Dunántúli Napló, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-01 / 232. szám

XML OKTÓBER L NAPlő 5 Ezerrel több szarvasmarha van most a pscsváradi járásban mint 1959-ben 29 sertés jut 100 hold szántóra — A tsz-ek fele nevel baromfit Ezer vagon kukoricaszárat kívánnak feletetni Ez az első év, amikor a pécs- váradi járásban kizárólag me­zőgazdasági nagyüzemek gaz­dálkodnak. A termelés átszer­vezése ellenére a mezőgazda­ság termelése nem csökkent, sőt nőtt a járásban. Jól mu­tatják ezt a járás állattenyész­tésének háromnegyed évi ered­ményei. Míg 1959-ben 8622 szarvasmarha volt összesen a járásban, addig jelenleg 9634 van, tehát ezerrel több az ak­korinál. Jelentős mértékben nőtt a sertésállomány is. Je­lenleg a járásban 22 722 sertés van, 4185-tel több, mint 1959- ben. Az anyaállatok, a tehén és a koca aránya is megnőtt. Az utóbbi két esztendőben arányeltolódás történt az ál atfajok között a sertés és szarvasmar­ha javára és a ló rovására. A helyes arányok kialakítá­sával egyidejűleg emelkedett a járásban az állati termékek — marha-, sertés- és baromfi­hús, tej, tojás — termelése. Vágómarhából 129, vágósertés­ből 1702 darabbal, vágóbarom­fiból 281 mázsával, tejből 8025 hektóval állítanak elő többet a tsz-ek az idén, mint 1959- ben. A jái'ás évi tejértékesítési terve 29 600 hektó s ebből a tsz-ek már az első félévben 15 071 liter tejet átadtak az ál­lamnak. A tsz-tehenészetek közül a járásban első a püs­pöklaki tsz 10,7, második a marázai 10,2, harmadik a ber- kesdi tsz 7,8 literes istálló át­laggal Az első félévben 688 vágómarhát adtak el a tsz-ek az államnak, az éves terv 58,6 százalékát. A növendéknevelés azonban jelenleg még mostohán kezelt termelési ág a tsz-ekben. A borjakat túl korán leválaszt­ják, kevés tejet, gyenge takar­mányt kapnak és a tartási kö­rülmények sem kielégítőek. Ebből aztán az következik, hogy a tenyészti szók, mivel gyengén fejlődnek, átlag csak 30—32 hónapos korukban el­lenek le először. Ezért vált szükségessé a mesterséges bor- júnevelésre való áttérés. A berkesdi, szederkényi, vémén- di és kátolyi tsz-ekben meg­van a feltétele annak, hogy még ebben az évben áttérjenek a mesterséges borjúnevelésre. Ezeken a helyeken némi át­alakítással elkészíthetők a re- keszes borjúnevelők. A szük­séges felszerelés, szopókás itató edény stb. a MEZÖSZÖV- nél beszerezhető. A járási ta­nács még az ősz folyamán^ tan­folyamot indít a Zengőaljai Állami Gazdaságban, melyen a tsz-állatgondozók megismer­hetik a mesterséges borjúneve­lés tudnivalóit. A mesterséges borjúnevelés sok előnye közül az egyik legfontosabb az, hogy ily módon tehenenként 300 li­ter teljes tej megtakarítható, amelynek az értéke 810 fo­rint. Másrészt ezzel a mód­szerrel a háztáji gazdaságok borjait is fel tudja nevelni a tsz, ezzel végre megoldódik a háztáji túltengés és ugyan­akkor a közös állomány gya­rapodik. Az év első nyolc hónapjá­ban a sertésállomány szaporí­tási tervet 76,8 százalékra tel­jesítette a járás. Jelenleg 29,2 serié*? jut 100 hold szántóra. Má" z év első felében 3522 h»zoit sertést ér é esíletM a tsz-ek, ami az éves terv 57,8 százaléka. A hizlalást megdrágítja, hogy különösen a téli és tava­szi hónapokban magas volt_ a közös gazdaságokban a sertés­elhullás, és a takarmányok értékesítése csak 15 százalé­kos. Ez a két tényező egyhar- madával drágította a hizlalást. A tsz-ek most arra töreked­nek, hogy a takarmányértéke­sítést 15-ről 20 százalékra nö­veljék, ha ezt elérik, 107 va­gon abrakot takarítanak meg a járásban évente, aminek ér­téke több mint 2 millió forint. A sertéshizlalás olcsóbbá, illetve jövedelmezőbbé tétele érdekében több intézkedés tör­tént. A szakosítással, illetve azzal, hogy külön hizlaló és külön tenyésztő majorokat hoznak létre a tsz-ek, mini­málisra csökkenhet az elhul­lás. A szederkényi takarmány­keverő üzem megnyílásával 100 százalékban áttérnek a tsz- ek a táp etetésre, ez pedig jelentősen növeli majd a ta­karmányértékesítést. Az év elején még csak 4 termelőszövetkezetben volt kö­zös baromfiállomány, most a tsz-ek 50 százalékában van. A vágóbaromfi-tervet már most 88,4 százalékra teljesí­tette a járás. A juhállomány szaporításban van némi lema­radás. Ezért a közel jövőben 1500 anyát helyeznek ki a me- cseknádasdi, az ófalui és a hosszúhetényi tsz-ekbe a tör- lesztéses akció keretében. A most párosításra kihelyezett merinó kosok nyírósúlya már 5—6, sőt 7—8 kiló, tehát jelen­tős gyapjúhozam várható az utódoktól. Ezekben a napokban elké­szült a járás takarménymérlene amely hiányt jelez abrakból, szénából és szilázsból egy­aránt. Egyedül takarmányszal- mából van a járásnak mint­egy 240 vagon többlete. Ezért a meglévő takarmánykészle­tekkel a tsz-ek igen takaréko­san bánnak és kell is, hogy bánjanak. Azonban előfordul a takarékosságnak egy olyan ésszerűtlen módja is, hogy csökkentik a hízó állatok ab­rakadagját. Ezzel csak azt érik el, hogy a hizlalás ideje kitolódik. Éppen ellenkezőleg, csökkenteni kell a hizlalási időt, hogy az állatot mielőbb értékesíteni lehessen. A lovak­tól viszont teljesen el lehet vonni az abrakot, hisz ebben a száraz időjárásban kitűnően dolgoznak a gépek, a ló pedig meg van szálason és szilázson is. Az éven felüli növendék­marhától ugyancsak teljesen el lehet vonni az abrakot — tenyészállatról van szó —, a jó széna és szilázs megfelelően pótolja azt. Tehenészetekben csak az alaptakarmány bizto­sította tejmennyiségen felül termelő egyedek kapjanak ab­rakot. Ezek a tanácsok ott is elfogadhatók, ahol van ele­gendő abrak újig, hisz a fel­sorolt abrakcsökkentés a ter­melést nem csökkenti. Nagy aranytartalék most a szeptemberi és októberi kuko­ricaszár, amely közepes széna­értékű. Az idén 1000 vagon szártermés várható a járásban, s a tsz-ek ennek 85 százalékát besilózzák, a többit pedig ké­vébe rakva tárolják a sző­kébb téli napokra. Akad olyan tsz, ahol már most megkezd­ték a sziénaetetést, pedig hely­telen a téli készletet már roost kimeríteni. A szálas felhasználás csökkentésének is vannak lehetőségei. Ezek­ben a hetekben legeltetni lehet az összes silókukorica és ku­korica tarlót, a cukorrépa, burgonya és egyéb növények tarlóját. A kukoricaszár szecs­kázva is etethető, s most még közepes réti szénával egyenlő értékű. Parkosították a szövetkezeti házak környéki Megszűnt a „préri" a Jókai utcai szövetkezeti házaknál. Eltűnt a méteres gaz és az új út mellett és a házak között szép parkot építettek. Egységes népművelés Ülést tartott a Megyei Művelődésügyi Bizottság Időjárásje leniét Várható időjárás vasárnap estig: felhős idő, többfélé, főképp az ország északi felé­ben eső. Néhány helyen ziva­tar. Helyenként reggeli köd, mérsékelt szél. Várható leg­alacsonyabb éjszakai hőmér­séklet 10—14, legmagasabb nappali hőmérséklet holnap 20—25 fok között A Megyei Művelődésügyi Bi­zottság megtárgyalta a tanév és a népművelési évad bein­dításának tapasztalatait a je­lenlegi helyzetből adódó leg­főbb feladatokat elsősorban azért, hogy a kulturális neve­lőmunkában tevékenykedő szerveik egységes erőfeszítéssel segítsék a művelődésügyi fel­adatok megoldását. Bemics Ferenc elvtárs, a megyei művelődésügyi osztály mb. vezetője vázolta azt a sok­rétű munkát nyári tovább­képzést értekezleteket irány­elveket segédanyagokat, ame­lyek elősegítették az egységes tervezőmunkát Az elkészült egységes köz­ségi népművelési munka tervek értékelése során megállapítot­ta, hogy jó munkatervek szü­„QYERMEKHOSÖr* FESTENI sem lehetne szeb­bet. Fenn, körben a hegyek koszorúja és az erdők sötétje hosszabbítja” meg minden nap a napkeltét és „rövidíti” meg az alkonyt Ha a viaduk­ton átrobog egy-egy mozdony hangosan visszhangzik a völgy és ha a pesti vonat Het- vehelynél elfüttyenti magát — a hegyek zeg-zugán az is ide- hallatszdk. Télen is szép itt, amikor a vad szelek levágtat­nak a hegyről, és a hó szinte betemeti az utat, a fákat deré­kig, az egész völgyet Igen. A tél. összesen negyvenhárom gye­rek tanul a kovácsszénái isko­lában a két pedagógus keze alatt Harmincnégy kovácsszé­nái, nyolc Tekercsről jár át egy pedig az abaiigeti alagút melletti vasúti őrházból. Te­keres a hegyen át is két és fél kilométer, a vasúti őrház leg­alább ugyanannyi. Évek óta sok gondot okoz a község vezetőinek és iskola igazgatójának, miként oldják meg a nyolc tekeresi gyerek iskolába járását télvíz idején — hiszen a hat—nyolc eszten­dős gyerekek számára rendkí­vüli megpróbáltatást jellent A nagyobbak, a felsőtago­zatosak jó időben kerékpáron, rossz időben sokszor a hátu­kon viszik a kisebbeket — fel a hegyre, le a hegyről — az is­kolába, de dicséretére legyen valamennyi kis tekeresd isko­lásnak, hogy a múlt iskolai évben is csupán egy napot hiá­nyoztak, amikor ítéletidő volt. Jól is tanulnak, közülük még nem bukott meg egy sem. Természetesen a tekeresi szü lök sokszor kérvényezték már, sokszor és sok hivatali ajtón bekopogtattak, hogy a tekeresi iskolába tanítót szerezzenek, — mert Tekeresen van ugyan iskola harminc gyerek részére, viszonylag megfelelő felszere­léssel, kétszobás pedagógus- lakással •»* csak éppen elegen­dő gyerek nincs. így 195« óta kihalt a tekeresi iskolla­A tekeresi őslakosság lélek- száma körülbelül kilencven, ez évben nyolc iskolaköteles gye­rek van. így lehet, hogy nin­csen másodikos, negyedikes és nyolcadikos tanuló. DEREK GYEREKEK ezek, szívesen tanulnak. Az idei két kis elsős — Lieb Tériké és Brecku Marika — még aiig látszanak ki a kisméretű pád­ból, még jóformán az első be­tű ÍTását se tanulták meg — de ha a tanítónéni vagy Dávid Dénes iskolaigazgató megkérdi őket, hogy szeretnek-e iskolá­ba járni, a válasz mindig ugyanaz: „Nagyon szeretünk-” A kovácsszénái Hármasha­tár szövetkezet a rossz idő be­álltával majd segít a kis nebu­lókon. Abban már megegyez­tek, hogy esőben, hóban, rossz időben minden reggel fogat megy Tekercsre a nyolc isko­lásért, és fogat viszi őket ha­za délben. A kis Vajda Gizin még fo­gattal sem lehet segíteni, ő már öt éve méri minden reg­gel és minden délben a csak­nem három kilométeres távol­ságot az abaiigeti alagútnál lévő vasúti őrház és a kovács­szénád iskola között. Vidám, okos, nagyszemű, szőke lány, most ötödikes. Elsőosztályos kora óta télen, tavasszal, ősszel, bármi idő volt — hacsak betegágyban nem feküdt — reggel három­negyed nyolckor már ott topár gott a tanteremben. Az igazgató behívja az ud­varról. Illedelmesen beül az első padba, fel-felnéz, türelme­sen, magabiztosan várja, hogy kérdezzék. — Melyik tantárgyat szere­ted? — Mindegyiket. — Mi leszel, ha megnősz? — Orvos. — És mondd, amikor tél van, meg hó, nem nehéz ez a sok gyaloglás? — Megszoktam én már — mosolyog, és egy ki cat köny- nyedén megrántja a vállát, hogy jobban elhiggyem neki. — Tetszik tudni, — folytatja nekibátarodva, — ha nagy a hideg, akkor szaladok. Még ki is melegszem. Egyszer hét órakor indultam, és fél nyolc­kor már itt voltam az Iskolá­ban. De tavasszal a Ifegjobb. Akkor sok a virág ... Vajda Gizi mindem tavasa reggel egy csokor frissen sze­dett virággal állft be az isko­lába, és délben, amikor haza­felé megy, egy-egy szép szál virágért leszalad az útról, és ajándékba hazaviszi az édes­anyjának. AZ ISKOLAI KÖZNYELV szerint bejárók. A nyolc teke­resi gyerek és Vajda Gizi a vasúti őrházbói De hogy a köznyelvi meghatározás mö­gött mennyi diákhősiesség van, mennyi szeretet és tisz­telet az iskolai tudományok, a műveltség • iránt, azt aligha­nem csak az tudná igazán meg érteni, aki egyszer fagyos, téli reggelen, vagy hófúvásban va­lamelyik gyerek mellé sze­gődne, és elkísérné az iskolá­ba, onnan meg haza. Thiery Árpád lettek, különösen a járási és kiemelt községi művelődési otthonok munkatervei színvo­nalasak. A tervezésben előre­haladtunk az elemzésben, s ennek során az életből aMdó problémák megoldására irá­nyuló célok és feladatok meghatározásában. A tervek jellemzője a sokoldalúság, a különböző népművelési ágaza­tok együttes hatására való tö­rekvés, a tartalmi, módszerta­ni és formai igényesség. Előbb­re léptünk a népművelési egy­ség fejlesztésében is. Az előrelépés ellenére is akadnak olyan kérdések, ame­lyek már most felhívják a fi­gyelmünket az igényesebb, cél­tudatosabb munkára. A járási művelődési házaknak a területi munka jól átgondolt megvaló­sítására kell törekedniük. A népművelési munkának még szorosabb kapcsolatba kell ke­rülnie a gazdasági és politikai feladatokkal. Szükséges az egy ség további megerősítése, el­sősorban a termelőszövetkeze­tek részvételének biztosításá­val, kulturális igényeik sokol­dalú kielégítésével A műked­velő mozgalom tervezése nem elég konkrét, a kulturális szem lére való felkészülés sok mun­katervből hiányzik. A gazda­sági együttműködés megterve­zésében sem haladtunk a le­hetőségekhez mérten előre. Mé’’ hárommillió forint Pécs úthá ózatának fejlesztésére Jelenleg a város több pont­ján építenek utakat, melyek közül a Kossuth Lajos utca munkálatai haladnak legerő­sebb ütemben. Egyelőre a Lí­ceum utca és Széchenyi tér közötti szakaszon aszfaltozzák az úttestet, valamint a déli járdát. Az északi járda burko­lata csak jövőre készül el a postakábel fektetése miatt. Még ebben az évben elkészül a Kossuth Lajos utca Líceum ut­ca és Irányi Dániel tér közötti szakasza is. A Zsolnay utcát december Sí­re átadják a forgalomnak. A Mélyépítő Vállalat hamaro­san elkészül a Kolozsvár utca alapozásával, melyre ezután a Budapesti Aszfaltútépítő Vál­lalat fog a Mártírok útjához hasonló öntöttaszfalt-burkola- tot készíteni. Még ebben az év­ben megjavítják a Jókai Mór utcának Rákóczi út és Jókai tér közötti szakaszát, valamint a Bem utcát. Gyár- és Gépszerelő Vállalat felvesz pécsi külszolgálatos munkahelyre vasszerkezeti lakatos, géplakatos, gépszerelő, hegesztő szakmunkásokat Munkásszállást biztosítunk. — Jelentkezés: BUDAPEST, VI., PAULAI EDE U. 52. SZ. Gyár és Gépszerelő Vállalat személyzeti osztálya. 55 892 A járások közül legjobban sikerült a tervezés a mohácsi és pécsváradi, leggyengébben a pécsi és siklósi járásban. A munkatervek jóváhagyása so­rán az illetékes szervek több hiba kiküszöbölésére tettek ja­vaslatot, azonban mégis szük­séges a tervek újbóli átgon­dolása, kiegészítése, szükség szerinti módosítása. A további előrehaladás meg­követeli egyrészt az egység további erősítését, főleg olyan területeken, mint a közönség- szervezés, olvasómozgalom és az anyagi együttműködés. — Nagy gonddal kell segíteni a tanácsok népművelési irányitó és ellenőrző munkájának fej­lődését. Az oktatási intézmények munkájában az iskolareform megvalósításának első lépései­re kell fordítani figyelmünket elsősorban. Az eddigi eredmé­nyek megszilárdítása, az isko­la és társadalom kapcsolatá­nak továbbfejlesztése, az ok­tató-nevelőmunka színvonalá­nak emelése, a felnőttoktatás eredményes megoldása és a nevelőtestületek egységének megerősítése az előittünk álló fő feladatok. Kiemelt kérdés­ként kell kezelnünk a munka­oktatást és cigánpkérdést. A járási művelődésügyi osz­tályok megerősítése ugyancsak egyik fő feladata az 1961/62-es időszaknak. A járási művelő­désügyi osztályok előrelépést jelentenek a feladatok opera­tív megoldásának biztosításá­ban, a művelődésügyi egység­ből, a szervezett oktató-neve­lőmunka és a népmű ve1 és együttműködéséből adódó le­hetőségek jobb kihasználásá­ban. A Bemics elvtárs beszámo­lóját követő vita során hatá- rozat született a járási műve­lődésügyi szervek tájékoztatá­sáról, a gazdasági együttműkö dés irányelveinek és módsze­reinek kidolgozásáról. Szenti­rányi József elvtárs összefog­lalójában hangsúlyozta, hogy a kulturális nevelőmunkáhan dolgozó szervek az oktatás és népművelés rendszeres támo­gatása mellett nagy gonddal foglalkozzanak a felnőttokta­tással. a különböző szaktanfo­lyamaik és általában a szak­mai képzés segítésével, az isme retterjesztő és könyvtári mun ka sokoldalú támogatásával. A Megyei Művelődésügvi Bi­zottság elfogadta az 1961'62. évre szóló üléstervet. A bizott­ság néhány nagyüzem kultu­rális tevékenységét, a tsz-ek megszilárdítását szolgáló tan­folyamokat, a munkásakadé­miákat. az 54- 1-es rendszerű oktatás helyzetét, a Pécsi Nem zeti Színház tájolási munká­ját. a TIT szabadegyetemének oktató-nevelőmunkáját. Pécs város könyvtári tevékenysé­gét és a Kulturális Szemle ta­pasztalatait tárgyalja meg. Lende Géza, a megyei művelődésügyi bizottság tagja ft t

Next

/
Oldalképek
Tartalom