Dunántúli Napló, 1961. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-02 / 154. szám
IWÍ. ÍÚMT7S i. NAP E ö 3 31 antó a szerencsés nyerteseknek Augusztusban less a sorsolás Az Országos Takarékpénztár gépkocsinyeremény-be- tétformája már az első_ hónapokban igen népszerű lett azok között, akik egyébként is gépkocsira gyűjtöttek. Ismeretes ugyanis, hogy a tízezer és az ötezer forintos betétkönyvek — amennyiben az összeg három, illetve hat hónapig betétben volt — sorsolásra kerülnek, s minden ezer betétkönyv közül legalább egy nyer. Az első sorsolást augusztus 12-én, a Madách Színházban rendezik, s a húzást a televízió is közvetíti. Ezen a sorsoláson azok a tízezer forintos betétkönyvek vesznek részt, amelyeket április 80- ig váltottak és július 31-ig nem szüntettek meg. Az érdeklődésre jellemző, hogy már az első húzáson 26 500 betétkönyv „indul“ amelyek között 31 autót sorsolnak ki. Ugyancsak jelentős az április 30-ig váltott ötezer forintos betétkönyvek száma is, amelyeket novemberben sorsolnak. Novemberben rendezik a július 31-ig váltott s október végéig betétben tartott tízezer forintos könyvek húzását. Megkezdték a szerződéskötéseket 1962-re Kedvező átvételi árak, hitel, kamatmentes előleg a hizott sertésekért és marhákért Száz vagon kő naponta A jövő héttől kezdve 100 vagon kő indul Nagyharsányból \Sztálinváros kohóiba és a cukorgyárakba. Háromszázezer ton- . nánál több követ szállítanak el Nagyharsányból ebben az évii- ben és jövőre az évi termelés felül lesz a négyszázezer ton- íj)rmn is. Felül is lehet, mert őrségváltás volt itt: az emberek ^helyett ma mar n dolooznak A termelőszövetkezetek már elkészítették az 1962. évi áru értékesítési előterveket, megtervezték mennyi hízott sertést és vágómarhát adnak át az államnak. Az Állatforgal mj Vállalat is megkezdte már a jövő évi szerződéskötéseket, hogy ezzel Í6 segítse minél előbb realizálódni a termelőszövetkezeti előterveket. Ezzel kapcsolatban kérdéseket tettünk fel Glück József elvtárs- nak, a Baranya megyei Állatforgalmi Vállalat igazgatójának; — Serkenteni szeretnénk a termelőszövetkezeteket, a termelőszövetkezeti tagokat egyéni állattartókat, hogy már most felkészüljenek a jövő évi sertéshízlalásra és már most megteremtsék a szükséges feltételeket. Ezért mind a termelőszövetkezetekkel, mind a termelőszövetkezeti tagokkal és egyéb állattartókkal július elsejével megkezdtük 1962. évre a sertéshizlalási szerződések kötését. Természetesen tovább folytatjuk az 1961. évi szerződéskötéseket is. Az 1962. Gyűlik a termény a magtárakban 21 mázsás ho!dankénti átlag, 81 kilő hektoliter súlyú olasz búza Lánycsókon GyűMk a gabona a megyei terményforgalmi vállalat magtáraiban. Mind több és több termelőszövetkezet viszi elcsépelt gabonáját a magtárakba, hogy annak egy részét takar- mánytáp-cserére tárolja. A vé- méndi Uj Tavasz 2400 mázsa őszi árpát adott át eddig a terményforgalmi vállalatnak. Ebből tizenöt vagonnal takar- mánytáp-cserére küldött. A berkesdi Kossuth 110, a mar- tonfai Zöld Mező pedig 149 mázsa őszi árpát vitt eddig a terményfargalmi magtárába. Az utóbbi termelőszövetkezet a csépléssel egy időben szállítja az őszi árpát és a teljes mennyiséget tápért kéri elszámolni. Az eddig elcsépelt őszi árpák holdanikénti átlagtermése 12,5 mázsa körül mozog. Megkezdődött a búza mag- iáéba szállítása is. A berkesdi Kossuth 290 mázsa olasz búzát szállított, amelynek hektoliter súlya 80,5 volt, 13,7 százalékos víztartalom mellett. A vémén- di Uj Tavasz 400 mázsa olasz búzát adott ót a terményfor- gaiminak és ennek hektoliter súlya kereken 80 volt. Az eddigi legnagyobb hektoliter súlyú olasz búzát a lónycsóki Csillag Termelőszövetkezet adta át a terményfargalminak. 200 mázsa olasz búzát szállítottak a lánycsókdak a mohácsi tárházba és a hektoliter súlya nyolcvanegy kiló. Kiváló eredmény, különösen, ha figyelembe vesszük: a lánycsó- kiak 21 mázsás holdanként! átlagtermést értek ed olasz búzából. A szabadszentkirályi Uj Élet is kétszáz mázsa olasz búzát adott át a terményforgalminak és ennek hektoliter súlya 78 kiló volt évi sertéshizlalási akció keretében minden meglévő, jó csontozató, hizlalásra alkalmas malacra és süldőre, továbbá tenyésztésbe fogott kocára szerződést kötünk. A lekötött sertést 1962. január 1- től vesszük át a szerződésben kikötött szállítási hónaiban. A háztáji és az egyéni gazdák részére sertésenként 490 forint kamatmentes előleget folyósítunk. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek a szerződésben lekötött sertések után rövidlejáratú hitelt vehetnek igénybe, melyet a termelőszövetkezet hitelkérelme alapján a Magyar Nemzeti Bank fiókintézete folyósít. — Mi a különbség a mostani és a korábbi szerződéskötések között? — Újság az új sertéshizlalási akciónál az, hogy a hús- és hús jellegű sertéseknél az átvételi súlykategóriák csökkentek és ez a csökkentés a magasabb vételár következtében a szerződéses sertéshizlalás jövedelmezőségét növeli. Az 1962. évi sertéshizlalási akcióban a szerződés alapján átvett sertésekért a következő vételárat fizetjük: fehér hússertésért 106—120 kilóig 15,70, 121 kilótól 16,50, hús- és húsjeüegű sertésért 106— 130 kilóig 15,30,. 131 kilón felül 16,20, zsír- és zsírjellegű sertésért 126—140 kilóig 15,20, 141 kilón felül 16, a tenyésztésbe fogott koca kilójáért, ha 170 kilón felijl van 14,50 forintot fizetünk. Látható, hogy az új szerződéses árak jövedelmezőbbé teszik a sertések nagyobb súlyra hizlalását, mert a magasabb súlykategóriáknál jóval magasabb a kilónkénti átvételi ár. Érdemesebb)' tehát nagyobb súlyú sertése-'!, két átadni az állatforgalmi-) nak. A termelőszövetkezetek- fi nek ebben az akcióban is vál-j| tozatlanul fizetjük a kilónkén- ti 1,50, illetve 2 forintos nagy-íj! üzemi felárat az egy tételben átadott sertések után. A tsz-Jj tagok és az egyéni állattartók!)! részére a sertéshizlalás elősegítésére sertésenként továbbra.^ is jár a másfél mázsa takar-J). mány, amit a szerződés melléj)) kiállított utalvány alapján a*T Terményforgalmi V állalat jj körzeti magtárában lehet ki-j váltani. || — A szarvasmarhahizlátási j atkció is megkezdődött? ’ — Igen. Ugyancsak július elsején indítottuk be a szerződéskötéseket 1962. évre. Vált) tozatlanul a régi kedvező tel-$N<lgyteljesítménVú írógép dolgozik a hegy tetején. Akár a ............ , , ... , V a hegyet is átfúrhatnák vele. t ételekkel kötünk szerződést j/j bika- és tinóhizlalásra mind a termelőszövetkezetekkel, mind V az egyéni állattartókkal. A hí-í, zott bika és tinó átvételi ára íj) igen jó. Bikáért 10—16, tinó-.ij ért pedig 11—17 forintot fize-)|. tünk kilónként átadáskor ter-1) mészetesen a minőségtől és a| súlytól függően. Ugyancsak^, kedvezőek az árak az üsző- tó) hizlalásnál is. Az 1962-re le-íj kötött hízott üszők kilójáért 9—14 forintot fizetünk. tó) — Külön kedvezmény a ter-j) mélőszövetkezeti tagok részé- re, hogy háztáji gazdaságuk-tó) ban kis súlyú szarvasmarha íj nevelésére bikára, tinóra és)]' üszőre köthetnek szerződést. A tó) kis súlyban átadásra kerülője növendékmarhák átvételi ára x a következő: í. BUta—ttnfi Ft/kg. I. «. rt. o. 111—160 kg. 161—200 kg. 201—250 kg. 251—300 kg. 13.— 12.— 11.— 10.50 10.— 9.— tjS7.fi Ft/kg. L o. 17.— 16.— 15.— 12 .— n. a. 13.— 12 — 10.— 9 — A kis súlyú növendék marhákat 60 napi tartás után vesz szűk át a termelőszövetkezeti tagoktól a már ismertetett kedvező árakon. A tenyésztésből kiselejtezett üszőket az üszőhizJalási, vagy kis súlyú marhanevelési akció feltételei és árai szerint szintén vállalatunk veszi át — fejezte be j) nyilatkozatát Glück József elvjl táns a Baranya megyei Állat- forgalmi Vállalat igazgatója. Nemrégiben Szirtes Lajos jécsi bányamérnök igen nagy- elentőségű eseményt jelentett se; a perforálási eljárással negszünteti a gázkitörések veszélyét. 1960 szeptembere óta 120 esetben végeztek perforá- ást a pécsi bányákban, s az- jta még nem volt gázkitörés, megfékezték tehát a rémet, unely évtizedek óta talán a egtöbb áldozatot szedte a Me- :sek bányáiban. A Pécsi Szénbányászat! Tröszt kísérleti intézetének munkatársaival a na- jokban leszálltam a pécs- Dányatelepi Széchenyi-aknán, logy végignézzek egy perforálást. A VIII. szinten lépünk ki a tasból: elől Puskás József, majd Takács Gábor, Papp János technikus csoportvezető, Kóré József, jómagam és végül Witzl József zárja a sort. A huszonhármas telepi alap- vágatba megyünk. A TH-gyű- rűs vágat vége deszkákkal van befedve. Witzl József egy kis baltával rést csinál a deszkák között a szénfalon, a többiek csöveket szerelnek össze, _Papp János felcsavarja a fúró- és szórófejet. Aztán a tizenkét méteres vascső hátsó felét gumitömlővel összekötik a vájvégtöl 25—30 méterre levő szivattyúval. Papp János technikus néhány szóval ismerteti i perforálás lényegét. — A perforálás lényegében megosztott, lassított gázkitörés. Ezt a csövet, amelynek a végén három kis lyukacska van — mutatja — befúrju-k a szénfalba. A lyukakon óriási erővel víz préselődik ki. A szivattyú 60—80 atmoszféra nyomást ad s ezzel valósággal összetörjük a szénfalat és a ff Szlácskások" metán szabadon törhet élő a rétegek közüL A szivattyú felzúg. Négyen emelik a csövet és neki irányítják a szénfalnak ott, ahol Witzl József kiemelt egy deszkát. Papp János még a fülembe harsogja a meggyőzés kedvéért: — Amíg ebben az alapvágatban ötvenegy métert kihajtottak, ötször volt gázkitörés! — Észreveszi, hogy elsápadok. — De akkor még nem perforáltunk! Amióta perforálunk, hatvan métert hajtottak ki, s nem volt egy sem! Szótlanul figyelem az emberek munkáját. A csőhöz két vasrúd van erősítve. Az egyiket is két emiber, a másikat is kettő markolja. Háttal állnak a szénfalnak. Egy kis lépés előre, erőgyűjtésre, lendületre, majd egy nagy hátra és nyomódik, fúródik a cső a szénbe. Három métert mehettek előre, amikor a cső mellől prüsszö- gés, köhintés, puffogás kezdődött. Széniszap buzogott elő hörögve fenyegetően. A szénfal fújt, morgott, mint az oroszlán, ha megpiszkálják ketrecében. De érezni lehetett a levegőben, hogy az igazi még csak ezután következik, amikor az oroszlán nem morog, hanem kitör ketrecéből. Az emberek rá sem hederítettek az egészre. Egy kis lépés előre, egy nagy hátra és a cső mind mélyebben hatolt a falba. A vágat alján nőtt a lávatömeg, észrevétlenül lepte el a gumicsizma fejét Körülbelül hat-hét méterre nyomták be a csövet, amikor Puskás József felkiáltott: — Engedd hátra! Erre mintegy öt métert visz- szahúzták a csövet a falból. Közben engem is figyelmeztettek, hogy fordítsak hátat a szénfalnak. Alig mondták ki, hirtelen ütést éreztem a hátamon, combomom. A metán kiszökött és utánunk hajigálta a híg latyakot. A bányászok kivárták, hadd fújja ki magát a vad. Készültek az erősebb döfésre. — Most kilenc méterre nyomjuk be — fordult felém Papp János. Takács beigazította a cső végét a lyukba, s újból kezdődött az ütemes egy kis lépés előre, egy nagy hátra. Ekkor már nem ismertem meg senkit. Olyan egyformák voltunk, mint az ördögfiókák. Most halálos döfés érte a vadat. A vastag fenyőgerenda pattogott és összekumkorodott. Majd az erős köralakú TH- gyűrű durrantott akkorát, mintegy kézigránát. Az ácsolat hézagaiból kihulló szénmorzsák kopogtatták a bőrsapkát és potyogtak be az ing alá. A lávatömeg folyton nőtt. Puskás József és Takács Gábor már térdig gázolt benne, de nyomták előre a csövet, mint hajdan a várostromlók tehették a faltörő kossal. Elő- re-hátra... egy-kettő... egy- kettő ... A szúrás szíven találta a „vadat”. Visszaengedték a csövet. S a hörgő íetievad nagyot tüsszentett, leterítve mindent' és mindenkit a latyakkal. Eg; ideig hagyták a metán erőlkö-|tj dését, majd újból kezdődtek))' a mély döfések. Végezetül pe-j! dig kivették a vékony perfo-Jj ráló csövet és a helyébe egy) hatméteres vastagabb átmé-jk rőjű csövet nyomtak, azt benn is hagyták a szénfalban. Azon keresztül adta ki végleg a lel-] két a bánya réme. Ennél a három méter átmé-j rőjű vájvégnél még két ha-i sonló perforálást végeztek el utána. — Most láthatta, milyen is) az a perforálás — kezdte Pappt János. — De ne higgye, hogy'/ mindig ilyen embertelenül)'" csúnya munka lesz. Hamarosan gépesítik, s akkor. Majd jöjjön el akkor is és nézze meg újra! ívj — Nem bánom — feleltem'! Papp Jánosnak és a többieknek) is, akik odahúzódtak mellénk.)) Gondolataim összevissza ci-ju káztaik. Felrémlett előttem a;/* kétségbeesetten futó bányá-é) szók csoportja, hátuk mögötti a száguldó, dübörgő rémmel.) Síró asszonyokat láttam, aikik-é) nek nem jött vissza a párjuk. % Gondolataimból az egyik fe-. kete ember zökkentett vissza.) — Most nyugodtan dolgoz-)* hatnak. Nincs veszély. Meg-^J szöktettük. JÍ A kas csendesen és neszte-)* lenül suhant felfelé. A hété) lámpaszem álmosan pislogó tt Amikor kiléptünk a kasból,;/* összenevettek a szállító csil-| lések. — Megjöttek a „szlácská- sok” — kiáltották csúfolódvaj de hálásan és kedvesen. Gazdag István A markológép egyszerre két és fél köbméter követ ürít a dömperbe. Az új zúzából szállítószalagok viszik a különböző méretű követ a rakodóállomásra. Srb — Szálát
