Dunántúli Napló, 1961. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-04 / 155. szám
«M- JÜLiItJS 4. NÄPLÖ 3 Az üzemi agitáció irányításáról r 'Ä párt fő célkitűzései: a szocializmus alapjainak lerakass, az anyagi javak termelésének fokozása — mindenekelőtt a termelékenység emelésével, társadalmi rendünk erősítése és a kulturális forradalom továbbfejlesztése stb. népünk felemelkedését biztosítják. Párttagságunk egésze helyesli és dolgozik a párt politikájának megvalósulásáért. Mi kommunisták társadalmunknak csak egy része és tegyük hozzá, kisebbik része vagyunk. Pártunk célkitűzésed^ pedig kifejezik egész dolgozó népünk érdekeit. Ezért fontos kommunista feladat, hogy pártunk politikáját nap mint nap ismertessük, magyarázzuk és mozgósítsuk a pártonkívüli dolgozókat saját érdekeik va- lóraváltására. Néhány évvel ezelőtt a párttagságnak egy része szervezett népnevelő csoportokban végezte e munkát. A népnevelőkkel rendszeresen megtárgyalta a párt- fvezetőség a soron következő feladatokat és a kérdések magyarázásához konkrét tényeket, érvanyagot adott Az ellenforradalom óta nincsenek népnevelő csoportok. Az a vélemény alakult ki, hogy a felvilágosító munka, az agitáció minden párttag elsőrendű feladata. A Szervezeti Szabályzat ezt így rögzíti: A párttag kötelessége, hogy „állandóan erősítse a tömegekhez fűződő kapcsolatait, mert a párt ereje és legyőzhetetlensége a dolgozó néphez fűződő eleven és r elszakíthatottan kapcsolatában van. Szakadatlanul küzdjön a dolgozók jogos igényeinek és szükségleteinek kielégítéséért, világosítsa fel a pártonkívüli dolgozókat a párt politikájáról és határozatairól, legyen tanácsadójuk és vezetőjük. Kötelessége, hogy tanuljon a tömegektől”. 1 Mint látjuk az agitáció a tö- megkapcsolat egyik igen fontos tényezője. Ezt a párton belül egy-egy csoportra leszűkíteni nagy hiba volna. Sőt szélesíteni kell az agitátorok számét azokkal a legjobb pártonkívüli dolgozókkal, akik egyetértenek a párt politikájával, hajlandók tevékenyen segíteni azt. Mindenekelőtt tömegszervezeti aktivistákkal és a gazdasági, műszaki vezetőkkel bővül a létszám. A Mohácsi Bútorgyárban piL a művezetők nemcsak a műszaki vezetéssel hanem a meggyőzéssel is sokad törődnek. Egyre több üzemben hasonló tevékenység folyik. A hiba ott jelentkezik, hogy á régi népnevelő-értekezletek helyett még nem alkalmazzák az új helyzetnek megfeleli állandó és tervszerű irányítás új formáit. Varnak helyes kezdeményezései néhány alapszervezetnél, d< ezek még nem általánosak. A felvilágosító munkát irányítják a központi és helyi pártlapok, irányát és tartalmát meghatározzák a párthatározatok. Ezek nagyon fontosak, de egymagukban nem elegendőek. Milyen lehetőségei vannak még az agitáció irányításának? A taggyűlés irányító fórum. Itt határozzák meg a soron következő feladatokat. Szinte minden taggyűlésen elhangzik, hogy „a feladat végrehajtása érdekében mozgósítani kell a dolgozókat, agitá- ciós munkát kell kifejteni”. Ez idáig helyes, de csak a párttagság figyelmét hívják fél, hogy politizálni kell és az esetek többségében nem mondják meg, hogy milyen módszerekkel és azt sem, hogy mivel érveljenek. így az egyes párttagok félkészültségétől, leleményességétől függ az, hogy ténylegesen milyen lesz az agitáció. A példából könnyű levonni azt a következtetést, hogy a taggyűlésre az érvanyagok előzetes előkészítésével is fél kell készülni és könnyen, érthető módon el béli mondani. Ilyen előkészítés után már joggal megkövetelheti a pártvezetőség, hogy az agitáció konkrét és alapos legyen. Az agitáció fontos követelménye, hogy az konkrét és közérthető legyen, mert hatékonysága nagymértékben ezen múlik. Az alapszervezeti párttitkárok joggal felvetik, hogy ezt könnyű megállapítani, de nehéz végrehajtani. Elmondják, hogy a pártvezetőség tagjai sem érthetnek minden műszaki* üzemszervezési, pénzügyi kérdéshez és ez igaz. Vannak azonban minden üzemben specialisták (mérnök, technikus, könyvelő, stb.), akik jól értenek a szakkérdésekhez. Ezeket a dolgozókat kell felkérni — pártállásra való tekintet nélkül — segítsenek, dolgozzák ki és körzérthető nyelven mondják él, vagy írják le a pártvezetőség részére. A Komlói Szénbányászati Tröszt Bé' ta-aknai pártszervezetében így dolgoznak jó eredménnyel. Azt is felvetik az elvtársak, hogy nem mindig lehet a taggyűlés előtt mindent előkészíttetni. Lehet, hogy éppen az ott elhangzottak alapján kerülnek előtérbe olyan megoldandó feladatok, amelyekre nem számítottak. Ez is iglaz. Mit lehet ilyenkor tenni? A taggyűlés szabjon határidőt a feldolgozáshoz és az anyagot pártcsoport-üléseken vitassák meg. Ilyen jó példákat a Pécsi Szénbányászati Tröszt Ist- ván-aknai pártszervezeteinél láttunk. A pártcsoportülés is az agitáció irányításának fóruma. A pártcsoport-értekezletre akkor is szükség van, ha a taggyűlés elegendő és megfelelő érvanyagot adott, mert tudjuk, hogy minden üzemrésznél, minden munkafolyamatnál mások és mások a konkrét hibák és lehetőségek. A helyi problémákhoz a pártcsoport van a legközelebb. A pártcsoport-ülésre meghívott művezető, technikus, 1—2 kiváló szakmunkás nagy segítséget tud adni a helyes feladat meghatározásához és az érvanyag összeállításához. A Pécsi Bőrgyárban is felismerték a pártcsoportok szerepét és a mér említett István-aknai pártszervezetekhez hasonló jó eredménnyel kihasználják ezt a lehetőséget is. A röpgyűléseknek is szerepe van az agitáció irányításában. Azt mondtuk nincs külön népnevelő csoport, de kell lenni olyan ügyes, jól felkészült előadóknak, akik képesek gyorsan, rövid előadásokra felkészülni. Helyes, ha van előadó csoport. Mind termelési, mind kül- vagy belpolitikai eseményekre a gyors, szervezett reagálásnak egyik jó eszköze a röpgyűlés. A röpgyűlés azon túl, hogy tájékoztatást ad. egyúttal segíti az agitációt úgy is, hogy szempontokat ad az agitátoroknak: Az elmúlt hónapokban több pécsi és komlói üzemi alapszervezet agitációs bizottságot hozott létre. Munkájukban még sok a ikísérletezés, keresik a módszereket. A törekvés helyes, mert az agitáció további javítását célozza. A bizottságok fő feladata az kell legyen, hogy segítsenek a pártvezetőségnek azzal, hogy a soron következő legfontceabb feladatokhoz az érvanyagot összegyűjtik, szervezik azok kidolgo zását és segítik, hogy a párttagok és a dolgozók széles tömegei megismerjék. Több mint egy év telt el a politikai bizottság üzemi agi- tációról szóló határozatának megjelenése óta. Ezen időszak alatt a pártalapszervezetek agitációs munkája jelentősen fejlődött. A politikai tevékeny ség céltudatosabb. hatékonyabb lett. A párt Doljtlkáiá! nrnd szélesebb körben ismerik Baranya megye és Pécs város üzemi alapszervezeteinek mun káját vizsgálva arra a következtetésre jutottunk, hogy a fejlődés egyik kulcskérdése az agitáció irányításának további javítása. Az agitáció hatékony sága természetesen más tényezőktől is függ. mint amelyekről itt szó van. Elsősorban az irányításnak a mar helyenként kialakult jó módszereit ismertettük, mert a helyes és állandó irányítás az egyik legfontosabb tényező, mellyel a pártpolitikai munka gyorsan és eredményesen továbbfejleszthető, ezuttab biztosítja a megfelelő tartalmat is. Az anyagban csak jó példákat említünk nem azért, mert rosszal nem találkoztunk, hanem abban a tudatban tettük ezt, hogy a bírálatot az egyes üzemi álapszervezetek vezetőségei gyakorolják saját munkájuk felett. K. K. Az újítások helyzete a Komiéi Szénbányászati Trösztnél KEZDHETNÉNK azzal, hogy javult az újítások helyzete a komlói trösztnél. Az egyik do- iog, ameiy azt eredményezte nem is specialis újítás, hanem lényegében az újítások intézésének megváltoztatása. Eddig minden üzem külön-külön intézte a dolgozók benyújtott újításait. Rengeteg volt a felgyülemlett, elintézetlen „ügyirat”, a benyújtott újítások elhevertek, az újítók pedig mérgelődtek, hogy nem törődne!: munkájukkal. Hat hónap óta az újítási javaslatok ügyintézése a trösztnél központilag történik, vagyis az üzemekben külön elbírálás nincsen. Óriás változások még nem történtek ilyen rövid idő alatt, de azt máris elérték, hogy a több éves restanciát felszámolták és jelenleg folyamatosan, frisser intézik a benyújtott újítások kai kapcsolatos tennivalókat Hogyan történik a benyújtott javaslatok nyilvántartása ügyinézése? Az újítási napló vezetése a rendelkezéseknek megfelelően. A benyújtott javaslatok átfutási idejét az esetek többségében betartják, bá: e téren még lehet javítani, mert néha egy-két újítási javaslat a megengedettnél tovább fekszik. Az újítási javaslatokkal kapcsolatos kalkulációk időben elkészülnek, de van itt egy hiba, méghozzá az. hogy sok újításnál mellőzik a kalkulációt és inkább eszmei díjat állapítanak meg. A tröszt újítási csoportjánál külön határidő-naplóban vezetik a kalkuláció készítés végső idejét és így figyelemmel tudják kísérni, hogy mikor szükséges Több ssás fiatal dolgozott vasárnap a határban Előfordul néha az is, hogy „a gyenge szervezeti munka“ miatt a KISZ járási, vagy megyei szervei egyáltalán nem tesznek szemrehányást az alap szervezetnek. Miért nem volt megtartva a taggyűlés? Egyszerű a magyarázat, mert min den KISZ-tag a falu határában szorgoskodott. Ilyen hatalmas munkakedvvel még nem vettek részt a falusi fiatalok a szövetkezetek mindennapi munkájában, mint az idei nyáron. Nézzük csak merre, mennyien és mit csináltak az elmúlt napokban? A sásdi járás majdnem minden községében „falun kívül“ voltak vasárnap a KlSZ-ta- gok. A csikóstöttösiek pontosan 12 holdon rakták össze a learatott gabonát. Baranya- szentgyörgy fiataljai 8 hold lucernát takarítottak be és elhatározták, hogy a héten minden KISZ-tag egy nap szabadságot vesz ki, s ezen a napon a szövetkezetnek segítenek Sásdon 28 fiatal ment ki vasárnap a levágott őszi árpa táblára és öt holdon összerakták a kévéket, a vásárosdcrm- bóiaik is öt holdon rakták ösz- sze a kévét, a kisvaszari fiatalok az aratógép után hordták a kévéket, húszán voltak kint vasárnap. Nagyhajmás KISZ-, tagjai szintén öt holdon segítettek a kévéket összerakni és megszervezték a tűzrendészed figyelő csoportot is. A nagy- hajmásiak ifjú traktorosai közül ketten minden járásban dolgozó fiatal traktorost versenyre hívtak ki, hogy a nyáron ki ér el jobb eredményt. Het- vehely fiataljai, mintegy harmincán részt vesznek a kézi aratásban. így lehetne tovább sorolni az alsómocsoládiakat, a meződieket, a tófűieket, göd- reszentmártoniakat, gerénye- sieket karásziakat és a kicsi Szentkatalin fiataljait is, akik a vasárnapot használják fel, hogy segítsenek a szövetkezeik nyári nagy munkáiban. Beszéljünk a kis tsz-ekről isi Ezenvi jótanács, ezernyi biztatás hangzik el mostanában rádióban és újságokban egyaránt, hogy az esőzések okozta munkatorlódásokat hogyan lehetne levezetni. Kapálás, szénabetakarítás, aratás mind a tsz-ek nyakán van egyidő- ben. Kell a biztatás, hasznos a jótanács, bárhonnan jön is az, de végeredményben a harc ott dől el kinn a földeken, méghozzá egyszerűen úgy, hogy el kell végezni a munkát. Ezt látta, ezt értette meg a turonyi Zöld Mező tagsága is, és ennek megfelelően fogtak hozzá a tennivalókhoz. Kapáltak, kaszáltak eddig is a tagok, s mégis volt lemaradás. Valami mást, valami újat kellene kitalálni, ami nagyobb lendületet adna az eddiginél. De hát mi legyen az? Húszadikán este a község pártszervezete taggyűlést ^ tartott. Csirke elvtárs, a párttitkár nem pufogtatott nagy szavakat, nem tud ő frázisokban ibeszélni. Ceruzával a kezében ült a jegyzetfüzete előtt és rótta a számokat. Ennyien vagyunk, ennyi még a kapálni való és így tovább. A tsz elnöke, Káta Sándor nem kommunista, de mint meghívott vendég szintén ott ül a szobában és együtt számol Csirke elvtárssal. Keresik, kutatják a rejtett tartalékokat és találnak is. — Kapálást napot fogunk tartani — jelenti ki Csirke elvtárs. — Eddig.se disznótorba jártunk — jegyzi meg Kiss-Pál elvtárs —, de azért élénken érdeklődik, mi is lenne az az extrakapálás. — Kimegy a vezetőség is, az építőbrigád is — veszi át a szót újra Csirke elvtárs —, meg a kocsisok közül is nyerünk egy-két embert, s már készen is vagyunk. Az iroda ajtajára meg kiírjuk: „Kapálni mentünk”, aki esetleg keres bennünket, jöhet utánunk segíteni. Czédény elvtárs, aki a járási pártbizottságról jött ki a tag-. gyűlésre, örömmel nyugtázza a nekibuzdulást, csak aztán le ne lohadjon. Két nap múlva 46 kapa vágja az omlós földet, 7 markos legény fogja a kapáló ekék szarvát, de lovat egyet se látni, csak a nemrég vásárolt traktor zakatol az ekék előtt. Nyergében pelyhesállú legényke ül, az elnök fia, aki diák létére a szabadságát a traktoron szeretné eltölteni, mert szerelmese a gépnek. A traktor vonószerkezetére keresztbe fektettek egy 7 méteres akácdorongot és kötelekkel, láncokkal utána akasztották a hét iglikapát. Ezzel is felszabadult négy lóvezető a kapáláshoz. Pénteken már jelenthették: — Az összes kukoricát megkapáltuk, másodszor is kész húsz hold. Kint a mezőn együtt fáradoztak öregek és fiatalok. — Látjátok, rólunk nem cikkeznek az újságban! Bezzeg a beremendiek, azokról igen, mer t az nagy tsz — i*z gyezték meg körülöttem többen is. És most nagy bajban vagyok, mert nincs helyem felsorolni mind a nevetet, ha meg valakit kihagyok, meg- orrol érte. Pedig legszívesebben mind felsorolnám, hogy megemlegessék őket, a hétköznapok hőseit, akik vizsgáztak és jól vizsgáztak összefogásból és a jó szellem kialakításából. Nem a járási tanács végrehajtó bizottsága Turonyban ülésezett. A járás vezetői aggályoskodtak, hogy majd meg- munkálatlanul maradnak a földek. De a helyi vezetők bíztak a tagságban és nem ok nélkül. Örömmel adhatok számot arról, hogy Turony miatt nem kell aggódniok. Hiszem, hogy a gazdasági év befejeztével Hálámnál is nagyobb tanúbizonysággal beszélnek majd a várható szép eredmények. Gyenis József A mohácsi járás minden KISZ-szervezete kapcsolatot teremteti a szövetkezetek vezetőségével ég akkor mennek segíteni, amikor éppen a legnagyobb szükség van a munkájukra. A kölkedi fiatalok például elhatározták, hogy fejenként tíz munkaegységet teljesítenek társadalmi munkában a tsz-nek. Vasárnap a mohácsi üzemi KISZ szerve- zetek tagjai 150-en vettek részt az üzemük által patronált tsz-ek aratási munkáiban. Igen jelentős a dunaszekcsői kiszesek vállalása, amely szerint minden tag — 95-en vannak — három napot dolgozik a szövetkezetben; egy napot az aratásban, egyet a növényápolásban és egyet a gyümölcsszedésben. A bári fiatalok a tsz-vezetőinek a kérése alapján mennek majd a határba dolgozni. Minden KISZ-tag vállalta, hogy ott lesz, amikor szükség van rá. Erdősmárokon a fiatalok aratópárokat szerveztek és így gyorsítják az aratást. A szigetvári járási KISZbizottság felhívást intézett a fiatalokhoz, hogy minél na- p^obb számban vegyenek részt a nyári mezőgazdasági munkákban. Az eredmény nem is maradt el, hiszen majd mindén községben segítettek a fia talok: a hoboliak például tizenöten megkapáltak két hold kukoricát, a somogyapáti KISZ-tagok közül 21-en dolgoztak vasárnap és megkapáltak két hold kukoricát és kétszáz keresztet raktak össze a gabonatáblán. Tótszentgyör- gyön minden KISZ-tag dolgozott, jelenleg a szénabetakarításban segítenek, az őszi árpa aratását befejezték. A szent- lászlói fiatalok vasárnap segítettek aratni, ugyancsak vasárnap dolgoztak a patapoklo- siaik is. Több helyről jelentették a KISZ-szervezetek, hogy elma rád ez, vagy az a rendezvény, mert mindenki megy a határba dolgozni. A szigetváriak például későbbre halasztották a vasárnapra tervezett sparta- kiádot. ügy véljük nem kapnak érte „letolást“. s a többiek se, akik most ott vannak, ahol éppen a legnagyobb szükség van a fiatal munkáskézre. m a közbeeső, illetve az uiókalku láció elkészítése. Az újítókat a iiozoti döniésröi minden esetben időben értesítik. Egyszóval az újításokkal kapcsolatos ügy intézésben a törvényes rencíe- ieteknek és intézkedéseknek megfelelően végzik munkájukat a tröszt újítási csoportja- tak dolgozói. AZ ÚJÍTÁSI javaslatok megvalósításával lényegében tincs különösébe pro./ -imá, mert a kísérletékhez rendei- »ezesre áll egy központ jji- asi műhely, továbbá lehetőség van arra, hogy tooe -inasnál maguk az üzemek é- gézzék el a kikísérletezést, ‘agy a szükséges átalakítást. Izonban itt is meg kell emli- eni valamit; az újító műhely nél bizonyos nehézségek?' okoz az, hogy munkája nagy mérték ben a Kossuth-bánya gépü/e- mének a munkájával kapcso ó- dik össze, ahol három harmadban folyik a termelés. Igv az- ‘án gyakran előfordul, hogy a forgácsoló gépeknél és más t agy óbb teljesítményű -épeknél nincs meg a kellő kooperáció, ez viszont néha hátráltatja az újítások kivite’ezeeét. Éppen ezért helyes lenne, ha az újítási műhelyt a tröszt felügyelete alá helyeznék, akkor az ilyen ütközések elkerülhetőek lennének. S az újítások sorsa? A nagyobb jelentőségű újításokat smertetik az üzemek műszaki vezetőivel és minden lehetőség megvan arra, hogy szükség esetén a helyszínen is megtekinthessék a szakemberek és a saját területükön eset leg alkalmazzák is azokat. Általános tapasztalat, hogy a szakemberek szívesen alkalmazzák az újításokat üzemeik ben és a technológiai változásokat utasításaikba foglalva a dolgozók tudomására hozzák. Az újítások igen jelentős megtakarításokat eredményeztek eddig is a komlói bányákban. Csupán egy-két példát ennek igazolására: tapasztalatcserére érkezett, újítási javaslatként a TH papucs súlyának a csökkentése; egy-egy papucs nál pontosan másfél kilogram öntvény megtakarítását jelentette. S hogy mennyi TH papucs van a trösztnél, azt hirtelen nehéz lenne összeszámlálni, de egy kiló öntvény ára kereken 8 forint. A „csőnyaláb házilag való gyártása” tárgyú újítási javaslat alkalmazásával külföldről behozott anyagot takarítanak meg. A csőnyalábot darabonként 35 ezer forintért állítják elő a régi 70 ezer forint hélyett. E tények mellé különösebb kom mentár nem is szükséges, hiszen a dolgozók a saját zsebükön is érezték a hatást, mert tavaly körülbelül másfél nappal volt magasabb a nyereség- részesedésük éppen az újításokkal kapcsolatos megtakarítások eredményeképpen. Az újítóknak is sokat jelent anyagilag egy-egy újítás. A napokban vette fel közel kilenc ezer forintos újítási díját Szomor István Hauch Ferenc és Róth Antal. Mit csináltak érte: milyen újítást nyújtottak be? Ügyesen és okosan megoldották, hogy a bányamentő állomásokon használatos oxigén áttöltést — amelyet eddig kézzel végeztek — ne külföldi gépek behozatalával oldják meg, hanem maguk készítettek a szivattyúhoz motorikus meghajtást, s a megtakarítás több mint 125 ezer forintot jelentett a trösztnek, a népgazdaságnak. Ezért kapták a 8802 drin tot. ÉVENTE a jó újításokat kiállításokon is bemutatják, tavaly nem volt ugyan ilyen kiállítás, de az idén Komló tíz éves jubileuma alkalmával nagyszabású újítási kiállítás megrendezésére készü lnek. A sok komlói káváló újító közül egy megkapta már az aranyérmet, ketten pedig az ezüst érmet nyerték el. Ha azokat az akadályokat, amelyek leginkább a megvalósítások útjában állnak, megszüntetik, akkor a komlói Szén bá ‘i Tröszt újító mozgalma még nagyobb eredmények elérésére is képes lesz. Üli—) <4 L
