Dunántúli Napló, 1961. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-06 / 184. szám

N api n 1961. AUGUSZTUS 6. ' Gyorsabban épül az új István II. akna ötvenméteres aknatorony — 2100 személyes fürdő Az átadás határideje: 1002. III. negyedéve 1959-ben kezdtek el a Pécsi Szénbányászati Tröszt egyik legnagyobb beruházásának megvalósítását Uj aknát tele­pítenek a szabolcsi bányame­zőbe, a régi Isitván-akna mel­lé. Többször hírt adtunk az új akna építéséről, s arról is ír­tunk, hogy vontatottan halad­nak á munkák. Az okokat most már felesleges felhány- torgatni, hisz az a vállalat, amely megkezdte a beruházás megvalósítását, megszűnt A komlói építők vették át az István-aiknai épít­kezések folytatását természe­tesen nagy határidő-lemaradá­sokkal. Ez év január elsejével az új építők megfelelő ütem­ben kezdtek munkához, de hirtelen nem tudtak mindent behozni. A műszakilag igen komoly feladatot jelentő épít­kezést meg kellett ismerni, a dolgozóknak bele kellett jön- ,.niök a, munkába. Milyen lesz az új afcnato- ’rony? A pécsi bányászok vélemé­nye megoszlik az aknatorony „szépségét” illetően. Hisz ne­kik a régi; szinte Európában egyedülállóan épített „dúcos” aknatorony nőtt a szívükhöz. El kell ismerni, hogy nagyon szép építészeti megoldás a ré­gi torony, s valóban olyan köz­ismert a sziluettje, hogy fény­képen minden aláírás nélkül is tudják, és megismerik bár­hol, hogy az pécsi. Az új to­rony eltér a régitől építészeti szempontból. Akik Komló felé járnak a betonúton, láthatják, hogy sima, egyenes falú, ha­talmas épület emelkedik a ma­gasba; A modem, vasbeton aknatorony pontosan ötven méter magas, alapterülete (24x 13 méter) 312 négyzetméter és két pilon lábon ál!l, amelyre 29 méter magasan épült a to­rony felső része. Ahol a két pilonláb összeér, ott két eme­leten raktárhelyiségek és egyéb berendezések helyiségei lesznek, fölöttük, egészen a tetőig a szállítógépek és beren­dezések helyezkednek el. A vastorony már áll a két pilon között, s hamarosan megkez­dik a kas vezérlécezésének az építését A felső részben is ott a beszerelt daru, s ha az épí­tők készen lesznek a munká­val, akkor a gépgyár szerelői elkezdhetik a szállítógép és más gépi berendezések szere­lését A magas aknatoronyhoz két hatalmas méretű épület csatlakozik. A szó szoros ér­teimében csatlakozik, mert az aknatoronyból beépített fedett függőfolyosó vezet egy felvonó toronyhoz, amely a szántkü­lönbséget „tünteti el”, majd egy újabb folyosó és átjutunk a modem, emeletes lámpa- kamra és iroda épületébe. A kiszálló bányászok ott leadják í lámpájukat és a menekülő- cészülékeket, majd az épülő­en áthaladva egy újabb össze- -ötő folyosón keresztül érkez- lek el a kétemeletes, korsze- űen berendezett fürdőbe. A munkába induláskor a bá­nyászok útja a következő: 1 (tszor a fürdőépületbe lép­lek be és az úgynevezett fe­er öltözőben lerakják a be­író ruhájukat, onnan a fekete iltözőbe mennek és felveszik i munkaruhát. A fürdőépület­ből fedett folyosón át a lámpa- amrába érkeznek, megkapják i lámpát és az önmentőkészü- sket, a nagy félolvasó-terem- )«n közlik a csapatokkal a be- sztást, innen újból fedett fo- vosón jutnak el az aknatorony >a a kasokhoz. Visszafelé, .n unkából jövet fordított a .sorrend, s amikor a fekete öl­tözőkben lerakták a munkaru­hát, aikkor a zuhanyfürdő után törülköző-helyiség következik és úgy a fehér öltöző. A fürdőépületről csak any- nyit, hogy a földszinten a mű­vezetők öltözői és fürdői kap­nak helyet, az emeleteken pe­dig egyforma elrendezésben a dolgozók öltözői és fürdőhelyi­ségei. A fürdőépület 2100 sze­mélyes lesz. A fekete öltöző- szekrényekben a munkaruhák gyorsan száradnak, mert a szekrények alján levegőt fúvat nak be, amely áthaladva a szekrényen, egy gyűjtővezeték­be vonja el a behívatott hi­deg, vagy meleg levegőt. Az épület földszinti részén a kör- 1 étvezetői irodákon kívül he­lyet kap két nagy ruhatár, amelybe ruhatáros felügyele­tére beadhatják a bányászok télen a nagykabátjaikat. Ugyancsak a földszinten lesz a büfóhelyiség is. A fürdőépület­ben központi fűtés lesz, a gőzt távvezetéken juttatják el a nagy kazánházból. A kazáno­kat máris szerelik és az év vé­gére készen is lesznek. - Az egész beruházás végleges átadásénak a határideje 1962. harmadik negyedéve. Jö­vő őszre tehát a szabolcsi bá­nyászok birtokukba vehetik az új és igen korszerű létesítmé­nyeket és megindulhat a ter­melés, a szállítás az új István II.-aknán. (gi) | Napi 200 mázsás cséplési eredmény Verseny felhívás a sásdi járás cséplőcsapataihoz A sásdi járás is csatlakozott a csengeni és a tiszalöki járás versenyfelhívásához. A csatla­kozás óta igen komolyan hoz­záfogtak a munkához. Teljes erővel folyik a behordás és szép eredményeket értek el a cséplőcsapatok Is. Eddig már több cséplőgép elérte. vagy túlteljesítette a napi 200 má­zsás cséplési eredményt. A járásban dolgozó 52 csép­lőgép napi átlagos teljesít­ménye augusztus 1-én 143 mázsa, 2-án 138 mázsa volt. Ilyen eredmények után egészséges versenyszellem ala­kult ki a cséplőgépek között a járási pártbizottság verseny­zászlajának elnyeréséért. Első­nek a felsőmindszeniti Farkas- brigád gépén leng a verseny- zászffló. Ez a brigád érte el a legnagyobb teljesítményt, 3.5 nap alatt 1070-es géppel 734 mázsa gabonát csépelt el. Napi teljesítményük is mindig a 200 mázsa felett van. A Farkas Tibor-cséplőbrigád az alábbi versenyfelhívással fordult a járás cséplőcsapatai - iioz: Ml, a felisőmindszentd Farkas Tibor cséplőcsapat munkásai elhatároztuk, hogy versenyre hívjuk a járás valamennyi cséplőcsapatát, hogy augusztus 20-ra, alkotmányunk ünnepére befejezzük a cséplést. Ezt a versenyfelhívást azért tesszük, mert népi államunk és a tsz. de saját érdekünk is hogy a kenyérgabona és takar­mánygabona mielőbb zsákok­ba, majd a raktárakba kerül­jön, hogy ezzel biztosítsuk az ország dolgozóinak évi kenyér- ellátását. Ebben az esztendőben igen jó termést takarított be tsz- parasztságunk. Éppen ezért rajtunk, cséplőmunkásokom a sor, hogy mielőbb elcsépeljük a gabonát. Ennek érdekében a következőket tesszük: Heggel 4 órakor kezdjük a cséplést és este 8—9 óráig dolgozunk. Naponta 200 má­zsát csépelünk el. A két etető óránként váltja egymást. Már ma megkezdődik Pécsett a nagyszabású nyári kiárusítás Nagyszabású, idényvégi ki­árusítást rendez a kereskede­lem augusztus 7. és 19. között. A kiárusítás idején 20—40 szá­zalékos árengedménnyel hoz­nak forgalomba nyári szövete­ket, selymeket, férfi- és női fehérneműket, lábbeliket, strandcikkeket, könnyű nyári öltönyöket, pantallókat, műbőr esőkabátokat, nőd konfekciós ruhákat, komplékat, gyermek­ruházati cikkeket, műbőrtás­kákat. — Idényvégi kiárusításban még sosem szerepelt ennyi cikk, mint a mostaniban — mondotta tájékoztatásul Gár- dosi Aladár elvtárs, a városi tanács kereskedelmi osztályá­nak h.