Dunántúli Napló, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-12 / 241. szám
ÓOJ e cs XVIII. ÉVFOLYAM. 241. SZÁM ÄRA: 50 FILLÉR 1961. OKTÓBER 12. CSÜTÖRTÖK A Magyar Népköztársaság oktatási rendszerérőt szóló törvényiavasiatot tárgyalták az országgyűlés szerdai ülésén VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI . NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Szerdán folytatódott az országgyűlés ülésszaka. A szerda. ülésen a Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről szó’.ó töi-vényjavaslatot tárgyal ták. Részt vett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Czinege Lajos, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, Csergő János, Czottner Sándor, llku Pál, Incze Jenő, Kisházi Ödön, Kovács Imre, Loeonczi Pál, Nagy Józsefné, dr. Nezvál Ferenc, Nyers Rezső, Pap János, Tausz János, Trautmann Rezső miniszterek, Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke. Az ülést Rónai Sándor, az onszággyűléís elnöke nyitotta meg, majd Straub Gyula előadó ismertette a Magyar Nép- köztársaság oktatási rendszeréről szóló törvényjavaslatot Hatalmas lépést teszünk előre az iskolaügy fejlesztésében tall arra, hogy a Magyar köztársaság dskolarendsze- szóló törvényjavaslattal hatalmas lépést teszünk előre az isikolaügy fejlesztésében. A Horthy-rendszer iskolapolitikája a munkás- és paraszt- fiataiság elől elzárta az érvényesülés útját, s rendeletéivel, gazdasági intézkedéseivel igyekezett még azt is megakadályozni, hogy szegényebb szülők gyermekei akár a polgári iskolába is felvételt nyerjenek. Egyébként is a Horthy-rendszer iskoláiban az élettől teljesen elzárt, a természettudományokat semmi bevevő, kizárólag a múlt örökségein elmélkedő élettelen, „tudományt” próbáltak az ifjúság fejébe verni. Az- elmúlt rendszer -uralkodó osztályának művelődési monopóliuma a munkás-paraszt hatalom létrejöttével megszűnt, s iskolarendszerünk a felszabadulás óta hatalmas fejlődésen ment keresztül. Hogy most mégis szükség van ennek az európai, sőt világviszonylatban is élenjáró iskolarendszernek reformjára, annak kettős oka van — mondotta az előadó. Egyrészt szükség van arra, hogy egy törvényben egy ségesem lerögzítsük azokat az irányelveket, amelyeket egész oktatási rendszerünkre — az általános iskolától a szakmunkásképző középiskolán át a főiskoláig és egyetemig — pártunk művelődéspolitikai irányelvei meghatároztak; másrészt nögzítjük azokat az eredményeket, amelyeket szocialista építésünk során az oktatásügy fejlesztésében elértünk, de ugyanakkor a törvény megmutatja a jövő fejlődés irányát is. Az előadó ezután bejelentette, hogy az országgyűlés kulturális bizottságának kibővített ülése a többi állandó bizottság képviselőinek jelenlétében megtárgyalta a törvényjavaslatot, s atzt jónak találta. A törvényjavaslat iránt nemcsak a parlament bizottságai, hanem egész társadalmunk igen nagy érdeklődést tanúsított. A törvényjavaslatban meghatározott feladatok megoldásához elengedhetetlen a pedagógusok, az állami főhatóságok, a párt- és társadalmi szervezetek, az egész dolgozó nép mész szemenő támogatása — mondotta, majd a törvényjavaslatot a kulturális bizottság módosító javaslataival az.országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Kádár János és Marosán György elvtársak képviselőkkel beszélgetnek a parlament folyosóján. Az iskolai oktatás rendszerének tovább fejlesztése megérett társadalmi szükségszerűség Kállai Gyula elvtárs felszó'alá-a hagyta a legfejlettebb impe-jl rialista nagyhatalmat is. A. I mai elsőség az iskoláztatás és: szakemberképzés terén, holnap | az ipar és mezőgazdasági ter-í melés elsőségéhez vezet. . Azt, hogy a tudás szerepe megnövekedett, mi is minden' területen — az iparban, a mezőgazdaságban, a kulturális életben nap mint nap tapasz-! táljuk. Régen például, amíg a, mezőgazdaságban több millió, kisparcella volt, az 5—10 holdas kisbirtokos paraszt gazdálkodása teljes mértékben: évszázados hagyományokon: alapult, sem lehetősége, sémi igénye nem volt a mezőgazdasági tudomány alkalmazására. A mezőgazdaság szocialista átszervezése ugrásszerűen^ megnövelte az igényt az agrártudományok iránt, mert a. több ezer holdas szövetkezetek;, — ha eredményesen akarnak; dolgozni — nem folytathatnak csak tapasztalati gazdálkodást. Jellemző, hogy régebben a mezőgazdasági technikumainkát csak nagy erőfeszítésetekéi tudtuk úgy ahogy benépesíteni, az idén pedig két és félszer annyi diák jelentkezett, mint amennyi a mezőgazdasági technikumok első osztályainak befogadóképessége. Pártunk Központi Bizottsága és a forradalmi munkásparaszt kormány az általános műveltség és a szakmai képzettség nagy szerepét szem előtt tartva mindent megtesz annak érdekében, hogy felkarolja a tömegék művelődési vágyát és széles, szocialista utat nyisson affl- nak kielégítésére. E munka vezérfonalául a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága művelődési politikája irányelvei szolgálnak. Az oktatási rendszerről szóló törvény elfogadásával újabb jelentős lépést teszünk előre a művelődéspolitikai irányelvek, valamint pártunk VII. kongresszusa határozatának végrehajtásában. A beterjesztett törvényjavaslathoz elsőnek Kállai Gyula, a párt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese szólt hozzá. Bevezetőül hangsúlyozta, hogy az országgyűlés elé terjesztett új is- koiatörvény annak a csaknem kétéves munkának a gyümölcse, amelyet az oktatási rendszer reformjának előkészítésére létrehozott kormánybizottság a pedagógusok, a szülők, a társadalom legszélesebb rétegeinek bevonásával végzett el. Az egy évvel ezelőtt nyilvánosságra hozott irányelveket oktatási rendszerünk továbbfejlesztésére széleskörű vitára bocsátottuk, amelyben közei egymillió állampolgár vett részt, sok-sok ezer javaslat és észrevétel hangzott el. A végjeges törvénytervezet e vita 'alapján készült. A törvényjavaslat — szellemét tekintve — kapcsolatban gill a korábbi haladó közoktatási törekvésekkel, azzal a harccal, melyet a magyar közélet haladó alakjai és különösen a haladószellemű pedagógusok a tégi kizsákmányoló rendszer osztálykorJátai által megnyomorított iskolák felemeléséért vívtak. Közvetler örököse és folytatója a dicső emlékű Magyar Tanácsköztársaság intézkedéseinek, amelyek — ha rövid időre is — az iskolát a nép birtokába adták, s elkezdték az egységes, 8 osztályos munkaiskola, s az erre épített 4 osztályos, általános kötelező középiskola és szakmunkásképző iskola megterem lését. A törvényjavaslat arra a méltán történelminek nevezhető fejlődésre épül, amelyet a magyar oktatási rendszer a felszabadulás után elért. 1945-ben létrehoztuk a 8 osztályos általános iskolát. Ez nemcsak időben, de jelentőségében is egy sorban volt azokkal á nagyfontosságú intézkedésekkel — földreformmal, a bányák, bankok és nagyüzemek államosításával —, amelyekkel a felszabadult magyar nép hozzálátott új élete kialakításához. De a nép számára csak az államosítás útján lehetett igazán meghódítani az iskolát. Hazánkban 1948-ban államosítottuk az iskolákat. Korábban az általános iskolák 65 százaléka s a középiskolák 48 százaléka az egyházak kezén volt. Az államosítás óta az ifjúság oktatása és nevelése a szocializmust építő állam feladatává vált. Most már kiadhattuk a jelszót: — munkás és paraszt fiatalokat a középiskolákba és az egyetemekre! A dolgozó nép fiai előtt szélesre tárultak a középiskolák és az egyetemek kapui: az 1938-as évhez viszonyítva napjainkra mind a középiskolai, mind az egyetemi hallgatók száma közel ötszörösére nőtt. A munkás- és parasztszármazású fiatalok aránya a középiskolákban az 1938-as 4 százalékról 53.2 • százalékra, s az egyetemeken afe 1938-as 3.5! százalékról 54.4 százalékán emelkedett. A felszabadulás után az alsó-, közép- és felsőfokú oktatásban tett intézkedéseinkkel — a fasiszta Horthy- rendszer gúzsbakötött iskoláiról és nyomorgó néptanítóiról nem is beszélve — túlhaladtuk és magunk mögött hagytuk bármely kapitalista ország oktatási rendszerét. \ Magyar Népköztársaság oktatási rendszeiéröl most e'fogadásra ajánlott törvényjavas- 'attal — amely hazánk történetében először a közoktatás egészét, annak minden láncszemét érinti, s azt a célt tűzzük ki, hogy megteremtsük a szocialista társadalom szocialista iskolarendszerét.. Az iskolai oktatás rendszeré nek továbbfejlesztése megérett társadalmi szükségszerűség. Nem / véletlen, hogy a szocialista tábor más országaiban is iskolareformot hajtanak végre. A szocialista társadalmi rendszer fejlődésének bizonyos szakaszában megköveteli, hogy a tömegek oktatását és nevelését magasabb színvonalra emeljük és hozzáigazítsuk ahhoz a nagyarányú ipari, technikai és tudományos fejlődéshez, amely a szocializmus építésének velejárója. Az iskolareform megvalósítása közvetlen hatást gyakorol az egész népgazdaság fejlődésére, előrelendíti az ipari és mezőgazdasági termelést. A Szovjetunió Kommunista Pártja új programtervezetében kitűzött célok — például az Amerikai Egyesült Államok túlhaladása az egy főre eső termelésben — .realitása és a garancia e célok megvalósítására. nem utolsósorban abban rejlik, hogy a . közoktatás és szakemberképzés terén a Szovjetunió már maga mögött Az új oktatási rendszer helyességét már a gyakorlat is igazolta Az országgyűlés az ú'j oktatási törvény tervezetét olyan időben tárgyalja, amikor ' annak helyessége nemcsak elméleti, hanem már gyakorlati téren is bebizonyosodott — mutatott rá a továbbiakban Kállai Gyula. — Az 1980/61-es tanév az 'oktatási rendszer reformjának fcróbaéve volt. Nyugodt lelkiismerettel állíthatjuk. hogy a reíorrrtberv kiállta a próbát; minden elképzelését igazolta az élet. Az a három alapelv, amelyre! égés? iskolreformunk épül — az élet és az iskola kapcsolatainak megerősítése, a műveltség színvonalának emelése és korszerűsítése, a hatékony kommunista nevelés — osztatlan elismerésre és egyetértésre talált a szülők, a pedagógusok és az ifjúság soraiban. Különösen fontos, hogy az ifjúság széles rétegei is megértették, hogy a reform az ő érdeküket szolgálja és szívvel-lélekkel támogatják. Az üzemekben eltöltött munkában, az iskolai tanműhelyekben, a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok földjein, az önkéntes ifjúsági táborokban és más helyeken, ahol a középiskolás diákok és egyetemi hallgatók dolgoznak, ismét és ismét bebizonyosodott. hogy a mi ifjúságunk! túlnyomó többsége becsületes, munkaszerető, életvidám ifjúság, az épülő szocializmus ifjúsága, amelyre népünk min - dig számíthat. Az elmúlt évben választ kaptunk azokra a kételyekre is, amelyekkel egy évvel ezelőtt, az irányelvek vitái során még találkoztunk. Egyes pedagógusok korábban azt gondolták, hogy a munka bevezetése visszaveti a diákok érdeklődését a humán tárgyak, s általában az elmélet iránt. Ennek pontosain az ellenkezője történt: a diákok érdeklődése nőtt az irodalom, a történelem, a művészetek > iránt, s az általános tanulmányi színvonal is emelkedett A szülők között akadtak olyanok is, akik kezdetben ellenszenvvel nézték, hogy gyermekeik fizikai munkát végeznek, mondván, hogy „az én fiamnak nincs szüksége arra, hogy ilyen fiatalon dolgozzék”. Most már ök is meggyőződtek róla, hogy a munka jó hatást gyakorolt fiaik és leányaik magatartására, jó irányban formálja jellemüket, növeli ismereteiket az őket körülvevő világról, s minden tekintetben eredményesem járul hozzá nevelésükhöz. Némi ellenállással még ma is találkozunk egyes olyan szülőknél, akiknek gyermekei a mezőgazdaságban végzik szakmai gyakorlati munkájukat. Ezek lekicsinylőén nyilatkoznak az agrármunkáról, s azt mondják, „nem azért adtam gyermekem gimnáziumba, hogy kapáljon”. Az ilyen szülők, úgy látszik még nem ismerték fel a munka általánosan nevelő jellegét, s emel(Folytatás a 3. öldalon.)
