Dunántúli Napló, 1961. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-06 / 184. szám

N APtO 1961. AUGUSZTUS í. A jegy*ékek ..me^initják a tárgyalások lehetőségét A világsajtó a szór jet jegyzékekről 99 Becs (MTI). Az osztrák sajtó vezető he­lyen ismerteti a nyugati ha­talmakhoz intézett szovjet jegyzéket. A kormánykoalíció lapja, a Neues Österreich kiemeli, hogy a Szovjetunió hajlandó mindkét Németországgal meg­kötni a békeszerződést és nem szándékozik a nyugat-berli­niek szabadságát, valamint a nyugati hatalmak nyugat-ber­lini jogait korlátozni. A lap mérsékeltnek ítéli a szovjet jegyzék hangját. A szocialista Arbeiter Zei­tung a Nyugat-Berlin számára kilátásba helyezett nemzetközi biztosítékokat domborítja ki és hangoztatja, a Szovjetunió nem tűri tovább Nyugat- Németország fegyverkezését A néppárti österreichische Neue Tageszeitung a jegyzé­kekből következtetve rámutat, hogy a Szovjetunió kész tár­gyalásokat folytatni a nyugati hatalmakkal, de Nyugat-Ber­lin kérdésében hajthatatlan­nak mutatkozik. LONDON A pénteken nyilvánosságra hozott szovjet jegyzékek első londoni sajtóvisszhangja hang­súlyozza a tárgyalások lehető­ségét. A Daily Herald szerint a jegyzékek „megnyitják a tárgyalások lehetőségét”. A Daily Telegraph ezzel a címmel közűi a hírt: ^Hrus­csov nyitva hagyja a berlini kaput”. Londonban égy vélik — Ír­ja a Daily Telegraph —, a jegyzékek nyitva hagyják a kapót a Nyugat számára, hogy javaslatokat tegyen a Szovjetuniónak külügymi­niszteri vagy kormányfő j szinten tartandó értekezletre még az év vége előtt. A Times nem fűz megjegy­zést a jegyzékekhez, de a töb­bi laphoz képest sokkal bő­vebben ismerteti. A Guardian megállapítja, hogy az Angliához intézett jegyzék a jelenlegi légkörben annyit tett. amennyi várható volt, hogy megnyissa az ajtót az új tárgyalások számára. A Daily Worker főhelyen foglalkozik a hírrel és a tár-' gyalósi készségen kívül első­sorban az angliai nyugat-né­met támaszpontokra vonat­kozó részt emeli ki. BERUH A demokratikus német köz­vélemény továbbra is élénk érdeklődéssel kíséri a német békeszerződés megkötésére és a nyugat-berlini helyzet nor- malizására irányuló szovjet kezdeményezések fejlemé­nyeit A Német Demokratikus Köztársaság lapjai szombaton vezető helyen ismertették az Amerikai Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kor­mányaihoz tetézett szovjet jegyzékeket, valamint a Német Szövetségi Köztársaság kor­mányához címzett szovjet em­lékiratot. A Neues Deutschland, amely teljes terjedetemfben közli az Egyesült Államok kormányá­hoz tetézett szovjet jegyzéket és a nyugatnémet kormánynak szóló szovjet emlékiratát, fő­címében kiemeli, hogy „A bé­keszerződésül tárgyalni kell” alcímedben pedig megállapítja: „Az Egyesült Államok vo­nakodása meghatározhatat­lan időre halasztja a német békeszerződést. — A nyugati hatalmak nem akadályozhat­ják meg, hogy az NDK kü­lön békeszerződést kössön. — Aki elutasítja a két né­met állammal kötendő bé­keszerződést, az becsapja a népeket. — Bonn visszauta­sító magatartása minden bi­zonnyal meghiúsítja a német egység 1 megteremtésének utolsó lehetőségét”. Míg amerikai h írügynökségi jelentések szerint Washington­ban különösen méltányolják a szovjet jegyzékek „mértéktar­tó hangját’! és kormánykörök­ben általánosságban az a vé­lemény alakult ki, hogy „* szovjet jegyzékek a nem­zetközi feszültség enyhíté­sére irányuló törekvésekben áj reményeket ébresztettek”, addig nyugat-berlini kiadásá­ban a Welt első oldalas főcí­mében ismét csak „fenyege­tésnek” minősíti a szovjet kor­mány válaszát. A nyugati kül­ügyminiszterek párizsi érte­kezletéhez fűzött kommentár­jában a lap azt állítja, hogy a szovjet válaszjegyzékek nem tartalmaznak semmi újat, s hogy a „ikét fél beásta, eflsán- coita magát”. A Telegraph címében vi­szont kijelenti. „Moszkva tái> gyaűnd akar” vezércikkében pedig hangoztatja, „ezeket a válaszjegyzékeket nem le­het figyelmen kívül hagyni, mert hangjuk mindenek­előtt arra mutat, hogy Moszkva nemcsak hajlandó tárgyalni, hanem óhajtja a tárgyalásokat és ez az a pont, ahol egyeznek a véle­mények”. A lap üdvözli azt a szovjet ja­vaslatot, hogy a német béke- szerződés tárgyalásán vegyen részt az egykori Hitier-ellenes koalíciónak mind az 52 álla­ma. Rrnsesflv Irétfón beszél a moszkvai rádióban és televízióban Moszkva (TASZSZ). Nyikita Hruscsov, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nöke augusztus 7-én, hétfőn, magyar idő szerint 18 órakor beszédet mond a moszkvai rá-, dióban és televízióban. Amintore Fanfani elutazott Moszkvából „Mindkét fél törekedett a másik jobb megértésére“ Gagarin Kanadába érkezett Halifax (Reuter). Jurij Gagarin, a világ efllső űrhajó­sa szombaton kétnapos kana­dai látogatásra Brazíliából meg érkezett Halifaxba. A szovjet űrhajóst a város repülőterén nagy tömeg, köz­tük Cyrus Eaton, ismert ame­rikai nagyiparos és a Szovjet­unió kanadai nagykövete fo­gadta. Gagarin Cyrus Eaton meghí­vására érkezett Kanadába Moszkva (TASZSZ). Amintore Fanfani, az Olasz Köztársaság miniszterelnöke és Antonio Segni külügymi­niszter háromnapos hivatalos látogatás után szombaton el­utazott a Szovjetunióból. A vnukovói repülőtéren Nyi- kita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, Anasztasz Mikojan, a Minisz­tertanács első elnökhelyettese és Andrej Gromiko külügy­miniszter búcsúztatta a magas vendégeket. Nyikita Hruscsov, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nöke szombaton a vnukovói repülőtéren, amikor búcsúz­tatta Fanfani olasz miniszter- elnököt, hasznosnak nevezte Fanfani látogatását. A szovjet parlamenti küldöttség látogatása a Nemzeti Galériában A szovjet parlamenti kül­döttség szombaton ellátogatott a Magyar Nemzeti Galériába, ahol megtekintette a XIX. és a XX. századi magyar festő­művészeti és szobrászművésze­ti kiállítást. A látogatás vé­gén a szovjet küldöttség az Ermitázs műalkotásairól ké­szített színes reprodukció­gyűjteményt és a Kreml fegy­vertárát ismertető könyvet ajándékozott a Magyar Nem­zeti Galériának. A küldöttség tagjai délután a főváros számos más neveze­tességét tekintették meg. — Beszélgetéseink nyíltak voltak és jó légkörben zajlot­tak le — mondotta Hruscsov. — „Mindkét fél törekedett a másik jobb megértésére”. Mind a Szovjetunió kormá­nya, mind pedig Olaszország kormánya — mondotta Hrus­csov — elsőrendű jelentőséget tulajdonít a tartós béke bizto­sításának, a vitás nemzetközi kérdések békés úton történő rendezésének. Hruscsov megállapította: a Fanfanival folytatott beszél­getéseit jellemezte az a törek­vés, hogy tovább bővítsék a szovjet—olasz kapcsolatokat a két ország érdekében, a béke javára. Amintore Fanfani oiász mi­niszterelnök repülőtéri beszé­dében időszerűnek és a béke nemes céljai szempontjából hasznosnak nevezte moszkvai látogatását. Megjegyezte, hogy a látoga­tása idején lezajlott őszinte beszélgetések lehetővé tették annak tisztázását, milyen ke­retek között, milyen időben és feltételek mellett érhető el a béke igazi megerősítése. Kellemes emlékekkel té­rünk haza erről a látogatásról — mondotta Fanfani. v Űfabb puccs fenyeget Algírban? A nyugati külügyminiszterek értekezlete Pá r i z s, (MTI); « Mint már jelentettük, Pá­rizsban szombaton délelőtt megkezdődött a nyugati kül­ügyminiszterek értekezlete. A francia külügyminisztérium úgynevezett „papagáj-termé­ben” előbb Rusk amerikai, Lord Home angol és Couve de Murville francia külügymi­niszter ült össze néhány szak­értő társaságában. Délben a közös ebéden már megjelent Brentano nyugatnémet kül­ügyminiszter is, a délutáni órákban pedig négyesben foly­tatták az értekezletet, amely­nek napirendjére ekkor került a német kérdés és Nyugat- Berlin problémája. Tanácsko­zásaik esetleg keddig, is elhú­zódnak A pénteki két és félórás ülésről kevés értesülés szivár­gott ki. Annyi azonban nap­világra került, hogy a nyugat­berlini kérdéssel kapcsolatos tanácskozásokon a nyugati külügyminiszterek egyrészt a kelet—nyugati tárgyalások le­hetőségét kezdték megvitatni, másrészt eddigi szovjetellenes fenyegetőzéseik vonalán halad va hozzáláttak különböző ka­tonai, politikai és gazdasági intézkedések meghánytorgatá- 6ához. Diplomáciai körökben úgy vélik hogy az értekezlet napi­rendjének e két legfontosabb fejezetében más-más párok állnak egymással szemben. — Míg a kelet—nyugati tárgya­lások megkezdését szükséges­nek tartja London és kisebb mértekben Washington is. ad­dig Párizs és Bonn képviselői egyformán időhúzásra töreked nek és halogatják a nyugat­berlini kérdésről vagy a német békeszerződésről szóló kelet— nyugati tárgyalások időpont­jának kitűzéséi« a kelet-berlini „kétlakipk“ elege! tesznek a városi tanács határozásánál Berlin (At)Nj. Szombatom kora reggeli óráktól kezdve a Német Demokratikus Köztár­saság fővárosában a nagy ter­melő és kereskedelmi vállala­tok személyzeti osztályain tö­megesen jelentkeztek úgyne­vezett „kétiakiak”, akik Kelet- Berlinben laknak, de eddig Nyugat-BerMnben vállaltak munkát. A városi tanács pénteken j nyilvánosságra hozott határo­zata nyomán most Kelet-Ber­liniben keresnek elhelyezke­dést. A hatóságok mindent megtesznek, hogy megfelelő munkalehetőséget biztosítsa­nak számukra. Nyugat-Berldnben sok mun­kahely — különösen kereske­delmi vállalatoknál — szomba­ton üresen maradt, mert a kelet-berlini munkavállalók nem jelentek meg munkahe­lyükön. giri rádióhallgatókat: egy óra előtt néhány perccel hirtelen elnémult az algíri rádió, a „France V.” állomás. Pillanatnyi szünet után egy ejtőernyős-induló hangzott fél, majd ismeretlen bemondó je- letkezett „Franciaország rádió­ja — a francia Algéria hang­ja” néven. Mint ismeretes, az ultrák az áprilisi puccs idején ezt az elnevezést használták az algíri rádióra. Ezt lcövetően felolvasták a távollétében halálra ítélt Gar- dy ex-tábornoknak, az idegen­légió egykori főparancsnoká­nak felhívását. (Gardy az ápri­lisi fasiszta puccs idején Oran katonai parancsnoka volt és azóta az ultrák fegyveres szer­vezetének, a hírhedt OAS-nak vezetői közé tartozik.). Felhívásában Gardy dicsőí­tette a puccsista Sálán ex-tá­Most tulajdonképpen hol vagyunk? Amerikai—angol—francia megbeszélések Párizs (MTI). A Laosszal foglalkozó genfi értekezlet amerikai és angol küldöttségé­nek vezetői szombaton, rövid­del a nyugati külügyminiszteri értekezlet munkájának meg­kezdése előtt tanácskozásra ül­tek össze a francia fővárosiban. Harri man, az amerikai és MacDonald, az angol küldött­ség vezetője, valamint magas­rangú francia külügyminisz­teri u mi tisztviselők a laoszi kérdésről! és más délkelet- ázsiai kérdésekről kezdtek tár­gyalásokat.. Ezt kérdezték tőlem a na­pokban, amikor egy külföldi házaspárnak megmutattam a mi városunkat. Nem a kétezer évest, azt nagyon jól ismerik, mert mindketten itt születtek, itt dolgoztak, életük javát itt töltötték el és csak tízegyné- hápy éve élnek Amerikában. Most pár hetes látogatóba jöt­tek Pécsre. Gépkocsiba ültünk, hogy kissé körülnézzünk, mit találnak ők újnak, ami már nekünk természetes és hozzá­tartozik mindennapi életünk­höz. A Jókai utcai építkezések­nél kiszálltunk a kocsiból. El­ragadtatással nyilatkoztak az eléjük táruló látnivalókról. Aztán a Kolozsvár utcán át a Megyeri útra mentünk. TJjo- nan épült családi házak között vitt az utunk. Az iránt érdek­lődtek, van-e valami kedvez­mény, ami előmozdítja az épít­kezési kedvet, mert őnáluk a bankok 25—30 évre 6,5 száza­lékos kamat mellett adnak pénzt az építkezéshez. És ami­kor megmagyaráztuk hogyan van nálunk, megértették mi­ért épülnek és épültek Pécsett és Baranyában százával a családi kertes házak az utób­bi években. Közben kiértünk Uj-Mecsek- aljára és kocsink megállt az Olympia Étterem előtt. Ekkor történt, hegy akik Pécsett születtek, de több mint tíz éve távol éltek, azt kérdezték, .most tulajdonképpen hol va­gyunk?” Mert a régi megszo­kott Pécsből semmit sem lá­tunk, előttünk egy teljesen új város képe van, sok több eme­letes házzal, Pécsett szokat­lanul széles úttal, fénycsővilá­gítással. ■— Én, hogy őszinte legyek, levélből már értesültem a fej­lődésről és számítottam is rá, hogy újat fogok látni — mond­ta ismerősöm. —• De, hogy nem egészen tíz év alatt env- nyit fejlődjön szülővárosom, nem hittem volna. Ha ez így folytatódik, pár év múlva egy teljesen új Pécs fog születni. Egy kis beszélgetés után bementünk az Olympiába, ahol körülnéztünk és azt már felesleges is megjegyeznem, hogy nagyon tetszett És az ott elfogyasztott fekete külön is megnyerte tetszésüket meg is jegyezték: „Hiába, feketét csak a magyarok tudnak főzni” Innét a Mecsekre vitt utunk, ahova a sok közös kirándulás emléke köt Mi már természe­tesnek tartjuk, őnekik annál meglepőbb volt hogv elkészült az állatkert és épül a vidám­park. A vidámparknál azt nem értették, mi az, hogy tár­sadalmi munkában épül, de amikor megmagyaráztuk ne­kik. mi is az, azt a megjegy­zést tették, hogy most már megértik, miért is érzik az em­berek magukénak az ilyen lé­tesítményeket; Misina-tetőről az erdőn ke­resztül Komlóra igyekeztünk. Amikar beértünk, hiába keres­tük az általuk ismert bányász­falut, helyette az új, tízéves Komló városát találtuk, ami még jobban meglepte őket, mint Pécs fejlődése. Hazafelé jövet a meszesi új házak már őnekik is természetesnek tűn­tek. csak miután a lakbérek után érdeklődtek, hamar ki­számították, hogy ők a saját házukban sokkal' több adót fizetnek, mint azok, akik itt laknak, bért. A beszélgetések közben megjegyezték azt. hogy a régi kis házak viszont eléggé kopottak, hogy azokra is na­gyon ráférne egy kis tataro­zás. bár látják, hogy a belvá­rosban nagy ütemben folyik az ódonosítás, ami ha kész lesz, nagyon kidomborítja majd a város régi jellegét. Feltűnt nekik, milyen sok iskola, óvoda és napközit épí­tett államunk és talán ha nin­csenek kint a táblák és nem ők maguk olvassák, el sem hitték volna a legény- és le­ányszállást. Külön is meg kel­lett magyarázni, hogy az mi­lyen célt szolgál. A sikondai éjjeli szanatórium különös meglepetés számukra, mert amikor ők elmentek, akkor az urak szórakozóhelye volt. De nemcsak az új létesítmények­re figyeltek fel. az embereket is megfigyeltek és megállapí­tották, hogy igen jól öltöznek. igen sok a jóhúsban lévő em­ber és kétheti ittlétük alatt még egyetlen koldust sem lát­tak. Nagyon tetszett, hogy a bérházak körül milyen szépen van parkosítva, ami barátsá­gossá teszi a környezetet. Meglepte őket az is. hogy amerre jártak ismerősöknél, most már mennyi gép könnyí­ti a háziasszonyok munkáját, még akkor is, ha ez nem éri el a kinti nívót, de amikor ők elmentek, még ezek sem vol­tak sok mindennel együtt Ez a kis kirándulásunk meggyőzte ismerőseinket arról, hogy eredményes munka fo­lyik az országban. Ha még napjainkban körül is állunk egy külföldi csqdaautót, vagy megcsodáljuk a zseblámpánál kisebb tranzisztoros rádiót és hihetetlennek tartjuk, hogy olyan fényképezőgép van már forgalomban, amelyik 10 má­sodpercen belül kész képet ad ki, azért nekünk sincs szé- gyolnivalónk a fejlődés terén. Sőt, büszkén és bizalomtelje­sen mutogatjuk eredményein­ket. mert a fejlettebb államok­tól való lemaradást sokkal rö- videbb idő alatt hozzuk be, mint ezt bárki is gondolta vol­na. És ha most megengedik, válaszolok a kedves vendége­inknek arra a kérdésére, „hogy most tulajdonképpen hol vagyunk?” — A magyar történelem legnagyobb fejlő­désének a kezdetén. (Pét.) homokot, sértő kijelentéseket tett dé Gaulle-ra a köztársa­sági elnök algériai politikája- val kapcsolatban, utalt a bi- zertai helyzetre és támadta az algíri rádió vezetőségét. A néhány percig tartó fel­hívás után katonai indulók kö­vetkeztek, majd az ismeretlen bemondó „híreket* közölt az OAS fasiszta szervezetről, vé­gül pedig felszólította a fran­ciákat, hogy „maradjanak a francia Algériában”. Az algíri rádió ezután ismét elnémult. Az ultrák „ráállása’’ 28 percig tartott. Körülbelül másfél óra múlva az algíri rá­dió ismét jelentkezett és foly­tatta műsorát. Az incidensre Párizsban azt a magyarázatot adják, hogy az ultrák plasztik-bombákkal fel­robbantották az adót árammal ellátó kábelt és az áramszü­net idején egy föld alatti adó­juk „ráállt” az algíri rádió hullámhosszára. Hírügynökségi jelentések szerint, amikor az ultrák tit­kos rádiója az algíri hullám­hosszon jelentkezett, az első pillanatban azt hitték az em­berek, hogy a puccsisták ismét elfoglalták a rádió épületét. Bár nagyobbarányú tünte­tésekről és incidensekről nem érkezett jelentés, az algériai francia hatóságok haladékta­lanul óvintézkedéseket foga­natosítottak. Algír stratégiai­lag fontos pontjain megkettőz­ték az őrségeket. Az admirali- tás épületét és a nyári palo­tát — ahol jelenleg Joxe, az algériai ügyek államminiszte­re is tartózkodik — harcko­csik és csendőreégi kordon vet­ték körül• Megszigorították a biztonsági intézkedéseket Jean Morin algériai főmegbízott székhelye körül is. Harmincmiiliős nép lett a lengyel V a r só (MTI). Augusztus első napjaiban Lengyelország lakosságának száma túllépte a 30 milliót Július 31-én este fél 10-től fél 11-ig — ekkorra várták a harmincmilliomodik állampolgárt — 36 csecsemő született, akiket — és szülei­ket — a különböző társadalmi szervek gazdagon . megjutal­maztak. Azóta már több mint százzal emelkedett a lakosság szám&j i Algír (MTI). Mint az MTI párizsi tudósí­tója jelenti, szombaton délben nem kis meglepetés érte az cd-

Next

/
Oldalképek
Tartalom