Dunántúli Napló, 1961. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-03 / 181. szám

' 1061. AUGUSZTUS 3. NAPLÓ 5 ÜTTÖRÖ ÉLET •■■■■■■■■■■a imnuHiiHiimiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiHiiiimiHiniiiiuiiHimui Kis ezermester KEZIM UNKA-TÁSKA Néhány kéményfaléc-darab- ból igen célszerű, hordozható kézimunkatáskát állíthatunk össze. A két adott méretű X- láb lécei szegecseléssel kap­csolódnak mozgathatóan egy­máshoz, felső, befűrészelt vé­gükhöz enyvezéssel és csava­rozással erősítjük hozzá a hosszában réssel ellátott da­rabokat, amelyek fogóként szolgálnak, de ezekhez fogjuk a táskaszerűen kiképzett textil részt is hozzá varrni. A lábak alsó részén a horonyban is csavarozzuk, enyvezzük a me­revítő léceket. Az összeállítás előtt simára csiszolt farészeket összeillesztésük után két-há- romszor vékonyan átlakkoz­zuk, végül hozzávarrjuk a táskarészt kb 30x50 cm mére­tű textilanyag közé varrott, felül gumiszalaggal összerán­colt oldalrészekkel. Színes há- ziszőttes-darabok nagyon meg­felelnek e célra. CSEREPBOR1TÖ Cserépborítót is készíthe­tünk a szobanövényhez. Lehet a borító fakéreg-darabokból. Ez esetben a megfelelő méret­re kiszabott, ferdén fűrészelt vagy faragott csonkakúp pa­lást darabkákat aljuknál — szintén ferdére fűrészelt — deszkakoronghoz szegezzük, a felső perem alatt pedig belül­ről erősebb drótabroncsot kö­tözünk hozzá Az abroncs vég­ződéseit forrasztjuk, vagy csak összedrótozzuk. Munkásabb, de mutatósabb a faragott és festett lécdarabokból összeál­lított cserépborító. A cserép magasságánál kissé hosszabb, kb. 10x25 mm keresztmetszetű léceket egymás mellé téve egy szerre jelöljük ki rajtuk a dí­szek és a két furat helyét, megfaragjuk, majd két drót­darabbal a cserép mögé köt­jük. FEDÖTARTÓ, SZÁRÍTÓ Fedőtartót háromszög alakú léckeretbe erősített horgany­zott drótdarabokból mester­kedhetünk össze. A két és fél—három mm vastag dróto­kat a legkisebb fedőnél kezd­jük felszerelni és innen hala­dunk a nagyobbak felé. A haj- lítgatott drótnak a léc fura­tán keresztül dugott, hegyes­re kalapált végét erősen be­verjük a lécbe. A száradásra szanaszét ki- aggatott kéztörlő, edénytörlő, mosogatórongyok részére mi­nél több aggatóra, szárítóra van szükség. Két-két szemes­csavart hajtsunk be egymás­tól 10 cm távolságra az ajtó­félfába, ablakkeretbe, yagy a konyhaszekrény oldalába, s csúsztassuk a nyílásukba de­rékszögben hajlított, erősebb horganyzott drótot, vagy alu- míniumcső-darabot. Merre tálioroitak úttörőink a nyáron? Az idei nyáron megyénkből mintegy nyolcvan úttörőcsapat táborozott az ország legkülön­bözőbb vidékein. Őrsvezető- képző táborok voltak A bal ige­ien, ahol százharminc pajtás vett részt, Mohácson 130 paj­tás. Óbányán 60 pajtás, Kis- hárságyon 60 pajtás, Majláth- pusztán 30 pajtás és Zebe- génvben 120 pajtás táborozott Augusztus 7-én kezdődik a ír, ’ " vezetőképző tábor és 20-á' nieződik be. Itt 100 fő Krf~" ’ vezetőt és 50 peda­gógus kisdobos rajvezetőt ké­peznek ki. Jelenleg a Hidas­völgyben táborozik a komlói úttörőház őrsvezetőkópző csa­pata. Az őrs vei'tőképző tábor­ban negyven pajtás vesz részt. Ennek befejezésével véget ér megyénkben az őrsvezetők tá- •szerű kiképzése. Közgazdasági Technikummal rendelkező GYORS- ÉS GÉPfRÓNÖT felveszünk. Jelentkezés asze­mély z éti osztályon. Pécsi Kesztyűgyár. 38 635 Ismerd meg Baranyát: Régi falvak a Hegyháton A Hegyháton, mint a me­gyében egyebütt is, igen sok olyan helységnevet gyűjtöttek össze, amelyek a török hódolt­ság előtt virágzó, nemegyszer népes települést jelentettek. Idő folyamán eltűntek, s ma már csak a völgy- és dűlőne­vekből, meg a rájuk vonatko­zó okmányok egyeztetéséből következtethetünk egykori hol létükre. Alább néhány elpusz­tult és teljesen eltűnt hegy­háti falut ismertetünk. BIKKÄG Bilkkág, vagy Bükkág kis falucska volt a XV. században Kisvas zár határában. Manap­ság is Bikkági völgynek hív­ják az eltűnt falu helét. EGRES TÖ Orfűtől nyugatra települt. Első adata a XVI. századból származik. Egrestó a pécsi püs­pök jobbágyfalvaként szerepel okleveleinkben. BOLHAFALVA Már a XIV. században em­lítik. Egytelkes nemesek lak­ták; köztük Bolha Gergely, alighanem a falu névadója. A régi település a mai Szentdie- nes község északnyugati felén Buhafa dűlőben feküdt, HODÄCS Először 1358-ban szerepel ok levélben, ahol „Feneta Fluvi- um Hodach“, azaz a hodácsi patakon túli kaszálókat említi Reuter Manapság a Magyaregregy ha tárában levő szépfekvésű völgy őrzi nevét. Ez a Hodácsi völgy Máré várhoz tartozott. Nevét Kniezsa István nyelvész a hód szóból származtatja. A Ho- dács jobbágycsaládot „Opi- dum Máré“ (Máré város) la­kójaként említik 1476-ban. gadAny A mai Komló közelében ál­lott. Már a XIV. században szerepel okmányokban. A mai Mecsekjánosi község közelé­ben állott. Ebből a faluból származott a híres Gadányi- család. Mátyás király 1460-ban Hédervári Imre főudvarmes- temek és testvérének Miklós­nak adományozta Gadányt. A török hódoltság alatt pusztult el. KÖKÖNYÖS Komló hasonlónevű város­részének elődje. A pécsi káp­talan jobbágyai lakták a XV. században. CEGLÉD Cegléd falu Máré várához tar tozott a XV. században. Tehát Márévár közelében kellett len­nie. Valószínűleg a Magyar­egregy határában fekvő Cik- lődi völgy neve őrzi a rég el­tűnt falu emlékét. A felsorolt elpusztult fal­vakra vonatkozó adatokat Játéktárok Hol a hiba? örsi vagy rajkeretben játsz­ható versenyszerűen. A játékvezetőnek már ott­hon kell elkészülnie a verseny­re, attól függően, hogy a pró­baanyagban miként haladtak előre (körmyékisimeret, község, város, járás, megye ismerete stb.) Az előre megírt vagy kigon­dolt történetet aztán felolvas­sa, elmondja a pajtásoknak. Ilyenek lehetnek: Levél a táborból. A nyári táborunkból írta há­za Pista a következőket: „Az erdészháztól északra, a füredi út mellett áll a táborunk egy erdő szélén." Az árbóczászlót már a faluból észre venni. A kapunk csodálatos, van azon zászló, felirat, gubacsból ötágú csillag, stb. Belépve rögtön a parancstáblán ragad meg min­denkinek a szeme (apró be­csúsztatott hibák: az árbóc­zászlót nem láthatták a falu­ból, a parancstábla nem a ka­pu mellett volt). A pajtások minden hibát azonnal feljegyeznek. Vagy: Séta a falunkban. Képzelt rádióközvetíités. A piactértől alig 100 lépésnyire áll a 48-as honvédek emlék­táblája, amelyen az alábbi so­rok olvashatók. (A valóságban legalább 300 lépés a távolság, a tábla feliratába is becsúsz­tatunk néhány hibát.) Vagy: Idegenvezetés. A vasútállomáson egy gye­rek. aki-rosszul ismeri közsé­günkét. így igazított útba egy idegent, aki a tanácsházára akart eljutni: — Tessék itt lemenni a lép­csőn (nincs is lépcső), a kikö­vezett járdán haladva (az ke­rülő utat jelent) stb. Pontozás, értékelés. Ha például 10 hiba volt a mesében, aki mind észre vette 3, aki 9-et vett észre 2, aki nyolcat, 1 pontot kap. Poháradogató. Az őrs tagjainak egymást felváltva vízzel teli pohárral kell futólépésben megkerülni a célt. Jó pontot kap az az őrs, amelyik a leghamarabb kerüli meg a célt és poharában a leg­több víz marad. Hasonlóképpen rendezzük meg a „krumplihordó” ver­senyt. A rajtvonalnál libasor­ban állnak meg az őrsök: Har­minc lépéssel előttük annyi szem krumpli van a földön, ahány őrs versenyez. Rajt! — jelszóra az első pajtás oda­rohan a célhoz, felszedi a krumplit és odaviszd a követ­kezőnek — az pedig visszafut vele a célhoz. í gy megy tovább egészen az utolsó pajtásig. Eb­ből is lehet rajok közötti ver­senyt rendezni. Növeli a verseny izgalmát, ha a soron következő futóinak bekötik a fejét Kiszorító. Az őrsöt kettéosztjuk — esetleg két őrsöt állítunk egy­mással szembe. A verseny­zők célja: túldobni a labdát a másik félen. Dobni csak onnan lehet, ahol a pajtás elkapta a labdát. Ha nem sikerült levegőben elfogni, akkor odáig húzódik vissza a csapat, ahol a labda megállt. Ahányszor elérte a csapat a megjelölt középpon­tot — miközben az ellenfelet szorítja vissza — annyi pontot kap. — Érdekessé teszi a játé­kot, ha dobni csak balkézzel lehet. Ugyanezt alkalmazzuk akkor is, ha kicsiny a kiszo­rító pálya. Camillo erdőmérnök, Baranya megyei helységtörté­neti adattár című művének kéziratából bocsátotta rendel­kezésünkre. FARKASLUK Alighanem a mai Mecsek- jánosi község közelében a Ga- dányi völgy ben állott egykori falut hívták Farkasluknak. Pontos helyét nem ismerj ük, első okleveles nyoma 1356. Az 1315-ben kelt okmány „Miklós comes de Farkasluk"-at em­lít, aki a környéket birtokló Kemény-családnak közeli ro­kona. A falut öröklő Gadányi Mihály birtökbaiktatása ellen tiltakozik 1406-ban a pécsi káp tálán, amiből hosszú ádáz pör származott. Utóbb már nem hallunk Farkaslukról, elpusz­tult vagy más faluval olvadt egybe, és elvesztette még a nevét is. (Rónaky K.: Még egy baranyai község. Pécsi Napló, 1925. jún. 28,) Kovács András 1. Ügyeskedjünk A közönséges egyenes ép szalmaszálból vágjunk le egy 15—20 cm-es darabot, melynek az egyik végén le­gyen csomó, a másikon pedig nem. A csomó arra kell, hogy az üres szalmaszál az egyik végén el legyen zárva, mert ha mind a két vége nyitott, akkor sohasem szólal meg. Fontos az is, hogy az általunk előírt nyíláson kívül más nyí­lás, repedés, törés, a szalmán ne legyen. Ott, ahol a csomó eon, jó éles késsel behasítunk a szal­mába, úgy hogy egy kis nyel­vet kapjunk. Vigyázzunk, ne­hogy átvágjuk a szalmát! (De vigyázzunk kezünkre is!) A nyelvnek olyan hosszúnak kell lennie, hogy elég könnyen mozgatható legyen. Ezzel el is készítettük a trombitát. A csomós részét kell a szájunkba venni úgy, hogy a bevágott része beljebb kerüljön a fogainknál. Ajkun­kat jól összeszorítva fújjunk bele. Sípot te készíthetünk ugyanilyen szálmaszálból. Egyszerűen úgy, hogy a cso­mós vége mellett körmünkkel ■vagy hegyes késsel behasítunk a szalmába. Hosszabb síp mé­lyebb hangot ad, römdébb ma­gasabbat. Ne veszítsük el a kedvünket, ha ezek a magunk készítette hangszerek nem szólalnak meg mindjárt. Próbálgassuk újra meg újra, mert mindehhez gyakorlat kell. Ha sikerül több különböző hangú sípot és trombitát készíteni, egész kis zenekart állíthatunk össze, mellyel olyan jól fogunk mu­latni, hogy bőven kárpótolva leszünk a fáradságért, amivel a hangszerek elkészítése jár. 2. A Bakóeai Általános Iskola zenekara. Még egy hónap! KEDVES PAJTÁSOK! Még javában élvezitek a gyönyörű nyár nyújtotta örö­möket, még táborban vagytok sokan, s boldogan temetkeztek a vakáció ezernyi játékába. Még egy kerek hónap áll rendel­kezésetekre, hogy kipihenhessétek a múlt tanév fáradalmait. Egy hónap múlva testileg és szellemileg te jól felfrissülve nyit­játok be az iskola ajtaját. Nem akarunk még zavarni benne­teket a játékban, a nyári örömökben, csupán egy-két hasznos dologra szeretnénk felhívni a figyelmeteket. Mert az okos úttörő nemcsak a mának él, hanem az egyik szemével már a holnapba tekint, s gondol az iskolai életre is. Most van az ideje annak, hogy összegyűjtsétek azokat a dol­gokat, amelyek majd szükségesek lesznek az új tanévben. Sokfelé megfordultok a nyáron, s van alkalmatok arra, hogy bogarakat, növényeket gyűjtsetek, amelyek majd nagyban se­gítségetekre lesznek az iskolában. Van, aki más gyűjtési szen­vedélynek a rabja, kőzeteket, különféle ásványokat, termése­ket gyűjt. Vannak, akik akváriumot, terrénumot szeretnének készíteni, most erre te megvan a lehetőség. Töltsétek kellemesen a visszalévő időt, segítsetek a szü­léiteknek is a házkörüli, vagy « kinti munkában. S ne feled­kezzetek meg c Dunántúli Napló Üttöró Elet rovatáról s?m, keressetek fel bennünket soraitokkal és számoljatok be a nyá­ri élményekről, a táborozásról, s mindarról, ami a nyári úttörő­élettel kapcsolatos. Biztosan lebarnultatok, megizmosodtatok a nyári hónapók alatt és nagyot is nőttetek. Még csalogat benneteket a nyár, a víz, az etdő, a hegy, még ezernyi örömet tartogat számo­tokra az augustzus. Ügy elröppen majd ez a hónap, hogy észre sem veszitek, csak arra ocsúdtok fel, hogy táskával a kezetekben ismét ott álltok az iskola előtt. Az osztálytermek új harcokra, új győzelmekre várnak benneteket. Egy év le­pergett ismét az idők homokóráján — egy osztállyal előbbre léptek. A nyolcadikos pajtásoknak már komolyan kell ter­vezni, számba venni az új évet, mert számukra ez lesz az utolsó esztendő az általános iskola padjaiban, ök már a kö­zépiskolai tanulmányaikra készülnek, hiszen a gimnázium, a technikumok alapjait most kell lerakni. — Kész a finom ebéd! Mesél a csillagos ég Este van már, késő este ... száll a dal a pajtások ajkáról, a tábortűz már csak pislákol, hamvadó parazsa alig-alig vi­lágít. Egyszeresek az egyik pajtás felkiált: — Nézzétek, ott egy hulló­csillag! — Megint meghalt valaki — jegyzi meg Éva. — Gondolj valamit, biztosan teljesülni fog — súgja Zsuzsi legjobb barátnőjének, Áginak. — Ne beszélj butaságokat, hisz ez nem volt egyéb, mint egy meteor. Klárinak igaza van. A világ űrben sok kisebb-nagyobb kő­éi vasdarab kering, amelyek mozgásuk során, ha belekerül­nek a Föld vonzókörébe, nagy sebességgel zuhanni kezdenek feléje. Minél közelebb kerül­nek a Földhöz, annál sűrűbb a légkör, amelyen át kell halad­niuk, annál nagyobb a közeg- ellenállás, amelyet le kell győz niök. Mi történik, ha a pajtá­sok futás közben nagy tömeg­be kerülnek? Egyrészt kény­telenek lassítani, másrészt pe­dig erősen kimelegednek, míg végre sikerül a tömegen át­vergődniük. Ugyanaz a folya­mat megy végbe a „hullócsilla­goknál’’, vagyis a meteoroknál is. Csökken a sebességük, erő­sen felmelegszenek, annyira, hogy izzásba jönnek és ezért világítanak. Ezért látszik ez a kő- vagy vasdarab hullócsillag nak, pedig egészen másról van szó. — Ha egy ilyen meteor le­esik a földre, nagy pusztításo­kat okoz? — kérdi egy hang a sötétből. Jogos a kérdés. Ezeknek a meteoroknak a nagysága és a súlya is a legváltozatosabb, néhány grammtól több ezer tonnáig terjedhet. Legnagyobb részük azonban zuhanás köz­ben szétesik, elporlad az erős izzás következtében, s így már csak az eredetinek csekély há­nyada hull. A Földnek kéthar­mad része tenger, s a száraz­földnek nagy része lakatlan, ezért nagyon valószínűtlen, hogy a meteor lakott terület­re essék. Előfordult már, hogy a bombabecsapódáshoz hasonló sivítás után, óriási robajjal, mélyen bevágódott a göldbe, s a csillagászok legnagyobb örö­mére sikerült is megtalálni. Nagyon érdekes, hogy a világ­űrből jövő hírnök ugyanazok­ból az anyagokból épül fel, mint amilyenek itt a földön találhatók. Legnagyobb részük vas és kő, de emellett tartal­maznak más ásványokat is. Akik már tanultak kémiát, tudják, hogy minden anyag az ismert elemekből tevődik ösz- sze, s ez nemcsak a Földre ér­vényes, hanem az egész világ­ra. Ússzatok helyesen! Pajtások, most van az ideje a sok nyári játék mellett az úszásnak, ehhez adumk most egy-két tanácsot; 1. Lélegezzetek mélyen és ütemesen. A belélegzést rövi­den és szájon át, amikor ki­emelkedtek a vízből. A kilélcg zést lassan, a vízben, szájon és orron keresztül. 2. Minden mozgást folyama­tosan, megszakítás nélkül, egyenletesen végezzetek, no ugrásszerűen, mert az csök­kenti a sebességet! 1. Belélegzés és kiemelkedés a vízből 2. A kilélegzés kezdete, vissza a vízbe. k *

Next

/
Oldalképek
Tartalom