Dunántúli Napló, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-28 / 255. szám

IMI OKTOBER 28. N A PLŐ s Mit látott az NDK-ban egy magyar mezőgazdasági szakember Legfrissebb sporthírünk badulés előtt is nagy gazdasá­gok, hatalmas uradalmak vol­tak. Náluk ez nem volt általá­nos, hiszen 100 hektár ott már nagy birtoknak számított. Jel­lemző volt a 3—í—5 hektáros kisgazda, a német paraszt Ta­lán ez is az oka, hogy még ma sincsenek akkora gazdaságaik, mint nekünk, a méretek általá­ban kisebbek, így a centralizá­lásban, de a specialdzálásban is mögöttünk járnak. Maga a vendéglátó jürgens- dorfi gazdaság is kisebb a bi­káidnál, fele akkora. A specia- ldzálés sem áll olyan fokon, kezdetlegesebb, mint itt, s en­nek oka egyrészt az, hogy kö­tik ők^t a régi meglévő épüle­tek, A korszerű szarvas­marhatartásban azonban előttünk járnak. Amerre jártunk állami gazda­ságokban, vagy tsz-ekben, pél­dául seholsem láttunk lekötött tehenet. Az állatok szabadon mozognak és mindenütt van külön fejőház. A tehenek ter­melése átlag évi 3000 literen félül van A legelőkultúra ott sokkal fejlettebb s ennek oka, hogy nagyobb az állatsűrűség és jobban rászorulnak a lege­lőre. Amerre csak járt minde­nütt jól gondozott, öntözött legelőket látott villanykarám­mal. Minden kínálkozó öntö­zési lehetőséget megragadnak, s igen sok féle öntözési mód dívik, Csak a permetező öntö­zésnek 4 féle változatával ta­lálkozott; A tanulságokról így szá­molt be Zámbó István. — Találkoztam egy szó­val ami nálunk ismeretlen és ez a szó „mester.” Nálunk ilyen csak az iparban van, ott a mezőgazdaságban is általá­nos s a kifejezésnek meg van a tartalma is. A mezőgazdasági szakképzés általában fejlettebb, mint ná­lunk, illetve amit mi csak most kezdünk el ott már jó­részt megvalósult. Két gaz­daságban jártunk és mind­kettőnek volt saját mező- gazdasági szakiskolája, és amint értesültem ez minden gazdaságnál így van. Ez nem azonos a mi tangazdaságaink­kal, mert nálunk a tangaz­daság van az iskoláért ott vi­szont fordítva. A három éves szakiskolát elvégzett tanuló­ból mester lesz, szakmunkás. Több súlyt fektetnek a gépek, a géptani, gépkezelési isme­retek elsajátítására. Minden megyében négy gépjavító vál­lalat dolgozik. Minden gép­javító vállalat egy nagy üzem, olyan mint egy gyár, és a tsz-ek állami gazdaságok, és gépállomások gépeit ja­vítja folyamatosain. — Mindent egybe vetve hasznos volt a tanulmányút — fejezte be beszámolóját Zám­bó István — sokat láttam, tanultam. teilten az aiszisräfe IMSilsége az ázsiai népi if* rate BiszagokU Az országgyűlés küldöttsége, amely Vass Istvánnénak, az országgyűlés > alelnökének ve­zetésével baráti látogatást tett a Kínai Népköztársaságban, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban, pénteken dél­után visszaérkezett Budapestre A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, Kiss Ká­roly, az Elnöki Tanács titká­ra, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, Nagy Dá­niel, az Elnöki Tanács elnök­helyettese, dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alel- nöke, Szarka Károly ktílügy- miniszterhelyettes, valamint az országgyűlés tisztikarának