Dunántúli Napló, 1961. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-31 / 205. szám

iwt AUGUSZTUS 31. N A Pl Ö s Jól fizetnek a rostnövények Áztatóban az idei kender — Len feldolgozást is végez a Drávaszabolcsi Kender gyár A bólyi gazdaság károlymajori kerületének dolgozói fordulón­ként 40 mázsa kendert szállítanak az átvevőhelyre. így a kóró színe szép sárga maradt- Az idén lényegesen több az elsőosztályú kender, mint az elmúlt évben bár a szára, a kóró magassága a ta­valyinál átlagosan alacso­nyabb. A kender mennyisége is kedvező. A kémesi termelő- szövetkezetben. ahol 65 hol­don termeltek rostkendert, például 30 mázsa kórótermés lett holdanként. A sellyei Or­mánság Tsz-ben szintén 30. a szentlőrinci Úttörőben 45. az újmohácsi tsz-ben 40 a bólyi Kossuth Tsz-ben szintén 40 mázsa kórót takarítottak be holdanként. A legnagyobb kendertermelő tsz-ek, a mo­hácsi Uj Barázda és a dráva- palkonyai szövetkezet is meg­kezdték a kender szállítását. Az előbbi 150, az utóbbi 110 holdon termelt az idén rost­kendert igen szép eredmény­nyel. A gyárban eddig 5000 mázsa kendert vettek át a megye tsz-eitől és állami gazdaságai­tól s szeptember 10-ig a sze­zon végéig, még további 15 000 mázsa kenderkórót vesznek át. Az idei kender jellemzője még hogy szára, illetve kórója könnyebb, vékonyabb, így ossz rosttartalma is magasabb, ami jelentősen megkönnyíti a fel­dolgozást. Jőrö étfen megfiosszabbilják a Drávaszabolcsi Kendergyár kisvasútját, és elkészül a bekötőút 1956 óta folyik a Drávasza- bolcsi Kendergyár rekonstruk­ciója, melyre 22 millió forin­tot költ a népgazdaság- Azóta elkészült többek között az új rostüzem, mely ötven mázsa készárut biztosít naponta. 1962- ben újabb /létesítmé­nyek csatlakoznak a már mag­lévőkhöz a gyárban. Meghosz- szabbítják a kisvas útat. vala­mint a szállítás további javítá­sa érdekében megépül a be­kötőút. 1963- ban új üzemmel bővül a gyár. Eddig úgyszólván kár- baveszett a gyár mellékter­méke. 1963-tól kezdve azon­ban gondoskodás történik fe1- használásáról. A melléktekné- kek feldolgozására új üzeme* hoznak létre. Az üzemben pozdorja-lemezeket készítenek, amelyeket műanyagfelülettel, vagy furnérlemezzel bevonva, bútorgyártásra használ fel az ipar. A Drávaszabolcsi Kender­gyárban jelenleg két műszak­ban dolgoznak, de azt terve­zik. hogy a rekonstrukció be­fejezése után áttérnek a folya­matos, háromműszakos terme­lésre. _________ — KÉT SZOCIALISTA BRIGÁD működik a Baranya megyei Élelmiszerkiskenes- kedelmi Vállalatnál. Az egyik brigád tagjai a szászvári, a másiké pedlig a magyaregregyi élelmiszerbolt dolgozói. Az idén már július 10-én megkezdődött a nagy szezon a Drávaszabolcsi Kender gyárban. Első évben végez a gyár len­feldolgozást s a rostlen ko­rábban érő. mint a kender, így korábban kezdődött meg az átvétele is. A gyár korszerű gépei köny- nyen átállíthatok a lén feldol­gozására, s mivel az idén országosan is kiváló lentermés mutatkozott, a szabolcsi ken­dergyár felkészült a lén foga­dására. átvételére. Baranya, Somogy és Fejér megye ter­melőszövetkezetei és állami gazdaságai szállítottak lenkó- rót egész nyárom át a gyárba a távolabbi helyekről vonaton, a környező községekből pedig vontatóval, teherautóval. A len átvétel most már a végé­hez közeledik, eddig 60 000 má zsa lenkórót) vásárolt fel a gyár, e még kb. 7—8000 mázsa át­vétele hátra van; A beérkezett lenkórót elő­ször gubózzák- A gubózó gép teljesítménye egy műszakban 50—60 mázsa gubós anyag amiből kb. 37—40 mázsa osz­tályozott kóró, s 13—14 szá­zalék mag lesz. A rostlen mag­ja esávázás után a gazdasá­gokba kerül vissza, mint ve­tőmag, a visszamaradó ne­gyed osztályú magból pedig olajat ütnek. A lenkóró továb­bi feldolgozását — a meleg­vizes áztatás után' — jövő év márciusában kezdi meg a gyár. A len áztatásához — ellentét­ben a kenderrel — melegvíz szükséges, erre a célra a közeli Harkányiürdő melegvizét használják majd lei. Ha ez nem sikerül, akkor a tervek szerint egy mély kutat fúrnak a gyártelepen, amely alatt szintén melegvíz található Az elmúlt hetekben a ken­der átvétele is megindult a gyárban. Az átvétel kora haj­naltól késő estig tart. sőt a rakodás éjszaka, villanyfény­nél sem szünetel. Az új ken­dert nem kazlazzák, hanem rögtön az áztatókba kerül. így a gyár felesleges munkát ta­karít meg és természetesen a kazalozás költségeit; Mint a gyár vezetőd elmond­ták, az idei kender a lenhez hasonlóan igen jó minőségű, különösen a szín tekintetében, Az időjárás ebben az évben kedvezett a rost.nővényeknék. kevesebb csapadék esett, rit­kábban ázott meg a kender, Kétmillió forint beruházási hitelt kapott a pécsi Gázszolgáltató Vállalat a Porcelángyártól a Légszeszgyár éli te épig húzódó gerincvezeték megépítésére Már régebben megépült a pécs—budapesti vasútvonaltól délre eső részen a tízezer köbméteres gáztartály, vala­mint ezt, a Gázszolgáltató Vál­lalat központi telepével össze­kötő gerincvezeték. Ahhoz azonban, hogy a gáztartály be­tölthesse feladatát, és a városi lakosság jobb gázellátását szol­gálja, szükség van a gerincve­zeték meghosszabbítására egé­szen a Porcelángyárig, ahon­nan már megvan az összeköt­tetés a gázt termelő Kokszmü­vekkel. A Pécsi Gázszolgáltató Vál­lalat vezetőit a minap értesí­tették, hogy rendelkezésükre bocsátják a kétmillió forintot azzal a feladattal, hogy oldják meg még ebben az esztendő­ben a gerincvezeték hiányzó szakaszának megépítését. A gerincvezeték építéséhez 1250 folyóméter acélcső kellene. Mind az anyag, mind az építé­si kapacitás megszerzése gon­dokat jelent, hiszen erre még az év elején fel kellett volna készülni. A Gázszolgáltató Vállalat vezetői tegnap tárgya­lásokat kezdtek a Baranya me­gyei Építőipari Vállalat veze­tőivel annak'érdekében, hogy a gerincvezeték megépítése még ebben az évben megtör­ténhessék. Amennyiben a Porcelángyár és a Légszeszgyár utcai telep közötti gerincvezeték elkészül, az új-mecsekaljai tároló be­kapcsolásával 17 500 köbméter­nyi tárolóterülete lesz a gáz­müveknek. Ezzel biztosítani tudják a város megfelelő gázel­látását. — TAPASZTALATCSE­RÉT tartanak a mohácsi üzemek, a Mohácsi Bútor­gyárban. A tapasztalatcsere- értekezlet ma, csütörtökön reggel 8 órakor kezdődik. Az értekezleten az I960, szep­tember 16-i párthatározat alapján számolnak be a bú­torgyár vezetői, az üzemi agi­táció és munkaverseny ta­pasztalatairól, Emlékezetes élmény lesz A Pécsi Nemzeti Színház előkészületei a lengyel művészek ;ogadására Városunk kulturális életé­nek jelentős'eseménye lesz a lodzi Powszechny Sz.n-ház jö­vőhétí vendégszereplése. A sz.nhaz megbolygató! méhkashoz hasonlít. Az igaz gatői iroda elő'..; mm. les.0 és £ő Uszpécs-er székel Mán ■ doky Kálmán főtitkár. Udva közönség számára való érthe­tőségét? — Ezt kérdezik állandóan telefonon is — válaszolja, — njd elmondja, hogy nem is olyan nagy prpb'éma. mint u nullásra' tűnik. Anouilh: r'a című s? nmtlve. azok •tárnára, akik az elmúlt évek­Jelenet a Pacsirta cimú műből. riasan leültet, kis türelmet kér. Fülöp Zsigát kéri a. film­gyár még két napra, elhúzó­dott a film forgatása, amely­ben a népszerű, fiatal pécsi művész játszik Az „egyeztető ' lap rövid áttekintése után köz­li a főtitkár a filmesek számá­ra izgalmas választ: rendben van. maradhat két napot, de határidőre jöjjön haza, mert összeül a színházi törvényszék ben a színházban és mozikban látták a Szent Johannát — tö­kéletesen érthető. — A teljes érthetőség ked­véért — folytatja Mándoky Katalán — kiadunk részletes artalmat ismertető magyar műsorfüzetet. Ezenkívül min­den felvonás előtt színházunk egyik művésze ismerteti a kö­vetkező felvonást és így az mindenki számára érthető lesz. Jelenet a Vidámpark című revüből. és az bizony nem olcsó mu­latság. Alig fejezi be ezt a beszélge­tést, máris türelmetlenül csenget-a posta: Katona elv­társat keresi Budapestről a Vígszínház. Krencsey . Ma­rlant kérik budapesti vendég- szereplésre. Részleteket nem hallunk, mert átkapcsolja a vonalat az igazgatói irodába. Amint felszabadul, azonnal megkérjük; adjon felvilágosí­tást arról, miként oldják meg a lengyel előadások magyar A Vidámpark című zenés víg­játék műfaj beli adottságai kö­vetkeztében magában hordja a sikert, a közérthetőséget: re­vü. Zene. tánc, vidámság, hu­mor, lengyelül is, magyarul is egyaránt érthető, ettől függet­lenül e darabra is adunk mű­sorfüzetet és minden felvonás előtt egy művészünk ugyan­csak elmondja a „storyt”. E revüt magam is láttam Len­gyelországban és mondhatom; tolmács nélkül is nagyszerűen mulattam. Bájosak, csinosak, elragadóak a lengyel művészek és bizonyos vagyok, hogy váro­sunk közönsége szívébe zárja őket és sokáig emlékezetes marad a könnyű műfaj kedve­lői számára — fejezte be nyi­latkozatát Mándoky Kálmán. Úticrve7etök tanácskozása Mohácson Az Úttörő Szövetség Mohá­csi Járási Elnöksége augusztus 28-án az Ifjúsági Székházban tartotta az ülését. Megtárgyal­ták a KISZ Központi Bizottság irányelveit, az úttörő-munka megjavításával kapcsolatba^ és megtárgyalták a KISZ Ba­ranya megyei Bizottság 1961 — 62. évi munkaterv alapján az úttörő-munka legfontosabb célkitűzéseit. Számos hozzászólás elhang­zása után az 1961—62. évi tan­évre elkészítették Mohács Já­rási Úttörő Szövetség munka- tervét, mely a KISZ Központi Bizottság irányelvei és a KISZ Baranya megyei Bizottság munkatervének figyelembe vé­telével készült el, ahol Mo­hács járási és városi sajátos­ságait a legmesszebbmenőkig szem előtt tartották. Dr. Vadon Antal Cfzjezetek KURUC! PÁL ÉS THIERY ÁRPÁD RIPORTSOROZATA (8.) Nehéz lenne pontos határ­vonalat húzni, hogy meddig ter­jed Komló városépítésében a hősikor, méltói számítsuk az új kort. A tíz évvel ezelőtti vá­rossá alakulás tulajdonképpen még nem zárta te Komló fej­lődését, sót ma, a várossá' ala­kulás után tíz évvel sem mond hatjuk el, hogy készen áll a nagy mű, Komló városa. A városépítés bizonyára még so­káig nem fejeződik be, és ne­héz pontosain körvonalazni, milyen lesz egy távolabbi jö­vőben a város, amely a fel­szabadulás idején még kicsiny bányásztelepülésként húzódott meg a Mecsek erdőrengetegé­ben, a gazdag szénmezők fe­lett. A komlói évekről, a hőskor­ról, a városépítésről, a bánya- fejlesztésről nem is lehet ri­portot írna. Vaskos regénykö­teteket töltene meg a renge­tte történet, a várossal együtt felnövő emberek életének kró­nikája. Legrövidebben a szá­mok tudnak beszélni minden­ről Lapozgassunk, keresgél­jünk a tengernyi számadat között, amit Komló elmúlt ti­zenöt éves fejlődéséről papírra vetettek; Az 1960. évi statisztika a vá­ros lakosságának számát 24 850 főben állapította meg. A bejá­ró dolgozókkal együtt a város nappali népessége harmincezer fő körül mozog. 1944 óta, több mint húszezerrel nőtt a város lakossága; Amikor a város alapjait le­rakták, az akkori faluiban mind össze 585 lakóépület volt 884 lakással, ezek közül csak ti­zenegy [lakásban (volt fürdő szoba. Az elmúlt tíz év alatt kereken több mint négyezer lakáp épült fél, javarészük fürdőszobás, komfortos kivi­teliben, csaknem száz százalé­kuk teljesen közművesítve. A régi bányásztaimban két általános iskola működött, ti* zenöt tanteremmel A múlt év végén a komlói általános isko­lákban hatvannyolc tanterem­ben három és félezer tanuló tanúit, — igaz, a túlzsúfoltság meglehetősen nagy. A vájár­iskolában 270 vájártanuló ta­nult, a zeneiskolában 327 ta­nuló ismerkedik a zenével. 1958-ban kezdte meg működé­sét a város kul túnkombinát j a, a Zrínyi kultúrotthon. Négy­száz fős mozitermével, az épü­letben működő múzeummal, szakiköri helyiségeivel, az itt működő több mint tízezer kö­tetes városi könyvtárral, a vá­ros valódi kulturális központ­ja.; Komló rendkívül szép kör­nyezetiben felépült sporttelepe az egyetemes magyar sport egyik pillére, méltó otthona a jó hírű bányászsportolóknak. Komló egészségügyi fejlődé­sét a korszerű rendelőintézet és az 1959-ben átadott új kór­ház jéhá; Sikondán működik az ország egyik legszebb éjjeli szanatóriuma, ahol a komlói bányászok is gyógyulást, fel­üdülést találnak. A közelmúltban egy idős ember járt Komlón. Évtizedek óta távol él, más országban. Sok csodálatos várost, sok cso­dálatos építményt látott már. Komlóra mégsem talált más jelzőt, csak ezt: hihetetlen. Hogyan lehetett ezt a nagy várost ilyen gyorsan felépíte­ni? — Ez volt az állandó visz- szaténő kérdése. Hogyan? Sokszor összeszo- ritott foggal, és dacolva idő­járással, téli faggyal és nyári kánikulával, sokszor megtíz­szerezett erővel dolgozva, hogy sikerüljön lépést tartani a nagy terv előírásaival.. Sok­szor úgy, hogy a munka köz­ben kellett megtanulni szak­mák rejtelmeit is. ügy, hogy nemcsak dolgozni kellett, ha­nem más, új emberré is neve­lődni; Vannak ennek a városépítés­nek hősei nagyon sokan. In­dult el a kökönyösi épülő fa­laidéi kőműveslény az ország­házba, hogy átvegyen Kossuth díjat, azután meg sem álljon a mérnöki diplomáig. Dolgoz­tak a föld mélyén országos hí­rű vájárok, akik nemegyszer szinte hihetetlen eredményeiket produkáltak. Ki ne emlékez­nék Kusz Jánosra, a gyarsva- gathajtó Molnár-brigádra és a többiekre, akiknek a neve talán már 'lassan ki is kopik az emlékezetből, de művük, a város, a bánya, egyre nagyobb, egyre nagyszerűbb. Amikor a tízéves jubileu­mon az ifjú városban a nagy Lenin szobrát leplezték te és tízezrek üdvözölték Gagarin őrnagyot, a világ első űrhajó­sát, csak arra gondolhattunk, hogy méltóbb születésnapi ün­nepséget nem is szánhattak volna a szocialista bányavá­rosnak. Mert ez a város a szocializ­mus szülötte, a szocializmusé, amelynek építésére Lenin ta­nította a népeket, akinek szob- ,ra ma a város főterén áll, te­kintetével az új várost simo­gatva és a távlatokat kutatva. Az első űrhajós pedig egy ki­csit a jövő üdvözletét is hoz­ta a tízéves városnak. A jö­vőét, amikor az ember, — aki erejét már kipróbálta a földi alkotásokon, — meghódítja a Kozmoszt, a teljes világmin­denséget, és felkutatja a min- denség legrejtettebb titkait.- Vhei Honiul TfiBTQneTÓBBL

Next

/
Oldalképek
Tartalom