Dunántúli Napló, 1961. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-26 / 227. szám

2 NAPLÓ IMI. SZEPTEMBER M. A postás szakszervezet járási taggyűlése Pécsváradon Vasárnap a postás szakszer­vezet járási taggyűlésén a pécsváradi járásból ö ívemen jöttök össze. Meghallgatták Várnagy Ferenc járási titkár politikai beszámolóját, Polgár Jenőnek, a szakszervezet já­rási elnökének jelentését a szakszervezeti munkáról. Ott volt Deák József elvtárs, a já­rási pártbizottság munkatársa és Horváth Péter elvtárs, a szakszervezet megyebizottsá- gának tagja, a szentlőrinci postahivatal vezetője. Meg­jelent Braun Károly eivtáre, a Lapkiadó Vállalat megyei igazgatója is, aki a lapterjesz­tés, a kiadóhivatal és a postai kézbesítők kapcsolatainak kérdéséről beszélt. A szakszerveszet járási elnö­ke a szakszervezeti munka kérdéseit, a szociális ellátás javítását, az illetmónyügyek- ben kifejtett munkát, az üdü­lés, a tagdíjfizetés, a VIT-sors­Időjárásjelentés Várható időjárás kedd estig: derült idő, kedden kisebb fel- h»átvonulások, legfeljebb egy­két helyen kisebb esővel, ziva­tarral;-Helyenként reggeli köd. Mérsékelt délnyugati, nyugati szél. Az éjszakai lehűlés mér­séklődik, s a talajmenti fagyok megszűnnek; jegyek, a toépeslevelraőJapak árusítása, a takarékosság és a betétgyűjtés jelenlegi helyze­tét ismertette Az a tény, hogy a pécsváradi járás vaiameiiiyi postás dolgozója szakszervezeti tag nem csupán a jó vezetés bizo­nyítéka, hanem az emberek öntudatosodásának, művelteb­bé válásának is fényes jele A beszámolókból és a vitából az csendült ki, hogy értik is, ér­zik is a szervezettségben rejlő erőt, használná is tudják azt, élni is tudnak vele. Deák elvtára, amikor a já­rási pártbizottság további tá­mogatását Ígérte felszólalásá­ban a szakszervezetnek, azt is hangsúlyozta, hogy a lapter­jesztésben vállalt feladatok jó teljesítésével a kultúra és a politikai műveltség terjesztőivé is váltak a postások. Horváth Péter elvtára a szakszervezeti mozgalomban való részvétel nagy nemzet­közi-politikai jelentőségére mutatott rá, amikor a mun­kásosztály pártjának vezető szerepét és a szakszervezeti mozgalom tömegnevelő jelen­tőségét húzta alá. Kádár Sarol­ta Mecseknádasdról, Meskó László Hidasról, Csizmadia Jánosné Máriakémándről, Gyo- párosd Györgyné Nagy pali községből — mindnyájan a lapterjesztés és a politikai nevelőmunka szoros összefüggéseit emelték ki felszólalásukban. Bátran elmondták, hogy még fontos állami vezető beosztás­ban lévő emberek is akadnak, akik nem olvasnak politikai napilapot — mégis azt hiszik magukról, hogy jó vezetők. Márpedig, aki nem tudja, mi történik a nagyvilágban, lema­rad, tájékozatlan lesz. Jól sikerült ez a vasárnapi taggyűlés, jobban megismerték egymást a járás postásai — aminek jó hatása bizonyára hamarosan jelentkezni fog mind a szakmai, mind pedig a szakszervezeti munkában. Gy. K. II nitKnp intalok felírna síÉsíiMíJlpis befejezésére „A mekényesl KISZ elapszerve- zet és az úttörőcsapat az őszi me­zőgazdasági munkák határidőre történő elvégzése érdekében fel­hívással fordul a járás valameny- nyi KISZ alapszervezetéhez, a fa­lusi fiatalokhoz. Felhívásunkat a célból tesszük meg, hogy elősegít­sük népgazdaságunk erősödését, hogy határidőre befejezzük az őszi betakarítási munkákat és előké­szítsük a jövő évi termést. Alapszervezetünk 19 tagja és öt szervezeten kívüli mekényesl fia­tal vállalja: 1. A tsz-ben 100 óra silózási mun­kát végzünk. 2. A tsz ISO hold kukoricájából 20 holdat október 30-ig leszedünk. 3. A 24 hold burgonyából szep­tember 30-ig 4 holdat betakarítunk. 4. Október 30-ig hat hold cukor­répát kiszedünk. A falusi fiatalok vállalásán kívül a termelőszövetkezeti fiatal tagok még külön vállalják, hogy a 280 hold tervezett búzavetésből októ­ber végéig 140 holdat elvégeznek és 200 hold földterület mélyszán­tását december végére elvégzik. Az úttörőcsapat tagjai azt vál­lalják, hogy 3 hold kukoricát és 3 hold cukorrépát betakarítanak, valamint 30 hold legelőt ápolnak abbén az évben. A mekényesl KISZ alap- szervezet tagjai". A megye 79 termelőszövetkezetében befejeződött a táblásítás A Megyei Tanács mezőgaz­dasági osztályának irányításá­val ez év május 12-én kezdő­dött el a megyében a nagyará­nyú táblósítási munka, mely A fegyveres testületek II. megyei kulturális fesztiválja A fegyveres testületek napja ünnepségsorozatában elsőnek a Magyar Néphadsereg „Vörös Csillag Érdemrenddel” kitün­tetett Központi Művészegyüt­tese adott műsort szeptember 18-án este a Pécsi Nemzeti Színházban. Az ünnepségsorozat második része szombaton,, szeptember 23-án este zajlott le a megyei rendőrklutoban, ahöl a fegyve­res testületek II. megyei kul­turális fesztiválját rendezték meg. A helyőrség művelődési bi­zottsága Ybl Ernő századossá1 az élen, már régebben elhatá­rozta, hogy megszervezi a kul­turális fesztivált, hogy az ala­kulatok öntevékeny művészeti csoportjai a nagyközönség előtt is bemutatkozhassanak. A szombaton lezajlott műsor min den várakozást felülmúlott. Az ének-, zene- és táncszámokban kiemelkedő teljesítményt nyúj­tottak a harcosok és tisztek művészeti csoportjai. Külön dicséretet érdemel az irodalmi műsor, amelynek „Emlékezze­tek” cím alatt előadott műsor- számai a fasizmus rémtetteire emlékeztették a hallligaitÖKágat. Tökéletes „összhang“ A Pécsi Nemzeti Színház Kama­raszínháza a Fekete gyémántok szombat esti bemutatója alkalmá­ból — hogy úgy mondjuk — töké­letes „összhangot” biztosított a premier nézőközönsége számára. Az időközben közreadott szinibirá- latok már jelezték, hogy a szín­padon bizonyos „porosság” ural­kodott, de a nézőtér ülőhelyein se volt különb a helyzet, — amit a bemutató nézőközönsége, és a tisztításra megérett ünnenjő, szín­házi ruhák bizonyítanak. Reméljük, hogy a tökéletes „összhangot” mégis sikerül meg­bontani, mivel ezt egyrészt a pre­mier közönsége kénytelen-kellet­len megtette — most már a szín­ház illetékes vezetőin a sor, hogy legközelebb a nyári szünet alkal­mával felgyűlt pormennyiséget a tehetőség szerint a takarítósze­mélyzettel, ne pedig a nézőközön­séggel tOntettesse «*, A karhatalom irodalmi szín­padának tagjai magas művészi színvonalon, mély átéléssel ad­ták elő legkiválóbb köl­tőink verseit, amelyek a hábo­rú és a fasizmus elleni harcra hívják fel az emberiséget. Az irodalmi színpad Fodor István főhadnagy kezdeménye­zésére már júliusban létrejött és több műsort adott az ala­kulat katonáinak, a nagykö­zönség előtt azonban csak most mutatkozott be. A kitű­nően szervezett együttes nagy­sikerű műsora alapján joggal várhatjuk, hogy a jövőben sű­rűbben lép fel Pécs város kö­zönsége előtt a karhatalom irodalmi színpada. Az ötórás műsorban kiemel­kedett Jerabek Kálmán őrnagy trombnitaszólója, Major István előadásában pedig József At­tila: Hazám című verse. Meré­nyi Vali énekszámai és Jera­bek Márta hegedűszólója egy­aránt nagy tetszést arattak. A rendőrség ének-, zene- és tánc- számaival, a határőrség művé­szeti csoportja pedig a délszláv kólóval érdemelte ki a közön­ség tetszését. Nagyon tetszették Pólyák István karhatalmista énekszá­mai; különösen Kacsóh: Rá­kóczi megtérése című dala és a Cirkuszhercegnő című ope­rettből adott elő részleteket. Kedves szánfoltja volt a kultu­rális fesztiválnak az Egy falat boldogság című kisoperett, ugyancsak a karhatalmisták előadásában, amelyet Széplaki Endre, a Pécsi Nemzeti Szín­ház művésze rendezett. A fegyveres testületek FI. megyei fesztiválja kitünően szolgálta az alakulatok és a polgári lakosság közötti jó kap csodátok további elményítését, ugyanakkor pedig színvonalas műsorral, jó szórakozást nyúj­tott a közönségnek. során a termélőszövetikjezeti gazdaságokban a gazdálkodás megkönnyítésére nagyüzemi táblákat alakítanak ki. A nagy üzemi gazdálkodás e fontos alapfeltétele, a szántóföldek táblásítása igen gyors, és kö­rültekintő munkát kíván. A nyári mezőgazdasági kam­pánymunkák ellenére a táblá- sitás jó-1 halad a megyében. Jelenleg 129 községben, illetve 79 termelőszövetkezetben áll befejezés előtt a táblásítás. Ál­talában a tsz-efc nagyságától függően alakítják ki a tábla- nagyságot. A megyében átlago­san középnagyságú 25—40 hol­das és nagyobb 50—60 holdas táblákat alakítottak ki. Több ezer holdas tsz-ekber 80—90, sőt 100 holdas táblák kialakí­tására is sor került. De az ed­digi tapasztalatok szerint, min­den körülményt figyelembe vé­ve, legalkalmasabbnak az 50— 60 holdas táblanagyságok bizo­nyultak. Ezeken a gépi munka már akadálytalanul végezhető, $ mivel nem fúl nagy méretű­ek, az elkezdett munkát min­dig be is lehet fejezni rajtuk. Tűi nagy tábláknál fennáll a veszélye annak, hogy az időjá­rás vagy egyéb tényező miatt a táblának csak egy részén le­het az elkezdett munkát befe­jezni. Kétszer ii meggondoltuk, meg­írjuk-. az alábbi esetet. Ugyanis az igazságtevésnek az az útja, módja, hogy ne csak az alperesi, hanem a felperest is meghall­gassuk, mielőtt az „ítéletet" ki­nyilvánítanánk. Hogy ezt az alapelvet mégis mellőztük, ala­pos okunk volt rá. Nézzük csak, mi történtI Csikós Miklósné Jászai Mari út 3. szám alatti lakos segítséget kért a Pécsi Gázműtől meghibásodott gázvezetéke kijavítására. A sze­relő ki is ment. meg is vizsgálta a vezetéket és megállapította, hogy a csatlakozó vezetékben nem megfelelő a gáznyomás. Te­hát mit tehetett mást, kihívott égy segédmunkást, hogy az ud­varon keresztül húzódó csatla­kozó vezetéket kibontsa és ki­tisztítsa. Es mi történtT Csikós Miklósné vitába szállt a szerelő­vel, hogy régebben ezt a műve­letet megoldották ásás nélkül, méghozzá olyanformán, hogy az udvaron lévő szifonból ktsztvaty- tyúztdk a felgyülemlett vizet és azonmód megoldódott a megfe­lel 6 gáznyomás. Katona László (6 volt a szerelő) azonban nem tudott a vízgyűjtőről, még a nyomáról sem (ugyanis azt már régebben megszüntették) és ekö­rül aztán vita támadt. — A FILM ét szemléltető- I fór, amely a Baranya megyei Tanács Népművelési Tanács­adója mellett működik, meg­kezdte tevékenységét. A film és szemiéltetőtdmak az a fel­adata, hogy segítse az isme­retterjesztő előadások színes­sé tételét. — OKTÓBERBEN mintegy 30 termelőszövetkezeti köz­ségben indítanak tsz-akadé- miáti — NYOLC állami gazdaság­gal kötött eddig szerződést a TIT akadémia beindítására, ahol a korszerű nagyüzemi mezőgazdaság új módszereit ismertetik. — OKTÓBER 4-én előadás- sorozat indul a termelőszö­vetkezeti községekben a csa­ládi tervezésről, a belvárd- gyulai példa alapján. fr- OKTÓBER. 18-tól kezdve a megye muzeológusai több községben tartanak előadást Mesélő csillagok, A barlan­gok világa, Baranya népmű­vészete, Baranyai ásatások címmel. — A SZIGETVÁRON szé­kelő Almás—Okorközi Víz- rendezési Társulat elhatároz­ta, hogy 1962. évben csőkutas öntözőberendezést létesít és a dencsházai termelőszövet­kezetnek adja át használatra azért, hogy ezzel is segítse a termelőszövetkezet megerősö­dését i • • • • • THIERV-AR TEGNAPI _ _ ‘■"•"■"•"■"■'•II *3n»« iW («.) Kis Péter meghökken. majd szótlanul a fejét rázza. — Lánya van? — Az sincs. A gyerek csodálkozva néz, majd könnyedén vállat van. Nagy falatokban tömd a szá­jába a hideg disznóhúst. A férfi kényelmesem ki­nyújtja a lábát, cigarettát ke­res, és megint rágyújt. — Hány éves vagy öcskös? A gyerek cinkosan felnéz. — Tizenkettő leszek. — Hogy hívnak? . — Tóni. % A gyerek a tizedik falat után eltelik. Leteszi a bicskát, eltolja maga elől a konzervet. A katonára néz. Mosolyog és könnyű lepkemozdulattal oda­fordul. — Bácsi siessen, mert nem­sokára itt lesznek. — Kik? — Az oroszok. Tegnap a fü­redi állomásfőnök mondta, aki itt volt... A mostohám szólt is, hogy jó lenne, ha eltűnnék a környékről, mert az oroszok összeBBe&k a gyerekeket.}« A gyerek váratlanul elhall­gat, majd később megint a ka tonához fordul. — Bácsi .. t maga tudja..: igaz, hogy az oroszok elviszik a kisgyerekeket? Kis Péter vállat von, — Nem tudom öcsi ..« — mondja mozdulatlanul. Tóni elgondolkozva ül a kö­vön, a tarisznya szélével ját­szik. A szája elcsüggedt, apró ráncok úszkálnak a homlokán, és a tekintete is megöregedett. * A lompos köd a karcsú fák közé áll. Minden egy kicsit vi­lágos és nyomasztó. A hegy a ködben hatalmasnak látszik, szinte ráfagy az ember. A csú­csát nem lehet látni. Tallán az Oldaláig ér, az oldalát szinte Súrolja a másik hegy oldala. Kis Péter bakancsa meg­megragad a nyálkás avarban, a talpa lecsúszik a nyirkos kö­vekről. , A sovány, meztelen ágak és a ritkahajú bozót között néha visszanéz a tóra, de ködtől semmit se lát. Egyedül van a hegyen. bornál maradt. Hosszú, bokáig érő vasutaskabátban, nyakába nőtt hajjal. A kabát alatt a búcsúzáskor is a konzervet szorongatta, és kék gyetreksze- mévél sokáig nézett a hosszú, furcsa katona után, aki meg- barackollta a fejét, és finom, puha nyomok maradtak mö­götte az úton. Sokáig nézte a himbáló mozdulatokat — az apja is így ment mindig. Hosz szú, csendes mozdulatokkal, és soha sem nézett hátra. Kis Pérte görbe ágat tör, és egy fa oldalához dől. Innen még három kilometer a falu. Odaér? Ebben a magányos pillanat­ban minden olyan nagyon messze van. Talán nincs is fa­lu, nincs is Veronika — min­den csak beteges képzelődés és ostoba álmodozás volt? Előtte mennek a németek, mögötte jönnek az oroszok. Előtte a falu. mögötte a hábo­rú. És minden olyan messze van, pedig ha kinyújtaná a karját, az ujjai a köd mögött talán megérinthetnék a lécka­put. Élnek még a szomszédok? Most is minden úgy van, mint egy esztendővel ezelőtt — moz dulatlanul, várakozva. Az öreg csutorás is reggeltől estig csa­logatja a galambokat, és Pál úr, a foltos homlokú boltos ed-e még hitelt az alvégi sze­gényeknek? Él-e még az öreg Sólyom és Molnár Eszter, az öreg gazdaasszony, akihez Ve­ronika napszámba járt? Kis Péter szórakozottan for- fiafja a «Erbe áfát A harctéren sok falut felper­zseltek. Az emberek úgy áll­tak a házak mellett, mint az égetett bálványok. A szakállas, roskadt parasztok, az össze­nyomkodott asszonyok, a fe­hérszemű öregek. A pernye a felhőkig ért. és ropogott a le­vegő. A tűz fekete üszköt do­bált. a háztetőkön egymásra csúsztak a forró cserepek, a foltos szamovárokban felforrt a gazdátlan tea. és másnap a betemetett árkokban égett ha­lottak feküdtek. Kis Péter a tenyerébe gyűri az arcát. Március van, és Veronika november végén irt utoljára. Nehezek a lábai, nehéz a csontja, nehéz a szíve. A fa, amelyhez támaszkodik — karcsú, száraz, a csúcsa szin te átszúrja az égboltot — itt­honi. Ismeri ezt a fát. A mási­kat is. A harmadikat is. Az alacsony görbe ágat is, amely­be mindig csak félkézzel ka­paszkodott —. hogy könnyeb­ben átlépje az árkot — ha a nagy tóra ment hallgatózni. Ez a gulácsi hegy, ez is itthoni. Nem kékes és nem szikár — mint a Kárpátok csúcsai, és hiába tántorog a fák között a köd — Kis Péter nagyon jól tudja, hogy jobbra van a kék­kúti völgy, ahol a rét bokáig süpped, távolabb a salföldi domb, hátán a nagy sima ba­zaltsziklákkal, és balról a Szent György-hegy barna taréja. (To!]****] Csikós Miklósné szerint ez a vita a szerelő részéről szemtelen­séggé fajult s kénytelen volt te­lefonon megkérni a gázmű igaz­gatóját. hogy küldjön ki valakit a száj aló, szemtelenkedó fiatal­ember rendreutasítására. Az igaz­gató ki is küldte Rajnai Alajos művezetőt, aki a látottakról, hallottakról így nyilatkozott: — Ki akartam hallgatni a sze­relőt, de csikósáé erre nem adott lehetőséget és goromba szavakkal ki akarta zavarni Ka­tona Lászlót az udvarból. A 'ta­taiam bér visszafeleselt és való­ban kijelentette, hogy ,,meg te­het próbálni" az eltávolítást, mi­re Cslkósné indulatosan arcul ütötte. Es ezek után még ő volt felháborodva, amikor rendre- utasítottam, hogy nálunk az üzemben nem pofonokkal ..ével­jük a fiatalokat és a rendreuta­sítás ilyen eszközeit kevésbé fo­gadjuk el másoktól. Csikós Miklósné azóta is a sa­ját igazát bizonygatja élőszóban és panaszoslevélben. Es a mi állásfoglalásunké Nyerjen abbán kifejezést, hogy minden kom­mentár nélkül a nyilvánosság elé tárjuk a történteket. Döntse el a közvélemény, igaza volt-e Csikós Miklósáénak? — 618 NÉGYZETMÉTER betonlapos járda építését be­fejezték Tófűn. — ORSZÁGOS Műszaki Könyvkiállítás lesz szeptem­ber 30. és október 5. között Pécsett a MTESZ Janus Pan­nonius u. 11. szám alatti he­lyiségében. — 80 MÁZSA trappista saj­tót és 20 mázsa roquefortot exportál szeptember 27-én az NDK-ba a Baranya megyei Tejipari Vállalat. — 270 EZER forintos be­ruházástól 900 méter beton­járdát építettek Sárokon. — 1000 HÁROMAJTÖS szekrényt gyárt ez évben a Siklósi Faipart Vállalat. — IFJÚSÁGI filmbérletet ad ki rövidesen a Moziüzemi Vállalat. — 447 KATASZTRÄLIS hold területen szedték ki a burgonyát a sósdi járás ter­melőszövetkezetei. — 130 EZER forintot köl­töttek Pécsett tue 1962-ben felépítésre kerülő új létesít­mények terveinek elkészíté­sére. — 1 MILLIÓ forintos be­ruházással készül majd el Meszesen a korszerűen fel­szerelt új mozi-kultúrház. — 8 SZÁZALÉKKAL nő 1962-ben a megye sütőipari vállalatainak péksütemény­termelése. A mennyiség nö­vekedésével párhuzamosan bővül a választék is. — 7 EZER méhkaptárt ké­szít a Méhészeti Szövetkezet számára a Siklósi Faipart Vállalat — ELKÉSZÜLT a Mohácsi Bútorgyár korszerű porelszí­vó berendezésének tervfel­adata. A kivitelezést 1962. elején megkezdik. — 1 MILLIÓ forintos be­ruházással korszerűsítették a Mátyás király utcai iskolát — 500 EZER forint értékű importgépekkel szerelik fel a Patyolat Vállalat új üzemét. — 100 EZER PÁR divat papucsot gyárt a tervek sze­rint 1982-ben a Komlói He­lyiipari Vállalat az afrika országok számára. Négy 12-es találat a totón A Sportfogadás 1961. szep­tember 24-i, 39. heti forduló­ján az első nyerőosztályban 4- en értek el 12 találatot. A nyereményösszeg egyenként: 77 530 forint. 119-en értek el 11 találatot. A nyereményösszeg egyenként: 2606,25 forint. — 1743-an értek el 10 találatot. A nyereményösszeg egyenként 237,50 forint. A 10 találatos nyeremény- összegek kifizetése október 2- án, a 11. és 12. találatosoké pe­dig október 5-én kezdődik. Vigaszriíjban a 39. fogadási hét 9 találatos szelvényei ré­szesülnek. Egy-egy vigaszdíj­ra jogosult szelvényre 46,25 focim nyereményösszeg jut. Igaza volt-e Csikós Miklósáénak?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom