Dunántúli Napló, 1961. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-04 / 155. szám

4 NAPLÓ 1901. JŰLIUS 4. Macmillan n as angol alsóhásban Kairó (MTI). A Reuter jelentéssé szerint az Arab Liga szóvivője hét­főn közölte, hogy a Liga Ta­nácsa kedden nagyköveti szin­ten rendkívüli ülést tart és ezen megvitatja Kuwait fel­vételi kérelmét. Az AFP értesülése szerint viszont Hasszuna, az Arab Liga főtitkára —, aki jelenleg Bagdadban tartózkodik — táv­iratot küldött Kairóba és kér­te az Arab Liga Tanácsa ülé­sének elhalasztását A főtitkár kéréséről még nem döntöttek, mert Szaud-Arábia továbbra is ragaszkodik az ülés megtartá­sához. A Reuter jelentése szerint az adeni angol csapatok . fő- parancsnoka, Sir Charles El- worthy léghnarsall Kuwaitba utazott, hogy tárgyalásokat folytasson a sejkség uralkodó­jával. A hírügynökség úgy ér­De Gaulle országjárása De Gaulle tábornok ötnapos lotharingiai „országjárása” —■ amely egyébként a köztársa­sági elnök tizenharmadik ha­sonló körútja volt — a párizsi polgári sajtóban igen kedve­zőtlen visszhangra talált „Az államfő optunázmusóca három fronton is rácáfolnak tét ese­mények” ■— írja még a «fo­gául eista Combat te, a jobb­oldali Aurone pedig megálla­pítja, hogy ^Franciaország nemzeti problémáit nem lehet éljenzésekkel megoldani”* A tábornok-elnök 40 város­ban és községben majdnem ugyanannyi hosszabb-rövidebb beszédet mondott mindannyi­szor ugyanazokról a témákról. Metzi megnyilatkozásában em Ktést tett a francia—algériai tárgyalásokról és kijelentette, hogy azok hosszabb ideig is elhúzódhatnak. Megismételte azt a fenyegetését, hogyha e tárgyalások nem hozzák meg ,.a józan ész követelte megol­dást”, azaz „a két szuverén és független állam, Franciaor­szág és Algéria társulását”, akkor a francia kormány Al­gír és Oran körül telepíti le Algéria európai lakosságát és ennek alapján osztja fel az ország területét: A nemzetközi helyzetről szólva de GaulüJe ismételten azt állította, hogy „a szabad világgal” együtt Franciaorszá­got is „veszély fenyegeti”, és sürgette a franciák nemzeti összefogását és a Nyugat egy­ségének fokozását tesült, hogy a főparancsnok az angol csapatmozdulatokról folytat eszmecserét a kuwaiti emirrel. Az AP londoni körökre hi­vatkozva közli, hogy a Ku- waitban tartózkodó angol csa­patok létszáma négy-ötezer főre becsülhető, nem számítva a haditengerészeti alakulato­kat. Az angol admiralitás szóvi­vője azt is bejelentette, hogy készenlétbe helyezik a föld­közi-tengeri flotta egyes egy­ségeit is. * A Reuter és az AP hírül adja, hogy Macmillan angol miniszterelnök hétfőn az alsó­házban nyilatkozott kormánya kuwaiti politikájáról. Meg­ismételte azt az angol állítást, hogy a brit csapatok a kuwaiti uralkodó kérésére mentek a sejkségbe és a kuwaiti függet­lenséget fenyegető veszély megszűnte után az uralkodó óhajára ki is vonják őket. A tizennégyhatalmi genii értekezlet hétfői ülése Genf, (TASZSZ). Mint már jelentettük, a lao­szi kérdés megoldásáról tár­gyaló tizennégyhataJmi érte­kezlet hétfőn Puskin szovjet küldött elnökletével megtar­totta 27. teljes ülését. A hétfői tanácskozáson fel­szólalt Csen Ji, a Kínai Nép- köztársaság külügyminisztere Lengyelország küldötte, majd Puskin szovjet külügyminisz­terhelyettes. A legközelebbi ülést keddre tűzték ki. Meghalt Hemingway Nkrumah elnök július 28-án hazánkba látogat Dobi István, az Elnöki Ta­nács elnöke és dr. Münnich Fe­renc, a forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke hiva­talos látogatásra meghívta Magyarországra Kwarne Nk- rumah-t, a Ghánái Köztársa­ság elnökét. Nkrumah elnök a meghívást elfogadta és ez év július 28-án látogat Ma­gyarországra: Eichmann nem emlékszik saját szerepére Budapesten Weesenmayer szabta meg a „kvótát“ Hétfőn fofltybatták Jeruzsá­lemben az Eichmamm-pert. Adolf Eichmann* akit immár tizedik napja ta nőként hallgatnak ki, Servatius védő kérdéseire vá­laszolva ismét igyekezett el­hárítaná minden felelősséget. A hétfői tárgyaláson a görögor­szági, olaszországi, bulgáriai, romániai, szlovákiai és ma­gyarországi zsidók kiirtásáról esett szó. Eichmann üvegkalit- kájában egy hatalmas akta- csomó előtt ülve felelgetett védője kérdéseire; Az Eichmamn-féle vallomás szerint valahányszor Német­ország valamelyik szövetsége­I Megnyílt a Mongol Népi Forradalmi Párt XIV. kongresszusa Ulan Bator (TASZSZ). Hétfőn helyi idő szerint 9 órakor megkezdte munkáját a Mongol Népi Forradalmi Párt XIV. kongresszusa; J. Cedenbal a párt Központi Bizottságának első titkára rövid megnyitó beszédében hangsúlyozta: A Mongol Népköztársaság a dol­gozók harcos élcsapata vezeté­sével a 13. kongresszus óta el­telt időszakban nagy sikereket ért ed a gazdaság és a kultúra fejlesztésében, a nép erkölcsi és politikai egységének meg­erősítésében. J. Cedenbal közölte, hogy a kongresszus munkájában 660 küldött vesz részt szavazati joggal és 28-an tanácskozási joggal. séről volt szó, akkor a náci külügyminisztérium volt a fe­lelős a deportálásokért, ami­kor viszont megszállt országok kerültek szóba, ezekben a biz­tonsági rendőrség felelt a rém tettekért — az SS soha, a ké­nyelmetlen részekre Eichmann egyszerűen nem emlékezett vissza. így például, amikor Landau elnök azt kérdezte tőle, hogy ő adott-e a görög­országi zsidók deportálására vonatkozó utasításokat, a vád­lott így felelt: „Nem emlék­szem már, lehetséges,” amikor a Rhodos szigetén élt zsidók elhurcolásáról kérdezték, ki­jelentette, nem tudott az ilyen „helyi dolgokról”: Romániában — úgymond — Amitonescu volt a fő felelős, Bulgáriában Dannecker SS- tiszt, aki a zsidókkal kapcso­latos ügyek követségi taná­csosa volt, Olaszországban Mussolini és a német külügy­minisztérium, Szlovákiában Wisüiceny SS-tiszt és egy dr. Luddn nevezetű nád. Amikor a bíró megkérdezte, mi volt Eichmann szerepe a szlovákiai zsidók deportálásában, a vád­lott így felélt: ..tizennyolc év telt el azóta és nem emlék­szem már.” A tárgyalási nap második részében került sor a ma­gyarországi zsidók megsem­misítésének történetére. A védelem itt Martin Luther­nek, a nád külügyminiszté­rium egyik államtitkárának utasításaira hivatkozott, ame­lyek előírtak a magyar zsidók üldözését Európa különböző országaiban. A nád államtit­kár itt Hitlerre hivatkozott, amikor a zsidókérdés „megol­dását” sürgette. Eichmann Weesenmayer szerepét is ki­emelte, aki 1944 márciusában kereste fel Horthyt, előterjesz­tése szerint e megbeszélésnek az volt a célja, hogy biztosítsa a zsidóknak a gazdasági élet­ből való eltávolítását a sárga csdlteg viselésének kötelezővé tételét és a zsidók deportálá­sának megszervezését. Eichmann elmondotta, hogy Weesenmayer, — aki jelen­leg szabadlábon él Nyugat- Németországban, — közölte vele a németeknek átadan­dó zsidó munkások „kvó­táit”. Eichmann szemrebbenés nélkül kijelentette, hogy a magyar zsidóság esetében sze­repe csak a vasúti szállítás 1 megszervezésére korlátozódott. t A tudósító irodák vasárnap repítették világgá a hírt, hogy hatvanhárom esztendős korá­ban, tragikus szerencsétlenség következtében meghalt Ernest Hemingway, Nobel-díjas író, aki egyik legjelentősebb alak­ja volt korunk prózairodalmá­nak. A szenzációéhes nyugati bul várlapok éveken át százával közölték róla a kuriózumokat, több oldalas tudósításokban adták hírül, hogy miként él és dolgozik a „nagy különc”. Bár igaz, hogy testén álig volt egy tenyérnyi hely, amelyet s< ne ért volna, igaz, hogy élt veszélyes sebesülést kapott első világháborúban az olas országi fronton, hogy a sp tyol polgárháborúban tudósi ■cent jelen volt, hogy hajóit iád tengeralattjárók után k atott a második világhábor ban, és amikor a szövetség csapatok még csak Párizs tárában jártak, Heming kétszáz főnyi francia ellenáll ával az ellenséges városbt bevette a nácik egyik föfés két — a Ritz szállót. A különcködés, az abszw hősiesség csak külsőséget j< lentett a nagy író munkássá gában. Mély humanizmusa művészi hitvallását méltókéj pen bizonyították riportkön) vei is, de különösképpen több mint három évtizedül ezelőtt megjelent Búcsú a feg vérektől című regénye, máj az Akikért a harang szól, é az ötvenes években íródott A öreg halász és a tenger cím kisregénye, amelyért előb Pulttzer-díjat, majd Nobel díjat kapott. Tragikus halála komol vesztesége az élő világit lomnak. 35 fokos melegben színvonalas játékkal győzött a Pécsi Dózsa Berlinben Pécsi Dózsa—Dinamó Hochenschönhausen 3:2 (2:1) (Tudósítónk telefonjelentése Ber­linből.) Vasárnap délután négy órakor a berlini Úttörő Stadionban, mintegy ötezer néző előtt a Pécsi Dózsa az eredeti tervtől eltérően az első liga első helyezettjével játszotta le a második mérkőzé­sét. A Berlini Dinamo ugyanis pénteken hajnalban lengyelorszá­gi turnéra utazott. A Pécsi Dózsa vasárnap délután az Úttörő Stadionban az alábbi összeállításban kezdte a mérkő­zést: Danka — Bendes, Kocsis, Csu- pák, — Serédi, Halasi — Ben- csics, Györkő. Dunai I. Dunai II Fülöp. A Pécsi Dózsa nyomban a mér­kőzés megkezdése után támadó­lag lépett fel, erőteljesen roha­mozta a vendéglátó csapat kapu­ját. A pécsi tizenegy nagy roha­mait fejezte ki többet között a 6. percben Serédi hatalmas lövése is, amelyet mintegy 18 méterről eresztett meg az ellenfél kapujá­ra, de a labda célt tévesztett. Ezt a vendéglátó csapat szép ak­ciói követték, a berliniek feljöt­tek ügyesen szőtték támadásai­kat és Danikának több esetben minden tudására szüksége volt, hogy a pécsi csapat hálóját meg­őrizze a góltól. A 8. percben ra­gyogó vetődéssel hárított egy biz- ,tos gólnak látszó fejest. A 10. percben ismét áttörtek a Dózsa csatárok az ellenfél térié­Országút a levegőben Sohasem hittem volna, hogy ilevegő végtelen kékségét igyanolyan országutak szelik it, mint a magyar Alföldet és i Dunántúl dombjait. A re- >időgépben ülve beseelt erről MALÉV csinos stewardesse, ki elmondta, hogy gépünk, .mely 9 óra 50 perckor lépett ie Jugoszlávia légiterébe, sza- lályos, előre kijelölt és ponto- an ellenőrzött útvonalon _ fog özlekedni Athénig. Valóságos ■rszágút ez a levegőben, ahol izonyos távolságban kiépített ádióállomás-rendszer fölött :öteles repülni a gép és a pi- ita