Dunántúli Napló, 1961. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-04 / 182. szám

2 V A P T 0 1951. AUGUSZTUS 4. ' Duó Sud-America A Magyarországom vendég- szereplő „Duo Sud-America” augusztus 18-ig Pécsett, a Mecsek cukrászdában és a Pannónia bárban játszik. A duó vezetője Jósé Arzamesn- dia, paraguay-i zeneszerző, aid egyébként szerepeim fog a most készülő „Pesti házte­tők” című új magyar film­ben is különleges gitárszá­maival. A duó eredeti dél­amerikai dallamokkal szóra­koztatja a pécsi közönséget- A duó a cukrászdában esté fél héttől tizenegyig, a Pan­nónia bárban pedig tizenegy­től játszik. Zenélő képeslapok Pécsről Pécsett, a Hanglemezbolt­ban, megkezdték a városról készült zenélő képeslapok, az úgynevezett Colorvox-ok áru­sítását, A Széchenyi^ teret ábrázoló színes levelezőlapok a szokásosnál valamivel na­gyobbak és mikró-lemezját­szón hanglemezként használ­hatók­Film Film Film Film Szeptemberi szerelem Csodálatosan szép, drámai szerelmi költemény lehetne ez a film, ha a rendezői koncep­ció kevesebb szándékkal is be­éri. Kevesebb több lett volna. A drámai alaphelyzet meg­hökkentő és őszinte. Finoman ábrázolt a kis műtősleány bo­nyolult és örök asszonyi lelki­világa, méltó hatást vált ki a képi kifejezés puritánsága, és meghatóan emberi — bár egy kicsit fatalista — a fiatal mér­nök és a műtőslány találko­zása és szerelemre ébredése is. Mindez azonban elvész, meg­kopik a keletnémet filmek né­melyikében tapasztalható, szin­te krónikus halmozásban. Mindent kifejezni, és lehe­tőleg a teljesség igényével. Okvetlenül helyes rendezői szándék, de ha sok a kifejezni, az ábrázolni való — az ered­mény rendszerint elégtelen. A Szeptemberi szerelem alaphangulata egy morális bűnben fogant szereLem. A fia­Miből lesz a 40 forintos munkaegység? Körúton a Berkesdi Kossuth Tsz-ben Az elmúlt gazdasági év a jó zárás esztendeje volt a ber­kesdi Kossuth Termelőszövet­kezetben. A pécsváradi járás­ban a második legjobb: meg­haladta a 33 forintot az egy munkaegység értéke. Ez az év még jobbnak Ígérkezik. Ha az időjárás megfelelő lesz 40 fo­rintos részesedést kapnak a szövetkezet tagjai. Mi az. ami majdnem tíz forinttal növeli a munkaegység értékét? A legfontosabb tényező — a jó vezetésen kívül —. hogy a szövetkezet tagjai ebben az esztendőben fokozottabban megértették: megélhetésük alapja a közösben végzett jo munka. Különösképpen vonat­kozik ez az asszonyokra, akik nap mint nap szorgalmasan ' "dolgoznak. Ma már szinte, mm dennapos, hogy 100—120 asz- szony dolgozik a földeken. A 320 hold kukoricát, az 50 hold burgonyát, a 25 hold nap­raforgót kétszer, a 35 hold cu­korrépát és a 15 hold takar­mányrépát háromszor kapálta meg a tagság. Megtörtént a 130 hold lucerna kétszeri és a 80 hold rét egyszeri kaszálása, behordása, kazalozása. A szövetkezet idejében kezd te az aratást. összesen 850 hold kalászost kellett levágni és behordani. Az 50 aratópár 15 nap alatt majdnem 600 hol­dat vágott le, a többit gép végezte el. Július 17-én már megkezdődött a behordás és a cséplés. Azóta két gép állan­dóan üzemben van. Naponta három vagon gabonát csépel­nek el. A szövetkezet minden géphez két-két munkacsapatot szervezett és így váltott mű­szakban 14 órát dolgozik a gép megállás nélkül. Az eddigi csépléseredmények azt mutat­ják, hogy a termés jó: olasz búzából 16 mázsa a termésát­lag. de a magyar búzák is jól fizetnek. A betervezett 45 va­gon búza helyett előrelátható­lag 54 vagont takarít be a szö­vetkezet. Igv lehetővé vált az, hogy a 15,5 helyett 17,5 vagon búzát adnak el az államnak. Egyéb termékféleségből a kö­vetkező mennyiségeket adja el a szövetkezet az államnak: tavaszi árpából 16, naprafor­góból 2, burgonyából 12. ku­koricából 9 Vagonhal. A szövetkezet állattenyésztő sében is fejlődés mutatkozik. Ma már többségében jól tejelő egyedek alkotják a szarvas- marhaállományt. Ebben az esz tendőben 160 ezer liter tejet állítanak elő, amit részben mes terséges borjú nevelésre fordí­tanak. másik részét saját üzemben feldolgozzák és érté­kesítik, többségében pedig nyerstejként az államnak ad­ják el. Nagy jövedelmet biz­tosított már évek óta a szövet­kezetnek a szarvasmarha­hizlalás,. Ebben az esztendő­ben is 41 darabot hizlaltak ex­portra, melynek egy részét . Nyugat-Németországba, másik részét pedig Olaszországba szállítják. Az export egyedek átvétele éppen a napokban történik. Jellemző a kitűnő tartásra és gondozásra, hogy az említett államok valanieny- nyit első osztályú munőségben vészük át. Ez majdnem fél­milliós bevételt jelent a szö­vetkezetnek. A bevételi alapot növeli az az 560 hízott sertés is. amelyet folyamatosan ad át a szövetkezet az államnak: eddig 204-et szállítottak le. A szövetkezet vezetősége már most gondol a jövőre is: két­szeresére növelte a kocaállo­mány sűrűséget — 100 kh-ként 7 kocát állított be. ami járási viszonylatban nagyon jónak mondható. Az említett eredmények tet­ték lehetővé a rendszeres 10 forintos előlegosztást. S ezek az eredmények teszik lehető­vé ázt is. hogy ebben a gaz­dasági évben jelentősen töb­bet kapjanak a tagók. mint az elmúlt esztendőben. Kovács József tál mérnök jóformán a házas­ság előtt szeret bele a leendő sógornőjébe. A házasságból természetesen nem lesz sem­mi, helyette fellángol ez az új szerelem, amely a műtőslány fülledt érzelmeivel, a férfi ag­resszív erkölcsi törvényeivel egy kicsit a vaskosabb német erotikára emlékeztet. A szere­lembe — meglehetősen naiv logikával és laza szerkesztés­sel — egy furcsamódi kémhis­tória is szövődik. A kémhistó­ria folytán a fiatal mérnök meginog — amit a film elején a néző még a szenvedélyes szerelem számlájára ír, az a kémtörténetben már a mérnök valös jellemtelenségévé lesz. Alapjaiban jellemtelen és er­kölcstelen ez az ember, így a szerelem nem költeménnyé, hanem a műtőslány megcsala- tásává válik, és a szép szere­lem számára se lehet morális talajt találni. Természetes, hogy a három kifejezendő: a jelzett szeptem­beri szerelem, a német, szo­cialista hazafiúság és a két leánytestvér közötti konfliktus csak torzó marad. A friss, szépen és csodálato­san induló szerelem így inkább a Hirosima mon amour hang­vételére emlékeztet, a szocia­lista hazafiság nagyon szép gondolatai testet öltenek egy deus ex machinaként alkalma­zott nyomozóban, a két leány közötti konfliktus pedig ér­demtelenné válik, elszürkül. „A boldogságunkat, a szerel­münket, az életünket nem csomagolhatjuk be, és nem vi­hetjük magunkkal odaátra” — mondja a műtőslány, amikor a mérnök a felelősség súlya elől Nyugatra akar szökni. Szép, hangulatos, igaz szavak, de sajnos, csupán szavak ma­radnak a filmben. Ha Kurt Maetzig rendező kevesebb kér­dést tesz fel önmagának, a vá­laszok jobban sikerültek vol­na. A film is jobb lenne. Pedrő kapitány vidám hadjárata A nyugatnémet filmeseik évenként, kétévenként „le­rój ják” tiszteletüket egy-egy úgynevezett antimilitarista filmmel. Az évek tapasztalata, hogy ezek az antimilitarista filmek elsősorban burleszkek, nem pedig szatírák. A Pedró kapitány vidám hadjárata is egy roppant mu­latságos, szellemes, ötletdús filmvígjáték, amely okvetle­nül nevetésre készteti a leg­savanyúbb nézőt is, bizonyít­va, hogy a háború nem is olyan veszedelmes dolog, mint inkább mulatságos. A harminc éves háború, a művészeteket és a hadjárato­kat kedvelő Llpót császár, a hadisarcot megtagadó Tritzin- gen városka, egy csinos kapi­tány, és két csinos leány — mindez összegyúrva néhány szellemes és ragyogó ötlettél — hamisíthatatlan, szélesjó­kedvű vígjátékot ad. Pedró kapitány, akit a császár a had­járat tulajdonképpeni lebonyo­lítójává nevez ld, és egyben az ügyefogyott hadügyminiszter­fiú támasztéka — Tritzingen alá vonul. Ott a városka asz­szonyai fogadják a hadsere­get. Az ostrom alatt a lehető legmulatságosabb esetek tör­ténnek. Az ostromlók bejár­nak a városba egy rejtett úton vacsorázni, van a filmben dézsaháború és pecsenyeütkö­zet, van szerelem és némi női báj, majd a végén természe­tesen minden rendbejön, ahogy ez a filmvígjátékokban lenni szokott. Nagy közönségsiker lesz, mert az újfent átmódosított, a comers igényét követő né­met filmvígjáték-iskola ed­digi bemutatói is megérték a közönség rokonszenvét. Hábo­rú ellen nem jó film, túlontúl pacifista és vulgáris, szórako­zásnak viszont kitűnő — de hát az sem megvetendő, ha a néző másfél órán át kénytelen kevés megszakítással nevetni. (Thiery) — KISBUDMÉR és Nagy- budmér közé bekötőutat épí­tenek. A munkákat még eb­ben az évben befejezik. Az iskolákban a tanulók magatartá­sát rendszeresen osztályozzák. Néha becsúszik egy-egy elégtelen is, amikor a papa vagy a ma­ma felháborodottan megdorgálja gyer­mekét. Sűrűn halla ni: „Hogy csinál­hatsz ilyet... nem tudsz rendesen vi­selkedni?!” A felnőtt korban nem osztályozzák a magatartást. Lega­lábbis nem vezet­nek osztálykönyvet, nem írnak érdem­jegyeket. Kedden délután a Rákóczi úton a 31-es autó­buszra szállítunk fél, amely 4 óra 10 perckor indul az állomástól. A busz zsúfolásig telve volt és óriási bűz áradt szét benne. Sokan az orruk elé tartot­ták zsebkendőjüket. Hogy miért? Mert egy utas valóságos tyúkfarmot hozott magával A nyitott nagy kosarában lé­vő tyúkok valószí­nűleg hosszabb ide­je ültek megkötöz­ve és szűk helyre kárhoztatva, bizo­nyosan már a vona­ton utazgattak mi­előtt buszra kerül­tek volna. Pedig a kalauznak tudnia kell, hogy így ál­latokat nem szabad szállítani az autóbu szón, még a távolsági buszoknak is csak a tetején lehetsé­ges. De az elégtelen osztályzatot nem is ezért érdemelte ki az az asszonyság, hanem azért, mert a kosara mellett egy nagy bőröndöt is hozott magával- Ez baj? Dehogy baj, sőt még rendesen jegyet is váltott a „bőröndnek”. A baj az volt, hogy a bő­röndöt egy ülőhely­re helyezte el és amikor egy terhes asszonynak ülőhely­re lett volna szük­sége, akkor kijelen­tette, hogy adja át más a helyét, mert ő megfizette azt az ülőhelyet. Erre nyilván fel­háborodtak az uta­sok, de ugyanúgy arra az asszonyra is, aki a kalauz melletti székeken ült 15 év körüli lány­kájával. A kalauz kérte a kislányt, hogy adja át ülő­helyét a teherben lévő asszonynak, mire a mama fel­háborodottan tilta­kozott, hogy még mit nem, miért ad­ná át az ő kislánya a helyét. Hivatko­zott arra, hogy a lá­nya tíz órás mű­szakról megy haza­felé fáradtan (?!) és volt ő is terhes ál­lapotban és kibírta a buszon állva is. Szó se róla, ki lehet bírni állva is, nem is csak azért szük­séges. egy állapotos asszonynak buszon az ülőhely, hogy ne fáradjon, hanem el­sősorban azért, hogy ha valami ok­nál fogva a kocsi hirtelen lefékez, el ne essen és meg ne sérüljön. Mindkét eset fel­háborította az uta­sokat és elégtelen osztályzatot adtak emberségből. (Sri) 150.) A zsúfolt nap utolsó állomá­sához értek, amit föltétlenül meg akart mutatni Jeanne: az ősi japán dráma színházához, öreg, vert vályog épület volt a színház, fagerendákkal meg­támogatva, teknőcöt utánzó bambusznád tetővel. Az épü­let előtt nagy tömeg várt a bejutásra. Amikor Jeanne és Ogmor odaértek, szinte észre­vétlenül szétnyílt a tömeg és utat engedett kettej ültnek. A kicsiny félkör alakú te­rem zsúfolt volt, a levegő sű­rű, a fülledtségtől szinte meg- foghátó. Letelepedtek a gyé­kényszőnyegre és vártak. George ebben a kényelmetlen ülőhelyzetben úgy érezte, hogy fáradt végtagjai elszakadnak a fájdalomtól. A kíntól és a hőségtől patakokban csurgott róla a verejték. Aztán végre megkezdődött az előadás. A színpad, ahol a hosszabb- rövidebb drámai jelenetek kö­vették egymást, egészen más volt, mint az európai vagy amerikai színházaké. A hát­tér sima volt, kemény cédrus­fából, a színpad közepén fes­tett törpefenyő, a padló csu­pasz deszka. A színészeik — csak férfiak — mozdulatlanul ültek, mint a bábuk. Tompa­színű kámzsaszerű ruhát vi­seltek kis sipkával, a japán szertartásos öltözéket. Mielőtt dalba fogott volna a színész, : mélyen meghajolt, aztán gon­dosan begyakorolt, lassú moz- : dulattal maga elé helyezte a földre legyezőjét, és két tetnye- ; rét térdére szorítva, elmondott : egy harci dalt vagy regét, A zenei kíséret pedig egészen különös volt: mintha csupa sötét színt látna az ember, ' mély, lágy hangokat hall, las­sú, kimért mozdulatokat lát, nemcsak a fülnek, a szemnek is szólnak. Arcjáték, gesztus, mind száműzött kellék ebből a művészetből, a színész mind­végig mereven ült még a sze­me sem rebbent. A dal vé­geztével sokszor a színész ar­ca lázas tűzben égett, de ki­fejezése ekkor sem változott meg: csak meghajolt, fölvette legyezőjét, és visszaigazodott eredeti. helyzetébe. Érzést, in­dulatot sohasem mutatott, és a közönség is néma csendben fo­gadta az előadást. George nem értett egyetlen szót sem az előadásból. De azért mindjárt fölismerte a jelenetekben a kínai dráma motívumait. Egyébként is min­den figyelmét, gondolatát le­kötötte a lábaiban szaggató fájás, ami a számára szokat­lan ülésmódtól volt. Aztán különös dologra lett figyelmes George, amint oldalt pillantott Jeanne-ra. A lány tartása merev lett, mint­ha karóhoz kötözték volna, arca vörösre gyűlt, szemeit le­sütötte és egész lényét vala­milyen különös feszélyezettség, rettegés töltötte eL Arcocská­ja olykor-olykor fájdalmasan megvonaglott. George nem tudta mire vélni a dolgot, s megmaradt abban a tudatban, hogy Jeanne-ra a szokottnál erősebb hatása van a drámá­nak. Az előadásra igyekezett figyelni, de most már önkén­telenül is újabb megmagya­rázhatatlan dolgokat vett észre A főszereplő szúrós pillantá­sát úgyszólván le sem vette Jeanne-ról, s dörgő — makogó szavait mintha egyenesen neki szánná. Mi ez? — vetődött fel a bizonytalan gondolat Ogmor- ban. — A hallgatóság pedig úgyszólván kivétel nélkül san­da oldalpillantásokat lövellt a lány felé. És egyszerre csak Jeanne felállt, s remegő hangon oda­súgta: — Jöjj! Késő van. Tisztelet­re méltó nagynéném biztosan vár már. Ogmor is felállt, indultak ki­felé. A hallgatóság kényszerű udvariassággal nyitott utat. George még hallotta a fősze­replő dübörgő hangját, aztán kint voltak a szabadban, a friss levegőn. Jeanne könyörgő tekintettel nézett Ogmorra. — Kérlek, siessünk. Nagyon késő van. Nagynéném már ideges lehet — mondta a lány, de remegő hangja mintha visszafojtott zokogástól lett volna terhes. George örült, hogy végre kint lehetett a fuéledt, bűzös — MEGHALT TILDT ZOL­TÁN. Tildy Zoltán volt kis­gazdapárti politikus, refor­mátus lelkész, 1945—46-ban miniszterelnök, 1946—48 kö­zött köztársasági elnök, 72 éves korában meghalt. — KORSZERŰ vasalógép vásárlására biztosított beru­házási összeget a Baranya megyei tanács a Patyolat Vál­lalat részére. — MEGSZÖKÖTT a me­cseki állatkertből szerdán dél­előtt egy farkas. Az illetékes szervek minden intézkedést megtettek a szökött vadállat megsemmisítéséire, de azért a Mecsekre kirándulókat óvatosságra figyelmeztetik. házikóból, s örömmel követte a majdnem szaladó lányt. Jeanne ügyesen cikázott a tö­megben, s néhány perc múlva már sötét és elhagyott kis mellékutcákon haladtak. Itt aztán a lány meglassította lépteit és szorosan, védel­met várón karolt bele Geor- ge-ba. — Jeanne, mondd, mi volt ez? — kérdezte George. — Ó, semmi! Igazán semmi! De mi is történhetett volna? — válaszolt a lány bizonytalan naívsággal hangjában. Csak egyben reménykedhe­tett Jeanne, hogy George nem értette a dráma ó-japán szö­vegét. És ebbe az egyetlen le­hetőségbe oly görcsösen ka­paszkodott, mint a talaj tvesz­tett hegymászó az egyetlen szál kötélbe. De hogy is mond­hatná el, hogy mi történt?! Hogy mi volt kétségtelenül furcsa viselkedésének oka, hogy miért hagyták el oly vá­ratlan sietséggel az előadást? Hogy az utolsó jelenet neki volt szánva, egyesegyedül neki, s mondanivalójával, mint egy éles karddal, őt döfte keresz­tül, és hogy ezt mindenki, minden egyes hallgató nagyon is jól megértette. Hogy a rö­vidke dráma tartalma egy ré­gi-régi kis történet, arról a fiatal és nagyon szép japán lányról, akinek törzsét legyőz­ték a háborúban, s ő a háború után az ellenség egyik katonája iránt gyűlt olthatatlan szere­lemre. Ezzel megcsűfolta tör­zsének. népének méltóságát, amiőrtis iszonyatos kínhalállal kellett lakolnia. Nem, nem! Ezt soha, semmi áron sem mondhatja el George-nak. De miért is kellett ilyen rútul végződnie ennek a gyönyörű napnak? — kérdezte önmagá­tól és majdnem elsírta magát. (Folytatása következik.) — MEGKEZDŐDTEK a je­lentkezések a Magyar Szov­jet Baráti Társaság október 15-én kezdődő nyelvtanfolya­maira. — A MESZESEN épülő 350 férőhelyes művelődési ház terveit a Pécsi Tervező Vál­lalat készíti. — KÉT HÉTIG üdülnek a Balaton mellett a bári úttö­rőcsapat tagjai. A költségeket a télen megrendezett kultúr­műsorok bevételeiből fedezik. — A SIKLÓSI UTÓN új telephelyet létesít az Autó- és Motorjavító KTSZ. Az új üzemben az ország második legkorszerűbben felszerelt szerviz-részlegét helyezik üzembe. — A PEDAGÓGIAI Főis­kola kórusa és a Liszt Ferenc Kórus vesz részt Baranya megyéből a Debrecenben meg rendezésre kerülő nemzetközi kórustalálkozón. — A VÁROSI TANÁCS augusztus 19-én, ünnepi ta~ nácsülés keretében értékeli az „Egy napot Pécsért“ mozga­lom eredményeit, majd ugyan aznap délután megnyitják a vidámparkot. — 93 VAGON új búzát őröltek meg már a pécsi, pécsváradi és szentlőrinci malmok. — 300 FŐVEL növekedett a megyei tanács könnyűipari üzemeiben dolgozók létszáma, 1961. 1. félévében a múlt év azonos időszakához viszonyít­va. Tanácstagi választások Városi tanácstagi válasz­tásit tartobtajk vasárnap Mo­hácson. A választásokon a la­kosság egyhangúlag Pállkuti Keresztély gépállomási igaz­gatót választotta meg városi tanácstagjává. Augusztus 27-én megyei ta­nácstagi választást tartanak a 37-es választókerületben. Momyoród, Szederkény, Má- riakéménd, Kékesd és Mará- za községek választják meg megyei tanácstagukat. A je­lölőgyűléseket ezekben a köz­ségekben augusztus 15-e után tartják meg. A választás le­vezetésére már megalakult a megyei és választókerületi el­nökség. A Hazafias Népfront pedig már a jelölő gyűlési szervezését kezdte meg. Elégtelen osztályzatok

Next

/
Oldalképek
Tartalom