Dunántúli Napló, 1961. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-04 / 182. szám

Mil. AUGUSZTUS 4. NAPLÓ 5 lavul a körzeti orvosi ellátás Házi betegápolónői állásokat szerveznek — Átképző tanfolyamokat tartanak Az Orvosegészségügyi Dol­gozók Szakszervezetének Ba­ranya megyei Bizottsága minden erejével támogatja azokat az új intézkedéseket, amelyeket az egészségügyi kor mányzat a falusi körzeti or­vosok munkájának javítása és könnyítése érdekében tesz. Ezzel kapcsolatban megkér­deztük Horváth Lajos elv­társat, a szakszervezet me­gyebizottságának titkárát arról, milyen intézkedések történtek eddig. — Jelentős mértékben meg­növekedtek az egészségügyi szervek feladatai a mezőgaz­daság szocialista átszervezésé­vel. mert rohamosan megnőtt a biztosítottak száma. Napi­rendre kellett tűzni tehát a falusi körzeti orvosok munká­jának javítását. A megtett in­tézkedésekkel természetesen a falusi lakosság egészségügyi ellátása javult — mondotta Horváth Lajos élvtárs. Baranya megye százegy kör­zeti orvosa mellett 63 körzeti házi betegápolói állást szervez­tek. Ez azt jelenti, hogy eddig 75 százalékban olyan segítő társakat kaptak a körzeti or­vosok, akik főleg a betegellá­tás területén könnyítették meg munkájukat. A körzeti ápoló­női állásokat elsősorban a jól képzett falusi szülésznők át­képzésével biztosították, illet­ve töltötték be. Hangsúlyozni kell — mon­dotta Horváth elvtárs, hogy ez az átképzettek számára is elő­nyös volt, mert az átképző tanfolyam sikeres elvégzése után nemcsak tudásuk és fele­lősségük nőtt meg. hanem a fizetésük Is. Az ed'-1'-' kilenc- száz forintról min' m 1200 forintra emelkedett. — Várható-e további intéz­kedés a körzeti orvosi ellá­tás még fokozottabb javítá­sára? — A megyei főorvos enge­délyt kapott az egészségügyi minisztertől újabb 15 falusi szülésznői állásnak ápolónői állásra való átszervezésére. Ez azt jelenti, hogy az 55 évnél fiatalabb, még nem nyugdíj­képes szülésznők átképzésével újabb körzeti ápolónői álláso­kat lehet szervezni. Ezenkívül húsz, tanfolyamos ápolónői állás szervezésére is engedélyt kaptunk. Ezzel előáll az a helyzet, hogy a járási kórhá­zaktól szakképzett ápolónők mehetnek ki körzeti ápolónői állásba. így tehát összesen 98 falusi orvos mellett van bizto­sítva a házi betegápolónői ál­lás a megyében. — A szükséges kádereket tudják-e biztosítani ezeknek az állásoknak a betöltésére? — Tudjuk, mégpedig úgy, hogy a nélkülözhető szülész­női állásokat a továbbiakban is átszervezzük. Ezenkívül le­hetséges, hogy családi okokból szakképzett ápolónők körzeti házi betegápolónői állásra kérik magukat, tehát ily mó­don is enyhül majd a káder­hiány. Felkutatjuk azokat az ápolónőket, védőnőket és asz- szisztensnőket, akik esetleg más munkaterületen dolgoz­nak és felkérjük őket, hogy foglalják el a körzeti ápolónői helyeket; Az Orvosegészségügyi Szak- szervezet milyen módon já­rul hozzá a körzeti orvosok munkájának könnyítéséhez és javításához, mit tesz a körzeti ápolónői helyeik be­töltése érdekében? — A szakszervezetnek kö­telessége, hogy az ápolónők letelepedéséhez, lakás szükség létük kielégítéséhez a taná­csokkal együtt segítséget ad­jon. Ezt a szakszervezet meg fogja tenni A szakszervezet megyebizottsága viszont a kör­zeti orvosok közreműködését is kéri ennek a problémának gyors megoldásához. Ezenkí­vül részt vesz szakszerveze­tünk a körzeti orvosok mel­lett létesült új ápolónői állá­sok betöltésénél a sorrend meg állapításában. Szervezünk át­képző tanfolyamokat, felku­tatjuk a más munkaterületen dolgozó kádereket. — Egy járásban alaposabban megvizsgáljuk a falusi egész­ségügyi dolgozók munkáját, körülményeiket, lakásviszo­nyaikat. Figyelemmel kíséri a szakszervezet, hogy milyen eredménnyel járt ez a szerve­zés bizonyos idő alatt mennyit javult a körzeti orvosi ellátás az ápolónők munkába állítá­sával. Meggyőződésünk, hogy gyors javulást érünk el ezzel — fejezte be kérdéseinkre adott tájékoztatóját Horváth Lajos elvtárs, Gy. K. r Érdekes építési megoldás Függesztett betonkádak az új villányi pincészetben A Villány—Siklósi Állami Gazdaság — a híres történelmi borvidék rekonstrukciója so­rán — a jelenlegi 600 holdról fokozatosan mintegy kétezer holdra növeli szőlőtermő terü­letét. A régi pincészet, ame­lyet egy 200 éves dézsmapin- céből alakítottak át, nehezen tudta már befogadni a foly­ton növekvő mennyiségű bort Volt még két másik — hasz­nálaton kívül álló — pincéje a gazdaságnak, egymástól azonban meglehetősen távol. A három pincét földalatti fo­lyosóval összekötötték. — A nagy munka során több mint száz méter vastagságú földré­teget törték át a bányászok. Ily módon közel ezer méter hosszúságú pincerendszer ala­kult ki, amelyben — az eddi­gi négyezer hektoliter helyett — 15—18 000 hektoliter bort tudnak majd elhelyezni. Jelenleg az utolsó munká­kat végzik a hatalmas szőlő- feldolgozó épületben, ahol a vörösbor erjesztése is történik majd. Harmincnégy óriási be­tonkádat helyeztek el itt, mégpedig — az országban egyedülállóan — betongeren- dázatra függesztve. Ezt az építési megoldást a már ré­gebb óta meglévő épület szer­kezete kívánta meg. A beton­kádak roppant súlyára jellem­ző. hogy oldalmagasságuk öt méter és egy-egy 110 hektoli­ter bor befogadására alkal­mas. A kádak alja két méter magasságban van a padlózat­tól. Ezért síneket építettek be a betonkádak falába és kis kocsik futnak majd a kádso­rok között, s a kocsikon áll­nak a kezelők. Az erjesztő­kádakból üvegcsöveken veze­tik majd a bort — külön a vö­röset és külön a fehéret — a pincében elheűyezett hordók­ba. Az új villányi barpincészet, amelynek építési költségei ősz szesen meghaladják a négy­millió forintot, a terv szerint az idei szüretre készül el tel­jesen. (Iglói) Versenyben az élüzeni címért. A Pécsi Bőrgyár dolgozói az 1960. II. félévben végzett jó munkájuk eredményeképpen elnyerték a kitüntető élüzem címet. Az élüzem jelvény ma is ott csillog a kapubejáraton a vörös csillag alatt, s a mun­kába siető szaktársak büszkén vetnek egy-egy pillantást az eredményes munka szimbólu­mára. Most, hogy eltelt egy újabb félév, egyre többször hallani a kérdést a meszes- műhelyben és a kikészítőkben egyaránt, vajon sdkerül-e itt­tartani a jelvényt? Az év első félévben elért eredmények alapján az élüzem címért fo­lyó versenyben 794 pontot flz iíle^esek szíves füveimébe A főpályaudvar környé­kén, a Szabadság úton, amelynek környékén több iskola van, nincs papír- és írószerbalt és a sok ezer vá­sárlónak be kell fáradnia a belvárosba. Kérjük ennek mihamarabbi pótlását. A városi tanács által nagy áldozattal helyrehozott Kór­ház téri török templom be­járati oldalán, jobbfelé, na­gyon helyesen virágágynak is hagytak helyet. Ha lehet­séges, akkor a baloldali ré­szen is biztosítsanak helyet „Gül baba” rózsái részére. Többek nevében: V. z. gyűjtött össze a Pécs, Bőrgyár — 186-tal többet, mint a meg­előző időszakban. A termelés gazdaságossága terén a múlt évinél 3.3 száza­lékkal jobb eredményt értünk el, ami több mint 4 millió fo­rint összegű terven felüli nye­reséget jelent. Jelenti ez egy­ben azt is, hogy idén az első félévben csaknem annyi a vál­lalati nyereségünk, mint az el­múlt egész évben. Az 1960-ban kifizetett egyhavi nyereségré­szesedés után a mostani első félévig 11.7 napnak megfelelő nyereségrészesedést tarthat­nak számon a gyár dolgozói. A termelékenységünk a múlt évhez képest 12.2 százalékkal javult. A huszonnégy szocialista bori gád közül öt már elnyerte a szocialista brigád címet s az ötből három már oklevéllel is rendelkezik. A szocialista mun kaverseny új formája igen népszerű a gyárban. Hárván József szb-titkár. Nem akarunk szórakozni Az Olimpia Étteremre nemcsak az új-mecsekaljai- ak, de az egész város büsz­ke. ízléses, szép szórakozó­hely, fel is keresi minden kirándulócsoport, külföldi, aki városunkban jár. az érettségizők itt rendezték a banketteket, s gyakran ren­deznek itt egyéb ünnepsé­geket is. Ez mind rendben volna, csakhogy az éjjeli órákban ittasan hazafelé tar­tó vendégek énekelve, kia­bálva, a kukaedényeket fel­borogatva hagyják el Új- Mecsekalját. Az Olimpia környékén lakók nemegy­szer kénytelenek éjszaka Vi­tába bocsátkozni a hangos- kodókkal. Kérjük, gondoljanak ar­ra is, hogy mi nem akarunk minden este szórakozni. Int­sék rendre, büntessék meg a garázdákat, hogy reggel a környék lakói pihenten me­hessenek munkába. Az Olimpia környék lakói. Tanácskoztak a mázai bányászok A mázad bányaüzemben a II. negyedéves termelési ta­nácskozást július 27-én tartot­ták meg. Ez a termelési ta­nácskozás jelentőségében fe­lülmúlta az első negyedévit mert a tanácskozáson megbe­szélték az elmúlt félév ered­ményeit és az eredmények Meg vagyunk elégedve a bolttal A Dunántúli Napló június 30-i számában Tóth István le­vélíró több panaszt tett a hoz­zánk tartozó káni bolt éllátá­sával kapcsolatban. A panaszt Felesleges kőoszlop A Kossuth Lajos utca és a Sörház utca sarkán terjedel­mes kőoszlop áll. Ügy vél­jük, hogy a kőoszlopra sem­mi szükség nincs, az épület megtámasztását sem szolgál­ja. Kérjük, hogy távolítsák el, mert csak akadályozza a közlekedést. A Kossuth Lajos utca végén és a Sörház ut­cában lakók. is úmmm­A Ledinán túl... Követ farag a kőműves az Újvilág utcában. Végtelen tü­relemmel pattántgatja, mert azt akarja, hogy szép legyen a ház. A Ledina kopár domb. A néhány gesztenyéiétől elte­kintve csak caenevész bokrok élnek meg a porcelángyár szomszédságában. Gidrek-göd- rök, szemétlerakodóhelyék. Ez volt a külváros nagy grundja. Mögötte kukorica, meg. napra­forgóföldek következtek. • Valamikor, 1856-ban még ” Vesztőhely dűlő volt a kopár domb neve. Később Sintér- domb néven szerepel a térké­peken. Erre már a környékbeli öregek is emlékeznek. Azt mondják, dögtemetőnek, sze­métlerakodóhelynek használ­ták a mélyedéseket. Csak 1910- től hívják Ledinának a hegyet, s hogy miért, annak minden bizonnyal a környéken élt bos- nyák lakosság lehetett a tudó­ja. A ledina szó ugyanis hor- vát nyelven gyepes területet jelent, amolyan libalegelő­A Zsolmay—Maittyasovszky— Sikorsky-család mauzóleumot épített a tetejére. S tovább terjeszkedett. Megvette az egész környéket. Az is az övé volt valamikor, ahol most kö­vet farag a kőműves. A kőműves mellett MÁ- VAUT-sapkás ember igazgatja^ a téglát, övé lesz a családi' ház. ■ Uj városrész ez. A mauzó­leum szomszédságában öt, at­tól keletre három nagy emele­tes ház fürdik a napfényben. Közöttük családi házak légió­ja. Újaik, többnyire vakolat­lanok és kerítés nélküliek. Homok- és kőrakások között bukdácsol az ember. Az emberek is újak. Több­nyire faluról bevándorolt gyá­ri munkások, a városba vá­gyás és a falusias hagyomá­nyok különös keverékével. Nyolc órát dolgoznak az üzem ben, aztán sietnek haza. Buja növényzetet varázsolnak a pirinyó kertben. Zsenge fran­ciába,rackfát oltanak és nyes­nek, paradicsomot, paprikát, zöldséget és uborkát termesz­tenek. Baromfit nevelnek a piacon vett kukoricából, mert állatot etetni jó és élvezetes. Vándorolnak most is, mint régen. Nem 20—30 kilomé­tert, mint korábban a faluból a gyárba. Csak néhányat, és azt is kényszerűségből, mert nincs a környéknek kerthélyi- séges vendéglője. Be kell jön- niök a városba, ha egy pohár hűs sörre, társaságra, vendég­lői zenére vágynak. özv. Gombár Mihályné vá­rosi tanácstag szerint a kert- helyiséges vendéglő egy-kettő­re kifizetné magát. Sokan ebé­delnének benne vasárnapon­ként. ' A cukrászda is hiányzik. Lekophat az ember lába, mire a legközelebbibe ér. Gyárvá­ros vagy az Irányi Dániel tér között választhat, ha fagylaltot kíván — azok a legközeleb­bi ek. So(k házba benyitottam. Be­széltem bányásszal, porcelán- gyári munkással, bolti álladó­val és mással Megkérdeztem tőlük: elégedettek-e a hely­zetükkel, életükkel. A válasz mindenütt igen volt. Még a vendéglő és cukrászda hiányát sem panaszolták, annyira éf vannak telve az új hajlék örö­mével. Büszkén mutogatták a szobákat, felelevenítették a fá­rasztó építkezés emlékeit Hoz­zátették: ma még nincs elég bútoruk a házban, de majd lesz. Televízió is. Most már elmosódott ellőt­tem a sok arc, de bizakodásuk bennem megmaradt. Nem be­szeltek a levegőbe: akik házat építettek, televíziót is tudnak venni, Magyar László kivizsgáltuk és az alábbiakat állapítottuk meg: Vidéki vil­lanyszerelők nagy számban érkeztek a községbe és vásár­lásaik folytán a bolt alapvető élelmiszerkészlete minimálisra csökkent. Azonban a vizsgált időszakban még található volt kétféle konzerv, csemegesza­lámi és egyéb élelmiszer is. Az aránylag kisforgalmú ve­gyesbolt a mindössze 25 házú község lakossága ellátását mindig biztosítani tudta, meg is vannak vele elégedve, csu­pán a heti egyszeri kenyér- szállítás a problémánk. Abaliget és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet, Kovács Sándor ig. elnök. ic A Baranya megyei Fűszer- és Édességkiskereskedelmi Vállalat vezetősége is értesí­tette szerkesztőségünket, hogy előadójuk ezentúl gyaikrábban meglátogatja a kis községek boltvezetőit és jobban tudja tájékoztatni őket az árubeszer­zési lehetőségekről. alapján a kitüntetésekre való felterjesztéseket. A mennyi­ségi termelést üzemünk 104,3 százalékra teljesítette és ezzel az eredménnyel meg lehetünk elégedve, ennek alapján üzemi összteljesítményünk 680 kilo- gramm/műszakról 704 kilo- gramm/műszakra emelkedett, ami 103,5 százalékos teljesít­ménynek felei meg. Az egyéb mutatók is mind jól alakultak, úgy hogy az üzem kollektívája ismét megmutatta, képes jó eredmények elérésére. Üzemünkben a szocialista munkaverseny a hagyomá­nyaihoz híven ebben a félév­ben is jó eredményeket ho­zott. A termelési tanácskozás szocialista brigád címet ado­mányozta Csányi Ferenc, Czenki Sándor és Varga And­rás fejtési csapatának. A ta­nácskozás a már szocialista brigád címet elnyert csapatok közül oklevéllel tüntette ki Zádori Sándor KISZ-brigádját, Ziegenheim Mátyás elővájási csapatát, Hollósi Imre csapa­tát és Rétfalvi János karban­tartó brigádját. A vitában felszólaló 22 elv­társ mind a munka és a szén minőségének megjavítása ér­dekében szólott. Az átgondolt, komoly felszólalásokban érez­ni lehetett, hogy a mázai bá­nyászaik az üzem gazdáinak érzik magukat és nem mind­egy, hogy mennyi és milyen minőségben termelnek. Itnró László Miért a lakóházak közé építenek gyárat? Szelényi Lajos rajza Pécs város építési és köz­lekedési osztálya építési enge­délyt adott ki a József Attila utca 21. szám alatti beltelken építendő ipari üzemre, ami tel­jesen ellenkezik a fennálló rendelkezésekkel. Az Építés­ügyi Minisztérium 7/1960. sz. (X. 14.) rendelete előírja a lak­sűrűséget és lakótömbön be­lüli zöldövezet nagyságát. E rendelkezéseiknek az új üzem építése nem felel meg. A je­lenlegi laksűrűség mellett is már határán van a zöldövezet, mely teljesen túlhaladja a te­lepítés által itt foglalkoztatott dolgozók létszámával. Az épí­tési szabályrendelet 12. parag­rafusa (2) kimondja, hogy la­kóépületek részére fenntartott területen ipari üzemet létesí­teni nem szabad. Tűzrendészen szempontból sem a legmegfelelőbb a hely, hiszen három oldalon zárt- sorúan beépített lakótömb van, s csak szűk kapualjnál és járhatatlan oldalkerteken ke­resztül közelíthető meg, de az épület körül sem marad meg­felelő mozgási lehetőség a tűz­oltóság számára. Ügy gondo­lom, ilyen szempontok figye­lembevételével utasították el a tűzrendészet! hatóság részé­ről már 1939-ben az akkori tu­lajdonos, a Dunántúli Bank Rt-nek a megosztásra vonat­kozó kérelmét, noha a város polgármestere volt a bank ak­kori elnöke. Egyébként a be­ruházás előkészítése sem a 3/1960. OT számú rendelet ér­telmében történt, mert a hely­kijelölési eljárásra az érdekelt telektulajdonosokat nem hív­ták meg, de ugyan így az épí­tési engedély kiadása is előze­tes helyszíni bejárás mellőzé­sével történt és az érdekelt szomszédokat nem értesítet­ték, sem véghatározatot nem kaptak. Ezen tényekre július 6-án ajánlott levélben felhív­tam Pécs város v. b. építési és közlekedési osztályát, de ez ideig még választ nem kap­tam, sőt a keddi nap folyamán megkezdték a munkát is. Kérem a szerkesztőséget, hogy soraim közzétételével nyújtson segítséget és hívja fel a városi tanács figyelmét, hogy az üzemek építésének céljaira fenntartott területen biztosítson megfelelő helyet ennek a gyárnak is, hogy fenn­akadás nélkül megvalósulhas­son, ha minden előfeltétele biztosítva van a 3/1960. OT számú rendelet szellemében. Cserny Károly, Pécs, Marosvásárhely u. IQ.

Next

/
Oldalképek
Tartalom