Dunántúli Napló, 1961. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-06 / 184. szám
ATwrosm» c. Fí Ä P t ö 5 r A debreceni atommassutatA Intézet 800 000 kilowattom kaszkát generátora (ré szecskegyártójak Arra épült a gyár. Éppen tíz esztendeje alapozták az üzemet. s az ötéves terv második esztendejében már megkezdődött a próbaüzemelés. Ami külön rekord. Hiszen az építők csak a szákirodalomra támaszkodhattak. Magyarországon azelőtt soha nem állítottak elő penicillint, az egyszerűbb emberek meg egyenesen megfizethetetlen kincsként emlegették. Hát így s ilyen körülmények között kezdődött az építkezés szovjet dokumentáOtt két év kellett az építkezéshez ... Ez volt az első siker. Követte az, hogy menet közben, a gyártási folyamat kidolgozásával egyetemben nevelt magának szakgárdát az üzem. S nem is akármilyen emberekből. Nem képzett, ún. „műveié’ gárdát kapott a penicillin. Nem! Homoki embereket, parasztokat toborzott az üzem. Olyanokat, akik az eke mellől jötPatkovszky Imrét, a vegyészből lett gyárigazgatót faggattam hires emberekről a munka hőseiről. — Senkit nem tudnék mondani — ingatta fejét. A gyár egészét dicséri, amely mostmár jócskán megnövekedett. Egy év* egyesült az üzem a hajdani Rex Gyógyszergyárral t ma már itthon és külföldön egyaránt, mint a BIOGAL Gyógyszergyárat is- merik a vállalatok A dolgozók most ismét az élüzem cím várományosai, valamennyi követelményt teljesítették, e mellett keréken 1 millió forinttal túlteljesítették exporttervüket. SÜTŐ GYULA Virágzó gazdaság a Hortobágyon AKI MÁSFÉL évtizeddel ezelőtt járt a Hortobágyon, az bizony ma már nehezen ismer rá a tegnapi szikes sivatagra, az úri Magyarország idegen- forgalmi büszkeségére. De a legjobbak vágya és reménye már akkor is az új Hortobágy volt. Oláh Gábor debreceni kői tő már arrőd verseit, hogy a kopárság asztalára, majd dús kalászt hint a fürge kéz, arról álmodott, hogy ismét benépesül, gazdagon termő lesz a kietlen puszta. Új városrész épül Debrecenben Libakert. így hívták azt a több holdnyi területet Debrecen Város északi részén, a Kossuth Lajos Tudományegyetem közelében, ahol most az új városrész épül. Liba úszta tó és legelő, majd kertészek tanyája volt még nem is olyan régen. Gémes kutak ágaskodtak. Most toronydaruk gördülnek a sínen és magasba nyújtott nyákük büszkén emelkedik ki az új, háromemeletes házak közül. Megváltozott a táj képe. 1957-ben építették fel a táj első nagy épületét, a 250 szemé lyés munkásszállót. A követke ző évben megkezdődött a libakerti telkek kisajátítása és a romos épületek lebontása. Kilenc hónap alatt 80 lakást építettek fel. 1959-ben újabb 144 lakásba költözhettek be a boldog családok. Elkezdték épí- teni.a 152 szövetkezeti lakást. S eltűntek a tanyaházak és gé- meskutak. Az épülő moderr városrésznek az Üj Élet Pari revet adtjík. I960 év végén már 18 három emeletes épülettömb büszkéi kedett az új városrészben. 471 család lakott a két és egyszo bás szép és kényelmes lakásokban. Kialakult a Tanács- köztársaság széles útja, mely a Kossuth Lajos Tudomány- egyetemhez vezet. Az új épületekben üzletek, orvosi ren- deő, stb. nyíltakA nagy építkezés tovább folyik. Ebben az évben 188 lakás építését fejezik be. Ebből 68 lakást négy hónappal a határidő előtt, augusztus végére adnak át. S nemrég megkezdték kétszer 48 lakásos bérház építését. Még ebben az évben elkezdik építeni az óvodát és az iskolát, továbbá kikövezik és betonozzák a Tanácsköztársaság útját. Jövőre? Többek között 350 — középblokkos — lakás építése szerepel a tervben. Több mint 150-en dolgoznak az új városrész építésénél egyösszegű munkautalványozással. Az új épületeket rögzített áras Szerződés szerint vállalták telepíteni. Megvalósították a kétműszakos építést, amivel mintegy 30 százalékkal csökkent az ! építésre szánt idő. Tavaly 2 millió forintot takarítottak meg az építési határidők "“lerövidítésével. Ebben az évben is hasonló összeget vállaltak megtakarítani. Jó kedvvel dolgoznak a kőművesek. Igyekeznek, hogy minél előbb újabb családoknak okozhassanak örömöt a kiutalt új lakásokkal. OROSZ ANDRÁS Bofló László Kossuth-dljas festőművész munka kttztoea S az akkori elképzelés napjainkban egyre inkább valósággá válik. Ha a Hortobágy folyó kilenc lyukú hídjára áll fel a nézelődő, nem a semmibe tekint már a szeme. Árkus, Kónya, Borsós, Elep, Máta századok után ismét valóságos településekké váltak a százával épült új lakásokkal, amelyeket egyre erősödő, dúsabbá váló fasorok eleven koszorúja vesz körül. Az itteni állami gazdasághoz tartozik ma a Hortobágy több, mint 60 000 holdja. Míg pár évtizeddel ezelőtt alig néhány holdat forgattak meg évente az ekék, ez év tavaszán már több mint 25 000 holdat szántottak fel és vetettek be'. ? 800 holdon termeltek gabonafélét s ebből 500 hold már szovjet búza volt. Termésük 12 mázsa fölött volt-átlagosan A kukoricát és cirkot csak öntözéssel termelik s a cukorrépa vetésterülete is évről évre növekszik. Ki mert valaha arra gomdotoi, hogy ezek a növények kitűnő termést adnak a mindig széljárta pusztán? Sajátos klímája, különleges adottsága, nehéz körülményei vannak az itteni gazdálkodásnak. Aki hozzáfog s hozzáértéssel eredményesen akarja folytatni, annak, mindent tö- víröl-hegyire számításba kell Nemzeti kultúránk újjászületésének egyik bölcsője Debrecen a íuat..... szellemi és kulturális életben mindig fontos szerepet töltött be. Rangját a nagy nevek és az alkotások fémjelzik. Csokonaitól Móricz Zsigmondig ível a sor a haladó irodalom legszebb példázataként. Ez az alkotásokban fellelhető szellemi és kulturális örökség a múlt ra vonatkozóan mindig a leg- kritikusabban perelt a debreceni civis-gőggel, mert ebben a haladásellenességet, a konzervatívizmust látta. Az új történelmi fordulat, Magyarország felszabadulása, egyben Debrecen szellemi szabadságának kezdetét is jelentette. Az utolsó 16 év a szellemi és kulturális életben egyre szebb és egyre gazdagabb változást mutat. Az eredményeket összegezni és megrajzolni merész vállalkozás volna, néhány pillanatképet azonban r.add villantsunk fel a mai jelenségekből. ' A Kossuth Lajos Tudomány- egyetem európai hírű épülete a Nagyerdő fái között emelkedik, s a környezet szépségénél talán csak az a munka szebb, amelyik tantermeiben és intézetei bég folyik. Az elmúlt tanév vizsgálata helyett, most csak a végső összegezést adjuk: A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem bölcsész- és természettudományi karán ez évben 126 tanár kapott diplomát. Az Orvostudományi Egyetemen, amely a hatalmas klinikatelep tudományos központja, szintén közel 100 orvos végzett. A Mezőgazdasági Akadémián 120 agrármérnök szerzett diplomát Az iskolai élet persze csak egyik és talán csak szűk területe annak a valóságnak, amely ma Debrecen kulturális és szellemi életéről nyújthat híradást Az általánosabb és szélesebbkörű helyzetkép jellemzői jelenleg a következőkből tevődnek össze. Debrecenben ma nagy lendülettel folynak a Bartók Béla nemzetközi kórusverseny előkészületet A kórusversenyen a magyarországi kórusok közül huszonnégy vese részt, s közönség elé lép nyolc gyermekkórus h. Ezenkívül 11 országból 19 kórus jelentette be részvételét A verseny zsűrijében részt vesznek a legismertebb magyar zeneszerzők mellett a szovjet, angol, lengyel, cseh, román, német, olasz és francia zenészek is. Debrecen kulturális életében fontos szerepet tölt be a Debreceni Alföldi Nyomda, amely az elmúlt napokban ünnepelte 400 éves évfordulóját Négy év századdal ezelőtt 1561 tavaszán érkezett Debrecenbe az egri érsek üldöztetése elől menekülő Huszár Gál nyomdász és prédikátor magával hozva ólombetűit. Még abban az évben megjelent a debreceni tipográfia első terméke, s a debreceni nyomda azóta terjeszti a magyar szót, a műveltséget. A számbavétel nem lenne tel jes, ha csak röviden is, de ne szólnánk néhány szót a Debreceni Népi Táncegyüttesről és az Építők Hajdú Táncegyütteséről. A két együttes debreceni szereplése mellett ma már egyre többször ellátogat a külföldi országokba is. Szereplési helyeik: Franciaország, Kína, Bulgária, Német Demokratikus Köztársaság. Debrecen irodalmi életét Jelenleg az Alföld című folyóirat fogja ösrae, hasábjaki heívet biztosítva a debreceni és tiszántúli íróknak. A Csokonai Színház kiváló művészgárdája az elmúlt évadban számos kiemelkedő bemutatóval szerzett híveket a színház-kultúrának, s az igen jó előadások között is eseménynek számított a Pillantás a hídról, a Pesti emberek, a Faust bemutatása és egy debreceni ősbemutató, a Szép magyar komédia, amelyet dehreceni írók, Mocsár Gábor és Kiss Tamás alkalmaztak színpadra. E rövid felsorolás természetesen nem adhat teljes képet Debrecen mai szellemi arculatáról. A tények azonban talán jelzik és sejtetik annak a megállapításnak az igazát, amelyet Kállai Gyula elvtárs mondott a jubileumi ünnepség alkalmából: „Debrecen neve századok óta egybeforrt a magyar nép történetével, a haladó mozgalmakkal. A város híres kollégiuma évszázadokon át a magyar nemzeti kultúra, és a nemzeti függetlenség eszméjének fontos őrhelye volt. A huszonötéves ellenforradalmi fasiszta terror és a második világháború pusztításainak sötét évei után, Debrecen, a magyar nép újjászületésének és felemelkedésének egyik bölcsője lett.n BOOi SSTTáJt vennie. Amikor a hortobágyiak most már véglegesen kialakítják gazdálkodásuk fó irányát, nem hagyják számításon kívül az itteni évtizedes szokásokat és tapasztalatokat. Mint ismeretes a Hortobágy túlnyomó része gyengén termő szikes területi Hajdanában csak állattartással hasznosították. Szent György napkor kiverték a jószágot s András napig egyfolytában a szabad ég alatt hált. Sem a pásztoroknak, sem a jószágoknak nem volt ez gyöngyélet. Milyen óriási ellentéte ennek a mai kép: százával kaszálnak tavasszal a mostani Hortobágyon, s ami még nem történt meg soha: annyi széna volt a konyái részen kazlakban, hogy újat ért. A szikes legelők egyik legjobb hasznosítási módja a juhtartás. 44 000 darabot terelgetnek a puszta különböző részeim - A nagy mennyiségű gyapjú mellett saját üzemükben több mint 30 ezer liter tejet dolgoznak fel ízletes sajtokká és juhtúróvá. A szikhasznosítás másik módja a halastó. A 8000 holdnyi vízfelület idei „termését” 170 vagonra becsülik, s nyártól kezdve tavaszig minden héten kövér pontyokkal és harcsákkal megrakott vagonok indulnak hazai és külföldi piacokra a HortobágyróL Növekszik az állatállomány« s nem a véletlenre bízzák a takarmányozását. Éppen ezért tervszerű takarmánygazdálkodást valósítottak meg a pusztai gazdaságokban. S ehhez a legnagyobb segítség az öntözés. Eljött ismét a víz a pusztára. A Tiszáin, a Keleti Főcsatornán keresztül elvezették a kiégett földekre, megöntözi a szomjas, napsütötte legelőket, s zölddé varázsolja nemcsak tavasszal, hanem a nyári hónapokban is. Ez évben közel 11 000 holdat öntöznek már a hortobágyi állami gazdaságokban, amiből 7 000 hold a szántó, rizs, a többi legelő. S az öntözés nyomán tovább szelídül a puszta, az irigy szik. Nemcsak a fűhozam mennyisége nagyobb, hanem az összetétele is sokkal változatosabb, az öntözés hatására már kihaltnak vélt fűfajták újra megjelenése teszi dúsabbá a legdtöket. A FELTÖRT LEGELŐK ős- gvepek helyén zöldellő, évről évre magasabb termést adó növények azt az érzést keltik a látogatóban, mintha évtizedek óta kultúrában művelték volna már ezt a területet. A szorgalmas alkotó munkának a gyümölcsei érnek be. A fasorok, erdősávok, a több mint 5 000 holdon végzett talajjavítás, rizsvetés repülőgépről, a szikesekkel folytatott különböző kísérletek ezt csak alátámasztják. Eleven, mozgalmas, a hajdani sivár, kietlen puszta! KACZ BÉÜL UAJDÓ’BMARJ Uiáf iHtőUdai. sfytiűhM! ra NAPLÓ MAGYAR SZOCIALISTA munkáspárt majdu-bihar megyéi bizottságának lapja A Dunántúli Napié Javaslatéra a megyei lapok kősót« „oldalesere” kezdődött. Az első oldalt a Debrecenben megjelenő Hajdú-Bihari Naplóval a mai napon váltottuk. A homokra épült gyár Amikor a debreceniek meghallották, hogy penicillingyárat építenek a város határában, kétkedve csóválták a fejüket: — 'Nálunk? És hol épülne? — A Nagyerdő alatt — válaszolták a tervezők. * Erre még jobban meghökken lek. Hiszen csak sivó homokot találni ott! dók segítségével. S hogy ez az alkotó együttműködés mit eredményezett, azt mutatja a szűk esztendő alatt feléfriilt fermentáló üzem s az első próbák. És a rekord? Ez időben Nyugat-Németor- szágban is építettek egy penicillingyárat amerikai szakemberek i-K—óméi ködösével. tek. Makai István a Nyírségből indult Debrecenbe szeren csét próbálni, Kovács István c Hajdúságból jött. Természe- 1 lesen ők is parasztemberek voltak. Makai István ma a: gyár egyik csoportvezetője Kovács István pedig szakmunkás. A hajdani „mezőgazdasági" üzem (a dolgozók nyolcvan szá zaléka faluról jött) ma tizenháromszoros élüzem. Két alkalommal a Minisztertanács és , a SZOT vándorzászlaját is el- ‘ nyerték. Közel kétszáz-féle ter I méket állítanak elő, elsősorban a peáidllin különböző sóit,! továbbá terramidnt. A kontinensen túl is ismerik a termékeket. Kísérleti és kutatómunkájuk eredményeire a külföld is felfigyelt. Ez a magyaráza- ta többek között, hogy a főmérnök, Sárdy Lóránt Kossuth díjat kapott. \
