Dunántúli Napló, 1961. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-12 / 162. szám

1961« JÚLIUS ti« N APEÖ S Tísméteres növekedés a feltárásoknál Nehéz feladatra vállalkoztak a komlód bányászok: átlagban 10 méterrel akarják növelni a feltárások sebességét. Jelenleg a komlói feltárási csapatok át­lagos eredménye havonként 30 méter, összesein 10 íeltárási csapat dolgozik s eredményük három­száz méter egy hónapban. Ha csak két csapat érne el kiemel­kedő teljesítményt, mondjuk havonta 50 métert teljesítene, a 10 csapat összes teljesítmé­nye 340 méter lenne. Jó ez így? Nem. Ne ugorjon ki egy csapat sem, hanem mindegyik annyit javítson előrehaladásá­ban, hogy a tröszt színvonalán átlagban meglegyen a 10 mé­teres emelkedés, akkor kere­ken 400 méter lesz a csapatok eredménye. Tehát a végered­mény: 100 méter többlet ha­vonta! Így már helyes. Az igaz, hogy így a nehezebb. Növelni kell az egy főre ju­tó napi teljesítményt, hisz végeredményben ez jelenti a termelékenység emelkedéséit. Újfajta gépekre nincs kilátása feltárási munkáknál, s nem is várható, hogy kapnak, leg­alább is egyelőre nem. Ebből adódik, hogy a termelékenység emelkedését a jelenleg is meg­lévő technikai adottságokkal kell elérni a jobb munkaszer­vezéssel, és ami ehhez kapcso­lódik, a most is meglévő gé­pek kapacitásának teljes ki­használásával. Vegyük példának az Anna- aknát! A hatodik szinten fel­tárás folyik. A déli főkereszt- vágat, majd az antüdinális ke­resztvágat kihajtása 2000 fo­lyóméter hosszúságot jelent és e munkák körülbelül két évig tartanak. A feltárási csapatok munkájára már most érdemes felfigyelni, de elsősorban arra, hogy mit tesznek az üzem ve­zetői a feltárások meggyorsí­tása érdekében. Nézzük az intézkedéseket! A személyi oldalhoz tartozik, hogy olyan csapatot kell szer­vezni, amely összetételénél fogva legalkalmasabb a fel­adat megoldására. A technikai oldal legfontosabb mozzanata az anyagellátás zavartalansá­gának biztosítása. Nézzük, mit tesznek ennek érdekében! Rendben megy minden. Négy­öt nappal előre biztosítják a TH-gyűrűket és a bordafákat. Az ellátás menetrendszerűen hetenként kétszer történik, az üres csilléket pedig délután és éjjel szállítják. Fontos továb­bá, hogy a csapat tagjait meg­felelő szerszámokkal is ellás­sák. Jelenleg a hatodik szinti feltárásnál három szovjet gyártmányú fúrókalapács dol­gozik, tartalékban négy MFK 22-es fúrógép van, ezenkívül egy PLM rakodógép, fejtőkala­pácsok és egyéb szerszámok, berendezések vannak még. A munkaszervezés hasonlóan fontos. Hogyan osztották be az embereket? A feltárási csapat három harmadban dolgozik, és egy-egy műszakban 7 fő van beosztva (2 vájár, 1 segéd­vájár, 3 csillés és a szállítást végző mozdonyvezető) ugyanis a szállítást a csapat tagjai vég­zik a vájvégtől az aknáig. Az Anna-aknai feltárási csapat régebben havi 30 métert ha­ladt előre, de most jelentősen javítottak és a tröszt 10 mé­teres célkitűzését nagy mér­tékben elősegítették, hiszen június hónapban 60 méteres teljesítményt értek eL Nemcsak a szorosan vett szervezéssel biztosították a jó eredmény elérését, hanem még sok mindennel. Többek között a munkafolyamatok összehangolásával. Például a robbantást figyelembe véve nem mindegy, hogy a robban­tómester mikor megy a csapat munkahelyére, a megbeszélt és beütemezett időpontban-e vagy később. Végeredményben adva van a feladat: minden csapat és mindenki, akinek bármilyen formában összefügg a munkája a feltárásokkal, úgy végezze dolgát, hogy elő­segítse a 10 méteres emelke­dést. Közismert, hogy egy folyó­méter vágat ki hajtásának a költsége nemcsak munkabér­ből, hanem több tényezőből tevődik össze. S ha gyorsab­ban hajtanak kd egy folyó­métert, akkor kisebb a ráfor­dított költség, hiszen azok a költségek, amelyek függetle­nek a Vágatkihajtástól, csök­kennek, ha hamarabb befeje­zik a munkát. Gondoljunk pél­dául a szellőztetésre, az ener­giaellátásra, a gépek amorti­zációs leírásaira stb. és azon­nal érthető, hogy ha időben gyorsabban haladnak előre a vágatban, akkor csökkennek az ilyen költségek is. Vegyük példának, hogy egy gép amor­tizációs leírása évenként 5000 forint. Tehát nem mindegy, hogy a vágatot fél év alatt hajtják-e ki, vagy egy év alatt, hogy 2500 forint lesz-e a gép­használati költség, vagy 5000 forint. így lehetne sorolni a többi tényezőt is forintban ki­mutatva. De van más jelentősége is a feltárások meggyorsításának. Elsősorb n az, hogy biztosab­ban megvalósítható a termelés koncentrációjának kifejleszté­se. Lényegében a termelés koncentráltságának kialakítá­sával válik szükségessé, hogy a feltárást is koncenlrá iák. A feltárásoknál éppen olyan lényeges ez, mint a termelési munkahelyeken. A feltárások szétaprózottsága kihatással van a szállításra, az anyag- ellátásra és egyebekre, ame­lyek növelik a költségeket. Csak a koncentrált feltárások­nál van lehetőség a munka jobb megszervezésére, az anyagellátás zavartalanságára és így tovább. Nagyjából ilyen előnyökkel jár a feltárások meggyorsí­tása, és ha a tröszt viszonyla­tában átlagosan 10 méterrel emelkedik a teljesítmény, ak­kor nagy eredményeket köny­velhetnek el a komlói bányá­szok. Az igaz, hogy így ne­hezebb a feladat, de éppen ez a legeredményesebb. (gi -) Fűtik a pécsi buszokat A Meteorológiai Intézet jelentése szerint hűvösebb légtömegek beáram liása várható ha­zánkba: A hűvös időjárás fogadására kellőképpen felké­szültek a Pécsi Köz lekedésd Vállalat központi műhelyé­ben, ahol az utasok egészségének meg­óvása érdekében máris megkezdték az autóbuszok élő­fűtését, és kiadták az utasítást a ko­csik menefcközbemi fűtésére is. Az előkészületek — tekintettel a Pé­csett közlekedő au­tóbuszok nagy szá­mára — viszonylag lassan haladnak. Eddig még csak a 18-75-ös rendszámú kocsiban fűtenek, az utasok nem kis megelégedésére. Né hány utas — a ked­den délben a főpá­lyaudvarról az erő­mű felé induló já­raton <—• a megha­tottságtól egészben elalélt, mondván, hogy azért nem ár­tana takarékoskod­ni egy kissé a me­leggel, s tartallékol- ni belőle a mostani­nál hűvösebb, téli napokra is. A ka­lauznő azonban sű­rű pihegések köze­pette udvariasan visszautasította az utasok takarékos­kodásra vonatkozó javaslatát, mert eb­ben az ügyben őt sem hallgatták meg a központi műhely­ben, ahol pedig már átválthattak vollna, 1—• ha az utasok egészségi állapotát nem tartják szem előtt, — minden ko­csit melegről-hideg- re. Várható tehát, hogy a Meteoroló­giai Intézet jelenté­se nyomán újabb fűtött kocsdkat ál­lítanak forgalomba. Palladin elvtárs nagy öröm­mel jött városunkba. Három­szor járt már Magyarországon és most másodszor van Pé­csett. Bár amikor először járt itt, csak órákat töltött váro­sunkban. . A mostani vándorgyűlésen Palladin akadémikus „A fer- mentumok eloszlásával az agy­sejteken belül, a sejt szerke­zetek között” címmel tartott előadást. Ebben az évben tartják Moszkvában a negyedik nem­zetközi biokémiai kongresz- szust, ahol mintegy 80 magyar tudományos kutató is részt- vesz. (Hamar) A világ minden tájára x Hatvanhatezer pár kesztyűt ex irtait fél év alatt a Pécsi Kesztyűs KTSZ Tizenhárom évvel ezelőtt nyolc pécsi kesztyűs és bőrkonfek- ciós kisiparos megalakította a Kesztyű- és Bőrkoníekció KTSZ-t. Azóta már három­száz dolgozót foglalkoztató kis­ipari szövetkezetté fejlődött, melynek termékei eljutnak a világ minden tájára. Az alapító tagok, a kiváló kisiparosok ma felelősségtel­Ezekben a délelőtti órákban csendes és kihalt a bári utca, annál népesebb azonban a ha­tár. A falu apraja-nagyja a mezőn dolgozik, s mint ké­sőbb kiderül, Bár esetében ezt szó szerint kell érteni. A kertészetben paprikát szednek az asszonyok. Fehér, vastaghúsú paprikát, az első termést. Szántóföldi papriká­ban ritkaság az ilyen korai, főleg itt Mohács környékén. A MÉK ilyenkor még darabon­ként veszi át, így hát szépen fizet. Egy zsákba 1000 darab fér s az ára is közel ezer fo- rin‘. Érdemes volt hát sietni a kipalantázással. bár fagyos­szentek táján nagyon izgul­tak. mert akkorra már egy szálig kitűzdelték a palántá­kat. De hát a veszély elmúlt s a kertészet nagyon szépen fizet. Korai burgonyából és kelká­posztából eddig 33 000 forint bevételük volt. Most pedig kezdődik a paprikaszezon s (jövő héten befut a paradicsom is. A burgonya helyére már elvetették a cukorborsót, ami ■ augusztus elején ismét kere­sett cikk lesz. A báriaknál nincs kihasználatlan föld, nincs elveszett kultúra. A ker­tészet meletti silókukorica táb Iájukat nagyon megsanyargat- ta a szárazság s most, hogy kétszer megkapálták, megkez­dik a kukorica öntözésért, M&: Készpénzfizetés Bárban tavaly is öntözték a silókuko­ricát, s az öntözött tábla hol­danként 120 mázsával több. zöld tömeget adott, hát megéri a fáradságot. Azt pedig a bá- riak nem sajnálják, még az öregek se .. Ez utóbbit Nágel József, a tsz fiatal agronómusa mondja: — A mi öregeink minden dicséretet megérdemelnek. 22 nyugdíjasunk van s ők vál­lalták a tsz közös sáőlő meg­művelését — a permetezést kivéve —. Meg is lehet nézni a szőlőt, gyönyörű és jó ter­mést igér. Aztán szóba jönnek a fia­talok is. ök képezik a tsz ötö­dik munkacsapatát. Az ifi csapat tagjai mind 16—18 éves fiúk. Az asszonyokat is meg­előzve ők fejezték be először a kukorica második kapálását, s most már az aratásban, csép lésben segédkeznek. Szorgal­masak és havonta átlag 1200 —1300 forintot is megkeres­nek. amelynek 60 százalékát a hónap végén készpénzben megkapják. Akinek nincs szűk sége terményre, az akár az egész keresetét is kézhez kap­hatja. S ez nemcsak a fiata­loknál van így, hanem a fel­nőtteknél is, mert az Új Élet Tsz-ben május óta havi fize­tés van, A tsz vezetősége 39 forintban garantálta a munka­egység értékét, ennyi meg lesz sőt több is és ezt a többletet év végén nyereségrészesedés­ként osztják ki a tagok kö­zött. Milyen hatással volt az új bérezés a munkára? — tettük fel a kérdést Nágel Józsefnek. — A tagok az elmúlt két hónapban megkedvelték az új bérezési formát, mert az ed­diginél igazságosabb. nem okoz aránytalanságokat az ál­lattenyésztés és növényter­mesztés bérei között. Minden tag teljesítménybérben dolgo­zik. Reggel egy utalványon ki­adjuk a munkát a csapatveze­tőnek, s az utalványon feltün­tetjük a normát és az érte já­ró bért is. Egy hold kukorica kapálásáért — ekézés után — p>éldául 109 forint jár. ekézés nélkül 160 forint. A tsz-tag így tudja, hogy ha ennyit meg kap>ál, azért ennyi forint jár. Az asszonyok egy nap átlag 700—800 négyszögöl kukoricát tudnak megkapálni s átlagos napi keresetük így 50 forint. Néhány hold kivételével be is fejezték már a kukorica má­sodik kapálását. A folyamatos hóvégi fize­téshez a tsz hitelt vesz fel a banktól, melyre a leszerződött termények & állatok értéké­nek 60 százaléka a fedezet A báriak eddig sem igen éltek ezzel a kedvezménnyel, mert volt vágómarha- és sertés­értékesítésük, ezután még úgy sem fognak, hisz sorba jönnek be a termények. Búzából 10 mázsás átlagtermést terveztek de meglesz a 14 mázsa is, sőt olasz búzából az egyik fajta 20,3, a másik 22,5 mázsa ter­mést adott holdanként. így a tervezett 4,5 vagon helyett 6 vagon búzát adnak el az ál­lamnak. Az aratás befejeződött és a betakarítással egyidejűleg vég zik a tarlóhántást is. Úgy ter­vezik. hogy augusztus végén, szeptember elején már 284 hold szabad területük lesz és ahogy lehet, azonnal megkez­dik az őszi kalászosok vetését. Pénteken már megkezdték a behordást és a cséplést is sa­ját cséplőcsapattal. 100 mázsa árpa elcséplése után 810 fo­rintot fizet ki a tsz a csapat­nak. Az etetőnek és a kazal- mesternek p>edig száz mázsán­ként még plusz 5 forintot, — Prémium nincs, de a teljesít­mény után év végén minden tag kap nyereségrészesedést. Az Űj Élet tagjai ezért igye­keznek, hogy tsz-ük nyereség­gel zárjon, hisz ez a közös­nek, de egyenként minden tagnak is sokat jelent; — Kn« » jes beosztásban vezetik a nép­gazdaság szempontjából jelen­tős szövetkezet munkáját. Kö­zülük Molnár György, a szö­vetkezet elnöke, Fischer De­zső a műszaki vezető, Bottlik Tibor üzemvezető, Gadó Ist­ván, a szabóműhely vezetője, ök nevelik a fiatal szakmun­kásokat is, hiszen a megnöve­kedett szövetkezet tagjainak nagy része saját nevelésű szak­munkás, betanított dolgozó. Bereczki Emil és Bayer Ferenc alapító tagok ma a tanműhely vezetői, ahol jelenleg is 13 fiatal tanulja a szakmát, a kö­zeljövőben pedig újabb 8 fia­tal kerül a mesterek mellé el­sajátítani a szép mesterséget A szövetkezet tizeinkét év óta termel exportra gyermek-, férfi- és női kesztyűket. A szép kivitelezés, a gondos és minőségi munka elnyerte a külföldi megrendelők tetszé­sét. Az évek óta hagyományos svédországi piacon keresett cikk a magyar kesztyű, amely­ben jelentős szerepet kapnak a p>écsi szövetkezet termékei. Ezt bizonyítja a svéd külkeres­kedelmi érdekképviselet veze­tőjének, Widbon Pellének lá­togatásé is néhány hónappal ezelőtt, aki tolmácsolta a svéd kereskedők és vásárlók elisme­rését. Különböző igényeket, ízlése­ket kell a szövetkezetnek ki­elégítenie. Van olyan megren­delésük, amelyből csak néhány párat kell készíteniök, de van­nak több ezres tételek is. A külkereskedelmen keresztül közvetlenül a megrendelőknek szállítanak, a vámolást is a szövetkezetben végzik el. A külföldi szállításoknál a leg­nagyobb gondot a minőségre kell fordítaniok. Eddig ezzel nem is volt különösebb baj, amit az is bizonyít, hogy már hosszú idő óta alig érkezik ter­mékeik ellen reklamáció. A szövetkezet jó munkáját dicséri, hogy az első féléves tervüket 103 százalékra telje­sítették. Közel hétmillió forint értékben 66 ezer pár kesztyűt készítettek exportra. Svéd­országba 30 ezer pár nappa- kesztyűt szállítottak, részben a tőlük kapott nyersanyag fel­dolgozásával. A Szovjetunióba több mint húszezer párat küld­tek el, de exportáltak Hollan­diába, Svájcba és a Német Szövetségi Köztársaságba is kesztyűket. Jelenleg is ezen országok részére teljesítik a megrendeléseket. A szövetkezet elnöke már az 1962-es új modelleket is meg­mutatja, amelyeket részben a külkereskedelem, másrészt közvetlenül a svéd megrende­lők kívánságára készítettek. A 12 féle sertésbőr és a 12 féle nappa modellek között kötött félsőrészes, többféle színárnya­latú és érdekes férfi sport­fazont találhatunk. Újdonsá­guk az első ízben alkalmazott, rendkívül érdekes, gomb és patent nélküli, tapadó anyag­ból készített saját záródású kesztyűk. A külföldi métirenM mind­inkább a gépi varrású kesztyű­ket igényelik. Ezek tartósab- bak, minőségileg jobbak. A kö­zeljövőben a gépi varrodába nyolc „Las” kesztyű varrógépet kap a szövetkezet, mintegy 100 ezer forint értékben, me­lyet az NSZK-ból importálnak. Szeretnék ezeknek az új varró­gépeknek a segítségével tovább javítani termékeik minőségét, hogy ezzel is mindjobban ki­elégítsék külföldi megrende­lőik igényeit, megtartsák ex­portmegrendeléseiket, sőt ha lehet, növeljék ezek mennyi­ségét. (Mitzki) Az Ukrán Tudományos Aka­démia elnöke, az Ukrán Bio­kémiai Intézet igazgatója, A. V. Palladin professzor, akadé­mikus kedves vendége volt a Magyar Élettani Társaság há­rom napos vándorgyűlésének. A Pécsi Orvostudományi Egyetemen felkerestük a világ­hírű professzort. A hajlott ko­rú tudós elmondotta, hogy az utóbbi időben főként az ideg- rendszer és az agy biokémiá­jával foglalkoztak. Az intézet­ben az idegrendszer biokémiá­ján kívül kutatják még az iz­mok, a fehérjék, a fermentu- mok és a vitaminok biokémiá­ját. — 1906-ban dolgoztam ki az első tudományos munkámat Pavlov laboratóriumában — mondotta a professzor. — Itt fiziológiával foglalkoztam, a feltételes reflexekkel, később azonban az érdeklődésem mindinkább az idegrendszer felé irányult, s fő feladatom­nak tekintettem az idegrend­szer fiziológiai és biokémiai vizsgálatát A. V. Palladin foglalkozott az izmokkal, a munka és a tréning viszonyával, ami a sporttal is kapcsolatos. Fontos feladatának tekintette a vita­minok szerepének a kutatását a sejtek regulációiban. — Az izmok biokémiájának területén tanulmányoztam az anyagcsere változásait, azokat a változásokat, amelyek az izom munkája közben lépnek fel. Az idegrendszerben azt vizsgáltam, hogy milyen a kapcsolat az agy funkciói és a kémiai folyamatok között, az agy anyagcseréjében milyen változások történnek, amikor az agy ingerelt állapotba jut, vagy gátlás jön létre (álom, narkózis). „Nagy örömmel jöttem városukba" Beszélgetés A. V. Palladia szovjet akadémikussal

Next

/
Oldalképek
Tartalom