több tagja, számos országgyű­lési képviselő, s a politikai élet több más vezető személyisége fogadta. Vass Istvánná a megérke­zéskor elmondotta: — Küldöttségünk gazdag ta­pasztalatokkal tért vissza útr járói. Számos alkalommal ta­lálkoztunk munkásokkal. pa­rasztokkal, értelmiségiekkel és a beszélgetés során arról győ­ződtünk meg, jól ismerik c magyar nép alkotó munkáját, eredményei. Úgy érezzük kül­döttségünk teljesítette felada­tát; látogatásával tovább mé­lyítette barátságunkat, test­véri kapcsolatainkat az ázsiai népi demokratikus országok­kal. Nagy élmény volt számunk­ra, hogy a XXII. pártkongresz- szus idején hazafelé egy na­pot Moszkvában töltöttünk. Kézilabda osztályozd mérkőzések az NB ll-éri FÉRFIMÉRKÖZÉSEK: Keszthely—Simontornya 22:18 (9:6), Zalaegerszeg—Tata 16:9 (7:7)» Tata—Simontornya 16:10 (6:5), Pécsi Bányász—Zalaegerszeg 12:6 (5:4). Idegtépő küzdelemben, a máso­dik félidőben a Bányász kitűnően hajrázott, élükön Bujákival, aJd három hétméterest kifogott. Ezzel a győzelemmel a Bányász a nagyobb ellenfelét győzte le. Gól- lövők: Sudár 5, Baranyai 3, Wé- ber 2, Lugosi 2, illetve Kovács 2, Hargitai 2, Vágvölgyi 1 és Both 1. PfÖI MÉRKŐZÉSEK: Pécsszabolcsi Bányász—Simontor nyal BTC 10:2 (6:1). Magasszínvonalú, érdekes mérkő­zést vívott a pécsszabol<»i Bá­nyász, a lányok 56 felkészülésének, technikai tudásának és lelkesedé­sének javára írható az eredmény. Góllövök: Trapp 4, Bocz és Heté- nyl 2—2. Somogyi, Antal 1—1. Budapesti Vasas—Sztálinvárosi Kohász 5:5 (1:1). , . Kaposvár az osztáyozó mérkőzé­sektől visszalépett. A Pécsszabolcs! Bányász ma a Budapesti Vasassal mérkőzik. A látottak alapján a Bányász-lanyoK győzelmében reménykedhetűnk. Pénteken délelőtt kilenc órakor, a vásárlók nagy érdek­lődésétől kisérve ismét meg­nyílt a Kossuth Lajos utcá­ban az üveg-porcelán szakbolt. A megnyitáson a Pécsi Kis­kereskedelmi Vállalat és az Üveg- és Porcelán Nagykeres­kedelmi Vállalat vezetőin kí­vül ott voltak a bolt tervezé­sében és kivitelezésében részt vett vállalati dolgozók is, Bock József asztalosrészleg-vezetö- vel az élen. A bolt dolgozói, Szendrödi Ferencné és mun­katársai új köpenyt öltöttek magukra az ünnepélyes meg­nyitó napjára. Egyébként ők is tevékenyen hozzájárultak ahhoz, hogy a bolt mielőbb megnyithassák, amikor beren­dezték, szinte hivalkodóan szép üveg- és porcelántárgyak­kal töltötték meg a tükrös vit­rineket. Az újjáalakított boltban két csillár és sok fénycső ontja a fényt, az ajtókon hangulatos szövetfüggönyök, a régi olajos padló helyén egészséges kő­burkolat, a betekintő kirakat mellett pedig valóságos téli­kert van. e= Szeretnénk, ha mír. mm­den boltunk ilyen lenne — mondta a megnyitás után Fe- renczi Sándor elvtárs, a Kis­kereskedelmi Vállalat igaz­gatója. Szendrödi Ferencné, a bolt vezetője harminchárom esz­tendeje dolgozik az üveg-por­celán szakmában. Amint vé­gignézett a díszteremnek is beillő bolton, álig talált sza­vakat a meghatottságtól. — Nekem a kiszolgálási for­ma tetszik legjobban. Talán sehol nincs oly nagy szükség az önkiválasztó rendszerre, mint éppen ebben a boltban. Mi tudjuk, hogy a nézegető, érdeklődő emberből lesz a vá­sárló. Eddig nem volt lehető­ségünk ilyen bő áruválaszték bemutatására. Közel egymil­liós raktárkészletünk vem.. Azt hiszem, ebből mindenki meg­találhatja a neki leginkább megfelelő tárgyakat. A megnyitás utáni percek­ben máris nagy forgalom volt a boltban, érdeklődtek, vásá­roltak az emberek. Mi pedig megkérdeztük Ferenczi Sán­dor elvtársat, hogy várható-e a közeljövőben újabb korsze­rűsített bottok megnyitása. Üt vagon keményítő terven felül Az Agrárja Keményítőgyár dolgozói november 7. tiszte­letére vállalták, hogy a negyedik negyedévi tervet 5 vagon keményítő és 4 vagon dextrin gyártásával teljesítik túl. A gyárban október 30-tól november 5-ig ünnepi hetet tartanak s ez idő alaitt a dolgozók napi 2 mázsával többet akarnak ter­melni, mint egyébként. A kukoricahegyek a szállítóbrigád jó munkáját dicsérik, amelynek feladata a vagonokban érkező tengeri beszállítása a gyárba. Külön üzemben állítják elő a másik fontos terméket, a dext­rin!. Keserű Lajos dextrines ügyel arra, hogy e termék is kiváló minőségű legyen. Több mint 112 millió Ft megtakarítást értek el újításaikkal a vasutasok ‘Pénteken a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszer­vezetének klubjában tartották meg a vasutas újítók és fel­találók 3. országos tanácsko­zását. Rödönyi Károly, MÁV vezérigazgatóhelyettes szá­molt be az újítómozgalom fej­lődéséről. Hangsúlyozta, hogy 1958. január 1-től 1961. júliu­sáig több mint 30 009 újítási javaslatot nyújtottak be, ebből több mint tízezer újítást el­fogadtak. A bevezetett újítá­sokkal 112136 000 forintot ta­karítottak meg, s mintegy 5 428 000 forint újítási díjat fizettek ki a vasutas újítók­nak. A tanácskozás végén a leg­jobb vasutas újítókat kitüntet* ték. I It Kevés olyan mezőgazdasági nagyüzem van az országban, ahol annyira kedvelik az újat, mint az aránylag kiesd, alig 8000 holdas bikali gazdaságban. Még az úttörők közt is úttörő munkát vállaltak a bikaliak a nagyüzemi termelés korszerű­sítésében, új termelési és szer­vezesd módszerek bevezetésé­ben. A specializálásmak egy olyan magas fokánál tartanak például, hogy a szokásos üzem­egység-rendszer helyett ága­zati rendszert vezettek be, és minden ágazatnak — szarvas­marhatenyésztés, sertéstenyész tés, kukoricaitermesztés, stb. — megvan a maga szakmérnöke. Az építkezéseknél is a legkor­szerűbb és egyben legolcsóbb eljárásokat keresik. Egyedül­álló például az országban a Petőházd féle kötetlen tehén­istálló, melynek építési költ­sége csak fele annyi mint az eddigi hagyományos istállóké és célszerűség szempontjából egyik előző típus sem veheti fel vele a versenyt. Amerre csak lép az ember ebben a gazdaságban, minde­nütt csak újba ütközik, anél­kül, hogy ez az új nagy befek­tetéseket kívánna. Nem csoda, hogy a gazdaság híre az ország határokon is túl jutott Az utóbbi időben sokszorosára nőtt Bikalton az idegenforgalom. Hazai és kül­földi szakemberek, vendégek jönnek, szinte egymásnak ad­ják át a kilincset Érdeklődők, akik látni, tapasztalni, tanulni szeretnének. Az idén még Iz­raelből is voltak itt, meg Tö­rökországból, NDK-ból és Fran ciaországból, s a világ minden tájára elvitték a hírét az itt látottaknak.­Augusztusban az NDK Gün- dor-i Mezőgazdasági Üzem és * Munkatani Intézetének vezető­je járt Bikáién s röviddel ez­után Zámbó István, a gazdaság igazgatója levelet kapott a Né­met Demokratikus Köztársaság ból. A Jürgensdorti Állami Gazdaság vezetőd baráti kap­csolat kiépítését javasolták a két gazdaság között, kölcsönös tapasztalatcsere-látogatást, s a levél azonnali meghívást is tartalmazott az NDK-ba. Zámbó István ezekben a na­pokban érkezett vissza az NDK .ból. A 10 napos út fáradalmait még ki sem pihente, amikor felkerestük és kértük, számol­jon be élményedről, tapasztala­tairól. Több német állami gaz­daságban, termelőszövetkezet­ben és mezőgazdasági üzem­ben járt, jó pár ezer kilométer utat megtett és sokat látott. Általános véleményét vala­hogy így fogalmazta meg: „Van amiben fölöttünk állnak, és van amiben mi vagyunk előbbre. Általában nem volt miért szégyenkeznem”. Ennek kapcsán aztán rögtön elmond­ta, hogy a német mezőgazda­ságnak mások a tradíciói, mint a miénknek, máshonnan ndul- tak, mint mi. Nálunk a felsza­Megnyílt a korszerűsített öveg-porce!án szakbolt a Kossuth Lajos utcában Ebben as évben még több üzletet alakítanak át — Jövő hónapban nyílik meg a Széchenyi téren a Me­csek cukrászda mellett az : ajándékbolt, mely valószínü- i leg vasárnapokon *s árusít. j Még ebben az évben befejező­dik a volt Hamerli-féle vas­bolt korszerűsítése. Ez is nagy esemény lesz, hiszen ebben az üzletben fél évszázada nem változott semmi. I — Üjdonság lesz a pécsiek számára a rövidesen megnyíló j „ezeregycikk”-bolt, amely a Kossuth Lajos utcában, a mű- anyagbolt mostani ideiglenes i helyére kerül. Az „ezeregy- cikk”-bottban minden háztar­tásban használatos apróság kapható lesz, például dugó- . húzó, konzervnyitó, csavar- [ húzó, stb. melynek beszerzése eddig nehézségekkel járt a háziasszonyok számára. A jö­vő héten valószínűleg sor ke­rül a műanyagbólt visszaköl- töztetésére is. — Még ebben az évben kor­szerűsítjük a Jókai téri illat- szerbóltot. Valószínűleg még december 31-ig megnyílik ugyancsak a Jókai téren a rá­dióamatőrök szaküzlete, amely eddig csak azért váratott ma­gára, mert dekorációsainknak kellett ebben a helyiségben munkahelyet biztosítani. A , rádióamatőr szaküzlet beren- ' dezése már a helyén van, s amint dekorációsaink átköltöz­nek Rákóczi úti új helyükre, megnyitjuk a boltot. Ebben az évben közel egy­millió forintot költ a Pécsi Kiskereskedelmi Vállalat a ’ boltok korszerűsítésére. A bol­tok homlokzatának kialakítá­sára ennél is többet fordít * ’ városi tanács. Jövőre tovább ' folytatódik az üzletek korsze- ’ rűsítése. — 1962-ben átalakítjuk a c Kossuth Lajos utca és Zetkin- Klára utca sarkán lévő sport- t és játékboltot, a Bajcsy-Zsi­- linszky utcai vasüzletet, « íj Sállal utcai Gwmiházat, s ha a Kórház téren új homlokzatot- kap a papírbolt, azt is korsze- t rűsítjük. Mire az interjú végére ér­g tünk, egészen benépesedett a .- bolt, ismét birtokukba vettek e egy újjávarázsolt pécsi üzletei- a vásárlók. > m A gyúr főterméke, a keményítő, Farkas József centrifuga­kezelő munkája nyomán nyer végleges formát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom