Dunántúli Napló, 1961. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-05 / 183. szám
19«. AUGUSZTUS 5. NAPLÓ 3 Mi legyen a salakhegy sorsa ? Egy tanulmány, amely megvalósításra vár Ä pécsújhegyi salafcdomfc problémája régen foglalkoztatja a város közvéleményét. A 70—80 méter magas domb már jó néhány éve hozzátartozik a város látképéhez. Tetején állandóan por kavarog, a porszemeket a kisebb-nagyobb szelek szárnyukra kapják s telehintik vele a szomszédos lakótelepeket Épülő városunk sok büszkeségével dicsekedhet el ország-világ előtt Bel- és külföldi turisták keresik fel festői környezetét megcsodálják híres műemlékeit építészeti remekműveit új városrészeit Színes prospektusok hívják fel az érdeklődők figyelmét ezekre a látványosságokra. Ugyanakkor azonban, sajnos, az is köztudomású, hogy a város levegőjének szennyezettségét tekintve az ország legrosszabb hat városa közé tartozik. Ebben különösen nagy szerepe van a salakdombnak, amely állandóan szennyezi, piszkitja a váró» levegőjét. Mindenkit érdeklő közüggyé lett, hogy'vajon miképpen lehetne segíteni ezen a helyzeten. A régi erőmű hosszú évek után ma már csak csökkentett kapacitással termel, már csak kisebb mértékben növeli az általa oly magasra emelkedett salakdombot Az új erőmű a mellékterméket az üzem melletti területen elteríti és nem emel majd újabb hegyet a város fölé. A salakhegyet az új erőmű ^örökölte”. A korábbi tulajdonos, a DÉDÁSZ az utóbbi években már nem fordított oly nagy gondot arra, hogy vajon milyen módon lehetne a város levegőjét szennyező hatását tartósan csökkenteni. A kokszműtől kapott gázvízzel időnként locsolták, hogy lekössék a felszálló part Az új erőműben egy lelkes kis műszaki kollektíva már évek óta dolgozik egy tanul- mánytervezeten és többféle lehetőséget dolgozott ki a salak- és porhányó által okozott porszeranyeződés megszüntetésére. Amikor megkerestem őket, hogy a tervek valóra váltásáról érdeklődjek, tréfásan megjegyezték, hogy bizonyára a legutóbbi szelek után érkezett egy-foét panaszos levél a szerkesztőséghez és azért akarunk foglalkozni ezzel a problémával Nem szükséges panaszlevél, hogy újra elővegyük és a közvélemény elé tárjuk a közérdeklődésre nagyon is számot tartó feladat megoldásának jelenlegi helyzetért A beszélgetés során egy megviselt dosszié került elő. Többféle dokumentum* rajz, számítások gyűltek össze, egy lelkes kis alkotó kollektíva társadalmi munkájának eredményed. Megbízólevelek, különféle tárgyalások jegyzőkönyvei, újságkivágások, ma már nem időrendi sorrendben lerakva feküsznek, hiszen a sokszor megújuló vita során állandóan előszedték, fekavar- ták őket. A műszaki brigád már 1959. júliusában a salakdomb elterítésére vonatkozólag részletes tanulmányt dolgozott ki. Ennek ellenére a salakdomto problémája mind a mai napig nem oldódott meg. Ennek egyik oka az anyagi fedezet hiánya, a másik pedig, hogy az érdekelt szervek közös ösz- szefogását a gyakorlati kivitelezés érdekében nem sikerült megteremteni. Ma már a salakdomb „közkincs”. Melléktermékeit felhasználja a 2-es számú Téglagyár a porszénhamutégla gyártásra, a salakpanel házgyár épületelemek készítésére, a kokszmű a gyárban lévő feno- los víz elterítésére. A salakdomb gondozása, portalanítása mindezen szervek közös feladata is és ugyanakkor a probléma megoldásánál ezen vállalatok érdekeit figyelembe kell venni. Ugyanakkor a fenti vállalatoknak is meg kell érteniük, hogy a problémát a város tisztaságának és a lakosság egészségvédelme érdekében meg kell oldani. A kidolgozott tanulimányter- vezet alapján a salakdomb elterítésének háromféle módszere lehetséges. A zagyszivattyús hidraulikus salakeltávolítás, a kényszeradago- lású rendszer és a vízágyús rendszer. Mindhárom rendszerhez igen komoly vízmeny- nyiség szükséges. Ennek a vízmennyiségnek a fedezete lenne egyrészt az új erőmű mohácsi vízkivételi műve által Pécsre szállított Duna vizéből az a mennyiség, amelyre egyelőre nincsen szükség és amelyet a város előreláthatólag csak 1962 közepén tud felhasználni. További vízmeny- nyiséget a bányából elfolyó fekete víz tudna biztosítani. A rendelkezésre álló vízmenynyiség elegendő a salakdomb tervszerű elterítéséhez. A munka megvalósítására az az j elképzelés, hogy egyrészt a j Mohácsi út, az új erőmű sza- . laghídja és a salakdomb által j bezárt területre, másrészt az 1 északi oldalon lévő téglagyári i gödrökbe kellene a salakdombot elteríteni. Ezen munkálatok eredményeként a salakdomb magassága lényegesen lecsökkenne, az elterített salakdomb tetejére egyrészt agyagréteg, továbbá humuszos talaj felvitelével növényzetet i lehetne telepíteni, amely a ■ további porképződést megakadályozná és a környezet képét kedvezően megváltoztatná. A lakadomb tetejére felhordott agyag nem akadályozná, hogy a későbbiek során a salakdomb anyagát a panelgyár felhasználhassa. A tanulmány részletes számítások és kidolgozás után megvalósításra vár. A város lakóinak összefogása eredményeként már eddig is nagyszerű létesítményeket alkotott. Az anyagi alapok megteremtése után, amelyhez sok segítséget adhatnának az érdekelt vállalatok is, részben elfekvő anyagok felhasználásával, a továbbiakban akár társadalmi munkával is sokat lehetne tenni a probléma megoldása érdekében. Mitzki Ervin A járás tsz-eitöl felvásárolt gabonát tárolja a pécsváradi 200 vagonos tárház. Jelenleg 180 vagon búza és árpa van a tárházban és a közeli hetekben várják újabb 20 vagon érkezését. 59 millió forinttal nőtt a munkások és alkalmazottak készpénz jövedelme ÍSőtt a takarékbetét-állomány, emelkedett a rádió- és televízióelőfizetők száma ötven személyes új óvoda épült a Jókai utcában. Az új létesítményt szeptember elsején adjáJt át rendeltetésének. Tegnap délelőtt ülést tartott a városi tanács végrehajtó bizottsága. Az egyik napirendi pont keretében dr. Nagy József elvtárs. a Magyar Nemzeti Bank Baranya megyei Igazgatóságának igazgatója tájékoztatta a résztvevőket a város és a megye 1961. első félévi készpénzforgalmáról; Az ismertető igen tanulságos volt, sok érdekes szám- j adat került napvilágra. Hogy a legfontosabbak egyikével kezdjük: I960 első félévében 798 millió farint, 1961 első félévében pedig 857 millió farint volt a bérből élő és egyéb lakosság szocialista szektorból i eredő készpénzjövedelme Ez 59 millió forintos növekedéssel egyértelmű; Rótt az élelmiszerfogyasztís A fenti számok nemcsak a munkásokat és alkalmazottakat érintik, A készpénz jövedelemből a parasztság is részesedik; A becslések szerint ugyanis minden parasztcsaládtól egy fő állami munkahelyen dolgozik. Körülbelül 28 ezer emberről van szó, akik mintegy 218 millió forintot vitas Összefogtak az emberek A Komlói Helyiipari Szolgáltató Vállalat cipőüzemébe megfelelő gyakorlattal rendelkező tűzönöket és szabászokat felvesz; Jelentkezés az üzem vezetőjénél, Komló, Kossuth Lajos u. 21. alatt. 414 Még a járási tanácson sem hitték, hogy egy év alatt lábra áll a nagyharsán yi termelőszövetkezet. A járási tanács elnöke is azt mondta: — Ha rendbe jön ez a termelőszövetkezet ebben az évben. az valóságos cső da lesz. Az új vezetőség háromszázezer forint mérleghiánnyal kezd te az új évet. Nem volt könnyű dolguk. 18 forintot kaptak munkaegységenként a tagok. Elkeseredett emberekkel dolgozni pedig nem könnyű. Sok sertésük is elpusztult, mert csövesen dobálták nekik a kukoricát. Úgy kellett megvásárolniok hízónak valót. És mégis kilábol- tak. Az elnök a kőzgyü lésen így kezdte: — Nálunk csak részesedés van. Osztalék. Itt annyit fizetünk, amennyit dolgozunk. Ha például kiadjuk a cséplést, akkor egyúttal három vagon gabonát is kiadunk. Pedig ez megmaradhatna nekünk. ha a tagok csé a pelnének. Úgy kell végezni a növény- ápolással, hogy mire eljön a cséplés ideje, csépelni tudjunk. Az emberek megértették a világos beszédet. Soha olyan jól nem ment a növényápolás, mint ebben az évben. Még so ha nem íoTdult elő N agyharsányban, hogy a kukoricát két szer kapálták meg kézzel és minden tőhöz pétisót szórtak. Idén ez is megtörtént. A cukorrépájuk olyan, hogy az egyik járási értekezleten azt mondták róla: „Ilyen több talán még a megyében sincs”. Sertéseik, szarvas- marháik szépek. Saját tenyésztési süldők vannak az ólban és ezek közül került ki az a több mint száz hízott sertés is. amit nemrég adtak le a kétszáznegyvenből. Mert ennyi a kötelezettségük; — De mi még százat vállaltunk, terven felül — mondja Beremendi Ferenc, a tsz elnöke és az állattenyésztésről nagyon érdekes, megszívlelendő dolgot mond. •— Mi termelőszövetkezet vagyunk. A saját anyagunkra kell támaszkodnunk. Én úgy értelmezem a dolgot, mint egyéni koromban. Nekünk kell elő állítani a sertésalapanyagot is, mert csak így juthatunk előbbre. így értelmezi és így is csinálja; A nagyharsányi termelőszövetkezetben ma már több, mint száz olyan malac van, amit jövőre állíthatnak be hízóba. A nagyharsányi ha tárt is megverte a jég. Nagy károkat okozott. Húsz hold borsójukat például renden találta a jég és ezért még a biz-. tosító sem fizet. Szépen rendbe hozott szőlőjükben is nagy károk keletkeztek, de tépázottan állnak a kukoricák is. Ennek ellenére a hangulat bizakodó. Még a jégkár ellenére is meglesz a betervezett munkaegységérték: a 30,50 forint. — Ami pénzt a jég kárért kaptunk, azon csak takarmányt vámondja Ha bolsárolunk — az elnök. — dogulni akarunk, akkor sok takarmányra van szükségünk. Amit nem hittek a járáson sémi bekövetkezett. Rendbe jött a szövetkezet. Rendbe jött, mert ősz szefogtak az emberek; És a nagv meglepe tés csak akkor követ kezeit be amikor a termelőszövetkezet elnöke egyik járási értekezleten felállt és azt mondta: — Mi is korábban fejezzük be a cséplést Átadjuk akkor a két cséplőgépet és vele adjuk a cséplő- csapatokat is. Ilyen még nem volt Nagyharsány- ban, ahol mindig munkaerőhiánnyal küzködtek. Mi ennek a magyarázata? Semmi különös; Talán a legjobban az elnök fogalmazta meg az eredmények titkát: — Mi megbíztunk a tagokban, ők meg mibennünk. tek haza. Mindemellett a parasztság a szabadpiacon is részesedik a munkások és alkalmazottak jövedelméből. Az áruforgalomra az élelmiszer értékesítés erőteljes növekedése volt a jellemző. Ez érthető, hiszen a falu is mind többet vásárol. Jelentősen nőtt az építőanyag és a lakás- kultúrához tartozó cikkek áruforgalma is. A lakosság sokkal többet utazik, mint a korábbi évben. A PKV például csakpem 40 százalékkal magasabb bevételt ért el 1961 első felében, mint az előző év hasonló időszakában. A kulturális színvonal emelkedésére mutat a rádió- előfizetők 4 százalékos, a televízió előfizetők 28 százalékos növekedése. A lakosság jelentős összegű pénzt tartalékol az OTP-ben. A takarékbetét állomány a múlt évihez képest mintegy 60 millió forinttal emelkedett Az autónyeremény-betétben 8 millió forintot meghaladó ősz- szeget helyezett él a lakosság. Mindez csak csekély része a dr. Nagy elvtárs által elmondottaknak. A bank megyei igazgatója még arról is tájékoztatta a vb-t. hogy hány szá zalékos a lakossági szolgáltatások mértéke, az e cálra alakult vállalatoknál, szövetkezeteknél; Rendelet a mun’^ mozgalom emlékeinek védelméről A vb. a harmadik napirendi pont keretében a munkásmozgalmi emlékek védelméről tárgyalt. Ezzel kapcsolatban tanácsi rendelet-tervezetet fogadott el. amit a legközelebbi tanácsülés elé terjesztenek jóváhagyásra, A rendelet szabatos meghatározást ad arról, hogy mi tekinthető munkásmozgalmi emléknek. Mint kimondja, munkásmozgalmi emlék a föld ben. vagy föld felszínén lévő minden olyan építmény (épület, épületrész, földmű, szobor, emlékmű, emléktábla stb.) utca, tér és természeti dokumentum (rét. erdő stb). újság, röplap. emlékirat stb.. amely a proletariátus küzdelmét tükrözi városunkban, a munkás- osztály harcával kapcsolatos, s amelyet az MSZMP Párttörténeti Intézete munkásmozgal mi emléknek elismer. A rendelethez csatolt mellékletben közük a fenti emlékek jegyzékét. amelyek közül csak néhányat említünk meg: dr. Doktor Sándor síremléke, a mecseki Kisrét, Szabó József síremléke, a Várad: Antal utca 7/2-es számú ház és így tovább. A rendelet behatóan foglalkozik a munkásmozgalmi emlékek nyilvántartásával, védelmével, fenntartásával, kötelező megjelölésével kapcsolatos tennivalókkal. A rendelet hatályba lépése egyértelmű lesz azzal, hogy a városi tanács, illetve a kerületi tanácsok vállalják a fenti feladatokat. Ezért csak üdvözölni lehet a vb.-ülés határozatát. az utókor kegyeletének írásos dokumentumát. Felsőfokú mezőgazdasági technikumok A mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezésével megnövekedett feladatok elvégzése szükségessé teszik a mezőgazdasági technikusaknak az eddiginél magasabb színvonalú képzését. Ennek érdekében a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány határozata alapján 1961 őszétől a Földművelésügyi Minisztérium a termelés igényeinek megfelelő szakosítással felsőfokú technikumokat szervez. A Szombathelyi Mezőgazda- sági Gépész Technikumban már a múlt tanévben is működött a felsőfokú gépésztechnikum, az 1961—62-es tanévre ismét felvesznek az I. évfolyamra hallgatókat. A tanulmányi idő 2 év, elméleti és gyakorlati kiképzés után gépésztechnikust okleve- et nyernek a sikerrel vizsgázott hallgatók. Felvehetők azok a jelentkezők, akik középiskolai végzettséggel, és legalább 1 éves szak mai gyakorlattal rendelkeznek. (A szakmai gyakorlat alól a földművelésügyi miniszter indokolt esetben az igazgató javaslatára felmentést adhat). Jelentkezni augusztus 2Ö-ig lehet a Szombathelyi Mezőgazdasági Technikum Igazgatóságánál, ahol a felvételre nézve bővebb felvilágosítást is adnak. A felvett hallgatók katonai szolgálathalasztást nyernek. A távol lakók részére kollégiumi elhelyezést, ellátás: biztosít az iskola. Az arra érdemes hallga " ösztöndíjban is részesülhet Az érdeklődők mielőbb lentkezzenek, számukra 1 koztatót és felvéteü lapot ki' az igazgatóságKŐMŰVES, ÉPÜLETBÁDOGOS, ASZFALTO- szakmunkásokat vés- a Baranya me~v~T <" esi Magas- és Mé'yé-’ Vállalat. Pécs, Zsolnay V utca 4—6 sz. 501 k t
