Dunántúli Napló, 1961. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-26 / 227. szám

Kowy'H T,cros utcH „HeWzet^éü VILÁG PROLETÁRJAI, ÉfcYESÜUETER! bmam-ó A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 227, SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1961. SZEPTEMBER 26. KEDD 70 százalék Az 1961—1965. közötti terv­időszakban, a második ötéves terv ideje alatt ipari termelé­sünket 83—87 százalékkal kell emelni. Megvalósíthaitó-e ez a célkitűzés? Meg. Népgazda­sági tervünknek reális alapja van és megvan minden felté­tele a maradéktalan teljesítés­nek. Persze, igen sokféle mó­don lehet egy tervet végrehaj­tani. Lehet új üzemeket épí­teni és vele együtt a munkás­létszámot emelni, vagy lehet úgy is, hogy a meglévő kapa­citást a 83—87 százaléknak megfelelően bővítjük gépekkel és munkaerővel. Hol marad ez esetekben a termelékenység? Márpedig ez a döntő a népgaz­daság, a társadalom fejlődésé­ben. Éppen ezért, amikor^ a második ötéves teív célkitűzé­seiről beszélünk, akkor hang­súlyozni kell, hogy az ipari termelés emelkedésében 70 százalékot a termelékenység növekedésének kell eredmé­nyezni. A termelékenység eme­lésének is nagyon sok útja- módja van. Most csupán egy mozgatóerőrői legyen szó, a mun kaverseny röl. Az elmúlt években a mun­kaverseny. igen nagy mérték­ben kiszélesedett és megnőtt hatékonysága. Az általános versenyből a dolgozók kezde­ményezésére kinőtt egy minő­ségileg magasabb forma, a szocialista címért küzdő bri­gádok versenye. Természetesen az eredmények sem maradtak el sem a népgazdaságot ille­tően, sem pedig a dolgozókat illetően, Pécs és Baranya me­gye ipari üzemeiben milliós összegű megtakarításokat eredményezett a dolgozók ver­senye és ugyanakkor nagyban hozzájárult a termelékenység emelkedéséhez is. Sok üze­münkben a termelés legjobb harcosai éppen a szocialista címért küzdő brigádok tagjai. A Pécsi Szénbányászati Tröszt üzemeiben 60 brigád 920 dol­gozóval versenyez a szocialista címért, s eddig 12 brigád 188 dolgozóval elnyerte a címet, sőt egy brigád már kétszer jutott e megtisztelő elismerés­hez. Az építőknél 83 brigád, az új Hőerőműben 24 brigád, a Bőrgyárban 25 brigád, a Hirdi Kenderfonóban 17 bri­gád. s még hosszan sorolhat­nánk tovább az üzemeket és brigádok számát, amelyek foly tátják a nemes vetélkedést. A munkaversenynek persze nemcsak egy formája van, ha­nem jóval több és a résztve­vők száma is jóval nagyobb a hagyományos versenyben. Az egyéni verseny, a csopor­tos verseny és az üzemek kö­zötti verseny nagy hagyomá­nyokra tekint vissza és meg kell mondani azt is, hogy igen szép eredményekkel. Például a Pécsi Bőrgyárban clz üzemek közötti verseny eredménye­képpen a tavalyi évben 4 mil­lió 172 ezer forintot takarítot­tak nieg, a Pécsi Sörgyárban közel másfél milliót, a Hirdi Kendergyárban 682 ezer fo­rintot, s ugyanígy lehetne so­rolni az egyéni verseny gaz­dasági eredményességét is, hisz csak a Pécsi Kesztyű­gyárban egy év alatt 350 ezer forint megtakarítást eredmé­nyezett a munkaverseny ala­csonyabb formája. Nem vitás, hogy az elmúlt években nőtt a munkaverseny hatékonysága, emelkedett a szervezés és az irányítás szín­vonala, de azt mégsem mond­hatjuk el, hogy minden rend­ben van. A második ötéves terv időszakában gyorsabban kell előrehaladnunk minden te­rületen és ebben a gyorsabb Előrehaladásban a munkaver­senynek igen nagy szerepe lesz. Sőt már ebben az évben Is meg kell gyorsítani fejlő­désünket, hogy megalapozzuk a következő évek munkáját Mit kell tenni, hol kell ja­vítani a munkaversenyben ? Vegyük talán sorjában a dol­gokat. Először is a vezetésnek és a szervezési munkának kell javulnia. S ebben is a műsza­kiaknak kell leginkább akti­vizálni magukat. Sokszor le­het hallani a dolgozóktól, hogy ők teljesítették volna a válla­lásukat, de nem voltak meg a műszaki feltételek. Tehát adva van a feladat a műszakiak­nak, vegyenek részt hatéko­nyabban a dolgozók munka­versenyében és biztosítsák a feltételeket a vállalások vég­rehajtásához. Tegyenek ők is éppúgy vállalásokat, felajánlá­sokat, mint a brigád tagjai és adjanak a dolgozóknak reális célkitűzéseket, olyanokat, ame­lyeket meg is lehet valósítani. Nagyon kevés a műszakiak részéről a brigádtag, pedig, ha erre valamikor szükség és le­hetőség volt, akkor most van. További feladat az, hogy a pártszervezetek és a szakszer­vezetek, de a gazdasági veze­tés is aktívabban foglalkoz­zon a munkaverseny szervezé­sével, a színvonal emelésével. Két probléma is van e téren. Az egyik az, hogy a munka- verseny alacsonyabb formáját kissé elhanyagolják, nem te­kintik fontosnak a szervezését, a népszerűsítését, hanem meg­elégednek a mechanikus ter­melési eredmények puszta re­gisztrálásával. Pedig lényeges a munkaversenynek ez a for­mája, illetve formái. Támogat­ni kell a tömegekben meglévő vens enykedvet, éppúgy nép­szerűsíteni kell a legjobbakat, mint a szocialista brigádver­seny esetében. E versenyfor­mában is el lehet nyerni a ki­váló dolgozói oklevelet, illetve jelvényt, de a kitüntetések mellett legalább olyan jól eső érzés a dolgozónak, ha a fali­újságon, vagy az üzem dicső­ségtábláján megemlítik a ne­vét, elismerik munkáját. A szocialista brigádverseny­ben már nem ilyen természe­tűek a hibák. Sok esetben ép­pen a fordítottja. Ott is eről­tetik a szocialista brigádok létrehozását, ahol éppen sem­mi feltétele nincs az ilyen for­májú munkaversenynek. Vagy például kizárólag a brigád­naplót bogarásszák és attól teszik függővé, hogy milyen munkát végeztek a brigád tag- jai és ilyen esetekben előfor­dul az is, hogy a vezetőség maga tesz vállalást a brigád tagjai helyett, hogy minden stimmeljen a naplóban. Ez va­lójában nem más, mint a dol­gozók lebecsülése és a szocia­lista brigád címért folyó ma­gasabb színvonalú munkaver­seny ellaposítása. Nincs szük­ség erre. Ott legyenek szocia­lista címért küzdő brigádok, ahol annak minden feltétele megvan, és ha vannak, akkor az látsszék meg a vállalat, vagy üzem életében is. Csak példának említsük meg az Építőipari Vállalatot, ahol 83 brigád nevezett a szocialista címért folyó versenybe. Lát­szik-e ez a szám az eredmé­nyeken? Bizony, ezen lehetne vitatkozni. A szocialista munikaverseny- nek a tartalmát kell megjaví­tani, hogy újabb eredménye­ket érjünk el a termelékeny­ség emelésében. Ennek érde­kében kell a pártalapszerve- zeteknek és a szakszervezeti alapszervezeteknek dolgozni és mozgósítani. Olyan konkrét célkitűzéseket kell a munka­verseny elé állítani, amely a hibák és a szűk keresztmet­szetek felszámolását eredmé­nyezi. Csak az egészséges és tartalmas munkaverseny ké­pes arra, hogy ötéves ter­vünkben meghatározott fel­adatokat a megvalósításban érdemlegesen elősegítse. Rónai Sándor fogadta az EgyesüK Királyság űi követét Rónai Sándor, az országgyű­lés elnöke hétfőn bemutatko­zó látogatáson fogadta Ivor Thomas Montague Pink-et, Nagy-Britamnia és Észak-Íror­szág Egyesült Királyság új magyarországi rendkívüli kö­vetét és meghatalmazott mi­niszterét. A varsói szerződés ta;á latnainak hadgyakorlata A harci kiképzés tervének megfelelően és a jelenlegi ki­képzési év eredményeinek ösz- szegezése céljából ez év októ­ber—novemberében hadgyakor latokat tartanak a varsói szer­ződéshez tartozó országok fegyveres erőinek kötelékében lévő vezérkarok és csapatok. A hadgyakorlatokban a száraz­földi, a légi, a haditengeré­szeti erők és a légi úton szál­lított csapatok vesznek részt. A hadgyakorlatokat a varsói szerződés tagállamainak terü­letén tartják. Valóságos „csatatérré" változott teljes hosszában a Kossuth Lajos utca. Dolgoznak a lég- kalapácsok, építik a járdaszeg élveket, felszedik a villamossineket és közben teljes erővel folyik az épületek sortatarozása. Megvalósítható az általános és teljes leszerelés A szovjet kormány közleménye a leszerelés kérdésében folytatóit szovjet—amerikai tárgyalásokról Andrej Gromiko szovjet JküL ügyminiszter az ENSZ közgyű­lés 16. ülésszakán résztvevő szovjet küldöttség vezetője átnyújtotta Monzsi Szlimnek, az ülésszak elnökének a szov­jet kormány közleményét a leszerelés kérdésében folyta­A déli községekben törik a kukoricát Megelőző védekezés fturinka és egérkár ellen — A cukorrépa kiheverte a jégverést Siklós és Villány környékén, különösen a magasabb fekvé­sű részéken, beérett a kuko­rica, Ezen a vidéken a terme­lőszövetkezetek már a múlt két közepén megkezdték a ku­korica törését. Először azokról a táblákról takarítják be a ten gerit, ahova még az ősszél bú­zát vetnék. A rendkívüli szá­razság miatt igen elszaporo­dott a mezei egér, s mivel a szárazság kedvez a gabona- futrinkának is, az ősz folya­mán erős futrinkafertőzés vár­ható. A tsz-ek ezért igyekez­nek úgy irányítani a munkát, hogy gabona után gabonát ne vessenek. NAGYHARSÄNY A Ságvári Tsz a nyári mun­kák — aratás, cséplés — sike­res elvégzéséért, elnyerte a já­rási párt és tanács V. B. ván­dorzászlaját. A tavaly még utolsók között kullogó és mér­leghiánnyal! záró tsz, most az őszi munkák versenyében is jól indult. Közben egyesültek a villányi tsz-szel, de az őszi munkákat, elsősorban a beta­karítást, ' még önállóan végzik. A silózást már egy hónapja, a napraforgóaratást, cséplést pe­dig, három hete befejezték. A múlt héten végezitek a közös szürettel is, s hétfőn megkezd­ték a kukorica törését. A jégkár és aszály okozta takarmánykiesés pótlásáról úgy gondoskodtak, hogy köz­vetlen \ aratás után 100 hold másod vetésű csalamádét, il­letve édes cirokot vetettek, ami bőséges zöldtakarmányt biztosít az állatoknak egész decemberig. Az így megtaka­rított abraktakarmányt sertés hizlalásra használják fel. A tervezett 240 sertésen felül még 100 sertés hizlalását vál­lalta a szövetkezet. A vetés megkezdésével kissé késleked­tek, esőt várva, csak a takar­mánykeverékek vetését kezd­ték meg. Most azonban nem várnak tovább, A futrinka kártételének megelőzésére csá vázaskor agritóxszal keverik meg a vetőmagot, ami a fut; rinka és kis mértékben az egér ellen is. hatásos. A talajt a vetéshez mindenütt előkészí­tették, s így október 31-ig be­fejezik az őszi gabonák veté­sét. VILLANY A nyári munkák versenyé­ben a villányi tsz is az elsők között végzett A tsz vezetői most őszi betakarítási és vetési ütemtervet készítettek, s en­nek betartásával igyekeznek határidőre befejezni a munká­kat. A munkákkal már eddig is jól állnak. Befejezték a nap- rafargóaratást és a múlt hét közepén megkezdték a cukor­répaszedést. Eddig 15 hold cukorrépa termését felszedték és a hét közepén megkezdik a gyárba szállítását. Mivel az időjárás kedvez a szőlő érésé­nek, nem sietnek a szürettel. Minden fajtából mustmintát vesznek és amikor a cukorfok a maximumot eléri, akkor kéz dik meg a szüretet. Az Oppor- tó fajta 21 cukorfokot muta­tott, ennek a szedését kedden és szerdán befejezik. Az Ezer­jó fajta cukorfoka például ezekben a meleg napokban még napi fél fokot nő a tőkén. Eddig 100 hold őszi vetést végzett el a tsz. Október 31- ig 760 hold őszi búza vetését fejezik be s ennék 69 százalé­ka intenzív külföldi búza lesz. Egy 43 holdas táblán búza­faj takísérfetet végeznek ma­gyar. szovjet, olasz és francia fajtákkal. Azt vizsgálják, hogy melyik fajta való leginkább a vidékre. MAGYÁRBÓLY Ütemterv szerint végzik az őszi munkát a Tartós Béke Tsz-ben is. Különösen a vetés­ben járnak az élen a magyar- bóHyiak. A múlt hét végéig 105 holdon fejezték be az őszi árpa és 30 holdon a takar­mánykeverékek vetését. Vál­lalták, hogy október elsejéig befejezik az őszi árpa és októ­ber 25-ig az őszi búza vetését. Ezen az őszön összesen 900 hold gabonát kell elvetniök. de a vetőszántást és talajelő­készítést már 615 holdon el­végezték. A kukoricatörést Magyar- bólyban már a múlt héten megkezdték, eddig 30 hold termését takarították be. A cukorrépaszedést október 1-én kezdik meg. A répa a jégve­rés ellenére megadja a terve­zett 150 mázsás termést hol­danként, s ez a gondos növény ápolásnak köszönhető. főit kétoldalú szovjet—ame­rikai tárgyalásokról, . Mint a közlemény megálla­pítja, a szovjet kormány nagy jelentőséget tulajdonított a szovjet—amerikai közvetlen tárgyalásoknak, mert úgy vél­te, hogy e tárgyalások során mindkét fél őszintén törekszik majd álláspontjaik maximális közelebb hozására. A közlemény részletesen fej­tegeti azokat az indítékokat, amelyek arra késztették a szovjet kormányt, hogy ragasz kodjon az általános és teljes leszerelés haladéktalan meg­valósításához és hangsúlyozza, hogy a szovjet kormány reálisan teljesíthető feladatnak tekin­ti az általános és teljes le­szerelést A Szovjetunió azt javasol­ja, hogy négy-öt év alatt fe­jezzék be az általános és tel­jes leszerelést. Ez reális ha­táridő — hangsúlyozza a köz­lemény, A tárgyalások folyamán a szovjet fél részletesen kifejtet­te a Szovjetuniónak a leszere­lés nemzetközi ellenőrzésének (Folytatás a 4. oldalon.) Uj szálloda, éttermek Pécsett Ülést tartott a Baranya megyei Intéző Bizottság A Baranya megyei Intéző Bizottság tegnap délután a Ná­dor szálló vadásztermében ülést tartott, ahol két napi­rendet tárgyaltak meg: Az In­téző Bizottság átszervezését és az 1962. évi költségvetési elő­terjesztést. Az értekezleten részt vett többek között Szent- istványi Gyuláné elvtársnő a városi pártbizottság agitációs és propaganda osztályának ve­zetője, valamint Horváth La­jos elvtárs, a megyei tanács el­nökhelyettese is. Aj értekezlet elején Tóth Béla elvtárs az Intéző Bizott­ság titkára beszámolt az elmúlt ülésen hozott határozatok vég­rehajtásáról. Elmondotta töb­bek között, hogy Pécsett a szál lodahiány enyhítésére tett ja­vaslatuk nyomán a városi ta­nács intézkedett. A Pannónia szálló raktárhelyiségéből ét­termet létesítenie, a volt Va­dászkürt épületét pedig ismét szállodának és étteremnek ala­kítják át. Ezekután ismertet­te az átszervezési javaslatot, amely szériát « »egye WUto­böző területeinek problémájá­val foglalkozó albizottságokat alakítanak. Ezzel a napirendi ponttal kapcsolatban 19 hozzá­szólás hangzott el s helyeselték az albizottságok megalakítását.' Több felszólaló javasolta,: az albizottságok minél előbb ké­szítsék el munka tervüket. A második napirendi pont: az 1962 évi költségvetés elő­terjesztése volt. Tóth Béla elv- társ ismertette a javaslatot, amely szerint az intéző bizott­ság a jövő évre mintegy 2 millió 200 ezer forintos költ­ségvetési javaslatot terjeszt elő jóváhagyásra. Ebből az összeg­ből járulnak hozzá többek kö­zött az üdülő és kirándulóhe­lyek fejlesztéséhez 350 ezer fo­rinttal a berendezésekhez, 175 ezer forinttal pedig a felszere­lésekhez. Az abaligeti tó be­fejezéséhez 110 ezer, az aba­ligeti campingtábor villamosí­tásához 100 ezer. a sikondai campingtábor létesítéséhez 500 ezer, Harkány fürdő fejleszté­séhez 500 ezer forinttal járul­nak hozzá, <

Next

/
Oldalképek
Tartalom