Dunántúli Napló, 1961. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-04 / 182. szám
l*n. AUGUSZTUS 4* NÄPtö 3 Egy délelőtt az átvevőhelyen Percenként két mázsa gabonát fuvat a gép — Ahol már nem ismerik a zsákolást — 100 000 forint felár a tsz-eknek Hatalmas régi épület a siklósi gabanaraktár, egyszerre 117 vagon gabonát lehet elhelyezni benne, de szükség esetén még többet is. Az emeletre vezető vastag falépcsőtket alaposan elkoptatták már a nehéz zsákok cipelésétől megroggyant és elsúlyosodott lábak, s a vasbetongerendák alig észrevehetően meghajoltak a nagy terheléstől. A rakodó előtt néhány szekér várakozik, ami elég ritka dolog, de a siklósi Táncsics Tsz csak innen a szomszédiból szállít, így beállította a fogatokat is. A fényesre koptatott betonon gumikerekű kézi kocsik gördülnek könnyen, hangtalanul, a szekértől a mázsáig, <i rajtuk búzával téli zsákok, izzadó, zsák alatt görnyedő embert sehol sem látni, a Terményforgalmi Vállalat siklósi raktárában már nem ismerik a zsákolást. Kontár Ferenc, a kirendeltség vezetője vezet be az előtérbe, ahol hatalmas, kékre festett gépóriás kígyózik végig a hosszú raktárom. Ez a gabona fúvó, amit tavaly kapott a raktár, s ami a földszinti termekbe továbbítja a galbonát A gép percenként 2 mázsa gabonát juttat a tárolási helyre. Garatja elég magas, s hogy a feltörését megkönnyítsék, ösz- szekapcsolták a zsákológéppel A zsákológép a földre öntött halómból vastag sugárban adagolja a gabomafúvó tarkába a búzát- S egy ember csak azért áll ott, hogy felügyeljen a gép működésére. A kopott, de azért még igen erős emeleti falépcsőket is kivonták már a használatból. A hatalmas emeleti térségbe felvonó továbbítja a gabonát- Ide kerül a sörárpa, amiből az idén igen sok termett a siklósi járásban. A 14 mázsás átlagtermés mellett néhány tsz-ben — minit például a siklósi Táncsics ban is — meghaladta a 16 mázsát holdanként. A terv csak 31 vagon volt, s már eddig 35 vagonnal vásároltak fel. A siklósi tsz egymaga 561 mázsát szállüoit te. amiért 144 000 forintot kapott az államtól. Kontár Ferenc már 11 éve dolgozik a szakmában, ez idő alatt igen sok vagon gabonát vett már át, de mint mondja, egyre könnyebb a dolga. Még az éknúlit évben is gyakori volt a torlódás, nem bírtak a beérkező nagy mennyiségű gabonával. Aztán megkapták ezeket a gépeket és Harkányban egy mentesítő raktárt, s most zökkenő nélkül, folyamatosan és amellett nyugodt tempóban dolgozhatnak. Naponta 20—22 vontató áru is bejön, de egyik kocsinak a másikra soha nem kell várakozni. Ne várjunk az utolsó pillanatig a javításokkal! Az utóbbi időben sok szó esett arról, hogy a tanácsi szervek és a helyiipard vállalatok fordítsanak nagyobb gondot arra, hogy a magánkisipar szolgáltató tevékenységét szocialista vállalatok vegyék át- Sok minden, történt ennek érdekében. Ma már cipőjavítás, a háztartás körüli szerelési munkák elvégzése, különböző javító tevékenységek váUaQiása az állami helyiipar szolgáltató tevékenységében szerepel. Pécsett például a város legkülönbözőbb pontjain könnyen megtalálhatjuk a Vegyesipari Vállalat javító és szolgáltatást elvégző munka átvevő-helyeit. Ha van is még kívánni való a minőség, a szolgáltatások további szélesítése terén, mégis komoly előrehaladást, javulást állapíthatunk meg. A szocialista kisipariban és szolgáltató, javító tevékenységet folytató vállalatoknál elképzelhetetlen a jó miunka a tervszerűség biztosítása néL- kiiL A munkaerő-igénybevételt, az anyagfelhasználási szükségletet, a munkák elvégzésének határidejét az általános gyakorlat, a szükségletek és az érdeklődés tapasztalatai alapján alakítják ki. Sok esetben azonban a lakosság igény- bevételének hullámzása, rap- szodikus alakulása lehetetlenné tesz minden tervszerű munkát a javító és szolgáltató tevékenységben. Nemrégiben a Patyolat Vállalat vezetői hívták fel a figyelmünket arra, hogy valamilyen módon tájékoztatni kellene a lakosságot arról, hogy az idényjellegű tásztító- és festőmunkák elvégzését ne halassza az utolsó időszakra, mert ez olyan torlódáshoz vezet amelyet a vállaltait nem tud áthidalni. A napokban a Pécs városi Tanács ipri osztályának vezetői mondották el, hogy a nyári hónapokban a javító szolgálatot végző részlegek jelentős részét nem tudják munkával ellátni.' Vonatkozik ez elsősorban a cipőjavító, a fehérnemű-javító, az esernyőjavító részlegekre. Elkészültek arra, hogy az esős időszak, vagy a hűvösebb időjárás beköszöntésekor elárasztják a javítórészlegeket lyukas cipőkkel, kirojtosodott ingekkel, megrongálódott esernyőkkel. Nyilvánvaló, hogy nem tudják majd a javításokat ha- tteadőre elvégezni. Ez legtöbb esetben az érdekelt vállalatok érdemtelen elmarasztalását vonja maga után. Úgy gondoljuk, hogy a tanácsi szervek és a szolgáltatást, javításokat végző vállalatok joggal követelhetnek a lakosság részéről is egy kissé nagyobb „tervszerűséget” ebben a tekintetben. Saját érdekében is, de a vállalati érdekeket is figyelemlbe véve, ne hagyja senki utolsó időre, különösen az idényjeUegú javítási munkákatMegkönnyítette a munkát az is* hogy most már csak hét tsz szállít ide a siklósi raktárba; Siklós, Máriagyűdj Matty, Gardisa, Nagytótfalu, Kishar- sány és Turony. A legnagyobb gabonaszállító a beremendi Dózsa, közvetlenül a siklósi malomba viszi a termését. A tsz-ek előző nap mindig bejelentik, hogy mikor érkeznek, úgy nyit a raktár isA felvásárlás július 8-án indult, s azóta napi 5—7 vagon gabona beérkezik- Az idei búzák minősége jó, átlagosan szabványon felüli. A szabvány 78 kilogramm/hektóliter-súly. A legjobb minőségű búzát eddig a máriagyűdi tsz hozta be 83-as hektolitersúllyal, a vil- lánykövesdi tsz 82-es, a beremendi 80-as hektoliter-súlyú búzát szállított. A szabványon felüld minőségért, minőségi felár jár a termelőknek, hektoliter-súlyűúlogrammonként 2.10 forint. A telepen végzett mérések szerint a külföldi, olasz és szovjet búzák hektoliter-súlya sem marad el a magyar Bánkúidétól. Az olasz fajtáké átlag 80, a szovjet fajtáké pedig 82 volt. A malomipar fele arányban kéri a raktártól a külföldi és magyar búzát, s az ebből sütött új kenyér minősége semmivel sem rosszabb, mint a tiszta magyar búzából készült kenyéré. A jó búzaminőségért a járás termelőszövetkezeteinek több, mint 100 000 forint minőségi felárai fizet a vállalat. A jégkár ellenére a becslések szerint a járás teljesíteni tudja a 343 vagonos kenyérgabona-felvásárlási tervét. A villánykövesdi tsz például 10,5 vagon szabad kenyérgabonát már leszállított, s bejelentette, hogy terven feliül még egy vagon szabad búzát értékesít. Máriagyűd is bejelentette, hogy terven felül szállít kenyérgabonát. A siklósi átvevő telep addig üzemel, míg a cséplés tart, hisz a tsz-ek közvetlenül a cséplőgéptől hozzák be a gabonát, a cséplés az idén viszont nem tart soké. Augusztus 20-ra az egész járásban befejezik. Ma reggel megkezdték a Mártírok útja új aszfaltburkolata felső rétegének öntését és hen- gerezését. A 10 ezer négyzetméter felületű útba az XJt- és Vasútépítő Vállalat dolgozói 500 vagon aszfaltanyagot építenek be. „Minden rendben“ Egyre kevesebb hiba az új lakásokban A közelmúlt napokban vették át a Beruházó Vállalat képviselői Pécs III. kerületének legújabb lakónegyedében a 71-es jelzésű épületet. Egy-egy új ház átvételének mindig nagy jelentősége van, hiszen nem mindegy, hogyan teljesíti feladatát a lakóépület, hogyan szolgálja a benne lakó munkások és műszakiak családjainak kényelmét. A műszaki átvételnél — funkcióinak ellenőrzésére — megjelennek tehát az építőkön és beruházókon kívül az összes érdekeit szerveik és vállalatok képviselői is: tűzoltók, vízvezetékszerelők, villanyszereMl A JÓ BOR TITKA? A bálicsi hegytetőről belátni az egész várost, rálátni a bálicsi gyümölcsöskertekre, szőlőkre. Itt fent mindig süt a nap s keletről is, meg lemenőben is meleg sugarakat küld a szőlőlugasokra. Gyen is Antal Pécs egyik legügyesebb és leghíresebb