erről a kb. 10 kilométer zéles és 3900 méter magas­ágban húzódó útról nem tér­iét le. Az ember azt hinné, iogy ez az út nyílegyenes, de sakhamar bebizonyosodik, iogy ez a légvonal eléggé ka- lyargós és dkcakkos és az zer kilométeres utat egyhar- nadával megnöveli. A Macedón hegyek Nagy léndorra emlékeztető vidéke itán csakhamar kitárult előt- ünfc az Égei-tenger éggel ölei- ;ező csillogó kéksége, amelyet zernyi apró sziget foltozott a legváltozatosabban széppé. Ki­esd és nagy szigetek kopasz szirtjei és fával dúsan benőtt dombjai csipkézett öblökkel, amelyek szinte megvilágosítot­ták maguk körül a tenger vi­zét, egy pillanatra sem hagy­ták tekintetünket elragadni a tájtóL A gépen azonban megvillant a „Tilos a dohányzás” tábla, amely azt jelezte, hogy repülő- utunk vége felé közeledünk és néhány perc múlva Athén fölé érkezünk. A táblával egyidő- ben pilótánk széles körben vit­te a gépet az előttünk kinyíló város fölé és az alattunk, fö­löttünk és körülöttünk elzúgó repülőgépek jóvoltából nyolc teljes kört írtunk le a levegő­ben, míg végre leszállási en­gedélyt kaptunk a hatalmas repülőtéren. Ez a nyolc kör azonban alkalmas volt arra, hogy fentről „olymposzi ma­gasságból” szemlélhessük azt, a várost és vidéket, amely az elkövetkezendő napokban kö­zelről bemutatkozik majd ne­künk. A nyolcadik kör »tán1 le­szálltunk és néhány perces el­lenőrzés irtán Görögország földjére léphettünk. A repülő­térrel szemben — talán ötven lépésnyi távolságra — enyhe hullámokat küldött felénk a tenger, amelynek kékségét vi­rágzó vad orchideák feledhe­tetlen szinei egészítették ki. Az illatuk elnyomta a repülő­tér benzin- és olajszagát és a tenger felőli széllel együtt szinte arra késztetett mind­annyiunkat, hogy a huszon­négy méter széles autósztrá­dán átkelve a partra siessünk. A fél óra — amit a Comos utazási iroda autóbuszára kel­lett vámunk — gyorsan telt el a tengerparton és máris a város felé robogtunk az Alice Hotelig. A szálloda modern és szép — két-három éve építették. Halijában bábeli nyelvzavar, olaszok, angolok, franciák, né­metek nyüzsögnek, nyakukban a turisták elmaradhatatlan jelvényével: a mindenre kí­váncsi fényképezőgéppel. A reggel kilenc árától tartó utazás és a 40 fokos meleg után jól esik a fürdőszoba hi­deg vize, amely azonban erő­sen meszes és ihatatlan. Az ivóvíz itt drága kincs, csőve­zetéken hozzák a 42 km-re lévő Marathonból, ami igen nagy feladat, hisz Athén az elmúlt években ötszörösére növekedett. Amíg a többiek pihentek, lementem a szállodától 5 perc­re lévő Omonia térre, amely alatt a földalatti vasútra száll­va kimentem Pireusz kikötő­jébe. A vonat néha felsiklott a föld felszínére, majd ismét föld alatt folytatta útját, míg a végállomáson elém tárult a tengeri hajóktól nyüzsgő kikö­tő képe. A hatalmas öböl be­járatát hadihajó őrzi, míg a Athén kikötője: Pireusz. dokkokban emberek és gépek tömege rakja be és ki az árut. A 27 000 tonnás Patris éppen induláshoz készülődött, hídján hosszú sorban vonultak fel az utasok, míg másik oldalán ha­talmas szállítószalag öntötte gyomrába az árut. Mellette a mi dunai hajóink kis bárkák­nak tűnnének. Ha az ember becsukta a szemét, sajátos zsongásba ol­vadt össze a kikötő hangja: lassan zúgó hajómotorok, bú- csúzkodó emberek, kiáltozó árusok, akik motoros targon­cákon és nyakba akasztott tál­cákon kínálgatták a hűsítőt és a füstölt halat, mind belesi­multak valami átfogó, minden zajt magába olvasztó zsongás­ba. A kikötőt szegélyező széles betonsávon emelkedik a pi­reuszi domb, ahöl a kikötő­munkások élnek. Egymáshoz tapasztott, udvartalan apró kőházaik előtt ülnek az öregek és az asszonyok, míg a gyere­kek az utcán szaladgálva, min­den idegent amerikainak vél­nek és szurtos kis kezüket nyújtogatva kiabálják: ameri- kani drachma! Mindenesetre elgondolkoztató kép. Hazafelé menet az Omonián a délutáni melegben ismeret­len férfiak zsongják körül a fényképezőgépes idegent és különféle nyelveken egymás után tették fel a kérdéseket. Akkor még nem értettem, hogy különleges esti szórako­zásra invitálnak, az idegen- forgalom legnépszerűbb he­lyeire, ahol pereg az ameri- kání drachma: a nighit-clubok- bfn lére, de Fülöp H méterről mell lőtt. Egy perc sem telt el. a pécsi ek ismét támadásba lendültek majd Dunai II. ragyogó labda javai Fülöp kiugrott, és hatal más gólt lőtt. 1:0. A pécsi csapat továbbra is tá madásban maradt. A 20. percbej Györkő jól eltalált labdáját a né met kapus jó reflexszel kiütötte majd a 25. percben ugyancsai Györkő mellé lőtt. A németek a nagy nyomásn heves ellentámadással válaszol­tak, amelynek végén a némei balösszekötő Danka felett véd- hetetlen gólt lőtt a pécsiek há lójába. 1:1. A pécsiek továbbra is a kezük ben tartották a játékot. Dunai I nagy helyzetben volt, de lökték majd a 40. percben Fülöp ügyes be­adását Dunai II. lekezelte, és elegánsan a kapus felett a há­lóba emelte. 2:1. A második félidőben a pécsi* két cserét eszközöltek. Bencs helyére Kamondi állt be, II. helyére Rádi. A második fél­időben ugyan valamennyit eseti a játék irama, de a 35 fokos me­leg nagyon megviselte a játéko­sokat. A pécsiek továbbra is irá­nyítottak, kézben tartották a já­tékot. A 75. percben ragyogó Dunai I. —Serédi—Dunai I. akció után Dunai i. hat méterről védhetet- len gólt lőtt. 3:1. Négy perccel később ismét há­rom csere következett. Danka he­lyett Zen goi, Bend.es helyett Fj kas és Györkő helyett állt be. A németek az utolsó előtti perc­ben szépítettek a középcsatár Renk révén, aki a németek egyik legjobb játékosa volt. 3:2. A Pécsi Dózsia sportszerű mér­kőzésen, nagy iramban, lelkes és színvonalas játékkal győzte le né­met ellenfelét. A nagy meleg el­lenére is a legtöbb játékos a lehe­tő legtöbbet nyújtotta. Danka vá­logatott formában védett, a háf^ védhármas biztosan hárította a német rohamokat. Serédi sokat támogatta a csatárokat, a harma­dik gól előkészítésében nagy sze­repe volt. A csatársor több gólt is lőhetett volna, és kitűntek ügyes kombinatlv támadásaikkal. A vasárnapi mérkőzés második félidejét a német televízió is közvetítette. A Dózsa csapata ma délben in­dul. és szerdán hajnalban érkez­nek Budapestre, előreláthatólag szerdán a déli órákban pedig Pécsre. Gagarin Finnországban Jurij Gagarin finnországi látogatását a közvélemény nagy érdeklődéssel fogadta. Énre való tekintettél a finn rá­dió a július 2-i Remiben ren­dezett finn—szovjet barátsági estről részletesen beszámolt. Gagarin érkezéséről és ünne­pélyes fogadtatásáról, vala­mint finnországi utazásáról a televízió közvetített filmet. 3ÉCSI 2. SZÁMÚ TÉGLA­GYÁRUNKBA (Fürst Sándor utca 68. sz.) nehezebb kemencemunkára férfi, könnyebb munkára NŐI ÉS FÉRFI MUNKAERŐKET felveszünk. Jelentkezés « fenti címen. 1 V

Next

/
Oldalképek
Tartalom