-vezetője. — Első eset pél dóul, hogy a kiárusítás idején leszállított áron kerülnek for­galomba pamut- és méteráruk . is.. Nagy választékot tudunk biztosítani mintás Goldberger- sielymekből, női cipőkből, szán dalokból, s általában majdnem minden kiárusításra kerülő cikkből!. A nyári kiárusítás országo­sam nyolcadikén kezdődik. — Tekintettel arra, hogy Pécsett augusztus 7-én országos vásár lesz, a minisztérium engedélyt adott arra, hogy a városi üzle­tekben már hetedikén meg­kezdjék a kiárusítást. A vá­sárlóközönség az állami áru­ház és a Pécsi Ruházati Bolt tizenöt kijelölt üzletének kára- 1 kataiban már szombaton dél­után megszemlélhette a kiáru­sításra kerülő ruházati cikkek egy részét, ma pedig már vá­sárolhat is belőle. A Pécsi Ru­házati Bolt az alábbi üzleteket jelölte ki árusításra: a Kossuth Lajos utcában a 30-as, a 9-es, a 10-es, a 15-ös, a 19-es, a. 25- ös; a Széchenyi téren és a Bem utcában a 4-es, az 5-ös, a 6-os, a 7-es, a 14-es és a 32-es, va­lamint a meszesd, a vasasi és az új-mecsekaljai boltokat. Az Állami Áruház minden osztá- fyán árusítják a szezonvégi cikkeket. A megyei kereskedelmi szer­vek álltad kijelölt komlói, mo­hácsi ruházati szaküzletekben, valamint a járási székhelyeik szaküzletedben hétfőn reggel kezdődik a kiárusítás. Déli ebédszünetben a kép­kezelő a gépet lekeni és a kisebb hibákat kijavítja. A brigádban jó az összhang, a munkacsapat minden tagja becsületesen elvégzi munká­ját. Ennek köszönhető, hogy napi átlagteljesítményünk 200 mázsa. Ezt továbbra is fenntartjuk. Elvtársak! Cséplőmunkások! Mi úgy érezzük, hogy van rkőltsd alapunk ahhoz, hogy hozzátok 'forduljunk, illetve versenyre hívjunk benneteket, mert idáig is az 1070-es cséplő gépünkkel elértük a napi 200 mázsás átlagteljesítményt. Ar­ra kérünk vaíamennyiőtöket, csatlakozatok a felhívásunk­hoz. A járási pártbizottság teljes egészében egyetért és támo­gatja a felsőmindszenti csép­lőcsapat versenyfelhívását és kéri, hogy a járás cséplő­csapatai az adottságukhoz megfelelően csatlakozzanak a versenyfelhíváshoz. Felkéri a cséplőcsapatokat, gépkezelőket, szerelőkét, hogy használjanak ki minden időt, az időközben feímerülit akadá­lyokat azonnal szüntessék meg, hogy a cséplés folyamatos le­gyen és augusztus 20-ra a vál­lalásukat teljesíteni tudják. A versenybizottság 5 napon­ként fogja értékelni a csapa­tok teüjesítményét és a legjobb brigádnak átadja a pártbizott­ság vándorzászlaját és a vele járó jutalmat. Mesztegnyei Imre ÉRTESÍTJÜK A LAKOSSÁGOT, hogy Bálics úti szeszfőz­dénk újra üzemel. Szeszfő­zést bármilyen mennyiség­ben vállalunk. Pécsi Szik- víz és Szeszipari Vállalat. 38736 A Kesztyűgyár siklósi üze­me felvesz kesztyűszabász fiú ipari tanulókat. Korha­tár 14—16 év között. Ta­nulmányi idő: 3 év. Érett­ségivel 1,5 év. Jelentkezni lehet a siklósi üzemben, Siklós, Gyűdi út 1. Ugyan­itt perfekt gyors- és gépíró­nőt is felveszünk. 38718 Kétszáz éve «lég Görbe­országban” laktak, Erdély dél­keleti csücskében a fenyvesek között, ahol a csúcsokon örök a hó. ahol a keskeny, horpadt völgyekben hidegvízűefk a pa­takok, és ahol a néhány lépés széles termőföldek kincset ér­nek. Úgy ismerték a Toppant er­dőket. a keskeny, huzatos há­gókat, a rejtett utakat és a sziklabarlangokat — mint a tenyerüket. Gazdálkodtak, vág ták a fát Csik és Háromszék vidékén, birkóztak a kövek­kel, a hideggel, a medvékkel — és évszázadokon át figyel­ték: jön-e Moldova felől az ellenség. Ma itt élnek a Dunántúl dé­li vidékén — Baranyában és Tolnában. Véménden, Székely- szabaron. Himesházán, Palota- bozsokon, Somberekén .;; Van aki azt mondja, hogy tízezren is vannak Baranyában mások a hétezerre esküdnek. Kétszáz esztendeig vándoroltak, és a néhány baranyai fala éppen- a negyedik tanyája az öt buko­vinai magyar község népének. Kemény sorsuk volt Székelyek. Büszkék, kicsit hiúak is. és szívesen emlege­tik a László királlyal szövet­séget kötött ősöket és a nép­számláláskor a kérdőív koc­kájába szerényen csak ennyit írattak: magyar. Ma is úgy beszélik a magyar nyelvet, mint kétszáz esztendeje Er­délyben az ükapáik beszélték. Furcsa, kemény és hagyo­mánytisztelő emberek. Látszó­lag talán egy kicsit bizalmat­lanok és érdesek, de ez csak a látszat — valójában szere- tetre méltó, meleg szívük van. Véménden Becze bácsi egy régi könyvet őriz. abban ír­ták meg egyszeT a néhány ezer bukovinai székely történetét, nehéz, történelmi útját. Ez a könyv évek óta kézről kézre jár a baranyai székelyek kö­zött. ereklyeként óvják, féltik — és olvassák. Valamennyien a legöregebbtől a legfiatalab- big, — pontosan- ismerik a. szé­kelység történetét, fejből idé­zik a moldovai vajdákat és a Mária Terézia korabeli tábor­nokokat — és ha a bukovinai székelység történetének első, véres napjáról beszélnek — amikor a hosszú, szomorú ván­dorlás kezdődött — az öregek szeme még ma is elhomályo­sodik. * 1764 január hatodika volt. Mária Terézia már minde­nütt megszervezte az akkori időknek megfelelő modem határvédelmet, csak Moldova felől volt nyitva az ország határa. Az uralkodónó még az 1750-es évek végén elküld­te Bukov Adolf tábornokot Székelyországba, hogy szer­vezze meg a határvédelmet. Mindent ígérhet a széke­lyeknek, bármit kémek, csak határőrség legyen. Bukov Adolf évekig nem bírt a keményfejű székelyek­kel. Hiába ígért bármit, a székelyek havonta mentek a bécsi udvarba — Bukowal jó­formán szóba sem álltak. A határőrség szervezésének az lett a vége, hogy Bukov Adolfot öt év múlva leváltot­ták. és helyette Mária Terézia a keménykezű, energikus Sis- kovics tábornokot küldte a moldovai határhoz, hogy te­remtsen rendet. Egyidejűleg azt is megtiltotta, hogy egyet­len székely küldöttséget is be­engedjenek a bécsi udvarba. Ha panaszuk van — menjenek Siskovicshoz. így történt, hogy 1764 ja­nuár hatodikán hatszáz szé­kely atyafi érkezett Mádéfal- vára- — Siskovicsho*. küldött­ségbe. Hosszú, kényelmes lép­tekkel ballagtak be a faluba késő délután. Néhányan be­mentek Siskovicshoz, a többi reménykedve ácsorgott a ke­mény januári hidegben a ház előtt. — Szeretnénk szót érteni . .: — kezdték a székelyek, ami­kor beléptek Mária Terézia tábornokához. — Nekünk ősi, királyi megegyezésünk van ..; — Kitől? — kérdezte Sis- kovics és jelentőségteljesen az ablaknál támaszkodó Ca- ratto tábornokra nézett, — László királytól..; Mi adót sem fizettünk eddig,, csak az ökörsülés volt. Ha az ifjú király megházasodott, vagy gyerek született a királyi csa­ládban, akkor minden porta adott egy ökröt a királynak. Ezenkívül mi mást nem fizet­tünk. mert a határvédelem a mi dolgunk volt. _ Siskovics megint összenéz a másik tábornokkal, aztán meg enyhül arcán a keménység, szelíden széttárja a kezét — Éppen erről van szó.. A határt védeni kell. de fegyver­rel, katonával. Maguknak kell a fegyvert megfogni, maguk­nak kell a határt megvédeni, ha az ellenség betör. — De mi fegyvert nem fo­gunk, mi katonák nem le­szünk! ..; — replikáztak a szé kelyek. — Eddig is úgy volt. Mi őrizzük a határt ezután is. Ha meglátjuk, hogy jön az el­lenség, jelt adunk dobbal, ha­ranggal ..: de katonák nem leszünk .,. — Nem? » Nem.­Siskovics félrevonul Carat- tóval, majd néhány perc múl­va kiadja az utasítást. — Szállásoljanak el a falu­ban, mayd holnap megbeszél­jük. Meglátják, hogy szót ér­tünk majd; ; : A székely küldöttség meg­nyugodva, reménykedve ki­ballagott Siskovicstól, és nem látták, amikor a két császári és királyi tábornok cinkosan összehajol. — Hajnalra mindent gondo­san előkészít — suttogta Sis­kovics. — Agyúkat, huszár­századot ... felgyújtat néhány házat, és a zűrzavarban meg­lepi őket,.: Érti? Pontosan, katonásan! Majd rendet te­remtek én itt! — Értem... — nevetett Ca- rattó. és gondolatban már el is képzelte, hogy milyen lesz a hatszáz székely másnapi éb­redése. Mádéfalván ágyútűz és kard volt a székelyek ébresztője. Hajnalban meggyújtottak né­hány házat, és felkürtölték a falut, A hatalmas, ijesztő lán­gok között az álmos, gyanút­lan atyafiak alighogy össze­kapkodták a ruhájukat — máris eldördülték az ágyúk, és szembenéztek velük a kar­dok. Nem volt menekülés. Négyszázötven székelyt vá­gatott le Siskovics azon a haj­nalon a hatszázból. A többi nehezen, léleksza­kadva elmenekült. Siskovics a „csata” után megijedt az „eredménytől”. Hirtelen azt sem tudta miként számoljon be a királynőnek a mádéfalvai vérengzésről, hi­szen- Mária Terézia- kedvelte a székelyeket. Még aznap meg­írták Carattóval a hamis je­lentést a bécsi udvarba: ;. az úr 1764 esztendejé­nek januárjában, hetedikér hajnalban ezer felfegyverzett székely megtámadta Mádéfal­ván a császári és királyi tisz­tek hadiszállását.;: összees­küvés nyomaira bukkantunk... az összeesküvőket minden esz­közzel kézrekerítjük, és péS dás módon járunk el a rebelli­sekkel szemben.. A százötven megmenekült székely hanyatthomlok, vére­sen rohant haza, fellármáztáli Csík és Háromszék vidékét lemészárolták a négy százöt ver székelyt. Kétezerötszáz székel] család sebbel-lobbal össze csomagolt, és még el sem in dúltak, amikor a másik hír i: megérkezett: Siskovics hami: jelentést küldött a bécsi ud varba. Néhány nap múlva kétezer ötszáz székely család, össze kapkodott holmikkal, mene külőben jelentkezett a moldo vai fanarióta fejedelemnél szeretnének Moldovában lete lepednL Mádéfalván később emlék­művet emeltek a véres januá ri hajnal emlékezetére, amely nek a talpazatán szomorú szé kely felirat áll; És ezen a napon kezdődőt a néhány ezer székelv szomó rú. nehéz, sok megpróbáltatá sokkal teli vándorút ja — Er délyből Moldovába. Moldova ból Bukovinába. Bukovinába Bácskába, Bácskából Zaláfe és végül Zalából Baranya - Tolnába — örökre megtele pedni; (Folytatása következik.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom