Dunántúli Napló, 1961. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-16 / 192. szám

r Mw. Augusztus ie.

N A P t ö

*

3

K emelkedőtermelési eredményekkel köszöntik a komlói bányászok augusztus 20-át

24 818 tonna szén lenen felül — Élüzem lett Nagymányok

és Anna-akna

A komlói bányászok kiváló termelési eredményekkel köszöntik augusztus 20-át, Komló város megalakulásának 10. évfordulóját, alkotmányunk ünnepét.

Az évi 33 ezer tonnás terven felüld vállalásukból augusztus 14-ig 24 818 tonna szenet termeltek terven felül. Augusztus hónapban eddig 447 tonna szenet adtak terven felül a komlói bányászok.

Augusztus havi tervteljesí- tésiben a mázai és a szászvári üzemek járnak eddig az élen egyaránt 104.8 százalékos teljesítéssel. Az Anna-akna 104.2 százalékra, a 111-as akna 103.6 százalékra teljesítette eddig havi tervét. Egyelőre Kossuth- bánya és Béta-akna elmaradt a havi előirányzat teljesítésében. A bányaüzemek kézül Nagymányok és Anna-akna elnyerte az élüzem címet.

A jubileumi ünnepség és a bányásznap tiszteletére kibontakozott munkaversenyben a munkacsapatok egymás után érnek el kiváló eredményeket. A Kossuth-bányában kétszázezer forint jutalmat tűztek ki a legjobbak megjutalmazására. A széndővájásban eddig a legjobb eredményt Lovai István csapata érte el 118 százalékos teljesítéssel, Gulyás Ferenc csapata 111.1 százalékot, Dosz- pod Imre csapata 105 százalékot ért el. A fejtésben a legjobb teljesítmény 114 százalékkal Schwehár Péter csapatáé. A céljutalcm elnyeréséért folyó versengésben egymást múlják felül a csapatok napi teljesítményeikben.

A Béta-aknán Papp Lajos szocialista munka ifjú brigádja érte el a legjobb eredményt. Tervüket eddig 131 százalékra teljesítették és 208 csille szeret adtak terven felül. A feltárásban Lovas Sándor csapata 148.5 százalékos teljesít- ' meny mellett.. 7.8 folyóméter többletet hajtott ki. Anna-ak- nán Vorn András csapata kam rafejtésben 139 százalékos teljesítményt ért el és 199 csille szenet adott ki terven felül. Krakkó Sándor eüővájási csapata 50 méteres havi tervét ed dig 30 méterre teljesítette. A III-as aknán 15 ezer forint jutalmat tűztek ki a legjobbak részére. Földes György csapata 125 százalékos eredményével

kiemelkedik a többiek közül. A szálflítóbrigádoknál Hunyadi László brigádja az első 20 205 csille szállításával, a második Visnyevszki Andrásé 20 080 csillével.

Az ember becsülete mindennél többet ér. A kimondott. vagy leírt szó, mondat annyit ér, amennyit megvalósítanak abból. Régi. igaz mondások ezek. És ezekhez a mondásokhoz tartják magukat az emberek. A járásoknak is vannak kimondott, leírt mondataik, amelyeket megerősítettek a termelőszövetkezetek is. A tiszaiöki és a csengeri járás már teljesítette azt, amit vállalt. Mi is teljesíteni tudjuk. Még öt napunk van és ezalatt az öt nap alatt sok mindent tehetünk annak érdekében, hogy szavunk necsak papíron rögzített valami legyen, hanem valóság is.

A jelentések szerint a megye gabonájának 86 százaléka csütörtök estig asztalokban volt. A termés hetvenkét százalékát már elcsépeltük és van olyan járásunk, mint a mohácsi, ahol csütörtök estig a termés kilencvenöt százaléka került a terményforgalmi és a termelőszövetkezeti magtárakba. A sásdi járás, ahol viszont egy héttel később kezdődött az aratás, mint a többi járásban, csütörtök estig a gabona hatvanhét százalékát csépelte el és ezzel megelőzte a szigetvári. a pécsi és a sellyei járásokat. A sásdiak nagy erőfeszítéseket tettek és ennek meg is lett az eredménye. A pécsváradi járás csütörtök estig a termés 84, a siklósi pedig 82 százalékát csépelte el.

