv a békés építés programja, megvalósí­tásához béke kell. Ha meglesz a német békeszerződés ezzel tovább növekszenek a béke erői, gyengülnek a háborús uszítok, nyugodtabban dolgoz­hatunk az ötéves terv végre­hajtásán. * Csak néhány nyilatkozat, ■— de ezekből is látszik, hogy op­timizmus, meggondoltság ha­tározottság él az emberekben. A dolgozó ember bízik a jö­vőben. hisz a béke győzelmé­ben, kész a békés építőmunka józan tervének végrehajtására. Gy. K. — B. E. Baranya megye állami ipara 111,6 százaiéira teljesítette a harmadik negyedéves tervet 44 ÉS FÉL MILLIÓ DARAB ÉGETETT TÉGLÁT GYÁRTOTTÁK A TÉGLAGYÁRAK. — A PÉCSI DOHÁNYGYÁR 642 MILLIÓ DARAB CIGARETTÁT KÉSZÍTETT — KÖZEL 100 EZER MÄZSA KENYERET FOGYASZTOTTUNK HÁROM HÓNAP ALATT A Központi Statisztikai Hi­vatal megyei igazgatósága el­készítette a harmadik negyed­év ipari tervteljesítésének elő­zetes jelentését. A jelentés ugyan kizárólag „száraz” szá­mokat, tényeket tartalmaz, azonban a számok mögött meg elevenedik az élet és láthatóvá válik, hogy ipari üzemeink dolgozói milyen derekas mun­kát végeztek ebben a negyed­évben is. Pontosan egymilliárd 266 millió és 534 ezer forint an­nak a termelésnek az értéke, amelyet az ipari üzemekben a harmadik negyedévben terme! tek. Ez a termelési érték 11,6 százalékkal magasabb, mint a tavalyi esztendő ugyanezen időszakáé volt. Érdekes meg­nézni, hogy a termelés ilyen magas emelkedésében nem az játszott szerepet, hogy a mun­kások létszáma emelkedett, -hanem a termelékenység nö­velése volt a döntő, hiszen a munkások állományi létszáma mindössze 2,6 százalékkal volt magasabb, mint a tavalyi ha­sonló időszakban. Ami a termelési mennyisé­geket illeti, igen nagy az in­gadozás egyes üzemek között. E téren sok minden közre­játszott, hiszen az új hőerő­mű például egy év .alatt jó­val megduplázta termelését, ugyanakkor a Szikra Nyom­da még annyit sem produkált, mint a tavalyi esztendő har­madik negyedévében. Az okok nagyrészt ismertek e tekintet­ben, s nem szorulnak bővebb magyarázatra. Általában az üzemek jól áll­nak az éves terv teljesítésé­ben. Persze vannak olyan üze­mek, ahol a negyedik negyed­ben nagyobb lesz a termelés, vagy a szolgáltatás mint az előző negyedévekben. Például gázból és villamosemergiából nagyobb lesz a fogyasztás de­cemberben, mint tegyük fel júliusban volt. Mit és mennyit gyártottak egy negyedév alatt az üzemek? Nehéz lenne mindent felsorol­ni, hiszen csak a leglényege­sebb termékekből legalább har mine féle van, a feketeszéntől a szikvizig. Számokban érde­kes és szépen mutat az égetett tégla gyártása; a harmadik negyedévben a megye tégla­gyárai pontosan 44 millió 525 ezer darab égetett téglát gyár­tottak. Ennyi téglából közei másfél ezer családi házat le­hetne építeni! Ha már a csa­ládi házaknál tartunk, akkor azt is felsorolhatjuk, hogy a negyedévben 31 948 tonna ce­mentet és 7794 tonna égetett meszet gyártottak a megyében. Érdekes a könnyűipar ter­mékeinek a mennyisége. Pél­dául női bőrcipőből 108 ezer 539 párat készítettek három hó nap alatt, férfi cipőből pedig 29 és fél ezer párat készítet­tek a megye üzemeiben. Csu­pán felsorolásképpen: A har­madik negyedévijen 267 ezer 946 pár bőrkesztyűt, 826 ton­na vasöntvényt. 642 millió da­rab cigarettát, 3524 köbméter farostlemezt, 782 tonna porce­lánszigetelőt. 347 tonna kender fonalat. 214 ezer 700 négyzet- méter felsőbőrt, közel 21 ezer mázsa befőttet és gyümölcsízt, helyi eladásra több mint 31 ezer hektoliter tejet és így to­vább, termelt Baranya megye állami ipara. A lakosság fogyasztásának mértékét a kenyér, tej, zsír és hús termelésének alakulása jelzi legszemléltetőbben. Eb­ben a negyedévben majd 100 ezer mázsa kenyeret ettünk meg, elfogyasztottunk 14 ezer 174 mázsa húst és több mint 6 ezer mázsa zsírt. Lassan vége lesz az 1961-es esztendőnek. Egy negyedév van vissza, sőt annyi sem. Sok üzem nyugodtan, minden 1 hajrá nélkül teljesíteni tudja az éves tervet, azonban néhol nagyon meg kell fogni a mun­kát, hogy helyt álljanak. — Jól állnak a tervteljesítésben a Mohácsi Farostlemezgyárban, ahol az éves tervnek 86.3 szá­zalékát már teljesítették. A Téglagyári ES, a Cementáru- ipari Vállalat, az Építőanyag­ipari ES, a Szigetvári Kisgép- gyártó Vállalat már túl van­nak a 80 százalékon. Erőtelje­sebben kell dolgozniuk, ha a tervet teljesíteni akarják, a 7. sz. Kőbánya Vállalat, a Bere- mendi Cementmű, a Pécsi Ve­gyesipari Vállalat és a Pécsi Szikra Nyomda dolgozóinak. A harmadik negyedév szép ered­ményei és az éves terv eddigi szakaszának kiváló tervtelje­sítése minden biztosítékot fel­tételez ahhoz, hogy év végén hasonlóan jó eredményekkel zár megyénk ipara. Becslések szerint a tsz-ekben a iegmagasabb a holdankénti szöiafermésát'ag Baranyában Az ország legdélibb borvi­dékén, a baranyai szőlősker­tekben jó két hete tart már a szüret. A világhírű vörösbor hazájában, Villányban például az állami gazdaság 900 holdas szőlészetében háromszázan sze dik és hordják a termést. amely mennyiségben ugyan a tavalyi alatt marad, a minő­Egy búcsú, két „cirkusz“ Püspöklakon A Csőtávvezeték hegesztéséhez nagy gyakorlattal rendelkező felveszünk. Jelentkezni; ÉM Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat, Pécs, Rákóczi út 56. szóm, munka ügyi osztály. 66434 z augusztus 27-i búcsút sem felejtik el egyha­mar Püspöklakon. Ezt a bú­csút két „cirkusz” teszi em­lékezetessé. Az egyik cirkusz valóban cirkusz volt, minden idézőjel nélkül. A búcsúra jöttek. Le­ütötték a sátort, s már mint ilyenkor szokás, nagy csinna­drattával bejelentették műso­rukat. Hadd járuljanak ők is hozzá a búcsú „meghitt” han­gulatához. S nem is akár­milyen cirkusz volt. Cirkuszos lovakat, sőt medvét is láthat­tak a kíváncsiskodók. — Ezt már mi is megnézzük — mondta társainak Heinrich János 20 éves fiatalember, püspöklaki lakos. Ügy is tet­tek. Összeverbuválódtak egy csoportba és elindultak — előbb a kocsmába. Mert bú­csú ugye nem múlhat el kocs­malátogatás nélkül, ha benne van ez a bibliában, ha nin­csen. Azért búcsú — mondták —, hogy ok legyen az ivásra. Az ok megvolt, bor is akadt, ittak is. Így „megerősödve” testben és lélekben, indultak a cirkusz felé. — Nyissuk ki a medve ket­recét — szólt az egyik és már­is ugrottak. Cibálták a ket­recről a láncot és sikerült is kinyitni az ajtót. Azzal igazán nem törődtek, hogy mi lesz, ha a vadállat kijön ... Szerencséjükre a medvének több esze volt, csak a pracli- jait nyújtogatta kifelé s nem élt a gyorsan kapott szabadu­lási lehetőséggel. Közben megérkezett az ido­mító is, gyorsan visszaláncolta a ketrecet. — Egy ütéssel a földön fet- rengenek mindannyian — mondta a bandának. — Mit? A te ütésedtől nem ijedünk ám meg — kakaskod­tak a banda tagjai és kihí- ,vóan néztek az idomítóra. — Nem is az én ütésemről Van szó, hanem a medve te­nyeréről — válaszolt a cirku­szos. — Ja, az más — mondták, aztán rápillantottak a hatal­mas állatra és elinaltak... IT zzel azonban korántsem lett vége a „cirkusz­nak”. Sőt most következett az „igazi”. Heinrich János és társai nem nyugodtak, hanem éjjel ismét visszalopakodtak a cir­kuszhoz. Mondani sem Kell, hogy előzőleg ismét a kocs­mában jártak. — Ott vannak a lovak, kös­sük el őket és lovagoljunk — volt az indítvány. Több sem kellett. Már ol­dották is' a kötőfékeket és ül­tek az állatok hátára. Gyia, gyia, hallatszott a kia­bálás és „nyalka huszárként” vágtattak az éjszakába, sar­kantyú helyett pedig kődobá- lással buzdítva nagyobb vág­tára a lovakat. Amikor ezt a szóratozást megunták — pihenni ismét a kocsmába mentek. Ott érte őket a virradat, meg a cirkusz vezetője is. Szó ami szó, fele­lősségre vonta őket az éjsza­kai huszároskodásért. Heinrich erre felkapott egy széket. A vége az lett, hogy Heinrich kapott egy pofont. — Na ezt megbánod — mondta és szaladt haza — a konyhakésért. — Agyonszúrom a cirkuszost — mondta, miközben kabátja alá rejtve a 16 centiméter hosszú pengéjű konyhakést, kiszaladt a házból. Heinrich bátyja és nővére — látva a dühtől megbőszült „öcsikét”, szaladtak utána. Heinrich bátyja utói is érte öccsét és vállalkozott a kibé- kítésre. Kérte a cirkuszost — Németh Józsefet — beszéljék meg a dolgot, miért ütötte meg az öccsét? Németh elmon­dotta az esetet, mire Heinrich bátyja megjegyezte: „Jól tette, ha pofon vágta”. Az „öcsike” pedig ott állt mellettük, figyelve egy ideig a beszélgetést, majd amikor látta, hogy az igazság nem fe­léje hajlik, kabátja alá nyúlt, egy ugrással Németh előtt ter­mett és a konyhakést Németh mellébe döfte, aztán futni kez­dett. A megszűrt ember pedig kezét a vérző mellére téve szaladt utána egy darabig, az­tán összeesett. 1 gy végződött a püspök- 1 laki búcsú. Azaz még nincs vége. Ennek a második „cirkusz” szereplőinek a megyei bíróság rövidesen kiosztja fellépé­sükért a „tiszteletdíjat”. Csak egy a kívánság: a „tász- teletdíj” olyan legyen, hogy mindörökre elvegye ezeknek a huligánkodóknak kedvét ha­sonló „cirkusz” rendezésétől. Elég egy faluban egy cir­kusz ... (Garay) ség azonban kitűnő: egyes faj­ták cukortartalma eléri a 24— 25 fokot. Ugyancsak szüretel­nek a szőlőbirtokos közös gaz­daságok is. Több mint négy és félezer hold termését szedik. A tsz-ek évről évre nagyobb területen szüretelnek. ,A ko­rábbi esztendők telepítéseiből az idén ötven hold fordult ter­mőre. jövőre pedig újabb '85 holddal gyarapodik a szüretel­hető terület. Az eddigi becs­lések azt mutatják,'hogy Ba­ranyában az idén a közös gaz­daságok vezetnek termésered­ményeikkel szőlőből. Holdan­kénti átlaguk az állami gazda­ságokénál 30 kg-al, az egyéni­eknél pedig 50 kg-al magasabb. Kiemelkedik közülük a babar- ci Béke Tsz, amely 20 holdas szőlőjében 16 mázsás holdan­kénti termést ért el. A megye bortermelő közös gazdaságai termésüknek het­ven százalékát adják át az ál­lamnak a tavalyi 40 százalék helyett. A legnagyobb szőlőtei fnelő tsz-ek, mint például a szederkényi, versendi. vémén- di a szüret után a Pécsi Álla­mi Pincegazdaságba szállítják a szőlőt. Gépek átcsoportosí­tásával az idén először rendez­kedtek itt be feldolgozásra s összesen 4000 mázsa szőlőt préselnek ki. A szőlő nagyü­zemi feldolgozásával ugyanis egyöntetű minőségű, egysége­sen kezelt bont nyernek. Ez a módszer gazdaságosabb is. — Legkevesebb 5—6 százalékkal több lét nyernek, mintha a közös gazdaságok pincéiben préselték volna ki. Százhatvanötezer televízió-előfizető van hazánkban Az országban egyre több * család tölti estéit otthon, a te­levízió készülék előtt. Ezt bi­zonyítja a posta statisztikája is. Frissebb adatok szerint jelenleg százhatvanötezer te­levízió előfizető van hazánk­ban, ebből a fővárosban ki­lencvenezer, Budapest környé­kén pedig harmincezer. Az országos televízió-hálózat fej­lesztésében az Idén jelentős eredmény volt a keleti mikro­hullámú lánc megépítése. Je­lenleg a budapesti nagyadó műsorát hat közvetítő állomás továbbítja, s ezzel az ország kétharmad részién biztosítanak jó vételit. Egyedül a Dunántúl van mostoha körülmények között, amelynek jórészétől a hegyek „eltakarják” a jelenlegi adó­kat. A dunántúliaknak sem kell már sokat vámiok, a posta ugyanis a Kab hegyen építi fel az országos televízió ge­rinchálózat utolsó nagy állo­mását. Az év végéig elkészül a magyar gyártmányú húsz kilowattos adóberendezés, amelynek felszerelését külön­féle szigorú ellenőrző méré­sek után a jövő év elején kez­dik meg. A Kab hegyi adót előreláthatólag a jövő év kö­zepén helyezik üzembe. 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom