Dunántúli Napló, 1961. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-06 / 184. szám

on. AUGUSZTUS A NAPIÖ A világ minden tájára: Népművészeti szőtteseket, játékokat szállít külföldre a Baranya megyei Háziipari Szövetkezet A nkaticabogarak“ útra kelnek — Az elmúlt félév legnagyobb különlegessége — Alkotói díj az elismert népművészeknek Ha tilos a fürdés • • • >— Állandóan emelkedik a külföldi megrendelések száma! «— így fogadtak a Baranya me­gyei Háziipari Szövetkezet műszaki vezetői, amikor az el­múlt félév külföldi szállítá­sairól érdeklődtem. — A meg­rendelők elégedettek készít­ményeinkkel és már évek óta rendszeresen felkeresik szö­vetkezetünket; Mielőtt a számok ismerteté­sére kerülne a sor, erőmmel újságolták d. milyen érdekes megrendelést kaptak Angliából. •— Ilyent még eddig nem készítettünk. Két garnitúra sokac gyapjú aszta» szőttest rendeltek meg. A dús mintá­zatú asztali garnitúra 17 da­rabból állít Terítő helyett egy asztali fertőt rendeltek és S darab vastag gyapjú alátétéit, valamint ugyanennyi szalvé­tát hozzá. A megrendelőknek nagyon tetszett az egyedülálló garnitúra, amely az alsószent- mártooiakat dicséri; A rendszeres külföldi szállí­tásokra került a szó. Az év el­ső felének eredményeivel elé­gedettek lehetnek; A nyugati országokba több ezer fajáté­kot szállítottak; A legnépsze­rűbbek a festett katicabogán- kák, amelyek eljutottak Hollan diába, Angliába és Dániába is. Favonat, kis kocsi kísérte őket Útra kelt Izlandha a 800 búgó­csigát szállító csomag is. Nagy az érdeklődés a nép- művészeti szőttesek iránt. A szövetkezet régi dolgozói szebb nél szebb szőtteseket készíte­nek. A sokac szőtteseket Ká­sádon és Alsószentmártonban készítik. Itt dolgozik többek között Matáczáncz Márkné. el­ismert népművész. Hosszúhe- tényben Szalavéri Imre elis­mer* népművész "tervezése alapjára készülnek a népmű­vészeti bútor- és szoknyasző - vetek; A nyugati országokba fél év alatt 100 szőttes párnát, szőttes méterárukat és aláté­teket szállítottak; Nagy gon­dot fordítanak arra. hogy a szövetkezet tagjai állandóan rmotívamokkat dfezffett szőtteseket készítse­nek; •— Varrnak olyan dolgozóink mondják, akik mint elismert népművészek alkotó díjban ré­szesülnek és ezért állandóan újabb népművészeti motívu­mok felhasználásával készítik szőtteseikéit; Az új készítmé­nyeket egy szakértő bíráló­Jól fizet idén az aprómagtermelés Rekordtermés bíborheréből Éjjel-nappal zúgnak a gépek a MEZÖMAG Vállalat Me­gyeri úti telepén. Három mű­szakban tisztítják a beérkező aprómagot A szezon nemrég kezdődött, s máris 42 . vagon bíborhere-vetőmagot tisztítot­tak meg és mértek ki zsákok­ba. A jóminőségű vetőmagból jövőre nemcsak itthon lesz bí­borhere, hiszen Franciaország­ba, Olaszországba, az NDK-ba és NSZK-ba is jelentős meny- nyiséget exportáltak belőle. A jövő héten kezdik a borsó tisztítását majd sorban egy­más után pannon bükköny, őszi káposztarepce, köles és lengyel kukorica következik. Tavaly is nagy volt a tisztí­tótelep forgalma, idén azonban még nagyobb várható, hiszen nem egy tsz-ben rekordtermés volt. A káskassai termelőszö­vetkezetben a tervezett 2 és fél mázsás holdamként! ter­més helyett 5 mázsa 48 kiló bíborhere termett 11 holdról 60 mázsa bíborhere-vetőmagot értékesítettek és 54 ezer forin­tot kaptak érte. BelvárdgyuLán, ahol különö­sen nagy gondot fordítanak az aprómag-termelésre, tavaly féLmillió forintot kapott a szö­vetkezet vetőmagért. Termé­szetesen a belvárdgyulaiak idén is foglalkoznak magfogás­sal. 290 holdon tízféle apró­magot termelnek. A töttösi Szabadság Tsz 210 holdon nyolcféle aprómagot termel. bizottság vizsgálja felül, hogy az új motívumok valóban népművészetiek legyenek és ne kerüljön közéjük giccses munka! Mivel a szőttesek iránt meg­növekedett a kereslet, a Nép- művészeti Tanács pályázatot hirdetett új motívumok terve­zésére és a legjobbakból vá­lasztottak ki külföldi szállítás­ija; A szövetkezet tagjai közül heten nyertek díjazást a pá­lyázaton.. Többek között meg­jutalmazták az általuk készí­tet* mépi motívumokat fel­használó bútorszövet, gyer­mekszoba falvédő, szegfűmm- tás és különböző színárnyala­tú ruhaszövet és a sokac szórt­mintás szoknyaszövet minta­darabjait; ■— Termékeink nemcsak az exporton keresztül jutnak el a világ minden tájára. A pécsi Népművészeti Boltban és a szövetkezet elárusító boltjá-j ban sok külföldi megfordul és a megyénkben tett látoga­tása emlékére vásárol a szép szőttes készítményeinkből. A megrendelő lapbkon sza­porodnak az újabb külföldi megrendelések, melyeket a szövetkezet ügyes kezű bedolgozói rövidesen e. készítenek. A Szovjetunió re szere 5 ezer pár horgolt kész tyű felsőrészét és 200 pár kö tött norvég kesztyűt készíte­nek. A népi mintás szoknya- lapokból 230 készletet szállí­tanak külföldre. A nyugati or­szágok újabb 12 ezer búgó­csigát, 3600 katicabogarat, 2800 Riki-raki favonatot é} 1000 kockaszállító faautót ren­deltek meg. A Német Szövet­ségi Köztársaság részére száz­ezer műanyag ruhacsiptetőf készítenek; (Mitzki) A sokac rév Jól tudja mindenki Mohá­cson, hogy a Duna innenső partján igen veszélyes, sebes sodnú a víz, gyorsan és szeszé­lyesen mélyül a folyam medre, ezért mindenki egyetért a für-' dést megtiltó hatósági tilalom­mal. Fürdeni csak a túlsó par­ton — a szigeten — tehet, abc! a zátony letereli a sodrás*, menetelesebb a part is, vala­mivel kedvezőbbek a fürdési lehetőségek. Más dolog’persze kiadni egy rendelkezést, és megint más azt következetesen betartani, illetőleg betartatni. A mellé­Idő jár ás jelen tés s Várható időjárás vasárnap estig: napos, meleg idő. Nyugaton és északon néhány helyen délutáni zápor lehe>t. Mérsékelt nyugati, később délnyugati szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőtmér- ! sóklet 12—17, legmagasabb nappali ! hőmérséklet vasárnap 27—öO íok között Távolabbi kilátások: a Jövő hét | első Jelében ismét hűvösebb idő I északnyugati szélleit I keilt kép is mutatja, hogy a múlt heti, csaknem kettős ha­lállal végződött eset ellenére tegnap délelőtt épp úgy meg­engedték kisgyermekeiknek a fürdést, min* a Hemrich Jé- no&né, alá majdnem életével fizetett pillanatnyi engedé­kenysége, figyelmetlensége miatt Hemrichék — egyébként dől gos, becsületes munkáscsalád — egészen közel laknak az úgynevezett „Sokac révhez”, amely ilyenkor nyáron — afféle társadalmai csomópont Mosás közben könnyebben pereg a szó, a gyerekek is eljátszadoz­hatnak a part mentén. Ezt tar­totta Hemrichné is, amikor múlt pénteken délután két kis­fával, a hétéves Karival! és az ötödik osztályos Lacival, ki­ment egy kis tercierére a Sokac-öbölbe. Meleg volt ak­kor is, a folyó hús hullámai hivogatóan csábították a ki­sebbik lurkót és mire az anyja észbe kapott, már vitte is a víz felfelé A halálra rémüli asszony a pillanat tört része alatt felismerte a veszélyt, s úgy ahogy volt, ruhástól, ken­dőstől utánaugrott a fuldokló kisfiúnak. Meg is ragadta, A megmentettek Munkától hangos a bissei határ Május tizenötödikén voít Bissén az elnökválitozás. A ré­gi elnök elment, Pálinkás Fe­renc pedig, aki hosszú ideig a járási tanács mezőgazdasági osztályát irányította — jött. Megtörténtek a szükséges for­maságok: az átadás-átvétel. Azt mondta a régi elnök — 17 hold van még szárítatlan. A határszemlén kiderült, hogy ez a tizenhét hold száztíz. És még kukorica is van vetetten. Aki azt hiszi, hogy mindezek ellenére elkeseredett Pálinkás Ferenc, téved. Közgyűlést hí­vott össze. Elmondta az em­bereknek, ha meg akarnak él­ni, akkor fel kell szántani a területet, kukoricát kell vetni. Még június tizennegyedikén is vetettek kukoricát. Persze, a dolog itt sem ment simán. Meg kellett nyerni az embere­ket. Az első hónapban négy közgyűlés is volt És még így is akadtak, akik azt mondták: — 28 forintért nem érdemes dolgozni. — A tervben negyven van. És meg is tehet — válaszolta az elnök. A tagok zöme dolgozott Még a református lelkész is villát fogott a kezébe és rakta a szé­nakazlat. A példa egyre job­ban átragad* az emberekre. Mind többen és többen jöt­tek dolgozni. És az eredmény nem maradt el. Ezt erősítgeti a járási tanács elnökhelyettese, Szarka Árpád is, aki azt kérdezi az elnöktől: — Igaz, hogy leadtátok már ft szabad gabonát is? — Igaz! — válaszolja Pá­linkás Ferenc. — Sőt az is igaz, hogy a betervezett két­százötvenen túl még százhet­ven mázsát adtunk le. De még adunk. Messziről haüamd a két csép­lőgép búgásáit. Pálinkás Ferenc mos* a cséplésre tereli a szót. — Árpikáan, gyűj titok már a pénzt? — Gyűjtjük hát,— válaszol az elnökhelyettes. — Jól van. Mert megnyer­jük ám a fogadást Elmond­tam a fogadást az embereknek is. Fütyülve efcsépelnek na­ponta százhetven mázsát ta­vaszi árpából is. Közösen isz- szuk meg a hordó sört a csép­lőnél dolgozókkal... Á határban gépek dolgoz­nak. Pálinkás Ferenc mérge­lődik: — Látod — mondja az el­nökhelyettesnek — elvitték az Sz 100-ast és nem küldtek he­lyette egy DT-t Pedig keltene. Keltene, mert a csépléssei együtt szeretnék befejezni a tarlók szántását is. Igaz, hogy már hetven százalékra kész a szántás, de ki tudja, milyen lesz az időjárás. Az őszi veté­sek alá már kész a föld, csak a kukoricaföldet kell majd gyorsan lebuktatniok. Szépein sorol az őszi árpa után vetett tíz hold cukorborsójuk és jó termést ígér a másodvetésű 43 hold köles; — A cukorborsót mind le-' szerződtük. így a legbiztosabb. Ha bevág, akkor nagy pénzt kapunk érte — mondja Pá­linkás Ferenc. Enyhe szél himbálja a nap­raforgót. — Nyolcvanhárom holdat vetettünk belőle — magyaráz­za az elnök. — Hót mázsa a terv, de már mos* tizeokét- tizenhárom mázsát mutat. De jói fizetett a bíborherénk is. öt mázsa harminc kiló termett holdanként Babot először köz­tesként akartunk termelni, aztán meggondoltuk magun­kat és 13 holdat vetettünk fő­vetésként. Húsz mázsa volt a tervbe összesen beállítva és úgy mutatkozik, hogy a hét­mázsás átlag is meglesz hol­danként A falu vége felé van egy ré­gi épület. Itt rendezték be a termelőszövetkezet baromfi- farmját. Ezer csirkét nevelnek itt. Az istállókban csendesen kérődznek a borjak, növendé­kek. — Ezeket már leszerződtük a 'következő évre. 1962. első felében, kell leadnunk, de ja­nuár elején már jók lesznek. A másik Istállóban növen- déküszflk bámulnak a látoga­tókra. — Húsz ilyen üszőt adunk el tenyészanyagkén* a Te- nyészálíatforgaimin keresztül — magyarázza az elnök. — Hamarosan te is szerződjük őket Ez is terven felüli jöve­delem les*; A sertéstelep is hangos. Pén­teken vittek el ötvenegy hí­zót összesen kétszáznyolc hí­zott sertést kiéli teadmiok. Ha nehezen is, de teljesítik. Ta­valy betegség pusztítatta a sertéseket és így a negyven- nyolc kocának nem sok hasz­ná* vették. Voltak kocák, de úgy kellett venni süldőket. Az idei malacoztatás viszont már jól sikerült A takarmány- keverék etetése itt is megtette a magáét. Az idei malacozta- tásból hatvan darabot már hí­zóként értékesítenek. — 190 hízónak való már megvan a jövő évre — moso­lyog az elnök — és még 200 malacot is eladhatunk az ősz- szeL Munkától hangos a határ, a falu. A cséplőgépeknél ömlik a mag. Sűrűn kell cserélgetni a zsákokat Nem is csoda. Az eddigi cséplési eredmények azt mutatják:' 13—13,5 mázsa kö­rül lesz a búza termésátlaga Bissén. Ilyen termésátlagra nem emlékszemek. Hát csoda, ha ezek után jó kedvvel dolgoznak a tagok?! Csoda, ha ezek után elhiszik: az eddigi kilátások szerint egy-egy munkaegység után va­lóban megkapják a negyven forintot ?1 Nem csoda. Mint ahogy az sem csoda, de kitar­tó, szívós munka, a tagok, ve­zetők szívós munkájának az eredménye, hogy idáig eljutot­tak a bdssedek. Szalai János Lakatos József magáihoz Is szorította, csak­hogy a víz sodrása már a part közvetlen közelében is nagyon erős, mélysége is embermagas- ságnyi, — és Hemrichné nem tudott úszni. A vízi mint va­lami szörnyű ventillátor, szív­ta, húzta befelé és egykettőre elnyelte. — Tudtam, hogy nekem már végem — emlékezik vissza máig is sápadtan azokra a szőr nyű pillanatokra, — de átvil­lant agyamon, hogy Karit ta­lán még megmenthetem. j.5 megmentheti valaki. Ahogy ..borított a víz, fejem fölé mellem, közben a levegő- ! iánytól majd szétszakadt a időm. — Lakatos József, másodéves pari tanuló —akit csak most; z egyszer nem dorgálunk meg . tiltott fürdésért, több társá­éi a parton napozott. Az asa- szonyok sikoltozására figyelt ; el és látta, hogy senki sem mozdul, csak néznek és siko­lyáinak, pedig szinte szemük áttára visz-el a Duna valakit. Özvegy Kati .Tánosné — Hem- ichék szomszédasszonya —1 megpróbált ugyan segíteni, be- iázolt a vízbe, de úszni ő sem ud.. ; — Hogy miért éppen én ug­rottam be . — adta vissza a kérdést Lakatos Jóska, ami­kor a famastlemezgyárban meg­keresetne. —> Nem tudom. Én csak ugrottam és odaúsztam a fuldoklóhoz. A kisgyereket ragadtam meg először, majd az asszonyt, és akkor láttam, hogy nem.~c=k ón inn- - ~~'r Harmatos Jvaim.^ másik, nálam fiatalabb fiú is segít-- Aztán nagy nehezen si­kerül* • • 5 Harmatos Karcsi, vékony, ekete kisfiú, p még annyira em beszédes, mint Lakatos óska; í — Én a vízben voltam, az­tán láttam a bajt, és úszni kezdtem, hogy segítsek y.. Más is megtette volna. Én láttam, hogy Kofeszár is beugrott a vízbet pedig az csak negyedi­kes tj 5 A szemtanúk később maguk sem tudták biztosan megálla­pítaná, hogy Kokszán Imre va­lóban részt vett-e a mentésben. Többek vétemónye alapján névcseréről lehet szó és így a tegnapi, dr. Vadon Antal helyi tudósítónk álltai közölteket ez­úton kívánjuk módosítani. Hemrichéket tehát Lakatos József és Harmatos Károly mentette meg, azonban Kote- szár Imrét is a mentésben résztvevők közé lehet számí­tani, mivel ő is a bajbajutot­tak segítségére sietett... Három fiatal fiú hőstette..: Ezzel a címmel közöltük teg­nap a puszta tényeket. Most, hogy személyesen is beszél­tünk az eset dicsérendő és szenvedő hőseivel a dicsérő szó mellett hadd figyelmeztes­sük ezúttal is a mohácsi szülő­ket: A város felőli parton füröd­ni tilos! Mindenkinek saját ér­deke, hogy betartsa és betar­tassa ezt a mindenképpen he­lyes és indokolt hatósági tilal­mat. Kérdezzék csak meg Hem­richéket a Rózsa utcában ... Irta:Vasvári Ferenc, Fénykép: Kurucz Pál Szövetkezesünk o lakosság szolgálatában Rádió, televízió, magnetofon, erősítők, mosógép, padló­kefélő, porszívó, rezsó, vasaló, villamos tűzhely és egyéb villamos ■ készülékeket szakszerűen és gyorsan javítunk. Hívásra házhoz megyünk, szükséges szállítás­ra gondoskodunk. Családi házak villanyszerelési munkáit rövid határidővel vállaljuk. Pécsi Villamosgépjavító, Tekercselő és Karbantartó KTSZ, Pécs, Heim Pál a. 5. sz. Telefon: 15—23. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom