Dunántúli Napló, 1961. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-12 / 162. szám
1961. JÚLIUS 12. NAPLÓ 9 28 tsz építkezik a sásdi járásban Az aratás, a mezőgazdasági idénymunkák ' ellenére sem szünetel' az építkezés a sásdi járás termelőszövetkezeteiben. Építő ktsz-ek és a tsz-ek saját építőbrigádjai 28 tsz-ben mintegy 14 millió forintos költséggel építkeznek. 11 millió forintos állami hitellel és közel 3 millió forint saját hozzájárulással 16 sertésfiaz- tató, 7 süldőszállás, 22 sertés- hizlalda, 12 növendékmarha- istálló, 5 tojóház, 3 csibenevelő, 5 ötvagonos kukoricagóré, 1 fúrt és 4 ásott kút épül. A kaposszekcsői VII. Pártkongresszus, a magyaregregyi Mecset Völgye, az egyházasko- zári és a bikali termelőszövetkezetek egyenként több mint egymillió forintos költséggel építkeznek. Tagadnak a huligánok A pécsi járásbíróság dr. Hídvégi Tivadar elnökletével tegnap tárgyalta Sólyom Géza és három társa ügyét. A négy férfi — mint ismert — május 19-én behatolt Katona Lajos pécsi lakos lakására, tettleg bántalmazta Vida József rendőrhadnagyot és Katona Lajost. A bíróság hatósági közeg elleni erőszak, magánlaksértés, súlyos testi sértés és könnyű testi sértés címén,, vonta a négy vádlottat felelősségre. ■ ' A tárgyalás iránt igen nagy volt az érdeklődés. A tárgyalótermet zsúfolásig megtöltötte a közönség. A tárgyalást csak néhány hét múlva folytatják. Az egyik tanú ugyanis üdülési szabadságon tartózkodik, Katona Lajos pedig — aki Vida Józseffel együtt legfőbb tanúja az utóbbi idők egyik példátlan gaztettének — még ma is kórházban fekszik, mert a huligánok garázdálkodása miatt eltörött a bokája. „Hol építhetünk leggazdaságosabban? Hozzászólás a Dunántúli Napló június 28-i cikkéhez 66 A Dunántúli Napló június 28-i számában foglalkozik a 15 éves lakásépítkezési program megvalósításának lehetőségeivel. A cikk többek között felveti a szanálás lehetőségét és annak gazdaságosságát. Véleményem szerint elkerülhetetlen városunkban a szanálás. Pécs város belső és idegen- forgalma napról napra növekedik, a keskeny, szűk utcák nem képesek folyamatosan lebonyolítani a megnőtt forgalmat. Különösen a Bem utcában és a Rákóczi úton vannak időszakok, amikor a nagy forgalom miatt komoly torlódások és balesetek keletkeznek. A jövőben még jobban növekedik a belső forgalom és ennek következtében még nagy probléma lesz a közlekedés területén. így 5 éven belül okvetlenül hozzá kell kezdenünk egyes utcák szanálásához, illetve rendezéséhez; Az említett újságcikk helyesen veti fel a kérdést, hogv a közművesítés miatt a meglévő szűk utcák szanálásával lehetne a lakásépítkezési programokat megoldani. A közművesítéseknél végzett számítások helyesek és véleményem szerint az épületek alapozásának problémái ma már építkezési szempontból könnyen megoldhatók (cölöpverések stb.). Az utcák rendezése, illetve szanálása nemcsak közlekedési szempontból fontos, hanem a lakásépítkezés miatt is. Az új kitűzött utcasoroknál 4—5 emeletes épületeket lehet építeni és ezáltal az építkezéseknél a járulékos beruházásoknál komoly megtakarítást lehetne elérni, de a villany, a víz, a gázhálózat és az üzemeltetés költségei népgazdaságilag szintén komoly megtakarítást jelentenének. Ezenkívül a szanálásnak volna még nagyobb jelentősége a magánépítkezések olcsóbb megoldása szempontjából. Szerintem kislakásépítő szövetkezeiét kellene létrehozni oly formában, hogy az utcarendezés következtében lebontandó régi épületek összes anyagai a kislakásépítő szövetkezet tulajdonába kerüljenek. Ezt a szövetkezet központilag nyilvántartásba venné a lebontott anyagok minőségét és mennyiségét, osztályozná felhasználásának lehetőségeit (pl.: falazóanyag, tető- szerkezet, vízvezetéki szerelések. ajtó, ablak stb.). A szövetkezetnek javító részlege is lenne, amely a lebontott anyagokból szabná ki az új tető- szerkezetet. elkészítené az ajtót. ablakokat, felhasználná a vízvezeték, gázvezeték hálózati anyagokat. A helyes lebontással az anyagok nagy többségét újra fel lehetne használni, ami által új és drága építőanyagokat takarítanak meg. másrészt nagymértékben csökkenne a kislakás építkezések költsége. Nem beszélve arról, hogy a szanálás lehetőségével az összes lebontott anyaghoz a társadalmi tulajdon védelme is biztosítva lenne. Ez az elgondolás nem új városunkban és megyénkben, mert 1947—1948-ban már működött Lakásépítő Szövetkezet Pécsett a Rigóder tetőn, ahol 100 családi házat építtettünk a Bányászlakás Építő Szövetkezet közreműködésével. A napokban felkerestem Rigóder tetőt és örömmel állapítottam meg, hogy a Kommunista Párt által létrehozott lakásszövetkezet épületei egész ségesek, szépek és jók. Ezen KIÁLLÍTÁSI JEGYZETEK IV. Országos Fotószalon Pető Géza: Daloló ifjúság.-Vasárnap' délelőtt a Hazafias Népfront székháza nagytermében Méth Sándomé, a Magyar Fotóművészek Szövetsége ügyvezető titkára nyitotta meg a IV. Országos Fotószalont. Örvendetes, hogy ez a vándorkiállítás, amely bejárja az ország legjelentősebb városait — Pécsett kezdi meg vándorút ját. Volt időszak, amikor a fotózást afféle szellemi sportnak, hasznos kedvtelésnek tekintették. A fotózás azonban mindinkább elfoglalja helyét az ábrázoló művészetek között. Miről vallanak a lencsék? Meglepő, kiugró fotoalkotá- sok nem születtek — legalábbis ezen a kiállításon nem szerepelnek. A bíráló^ bizottság arra törekedett a képek kiválogatásánál, hogy minél sokrétűbb, gazdagabb témájú képeket vigyenek a közönség elé. A kiállítás legfőbb érdeme — hogy anyagának nagy részében az embert és a munkát ábrázolja. A valóság átélése, a jó meglátások - jellemzik a fotóművészek nagy részét. A fotoklubok közötti elsőséget egy fejhosszal kétségkívül a budapesti fotoklub kollekciója nyerte. Képeik jól megkomponáltak, témában és formában is egyaránt figyelemre méltóak. Különösen kiemelkedik a pestiek kollekciójából Kónya Guidó: Jégrózsák, Sel- tneczi Tóth János: A jövő sampionjai és dr. Zajky Zoltán: Talajelőkészítés című képe. A pestiek immár harmadszor nyerik el a fotoklubok vándorserlegét Amellett, hogy a képek kü- lön-külön is és fotoklubok szerint is eltérnek stílusukban, kidolgozásukban — nem lehet azt mondani, hogy provincio- nálisak. Egyetemesen szolgálják a magyar fotóművészet fejlődését. A ceglédi fotoklub kollekciójában Kaczur Pál: Újságárus, Keresztúri Ferenc: Vihar után, Pongrácz Pálné: Nagyon érdekes című képei érdemelnek elismerést. A győri és a szegedi fotoklubok jó riportképeikkel tűnnek ki. A Mecseki Fotoklub anyaga főként az új törekvéseket, korszerű megoldásokat tükrözi. Érdekes dr. Gyúró Béla: Háztetők: Antal László: Balett, dr. Oppe Sándor: Tavasz című képe. A debreceniek közül Balázsi József: Konyhában című képe — figyelemre méltó. A Duna Fotoklub (Baja) anyagai közül talán Bruszt Pál: Szénahordás idején című képe érdemel említést, hangulatot teremtő, jó- kompoziciójú kép — témáját tekintve azonban idillikus — s éppen ezért nem korszerű. Kovács Béla: Mona Lisa 1961. című képe a fehér és fekete színekből bontja ki egy fiatal lány megkapóan szép portréját. Elismerést érdemelnek még Adamik Miklós (Heves megyei fotoklub) Kikötőmunkás, Péter János (Kaposvári fotoklub) Felfelé, Mihalecz Lajos (Miskolci 'fotoklub): Virágzó város, Makra Csaba (Or- vos-Eü. fotoklub) Márta, Csik Ferenc (Soproni fotoklub) Vi- harszámyak, Csapó László (Viharsarok fotoklub) Aratás című képeikért. A bíráló bizottság tagjainak képei közül Tillai Ernő, Tömöri Ede, Me- ződy István és dr. Lajos Sándor képei magasszínvonalú kultúráját képviselik a fotóművészeinek. Kár, hogy nem szűrték meg eléggé a kiállított anyagot, s így több olyan kép is szerepel a kiállításon, mely rontja a színvonalat. Így pl. — érthetetlen, hogy a Virágok fehérben című, modemeskedő kép miért maradt benn a kiválogatott anyagban?! V allauris-i kerámikusok A Műcsarnok kamarakiállítása után Pécsett a Jan'us Pannonius Múzeumban állították ki a vallauris-i kerámikusok gyűjteményét. Kovács István, a Pécsi Porcelángyár főművezetője ismertette a francia kerámikusok művészetét. A páratlanul szép, ritka gyűjtemény arról tanúskodik, hogy Vallauris-ban, ahol a váza, díszes csempekészítés az ókorba nyúlik vissza — ma is pompásan virágzik. Picasso, a nagy modem festő is nemegyszer nyúl témáért — nemesen egyszerű formáikhoz. A 24 vallauris-i kerámikus, a „föld és a tűz” művészeinek alkotásai — csodálatos szín- gazdagságukkal, érdekes és egyszerű formáikkal nyerik meg a látogatók tetszését. A francia kerámikus művészet sok rokonságot is mutat a magyar népi művészettel. A kiállított munkák közül Perot, Capro és Stockli alkotásai érdemelnek nagy figyelmet. ÍH. I.) épületeknek az építőköltsége egyenként 28 400 Ft volt. Ezt az összeget törlesztik a tagok. A 28 400 forint 1947-^8-ban természetsen nagyobb volt értékben mint ma, de az érték- különbség mégsem akkora, mint amilyen a mai lakásépítkezési költség. Ilyen kedvezményes árat csak azért lehetett biztosítani, mert a Bányászlakás Építő Szövetkezet valósította meg az építkezéseket. és ennek következtében az anyaggazdálkodás, a munkaerőgazdálkodás minden tagnak érdeke volt. személyes érdeke, mert ezáltal a felépítendő háza olcsóbb volt s amellett a célnak minden tekintetben megfelelt. A Rigóder-teíöi rpítkezések példái nyomán hasonló szövetkezetét hoztunk létre Tarcsa-pusztán, Szentkirályon, Görcsönyben, Rózsafán. A napokban felkerestem Tarcsa pusztát, ahol a volt szövetkezeti tagok megelégedéssel közlik. hogy semmi probléma nincs a lakásokkal pedig a falusi építkezések hagy része bontott anyagból készült el és a szövetkezeti tagok helyesen gazdálkodtak a lebontott építőanyagokkal; Ma biztos, hogy nem lehet 28 400 és 11 000 forintért családi házakat építeni, de véleményem szerint a fentebb elmondott megoldással sokkal olcsóbban lehetne megoldani, mint amennyiért építik. Lakatos József megyei NEB elnök. Tűz Loíthárdon Már megint tűz és ismét figyelmetlenségbőL Tegnap délelőtt Lotthárd- ból az ún. Lizicz dűlőből, jeleztek tűzesetet. A kozármis- lenyi gépállomás 18-as számú G—35-ös traktora szántott a kombájn által learatott őszi- árpa-táblán. Hegedűs Lajos traktoros már vagy 18 barázdát megszántott, amikor észrevette, hogy füstöl a tarlón hagyott kombájnszalma. Azonnal védőszántáshoz fogott, s így sikerült a tűz tovaterjedését megakadályozni. A kár 1200 forint. Az eset figyelmeztető. Amint ugyanis kiderült, a tüzet az okozta, hogy az erőgép szikrafogójának berendezése nem volt tökéletes. Ehhez járult még az a tény, hogy Hegedűs Lajos elhanyagolta a szikrafogó tisztítását. Úiodaíigi nem minisztériumi szinten Lassan senki sem mer szólni ez ügyben, mert évenként újra ismétlődő gondját-baját lidércként v.sszatérönek látja. Óvoda- és napközi ügy. Érkezik az értesítés: két hétre bezárják a napközi;, mert takarítanak és mert az óvó nénik nagyon iaradtak es egyszerre akarják kivenni szabadsagukat. Amikor ezt közlik és néhány szüio arc- fintorral jelzi, hogy ez tálán mégsem egészen jó így, akkor érkezik az újabb tekintély-érv: „A minisztériumban így intézkedtek”. És hozzá a megnyugtatás: „El lehet helyezni a gyereket másik óvodában”. ??? — Éppen ennyi kérdőjel marad a szülőben erre az indokolásra és csoda, ha újabb kérdőjelekkel gondolkodni kezd? Miért nem vehetem ki én is nyáron a szabad Ságomat? Nálunk az üzemben, miért nem veheti ki egy szerre mindenki a szabadságát? És másutt, miért nem egyszerre adják ki, pedig másutt is vannak fáradtak? A három kérdőjel stimmel? Következik más.:. A „minisztérium” (ez nem azonos még idézőjelben sem a Magyar Népköztársaság Művelődésügyi Minisztériumával) még ehhez hasonló rendelkezést sem adott ki. De viszont minisztérium az van, amivel „bizonyítani” lehet. Ki tudja ezt ellenőrizni ? Elvégre'» Minisztertanács kiadásában megjelenő közlönyt nem reklámozzák az újságárusok, hogy: „Megjelent...!” — Nos, hát ezt kevesen olvas sák, lehet rá hivatkozni. Még az óvodában is. A tanácsok is intézkedhetnek az óvodák rendjéről, hogy mikor nyitják, mikor zárják és a többi De ebben az ügyben a tanács idén így intézkedett? Tavaly is éppen ellentétesen intézkedett, mint néhány Pécsett lévő óvoda, de ezt csak részlegesen hajtották végre, mint a napfogyatkozást, illetve az óvoda-fogyatkozást. A takarítás meg a szabadság miatt. A szülőnek van „minisztériumi intézkedés”, azoknak pedig, akik ezért kapják a fizetést, még tanácsi sincs. Innen van a lidérc, ami visszatér. Hallottak és olvastak már önkényről? Ilyen, sajnos van. Tavaly is fertőtlenítették az óvodát, de éppen akkor szórták tele matadorral, amikor már harmadnapja jártak a gyerekek. Éppen akkor meszelték a másikat, amikor már három hete újra járhattak a napközibe. És éppen akkor nem volt egyetlen tiszta szék, vagy pad, amikor már régen elmúlott a tatarozás jelzővel hirdetett két hét. Eddig jutottam papírra vetett mondanivalómban, amikor hasonló ügyben és gondban szólva ismerősöm nyilatkozata hallik: „Kár megírni, ne vesződjön vele, azt hiszi, hogy intézkednek az óvodai önkényeskedés ellen?” Mellé teszem egy orvosnő nyilatkozatát, amire ugyan nem kért fel, de elmondta: „Én nem tudok bezárólag ötig jönni a gyerekért és ki kérdezi tőlem, hogy többet dolgoztam-e tíz perccel a fizetettnél?” Ezt egy másik, ugyancsak óvodai ügyben mondta. Ez az ügy egy újabb értesítés, ami szerint ezután a szokásos fél hat helyett bezárólag ötig el kell vinni a gyereket, mert az óvónők sza- . badságon vannak. „Ezt üzenik a kedves papának, meg a kedves mamának...” Most mondjam én is, meg a másik „kedves mama és. papa” is, hogy erről a „minisztérium” nem így intézkedett, legalább is a mi munkaidőnket illetően nem? Ezt mondani lehetne, amit az óvónők úgysem hinnének él, mint ahogyan én nem hiszem el, hogy az ő „minisztériumi” indokolásaik fedik a valóságot. Hiába, könnyű annak, aki önhatalmúlag tud önmagának munkaidőt változtatni. De legalább lenne olyan hatása, hogy szólni tudjon a Napnak: előbb keljen a horizonton. . Tényleg, meddig tart még ez a játék a gyerekkel, a szülővel, az idegekkel, a lehetőségekbe burkolt lehetetlenségekkel? Ha még tart, akkor néhány óvodai külön- kívánságnál nagyob ügyet kellene elintézni „minisztériumi” indokolással: 1. Az óvónők szabadságához kell szabni az üzemek szabadságolási tervét. 2. A munkában lévőknek naponta legalább fél órát engedélyezzenek fizetett időnek, hogy gyerekeikért mehessenek. 3. Nyilvánítsák ki rendeletben, hogy nem óvoda és a napközi van a gyerekekért, hanem a gyerekek az óvodáért és a napköziért és így to< vább. Fogadok milliót az egy ellen, hogy ilyen „minisztérium” sehol sincs a világon, de próbálkoznak, próbálkoznak ; ; . újra mondták a harmadik pontnál, hogy ezt ne írjam meg, mert „úgysem fogják megmondani őszintén, bátran a szülők...” Ezt kétlem. Sőt, nem hiszem. Nem leszek e mondanivalóval bátor, de legalább merész... Kászon József Augusztus bén megnyílik a vidámpark Budapesti úttörők dolgoznak a vidámpark építésén A mecseki vidámparkban már készen áll a sok játék. A karikadobáló, a tölcsérdobáló, a négy gyermek-körhinta, a két vitorlásjáték, a kerékpár és a közlekedési játék mellett hamarosan üzemkész állapotban lesz a céllövölde, a majmos ügyességi versenyjáték és a nagy körhinta is. Eddig tizenegy szórakoztató egység készült el. A vidámpark vízvezetékhálózatának a szerelését is befejezték. A város lakossága mintegy negyvenezer órát dolgozott társadalmi munkában a vidámpark építésénél, A Sopiana Gépgyár KISZ-szervezete például már négyezer órával dicsekedhet. S nemcsak a pécsiek vállaltak társadalmi munkát. Szerda óta táboroznak itt budapesti úttörők. Amikor meghallották, hogy mi készül a Mecseken, azonnal készek voltak ők is segíteni. Szombaton dolgozott fent az első budapesti úttörőcsopart. A XX. kerületi Zrínyi Ilona úttörő- csapat leányai dicséretre méltó munkát végeztek. Budapest két másik kerületének Pécsett táborozó száz másik úttörője is fél—fél napot dolgozik majd a jövő héten. A vidámpark főbejáratának építése is befejezéshez közeledik. A kisebbik, baloldali bejárati épületről már csak a betonozáshoz használt zsaluzást kell eltávolítani s a másik impozáns bejárati rész is hamarosan elkészül. A tervek szerint, ha az időjárás nem akadályozza a munkát, a vidámparkot augusztus 1-én megnyithatják a nagyközönség számára. v