szőlősgazdája. harminc éve szívja ezt a tiszta hegyilevegőt, gondozza a rövid derekú barackfákat, permetezi a szőlőt, fejti a jó rizlingszilvánit. — Nincs egy szabad pillanatom sem — panaszkodik a szőlősgazda. — Mióta érik a barack, reggel tői estig árut szedünk, készítünk. A Május virága. az Alexander és a Napsugár már elérett, a hatalmas Sampdon- nak és a sárgáshúsú Elbertának van most a szezonja. Termesze tesen a szőlőben nagyobb az élet, mióta érik a csemegeszőlő. A Csabagyöngye már elfogyott, az Irsay Olivér pedig most édesedik. — Nagyon kevés csemegeszőlőnk van — mondta Gyenis bácsi — ami van az mind saját szükségletre kell. Bornak különben sem jó a csemegeszőlő, mert l-nagyx» savas, kevés benne a cukor, csak olyan konty alá való lesz belőle. Barackból azonban évente száz mázsát adok él a MÉK-nek. Nincs véle vesződség. nem árulgatom kilónként, a MÉK teherautója még ide a- hegyre is feljön érte elszállítja és egy összegben kapom érte a pénzt Én a nagyüzemi értékesítés híve vagyok — hangsúlyozta Gyenis bácsi. — aki nem de- cizget a borával sem, hanem annyit hagy csak, amennyi magának kell, a többire leszerződött, egy tételben adja el az Állami Pincegazdaságnak. Igaz, azt mondják, megemlegeti, aki iszik belőle, de kap is érte szépen. A fajtatisztaságot és a maligánfokot figyelembe véve átlagosan 14—15 forintot kap egy liter borért, de kapott már majdnem 17 forintot. — Azt nem nekem találták ki. hogy félliter borokért az én öreg lábaimmal a pin cébe futkossak. — mondta az öreg gazda —1 amikor így egy összegben is megkaphatom az árát és ötven—hatvan kéktó bort adok el egyszerre. Persze a munka és a kiadás is sok. Gyenis Antal maga metszi a szőlőt, az ezer gyümölcsfát, s a nagy terület kapálásához, ha segítség kell. az is sok pénzbe kerül. Még jó, hogy ilyen erőben bírja a strapát. — A borban van az erő, orvosság, vitamin — mondta hunyorítva Gyenis bácsi. — Tizenhat éves koromban voltam egyszer részeg, de azóta soha. Pedig minden délben és este megiszom a magam, négy—öt deci borát. Ez adja az erőt, úgy érzem egészséges vagyok tőle. — Látta volna ezt a szőlőt, amikor idejöttem — fűzte tovább a 'beszélgetést — dzsungel volt az egész. Nem is csoda, ha meggyengült a szivem, s a domb- mászástól tüdőtágulásom van. Sovány- pénzű kisember voltam. amikor idejöttem, magam szemezgettem a feleségemmel a keserűmandula fákat, a szőlő jelentős részét is én telepítettem. Nagy szaktudást, szeretetet és hozzáértést kíván, míg valakinek jól is jövedelmez a szépen gondozott szőlője. — Azt mondom nincs rossz föld, nincs rossz szőlő, csak rossz szőlősgazda van — mondta Gyenis bácsi. — Nem elég persze a jó termés, mert a jó bornak is titka van: — Nem szabad idő előtt leszüretelni. — Meg kell várni még minden nekivaló napot megkap a növény és akkor leszed ni, amikor már minden zamat benne van. Az edények tisztán- kezelése. annyira tér mészetes. hogy nem is említi az embert A bor zamaténak sor sa az első fejtésnél dől él. Én az első fejtést január elején szoktam elvégezni, amikor már annyira letisztult a bor. mint az óbor. Akkor aztán külön fejtem a teljesen tisztát, a fátyolosat és az alját^ így aztán már az első fej tés után kiváló minőségű bort kapok, mert az illóanyagok is mind a borban maradtak. Az idei szőlőnél is sokhelyütt gyenge volt a kötés, madár- kásak a fürtök. A Hsztharmattal szinte hetenként meg _ kellett birkózni, mégis a jól gondozott szőlőkben szép termés várható Báldcsban. Sok a fürt és a szokottnál korábban világosodnak már a szemek. Gyenis bácsi szerint a szokottnál jobb minőségű bor lesz az idén. Wrszfl M. lók, gázosok. A bizottság tagjai azután alaposan szemügyre veszik az elkészült lakásokat és megteszik észrevételeiket, javaslataikat, melyek a hibák kijavítására, a hiányos felszerelések pótlására vonatkoznak. A műszaki átadást rövid időn belül „kulcs-átadás” követi, melyben fontos szereplőkként már a bennlakók is részt vesznek, a Beruházó Vállalat műszaki ellenőrein és a házkezeiőség dolgozóin kívül. Ügy lenne rendjén, ha a két átadás közötti időben minden felfedett hibát kijavítanának az építők. A gyakorlat azonban eléggé eltér a kívánalmaktól. Nézzük csak, mit talált a kulcsátadó bizottság a 71. épület néhány lakásában. „A III. em. 2. lakás konyha- szekrényének polcai rosszul vannak beillesztve”; „A III. em. 9-ben a fürdőszoba meny- nyeZeti világítóteste melletti lyuk begipszelendő.” Más lakásokban nem végezték el a burkolok az ajtók melletti hézagok „kikenését” (ezt egyébként előszeretettel mulasztják el), a lakások egy részében rosszul csukódnak az ajtók ablakok, nem állnak vízszintesen a' konyhák lecsapható asztallapjai. Hiba tehát — annak ellenére, hogy értékük a 71-és épületnél sem haladják meg a beruházási összeg két százalékát — bőven akad. És ezek a hibák néha a műszaki átadástól a kulcsátadásig mintha szaporodnának. Itt van például a 71-es épület földszinti 2. lakása. A műszaki átvételnél mázolási hibákat talált a bizottság, mely többek között hézagléccserét is javasolt a bejárati ajtónál. A kulcsátadás idejére már ferde volt a bejárati ajtón lévő kis ablak félfordítója, rossz volt a szobaablak zárja, kitört a konyhában a bal felső bukóablak és a konyha szekrény ajtaját el felejtették bemázolni. A kulcsátadás idejére eltört az I. emelet 6. számú lakás konyhai keverőcsaptelep csillagja, a II. emelet 2-ben elromlott a bejárati ajtó ablakának félfordí- .tója. Vannak olyan „rejtett” hibák, amelyekre a lakások használata közben derül csak fény. A lakók ezt jelentik a házfelügyelőnek, a házfelügyelő közli a gondnoksággal, ahol külön naplót vezetnek a hibákról. A könyv segítségével ellenőrzik azután, hogy az építők megfelelően kijavítják-e azokat. — Mi abbaa a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy jő kapcsolatot alakítottunk ki a Báránya megyei Építőipari Vállalat dolgozóival, s elobb- utóbb sor kerül minden hiba kijavítására — így nyilatkozik Árki Zoltán, a Beruházó Vállalat műszaki ellenőrzési csoportjának vezetője. A javulást jól érzékelhetjük, ha megvizsgáljuk három épület adatait. A Hajnóczy utcában lévő „K” 14-es épület 2 300 000 forintba kefült, az átadásnál talált hibák kijavítási költsége 3415 forint volt. A 20-as jelzésű ház negyven lakása 4 744 000 forintból épült, a „minőségi” hibák értéke 6700 forintot tett ki. A 71-es épületen még alacsonyabb volt a hibaszázalék, a 6 519 000 forintos beruházási összeg mellett mindössze 4850 forint. — Ez természetesen azt is jelenti — magyarázta meg Árki Zoltán mérnök —, hogy időben kijavítják az átadások során kiderülő hibákat. Az építő vállalat „erénye” továbbá, hogy a később napfényre kerülő hibák kijavításánál sen» támasztanak különösebb nehézségeket. Készségesen rendelkezésre álltak például, amikor egy-két lakásban leszakadt a mennyezeti vakolás. Megvizsgálták az új városrész valamennyi lakását, s ahol arra szükség volt, s ahol a lakók is hozzájárultak — újra vakolták a mennyezeteket. Egyébkén t a mennyezet- leszakadások okozták a legtöbb hibát ezen az építkezésen: a panaszok húsz százalékának ez volt az alapja. A hibák sorában „vezetnek” továbbá az ajtó- és ablaküveg- törések, valamint a nyílászárószerkezetek hibái. Az ablakokon például általában keskeny az úgynevezett vízvető, legtöbb helyen elgyalulják a vízvetőben lévő vízorrot, ezért csorog be eső alkalmával a lakásba a víz. Ezeket a hibákat csökkenteni lehetne. Az ablaktörések százalékát például elővigyázatosabb munkával kettőre, háromra szoríthatnák. A 71-es épületen egyébként ilyen szempontból is eredményesebb munkát végeztek már az építők: a 32 lakás ablakai közül mindössze három Y°it törött. Igazán jól pedig akkor dolgoznak majd, ha a műszaki átadási és a kulcsátadási jegyzőkönyvek már egészen szűkszavú — ma még ritkaság- számba menő — megyjégyzé- seket tartalmaznak csak Például azt, amit a 71-es II. emelet 6-os lakásáról 1961 július 27-én jegyeztek fel „minden rendben!” H. M. .1