Számok ezek. olyan számok, amelyek mint a mérleg mutatják: hol, mit kell tenni. — Vasárnap is búgtak a cséplőgépek, hordták a gabonát a fogatok és a vontatók. A sely- lyei járásban például állami gazdaságoktól és más vállalatoktól 20 vontatót kértek kölcsön és így a gépállomási hatvan vontatóval együtt nyolcvan hordta a termést. A csép- lés sehol sem áll amiatt, hogy

A komlói bányászok a hátra lévő napokban fokozzák erőfeszítéseiket, hogy további nagyszerű termelési eredményekkel köszöntsék augusztus 20-át és a bányásznapot.

nincs mit csépelni. A gépállomások megyei igazgatósága megkezdte a cséplőgépek átcsoportosítását a mohácsi és a siklósi járásból a pécsi, illetve a sellyei járásba. Ezek a gépek azonnal munkába állhatnak, ha minden termelószö vetkezetben úgy fogadják ezt az intézkedést, mint a szalán- taiban, ahol jelenleg két cséplőgép és egv kombájn csépel, de ha szükség lesz rá, akkor még kilenc cséplőcsapatot is munkába tudnak állítani.

A sellyei járásban a sellyei termelőszövetkezet is befejezte a cséplést. A termelőszövetkezet tagjai úgy határoztak: igaz, hogy náluk magtárban már a termés, de másutt még nincs, vannak olyan termelőszövetkezetek. amelyekben nincs elég munkaerő, ezért két cséplőcsapattal átmennek más termelőszövetkezetbe.

A megyében mindenütt cséplőgépek búgnak, itt-ott — bár több helyen is dolgozhatnának. mert kevesebb munkaerőt igényel, megtakarítják a hordást és olcsóbb is — a tarlón kévéket nyel a kombájn. Felajánlások születnek, mint a sásdi járásban, hogy naponta kétszáz mázsát csépelnek egy- egy géppel és akik a felajánlást tették: lehet akármilyen kánikula, teljesítik is azt.

öt nap van még. öt nap után kiderül: mennyit ér a becsületünk. A becsületünkről, a szavak becsületéről van szó. Mindenkinek egyénenként is drága a becsülete. Most egy nagy kollektíva, egy megye becsületéről van szó, arról, hogy augusztus 20-án jelenthetjük: eleget tettünk felajánlásunknak, befejeztük a cséplést. Ha mindenütt összefognak. ha a járások mindent megmozgatnak, akkor ez a jelentés nem marad el és nem esik csorba a becsületünkön.--------- <■%. ■»>

M

egyénk becsületéért

Jó ütemben épül Üj-Mecsekulján a 22 tantermes fiú- és leánygimnázium. A millió forintos beruházással épülő iskolában előadótermek, szolgálati lakás és mind a fiúk, mind a lányok részére külön tornatermek is lesznek.

Újítási kiállítás a Pécsi Köslekedési Vállalatnál

Tegnap délután három órakor újítási kiállítás nyílt meg a Pécsi Közlekedési Vállalat kultúrtermében. A kiállítás bemutatja a vállalaton belül az újítómozgalom fejlődését 1958-tól napjainkig.

A vállalat dolgozói 1958-tól körülbelül 180 újítási javaslatot nyújtottak be, amelyekből mintegy 125-öt elfogadtak és megvalósítottak. Az újítások eredményeként három év alatt több mint kétszázezer forint gazdasági megtakarítást értek el. Az elfogadott újítások után több mint 40 ezer forint jutalmat fizettek ki.

A kiállításon bemutatták az elmúlt három év mintegy 40 legérdekesebb és legjelentősebb újításait. Vannak dolgozók, akiknek több újítási javaslatát kiállították. Matosits Antal alkatrészjavító az elmúlt félévben is 7 újítási javaslatot adott be. A kiáUitáA Pécsi Cementáruipari Vállalat 2 lő betonelemgyártás- ban gyakorlott

Általános mérnököt

és 1 fő gépészmérnököt alkalmaz. Jelentkezés részletes önéletrajzzal a vállalat személyzeti vezetőjénél. Pécs. Siklósi út 10. 42 168

son többek között bemutatták a légjavító nyitószelep feljavítását biztosító újítását, az országos iparági újító ankéten ő képviseli majd a vállalat újítóit. Kovács László és Gött- linger László csoportvezetők közös újításaiból ötöt mutattak be, melyek közül kiemelkedik az aknahíd alkalmazására tett újítás, mely a javításoknál történő baleseteket kiküszöböli és a hengerfejrepedést vizsgáló készülék mintapéldánya. Fenyvesi József alkatrészjavító 4 újítását mutatták be. A főfékszelep felújítása hüvelyezéssel tárgyú újítása például több mint ötezer forint gazdasági meglaka- ’rítást eredményezett. Lemmer Károly és Schneider Ernő villanyszerelők az önindítómotor mágneskapcsolójának zavartalan működésének biztosítására tettek újítási javaslatot, melynek gazdasági megtakarítása 21 670 forint.

Az igen érdekes kiállítást Áradván István, a vállalat forgalmi osztályának vezet)je nyitotta meg. A kiállítás megtekintésére és az azt követő tapasztalatcserére meghívták az ország és a megye különböző autóközlekedési vállalatainak képviselőit. A . kiállítást egy , hétig tartják nyitva.

KultúrHáz, orvosi rendelő épül Gödrek eresztúron

Gödrekeresztúr községben a községi tanács majdnem 25 ezer forintos költséggel felújít tatta a kultúrházat, amelyhez a falu lakossága jelentős társadalmi munkával járult hozzá. A község lakói az orvosi lakás és rendelő építésénél is dolgoznak társadalmi munkában. Mintegy 300 nap társadalmi munkával segítik a rendelő felépítését. A községi *a- nács a községfejlesztési alapból 420 ezer forintot fordít az orvosi rendelő létesítésére. A tanács házi kőmű vés brigádja már meg is kezdte az építést s így Gödrek eresz a falu közös munkája révén létesült épületben kap helyet az orvos.

""75T"

(7. folytatás)

Hogyan változott a székely ember ismét olyanná, amilyen volt? Nem figyelte, nem jegy ez!e. ezt senki sem, olyan műszer sincsen, amely ezt lemérte volna, de három-négy esztendővel a véméndi letele- lepedés után valakinek a hivatalos emberek közül eszébe jutott, hogy megváltozott a faluban a „verekedési statisztika”.

— Érdekes, hogy Véménden az idén sokkal kevesebb a verekedés, mint tavaly volt, meg annakelőtte ..: Mintha megnyugodtak volna az emberek..:

Ma, tiz-tizenikét év után némi maliciával meséli az egyik véméndi székely — keményarcú, keményszemú, szikár ember. — hogy amikor negyvennyolcban egv őszi este a kamaszfiát a könyv fölé hajolva találta — eiröstette malit.

— Mit csinálsz te? ■ kérdezte*

— Olvasok.

— Miit?

— Könyvet.

— Azt látom, te ebadta, de milyen könyvet?

— Megnézheti — hajtotta fel a kamasz a könyv fedelét — az Ifjú Gárda.::

— Ezt olvasod? — csodálkozott az apja.

— Ezt.

— Mutasd csak — és elvette a gyerek kezéből a könyvet, csodálkozva belelapozott, aztán a fiúra förmedt. — És hol csavarogsz te este későig, mi? Mit gondolsz, hogy lehet ezt így?.:.

— Az ifjúsági szervezetben

voltam.: i

A fiatalok kezdték a változást.

A székely gyerekek hamarabb elfelejtették a korábbi, nehéz sorsot, sokkal jobban érdekelte őket az akkori új: Negyvenöt Után komolyain, tehetségesen kezdtek a tanuláshoz — eszükbe sem jutott már az ősi székely mondás: ha pap nem leszel, semmi sem leszel

— és szinte észrevéteünül megszerették a mozgalmi életet. Azt a mozgalmi életet, amelyet ma már könnyűszerrel, kicsit lenézően sematikusnak, kezdetlegesnek tartunk. Pedig abban volt csak igazi pátosz, igazi lelkesedés.

A székely fiúk népi táncot tanultak, dalárdába jártak, és ki tudná még megmondani, melyikőjük volt, aki minden színdarabból a „szenvedő szegény hős” szerepét vállalta, bo- toztatita, sanyargat tatta magát a színpadon — csakhogy minden „reálisan” hatásos legyen, majd közös kultúrcsoportot szerveztek a németekkel, és megjárták az országot is.

Sportéletet teremtettek. Azelőtt Véménden nem is volt sportélet, a székely fiatalok — sokszor a legelemibb felszerelés nélkül — atléta zálitak, futballoztak.

Nagyon szeretlek Iskolába, meg a városba járni. Sok volt közöttük a kiugró tehetség — és általában az éles logika, a gyors következtetés jellemezte őket. Nagy részük napokra a városba vándorolt — Mohácsra, Pécsre. Volt aki a középiskolába, volt aki a vasipari vállalatokhoz, vagy a bőrgyárba

— tanulónak, munkásnak, de naponta vonattal hozták haza a konok, elzárt székely házakba a friss levegőt — amit a városban felszedtek:

Ennek hatása volt.

A felnőtt nemzedék már negyvenöt óta éji nappallá

téve dolgozott. A régi tehetősebbek itt is be akarlak bizonyítani, hogy jó gazdák, hogy bármi földet jód értenek, a régi nincstelenek szerették voürna utolérni a többieket. Szervezetlenül is kialakult egy ösztönös munkaverseny, és kialakult a faluban egy másfajta rang alapján az egyensúly;

Eleinte csak néha-néha, később többször is be-bejárták a székelyek a mozgalmi szervezetbe. Először kíváncsiságból, később már jól érezték magukat ott, hiszen sokat láttak, hallottak, tapasztattak — ami a számukra eddig új volt.

— Hát így is lehet? —mondogatták egymás között elgondolkozva, és az országban az első termelőszövetkezetek között alakult meg a véméndi Keleti Fény, majd a Vörös Csepel szövetkezet.

A Keleti Fény híres volt abban az időben, de talán még híresebb az elnöke — Csőből Gáspár, — akit annakidején az Elnöki Tanács ki is tüntetett az érdemrenddel, mert a szövetkezet a megfelelő kategóriában országosan az első lett.

A székelyek egy része csak húzódozott, gyanakodva, de tisztelettel figyelte, hogy mire megy a Keleti Fény, és ök inkább „kalákában” dolgoztak.

— Egyelőre jó ez így nekünk — mondogatták és hatan-nyol- can összefogtak á nagy tavaszi -nyári-őszi mezőgazdasági munkák idején — és közösen arattak, közösen hordták be a gabonát, közösen szántottak.

1953-ban alaposan meggyengült a véméndi szövetkezet, az ellenforradalom pedig nagyon megrendítette a székely telepeseket.

1956. október utolsó napján késő este néhány — máig tulajdonképpen ismeretlen személy — végigrohant a falun. Bezörgettek a telepesek ablakán, többek között az öreg Becze Vilmosnál is.

— Takarodjatok ki innen! Ki innen a telepesekkel! — ordítoztak az ablak alatt, majd kurjongatva elrobogtak a következő ház elé.

Becze Vilmos —az ősz, kerekszemű, kerek ember — azon az éjszakán egyetlen percre sem hunyta le a szemét. Álmatlan gondolatai között átsuhant a bukovinai szé- kelység minden eddigi szenvedése, újra feiidézödött benne a sanyarú, nehéz bukovinai élet, a-bácskai menekülés, az újvidéki kormánybiztos, akinél egyszer megfordult, az első véméndi hetek — és behomá- lyosodott a tekintete.

Másnap reggel néhányan összeálltak beszélgetni. Halkan, óvatosan fűzték a szavakat, minden gyanús neszre, hangra felkapták a fej ülőét.

— Nem tudom, mi - lesz velünk ..: — sóhatozott az öreg Becze. — Én itt vagyok, a fiam Pécsen van, szemináriumot is vezet, meg repülővel járt Pestre...

Megdöbbenve hallgatták az egyik székely atyafi keserű kifakadását, és titokban, aggodalmasan igazat adtak neki a többiek is.

— Mehetünk megint, mint a löidönfutók ... Hallottátok az este, ki a telepesekkel! Mi vagyunk a telepesek... Mehetünk megint vándorútra, a jó isten tudja, hogy merre ...

— Hát csak eddig tartott nekünk az igazi élet? — sóhajtoztak szomorúan az atyafiak.

És az egykori jó szövetkezet székely tagjai szétszedték a közöst. Mindenki vitt, amit látott, csakhogy valamit is biztonságba helyezzen, csakhogy amit lehet, majd magával vihessen. Lopták a felszerelési, a közösít, hordták, cibálták azt, amire nem is olyan régen, önmagukban felesküdtek.

Megszédülitek a székelyek — de leginkább attól az aggodalomtól, amit a régi vándorlás emléke ébresztett bennük — hiszen Bácskában is az volt az első szó negyvennégy őszén: ki a telepesekkel!

Azután, néhány nap múlva minden ismét talpraáltt Véménden. Maradt a székelyek között — egy számban ugyan nem nagy, de állhatatos kommunista mag, — amely, ha ötvenhat őszén szét is hordtak a közöst, ha a többje meg is rettent — ők megint összefogtak, és 1957 tavaszán megalakították az Uj Tavaszt.

És közel három év múlva, 1959 őszén állta meg a véméndi székely nép a negyvennégyes vándor’>ás óta a legnagyobb próbát, — de ezuUal nem a szenvedésoöl, hanem az emberségből, a bizalomból.

(Folytatjuk)

y