Dunántúli Napló, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-01 / 232. szám

NAPLÓ

1961. OKTÓBER 1.

Békeszerződési! * Békeszerződési!

A nyugati hatalmak fondorlatainak eredményeképpen Németország 1949- ben kettészakadt: A nyugati Trizoniá- bél - a Német Szövetségi Köztársaság alakult, az ország keleti, szovjet megszállási területe pedig a Német Demokratikus Köztársaságba tömörült.

E két állam kezdettől fogva egymástál merőben ellentétes politikát folytat. A Német Demokratikus Köztársaságban, ahol a nép,kizsákmányolóitól megszabadulva saját kezébe vette sorsa irányítását, a potsdami szerződés értelmében likvidálták a nácizmust, s megtettek minden kellő intézkedést, hogy soha többé fel ne üthesse fejét. Ezzel szemben a Német Szövetségi Köztársaságban a potsdami egyezmények minden egyes pontját lábbal tiporják.

Nézzük csak, hogyan irányítja népe sorsát az egyik és a másik állam.

AZ NDK — A BÉKE ŐRE

.JQ4Qoktóberrében megalakul* a német békeállam — a Német Demok*7*17 ratikus Köztársaság. Wilhelm Pieck, az állam elnöke megválasztása után kijelenti, hogy az NDK a postdami egyezményből eredő kötelezettségeit lelkiismeretesen teljesíteni fogj aj

4 Qrn Németország Szocialista Egységpártjának Központi Bizottsága a

I70U szocialista országok külügyminiszterei prágai értekezletének eredményeihez állást foglalva leszögezi, hogy a német kérdés is csak úgy oldható meg békés úton, ha megakadályozzák Németország remiütarizálását és haladéktalanul megkötik a békeszerződést Németországgal.

4QCO Az NDK népi kamarája és kormánya egyetértését fejezi ki a

• 70 A Németországgal megkötendő békeszerződésnek a Szovjetunió által javasolt alapelveivel.

4011 A A népi kamara közös határozatot javasol a NSZK szövetségi par■' lementjének, melynek értelmében követelnék a tömegpusztító fegyverek és a* azokkal való kísérletek betiltását.

4Qrr Tekintettel arra, hogy a nyugat-németországi militaristák a páI'vv rizsi egyezmények révén kész tények elé állították az NDK-t.és Nyugat-Németországban nagyarányú remilitarizálás vette kezdetét, az NDK a Varsói Szerződés keretében barátsági, együttműködési és kölcsönös 'segélynyújtási egyezményben állapodik meg a többi szocialista állammal.

4pr / Az NDK Minisztertanácsa határozatot hoz, melynek értelmében

• 7DO a nemrég megalakult nemzeti néphadsereg létszámát 120 ezerről 90 ezer főre csökkenti. A toborzás a hadseregbe önkéntes alapon történik.

4QC1T Az NDK kormánya a német egység megvalósítása érdekébe* a

• 701 két Németország konföderációját javasolja.

4 a 1*0 Az NDK kormánya népszavazást javasol mindkét német állam

• * OO területén létesítendő atommentes övezetről. Továbbá helyesli a Lengyel Népköztársaságnak a közép-európai atommentes övezetre tett javaslatát.

Az NDK hivatalos javaslatot terjeszt elő az NSZK kormányának,

kössenek meg nem támadási szerződést a két német állam között.

4Q/A Walter Ulbricht július 19-én javaslatot tesz egész Németország

I70U semlegessé változtatására, többek között ezekkel a szavakkal: „Egy Németországban, melynek semlegességét a Szovjetunió és az Egyesült .^Államok elismerik, népünk békében élhetne”.

... .Szeptember 15-én áz NDK kormánya az ENSZ XV. közgyűlése elé emlékiratot terjeszt, melyben teljes leszerelést javasol mindkét német államban.-Uíft ’ . .. . . • ' 4 : „ : 1 : f:-4

4Q/4 júlus 6-án az NDK népi kamarája határozatot hoz egy úgyneve■'Ol zett „német béketervről”, melyben azt javasolja a bonni kormánynak, kössön szerződést, melyben mindkét állam kötelezi magát, hogy nem tart igényt atomfegyverekre, azonnal beszünteti a fegyverkezést és megegyezik egymással a fegyveres erők száma, felszerelése és elhelyezése kérdésében;

Augusztus 13-án az NDK határvédelmi intézkedései becsapják az ajtót a Nyugat-Berlinben szervezkedő, a bonni ultrák és nyugati kémközpontok előtt, s ily módon megmentik a militaristák és revansisták által veszélyeztetett békét.

1959

AZ NSZK A HÄB0RÜT KÉSZÍTI ELŐ

4Q jg A szeptemberben megalakult Német Szövetségi Köztársaságban

• 7*w7 a megszállók védelme alatt újból életre kel az agresszív német militarizmus katonai hatalma. A petersbergi egyezmény (november 22.) egyik titkos cikkelye értelmében bonni zsoldos hadsereget létesítenek az amerikai hadsereg keretében.

4Q£n Adenauer kancellár készségét fejezi ki Nyugat-Németország felfegyverzésére és az NSZK részvételére a nyugat-európai hadseregben. McCloy amerikai főbiztosnak egy titkos, fasiszta veziérkari főnökök segítségével összeállított felfegyverzési emlékiratot ad át

4QCO A Szovjetunió és az NDK kormányainak békeszerződés megköté*70A sére tett javaslataira az NSZK általános háborús szerződés aláírásával válaszol. Ezzel nyíltan megindítja a remilitarizálást.

HOC A Ahelyett, hogy az NSZK hozzájárulna a tömegpusztító fegyverek

•70*é és a velük való kísérletezés betiltásához, azzal a kéréssel fordul az USA kormányához, tegyék lehetővé a német katonáknak, hogy az atomfegyvereket tanulmányozhassák és kiképzést is nyerhessenek azok használatában.

|OCC Blank, a nyugati övezet hadügyminisztere kifejti a szövetségi par*7OO iamentben a felszerelés alapelveit. A szárazföldi hadsereg állománya legyen 250 ezer, a légierőké 70 ezer, a haditengerészeté pedig 20 ezer fő. Követeli a hadkötelezettség bevezetését.

4OCZ június 7-én bevezetik az országban az általános hadkötelezettsé17 30 get. Hadügyminiszterré Franz Josef Strausst nevezik ki.

HOC“] Az NSZK kormánya elutasítja az NDK-nak a konföderációra,

• 701 valamint Lengyelországnak a közép-európai atomfegyvermentes övezet létesítésére tett javaslatait.

40CO Adenauer kormánya nem engedélyez népszavazást az atomfegyverkezésről. Március 25-én a szövetségi parlament reakciós többsége határozatot hoz a nyugatnémet hadseregnek atomfegyverekkel való felszerelésére.

4OCO április 1-én bevonul a glesseni Scharnhorst-laktanyába a bonni

*707 NATO fegyveres erőinek Honest John típusú atomrakétákkal felfegyverzett első egysége. Augusztus végén Strauss már 18 ilyen atomrakétával rendelkezik;

4OZQ Strauss hadügyminiszter július végén kijelenti: „Ha most megva• * ® ** lósítjuk az USA által jóváhagyott további fegyverkezési terveinket, akkor Moszkva újból lőtávolságra kerül. De ezúttal hidrogénfegyvereket fogunk használni.”

Augusztus 19-én a bonni Wehrmacht vezérkara emlékiratot tesz közzé, melyben atomrakétákat és általános felfegyverzést követel. Kitudódik, hogy a Degussa-konszern nyugatnémet atombomba előállításán dolgozik, továbbá, hogy Bonn 1959 óta a francia Szahara-atombombakísérletekben részt vesz.

4pZ| Adenauer kijelenti: „A Szövetségi Köztársaság immár számottevő tényező a NATO-ban. Ezért engedélyezik a német hadipotenciálnak az atomfegyvereket. Atomfegyverek nélkül kapitulálnunk kellene az oroszok előtt, mi azonban erre nem vagyunk hajlandók”.

Április 25-én Strauss a kaliforniai Santa Rosában így nyilatkozik: „A második világháború még nem ért véget”. A „keleti zóna” küszöbön levő felrobbantásáról beszél, valamint „Európa új rendszeréről”. A Wehrkunde (Honvédelemismeret) folyóiratban pedig ezt hangoztatja: „A német haderőknek ma már megvannak a technikai előfeltételeik egy stratégiai nukleáris potenciál bevetésére^,

Miért halaszthatatlan a német békeszerződés megkötése?

Parancsoló történelmi szükségesség

A diplomácia történetében nem volt még olyan nemzefckö zi probléma, amelynek békés, ésszerű megoldására annyi különféle javaslatot tettek vol na, mint éppen a német kérdés. A Nyugat mindegyiket sorra elutasította. Másfél évtized alatt egyetlen egyszer sem kezdeményezte a német kérdés rendezését, ehelyett fokozatosan kettészakították Né metországot, megszegve a hit- lerizmus felett győzelmet aratott szövetséges hatalmak vezetői által szerződésekben rögzített és szentesített németországi politika alapelvett

Híre kötelezték magukat a nagyhatalmak?

Az 1945. augusztusában megkötött potsdami egyezményekben öntötték végleges formába a Hitler-ellemd koalíció nagyhatalmai az egységes demokratikus Németország megteremtésének alapelveit. Ebben az okmányban összegezték az előző tárgyalásokon kialakított álláspontokat. Nem lesz haszontalan, ha felelevenítjük az egyezmény alapvető pontjait, hiszen a rövidesen megkötendő kékeszerződés is ezekre az alapelvekfe támaszkodik.

A potsdami egyezmény kimondja:

* végre kell hajtani Németország demokratikus átszervezését és lehetővé keli tenni a német népnek a békeszerető, demokratikus Németország megteremtését;

* egyszer ■ mindenkorra fel kell számolni a német militariz- must és fasizmust, hogy soha többé ne veszélyeztethesse szomszédait és a világbékét:

* fel keU számolni a náci pártot és minden fasiszta szervezetet, és meg kell akadályozni tevékenységük felújítását;

« fel kell oszlatni a monopó- lista szövetségeket, mert már két világháború kirobbantásáért őket terheli a fő felelősség;

* a potsdami . egyezmények szellemében elő kell készíteni a német békeszerződés megkötését;

A szovjet megszállási övezetben, ma jd a Német Demokratikus Köztársaságban következetesen végrehajtották a potsdami megáliapodás minden rendelkezését és így megszületett az első, igazán demokratikus, békeszerető német állam, a dolgozók állama. A mo nopóliumokat felszámolták, a háborús bűnösöket megbüntették, a megtévesztett tömegeket átnevezik, kiirtották a hitlerista szellemnek még az írmagját is és minden országgal őszinte baráti kapcsolatokra törekszik. Az NDK így elfoglalhatta méltó helyét a békeszerető dernok ratikus országok sorában és teljes joggal aláírhatja a békeszerződést;

Szerződésszegéstől a mili.arizátásig

Egészen másként alakult a helyzet a három nyugati megszállási övezetben. Az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország uralkodó körei élha-. tározták, hogy Nyugat-Német- országot elszakítják* felfegyverzik és a szocialista országok ellen hatalmas, fenyegető katonai erővé változtatják.

A német nép milliói azonban torkig voltak a háborúval, békére vágytak. Adenauer ekkor még fogadkoeott, hogy soha nem fegyverzák fel újra Németországot, Strauss hadügyminiszter pedig kijelentette, hogy még a keze is szakadjon le annak, aki újra fegyvert ad a németek kezébe. A nyugati hatalmaknak meg kellett tehát találni azokat az erőket, amelyek megteremtik a talajt a fegyverkezésre, képesek azt keresztül hajszolni és le tudják tömi a tömegek ellenállását.

Három ilyen tényező jöhetett számításba;

* a monopóliumok mielőbbi talpraállitására, Ny ugat-Németország gazdasági megerősítése ;

* a náci háborús bűnösök szabadonbocsátása és beépítése az új államapparátusba;

* A kitelepítettek revansista szövetségekbe tömörítése és teljes állami támogatásuk.

Ezek az erők segítették elő Németország kettészakítását, vezették be a kötelező katonai szolgálatát, kezdték meg az őrült iramú fegyverkezési:, tiltották be a kommunista pártot és más haladó szervezeteket Ezek a reakciós erők diktálják ma Bonn politikáját

Megkötjük a békeszerződést

16 évi szüntelen kezdeményezés, az elutasított béke javaslatok tucatjai utón a Szovjetunió és a szocialista országok elhatározták, hogy még ez évben aláírják a német béke- szerződést. Szeretnénk, ha a nyugati hatalmak is csatlakoznának és mindkét német állammal megkötnék a békeszerződést. Ha azonban a Nyugat ezt elutasítja, aláírjuk a szerződést az NDK-val.

. Miért olly halaszthatatlan tör ténelmd szükségesség a békeszerződés? Miért nem várhatunk még néhány évet?

Vegyük talán röviden sorra:

I

Az NSZK az Egyesült Al- m Iám ok után ma gazdaságilag a legerősebb kapitalista ország, amely lehetővé teszi számára a legkorszerűbb fegyverek gyártását és a legnagyobb hadsereg tartását. A nyugati hatalmaktól a Bundeswehr rövidesen atomfegyvereket kap.

2 Az NSZK legnagyobb had „ serege az Északatlanti Tömbben megkaparintja a kulcspozíciókat, igyekszik azokat saját céljaira felhasználni. A Bundeswehr támaszpontokat épít számos kapitalista országban.

3 Rendezni kell a veszedel- . mes nyugat-berlini helyze tét, lehetetlenné kell tenni hogy az NDK és a szocialista országok elleni felforgató kémtevékenység központja legyen.

4 Ezt betetőzi az egyre fék- . telenebb revanslzmus és területi követelés, amely a bonni kormány hivatalos politikája lett.

Mindez nem más, mint a potsdami egyezményeik legszemérmetlenebb felrúgása, az USA, Anglia és Franciaország szinte példa nélkül álló hit- szegése. A békeszerződés újra megerősíti majd a potsdami

egyezmények alapélveit és felhívja a világ figyelmét a veszedelmes nyugati politikára.

Mit hoz a békeszerződés ?

Sokan teszik fél a kérdést, megold-e az valamit, ha csak a Német Demokratikus Köztársasággal kötjük meg a békeszerződést, hiszen éppen Nyugat-Németarszágnak lenne arra a legnagyobb szüksége, mivél ott szegték meg a Hit- ler-ellend koalíció győztes hatalmainak egyezményét?

Hruscsov elvtárs erre így adja meg a választ az Egyesült Államok kormányához intézett jegyzékében:

„Mondani sem kell, hogy nagy és pozitív jelentősége lesz annak, ha létrejön a békeszerződés az NDK-val. A békeszerződés jogilag megerősíti majd Németországnak a második világháború után megállapított határait. Nemzetközileg elismert ténnyé válik, hogy Németország egyik részében, a Né met Demokratikus Köztársaságban örökre leszámoltak a gyászos múlttal, azokkal az időkkel, amikor a német militarizmus agresz- szfv háborúkat indított. Az NDK- val kötendő békeszerződés világitó toronyként mutatja majd az egész német népnek azt az utat, amelynek végén a teljes szuveré- nitás és függetlenség viszonyai kö zött a békés élet vár rá. Ez az út vezet el az egész német nép nemzeti feladatainak megoldásához. Mindez lehetővé teszi majd a hely zet megszilárdítását Európa szívében, s a béke megerősítését az egész világon.”

Ezért parancsoló történelmi

szükségesség ma a német béke

szerződés megkötése. ,

Miről

ábrándoznak ?

Egész könyvtárat tölthetné- nek meg a nyugatnémet államférfiak revansista kijelentései. Mi csak a legélesebbeket említjük, Adenauer kancellár és minisztereinek nyilatkozatait. Ezek az. urak érthető okokból óvatosan a „szabadságról és békéről” hangoztatott frázisokkal leplezik revansista programjukat;

„Ha hívek leszűrik és szilárdan kitartunk szövetségeseink mellett, mint ahogy ők mellettünk, remélhetjük, hogy egyszer visszatér * világ békéje és szabadsága és vele gyönyörű hazánk Kelet-Poroszország is.”

— Adenauer kancellár július 16-én kelet-poroszországi Honfitársi Egyesület düsseldorfi összejövetelén;

JPrágának tudomásul kell vennie, hogy semmi sem nyert véglege* elintézést”.

— 1960. szeptemberében Schimdingben, két kilométerre e csehszlovák határtól mondotta Seebohm bonná miniszter, akinek vesázőparipája a csehszlovák Szudétavidék visz- szakö vetélése.

győztes nagyhatalmak részéről igazságtalanság volt a németek millióinak kiköltöztetése hazájukból — * birodalom keleti részeübSL Egyedül ennek az igazságtalanságnak a jóvátétele teremtheti meg egy új, jó és igazságos helyzet szolid alapján.” — Hans Lübke, az NSZK elnöke 1960. augusztusában az áttelepültek stuttgarti ünnepségein.

„Német Felső-Szilézia — Bytom, Neisse és Opole, bárhogyan kereszteljék el, német és korántsem lengyel jellegű. Ezen a tényen az sem változtat, hogy most lengyel tás alatt áll.” — Ludwig Éri alkancelllér a Sziléziai Honfitársi Egyesület düsseldorfi összejövetelén 1960. augusztusában;

Fölösleges minden kommentár és az utalás is arra, hogy a nyugati nagyhatalmak eddigi politikája, valamint a béke- szerződés hiánya a haitárrevízió és a revans programjának nyílt hirdetésére bátorítja a vezető bonni politikusokat. Ezek az urak, akik Tmmjt sem tanultak. >“»■ r ■ (